Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

N 1975. nov. 11., kedd « 1 Társadalmi érdek a hatékonyság v irat és ipénvek az álészefcnél Veszendő forintok — Szigorúbb felügyeletet A párt gazdaságpolitikájá­ban a kereskedelem fejlesz­tése előkelő rangsorolást ka­pott. A lakosság ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása eddig is és az elkövetkezendő évek­ben is lényeges feladat. A megyében tevékenykedő á fészek a kereskedelmi hálózatot többségükben jól, eredményesen egészítik ki, annak szerves részét képe­zik. Nem mindegy azonban, hogy milyen az áíészek- nél dolgozók munkahelyi köz­érzete, munkavédelmi hely­zete. A közelmúltban a KPVDSZ megyei bizottsága a megye 28 áfésZénél felülvizsgálta a munkavédelmi helyzetet. Kedvező és kedvezőtlen té­nyeket egyaránt megállapítot­tak. A munkavédelmi intéz­kedési terveket az elmúlt öt évben időarányosan teljesí­tették. Sőt, költségfelhaszná­lás tekintetében még túltel­jesítés is mutatkozik. Ez azonban túlnyomórészt arra vezethető vissza, hogy nem a legszükségesebb és gazda­ságosan kivitelezhető., haté­kony beruházásokat részesi- tették előnyben. * A szociális helyiségek meg­felelő kialakítására, a na­gyobb mérvű kisgépesítésre az áfészek nem fordítot­tak elegendő gondol. Ez a tény és az, hogy az üzemelő egységek jelentős része kis alapterületű és korszerűtlen, a munkakörülmények javu­lását továbbra is gátolja. Az államilag támogatott gépvásárlások lehetőségével a szövetkezeti kereskedelem nem tud élni, inert a vi­szonylag könnyen beszerez­hető nagy teljesítményű gé­gépek beszerzése viszont saj­nos nehézkes. A vizsgálatok során meg-' állapítást nyert, hogy" az üzemi balesetek száma to­vábbra is növekvő tendenciá­jú. Négy év alatt 50,1 száza­lékkal emelkedett, ami rend­kívül magas arány. A balese­tek túlnyomó része — a ke­reskedelem jellegéből faka­dóan — szállítás és rakodás közben fordul elő. Ennek oka a gépesítés viszonylag alacsony foka mellett koránt­sem kiel ég ítő munkavédelmi oktatásra, valamint arra ve­zethető vissza, hogy nődolgo­zók a munkavédelmi előírá­sokban rögzítetteknél na­gyobb terhek eipelésére is kényszerülnek. Vissza-visszatérő hiba, hogy a balesetek kivizsgálása és az ezt követő intézkedések nem eléggé következetesek. Az esetek többségében nem élnek a balesetek megelőzé­sének leghatásosabb eszközé­vel. a veszélyforrások felszá­molásával. A baleseti jegy­zőkönyvek felvétele gyakran formális. Hiányosságok ta­pasztalhatók a baleseti nyil­vántartásban is. A balesetet követő kártérítési igények teljesítése általában megfele­lőnek mondható. A gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottságok közötti együttműködés a vizs­gált áfészek nagy részé­nél megfelelőnek mondható. Évenként közösen tárgyalják meg a dolgozók munkavédel­mi helyzetét. Az ilyenkor be­terjesztett javaslatok azonban nem elemzik kellőképpen a munkavédelmi helyzetet, s nem mutatnak rá a megol­dandó hiányosságokra, ezért a munkavédelmi helyzet ja­vításában nem is játszanak lenyeges szerepet... . ■ . Sajnálatos, hogy a tanácsi szervek felügyeleti tevékeny­sége axmunkavédelem terüle­tén ez idő szerint még nem lenörzés nélkül pedig rnncs 1 ami „ösztönözné” az alész-i . ek vezetőit es a többségük­ben kapcsolt munkakörben dolgozó munkavédelmi elő- . adókat a munkavédelmi te­endők megfelelő színvonalú elvégzésére. A helyzet, a dol- dozók munkakörülményeinek javulásához számos tenniva­ló szükséges. * Alapvető a termelési ered­mények teljesítése mellett — szövetkezeti vezetőknél és szakszervezeti aktivistáknál egyaránt — az eddigieknél embercentrikusabb szemlélet kialakulása. Talán nem túlzás azt állítani, hogy több, mint pazarlás, amikor új létesít­ményeknél — valószínűleg az üzemeltető kérésére — a szo­ciális helyiségek eg.y részét a szabványokban előírtakhoz képest alultervezték és nagy­részt raktárként hasznosítot­ták. Lényeges a balesetvédelem és ezzel kapcsolatos tevé­kenység' szélesebb körű pro­pagálása is. Az eddig elna­gyolt balesetvédelmi oktatás­ra és vizsgáztatásra is na­gyobb gondot kell fordítani. Ahogy Gelb Miklós. a KPV DSZ ' '“'megyei t i l ká ra mondotta: az áíész-elnökök is „megbukhatnak'' a vizsgán. Kívánatos lenne tovább javí­tani a munkavédelmi szem­lék- jelenlegi rendszerét is és fokozni azok gyakoriságát és alaposságát. I Ezeknek a szempontoknak következetes betartása — úgy például mint a sárospa- iülxU U>-katiL saiáteli a 1 esz­eknél — mindenütt a szociá­lis körülmények, javulását eredményezhetik. Ami annál is fontosabb, mert túlnyomó- részt nödolgozókról van szó. akiknek munkáján könnyíte­ni fokozott kötelességünk. pék kapacitása meghaladja a szükségletet. A kereskede­lemben jól használható kis- elég etäjeljes. Megfejelő el­Buciiért Miklós Szikszói erőfeszítések / —- - • A Béke Tsz-hen iol alapoznak Szikszón biztató dolgokat hallani a Béke Tsz-röl. Az elmúlt néhány évben amo­lyan egyhelyben topogás jel­lemezte a gazdaságot. Nem­csak a várt fejlődés, a javu­ló termésátlagok maradtak el, hanem sok szempontból romlott is a helyzet, baza- ságok a munkafegyelemben; szakemberhiány, s ebből fa­kadóan zökkenők a munka- szervezésben ; visszaesés a termelési eredményekben. A tagság ez év első telé­ben fiatal agrárszakembert, i/Bene Sándort választotta a Tsz einökeVéT Nemsokára az egész környéket, de az egész encsi járást meglepte a hír, hogy a szikszói Béke Tsz el­sőként fejezte be a járásban az aratást. © — Jólesett, hogy az első erőfeszítések eredménnyel jártak — mondja Bene Sán­dor —. A járási pártbizottság oklevele, az elismerés ,ió biz­tatás volt. Nagyon sokat kell még tennünk azért, hogy eredményekről beszélhessünk, mert az, amit most teszünk, még csak alapozás. Az őszi munkák állása és minősége azt bizonyítja, hogy jól alapoznak. A búza és az őszi káposzta, a repce opti­mális időben került jó mag­ágyba. A műtrágyát is ide­jében kiszórták, jól halad a kukorica törése, s a cukor­répa sincs már a földben. Most egy külön brigád fog hozzá, hogy az igen helyte­lenül három éve „összegyűj­tött” szervestrágyát hat szó-' rógéppel kijuttassa a táb­lákra. Ugyancsak „összegyűlt” a gazdaságban a három évi szalma is. — Ezzel a szalmával most a pénzügyi helyzetünket pró­báljuk javítani — tudjuk meg az elnöktől. — Két bá­lázógéppel „dolgozzuk lel” a kazlakat. Összesen 100 va­gon, zömében bálázóit szal­mát értékesítünk. Ebből hat­van vagonnyi a Dunaújvá­rosi Papírgyár nyersanyag- ellátását segíti. Kiderül, hogy a Isz pénz­tárat mintegy 000 .ezer fo­rinttal gyarapítja ez az ed­dig „elfekvő” szalmakészlet. A biztató alapozást, segíti a tsz-be került két szakem­ber. egy állattenyésztésben járatos liatal agrármérnök és egy gépészmérnök is. És az is fontos, hogy az alapozást a jövő terveinek ismeretében végzik. A Béke Tsz-ben azelőtt eredményesen, majd csökke­nő gazdaságossággal foglal­koztak a pecsenyecsirke ..ter­meléssel”. Most minden re­mény megvan arra, hogy komplex ágazattá fejleszthe­tik a baromfitenyésztést. Ja­nuártól átveszik a szikszói keltélőállomási, amely évi 1,2 millió naposcsibe ..elő­állítására" képes. És nemcsak naposcsibéből kívánják ellát­ni 16 álész útján a háztáji gazdaságokat, jó néhány nagy­üzemi gazdaságot, hanem né­hány hetes előnevelt csirké­vel is. Készek a pecsenve- csirke-nevelés gazdaságosab­bá tételének tervei is. Idő­vel pedig saját lojóállomány- nyal is rendelkezhet a gaz­daság. Egy- . .másik, hasznosnak, gazdaságosnak ígérkező ter­vei a megyei állategészség­ügyi állomás segítségével var lósilanak meg. Ebből nemcsak a Béke Tsz-nek, hanem sok más gazdaságnak is haszna származik. Szikszón egy úgynevezett gyüjtőtelepet lé­tesítenek, ahoj „összehozzák” a Ibc-vel fertőzött, vemhes teheneket. Hogy miért pont itt? Elő­ször is azért, mert ebben a gazdaságban sajnos eddig nem gondoltak a tbc-mente- sítésre. A másik, ami ezl in­dokolja: 400 jószág nyolc ha­vi „tüvön tartását” biztosító, más gazdaságok területétől jól elkülönített legelővel ren­delkeznek. i..... A komplex baromfitelep és ez a gyüjlölelep együtte­sen több, mint három millió forinttal növelheti már jö­vőre a tsz bevételéit. Mindehhez persze, ahogy a fiatal elnök mondja: össze­fogásra. egyclakarásra. és további erőfeszítésekre von szükség. ESZAK-MAGYAF,ORSZÁG 3 Hatalmas daru végzi a ki- és berakodást az Ózdi Kohászati üzentek rúd- és drót- hengernui vében. Kis üzem, férfiak nélkül ................___ T iszadorogma halárában, a Bábolnára vezető út mentjén, a termelőszövetkezet köz­pontjának mészkövekből ki­rakott épületének falán az arra járó alig tedezi fel a táblát. Pedig jókora, és szí­nes. Rajta a felirat: A Buda­pesti ...Cseesemőruházati ..Szö­vetkezet Tiszadorogma i Resz- lége. Az ablakok alall elha­ladva varrógépek zakatolása, asszony beszéd hallatszik. A kicsiny irodában Szeles Ber­talanná, a kis üzem vezetője két adminisztrátor társaságá­ban fogad. Éppen a hó végi bérelszámolást végzik. — Jó hónapjuk volt az asszonyoknak, lányoknak — mondja. — Az átlagkerese­tük meghaladja az 1600 fo­rintot. Sok szép csecsemőhol­mit készítettek ezért. Főként gombos babainget, kocsiparnu huzatot és pólyatákarót. Kilencvenötén dolgoznak ná­lunk, három községből. Árok­tőről. Tiszabábolnáról és in­nen Dorogmáról járnak be a varrodába a lányok-asszo- nyok. Végigjárjuk a hosszú ter­mel. Szép sorban, egymást túlharsogva dolgoznak-zaka- lolnak a varrógépek. Apró- mintás kartonanyagok forog­nak a szorgos kezekben, s legvégül a meósok szakér­tő szeme ellenőrzi a készter­mékeket. — November 20-án lesz egy éve, hogy beindult a termelés — meséli az üzem- vezetőnő. — Azóta itt min­den munkát nők végeznek. Naponta kel műszakban. Elő­ször alig jöttek hozzánk dol­gozni. létszámhiánnyal küz­döttünk. De aztán később az asszonyok megérttették a fér­jeikkel, hogy jobb. ha itt dolgoznak. Sokan eladták az állatokat is, meg problémát okozott a gyermekek elhelye­zése . . . Most már nagyon so­kan jönnének, de nincs he­lyünk. Talán a termelőszö­vetkezet — ahonnan bérel­jük az épületrészt — a kö­zeljövőben át tud adni egy helyiséget, s akkor bővíthet­jük az üzemet. A gépek mellett minden korosztály megtalálható. Van itt az általános .iskolából most kikerült kislány és 60 éves néni is. A dolgozók túl­nyomó többségéi azonban a középkorúak képezik. Ök jár­tak jól a kis üzem idetelepí­tésével : — Ez biztos munkalehető­ség. Mindennap varnak ben­nünket a .varrógépek, a ki­szabott. összedolgozásra váró anyagok. Es a kereset is biz­tos. Nem függ az időjárástól, a terméstől. Minden hónap­ban házavilielünk úgy más­fel ezer körül — sorolják. — Jó lenne egy napköziott­honos iskola a községnek — gondolkodik hangosan az üzemvezetőiről — Sok dolgo­zónknak nehéz megoldani a gyerekek elhelyezését; a mun­kaideje alatt. A helyi tanács és a termelőszövetkezet pat­ronál bennünket, s tálán né­hány éven belül a segítsé­gükkel ez is megoldódik . .. (vásárhelyi) A Kismotor- és Gépgyárban Háromszor több ütés ötven nap van még hátra az esztendőből. Az eltelj, több mint tíz hónap munká­ja alapján azonban már kia­lakítható a kép. hol, hogyan teljesítették a gazdasági, ter- rnelési feladatokat. Megyénk üzemei közül a Kismotor- es Gépgyár 3. számú mezőkö­vesdi gyáregységében islel- merteK a meglelt utal. amely az előző évhez hasonlóan ez­úttal is eredményesnek bizo­nyult. Az év első kilenc hónap­jában u lemieles gyors ütem­ben növekedetl. Különösen szembetűnő a fejlődés, ha az előző év teljesítményét ösz- szehasonliljuk az lí)73-üs esztendő eredményével. Pél­dául. ha 1 !)74. első három­negyedévében elért teljesítést száznak vesszük, ebben az esetben az ez évre előirány­zót! termelési érték összege HU.ti százaléknak telel meg. A gyáregység több mint félezer dolgozója a szeptem­ber 30-i állapotot figyelembe véve 911,4 százalékra teljesí­tette időarányos normalervét. A hiányzó l.li százalék több okra vezethető vissza. Első­sorban az anyagellátási prob­lémák említhetők. A szak­emberek mindezek ellenére optimisták, mondván: jó munkaszervezéssel az. év vé­géig még pótolni tudják a viszonylag kis méretű elmara­dást. Jó gazdálkodásra vall a költségterv 96.6 százalékos teljesítése és a bérszínvonal 99.7 százalékos szintje is. * x Ismeretes, hogy a Kismotor­áé Gépgyár jelentős szerepel tölt be a közúti jármüprog- ram megvalósításában. Hogy ni in,él jobban megfeleljen a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek, a vállalat szüntelenül bővíti, fejleszti üzemeit. A kövesdi gyáregy­ségben a közelmúltban ké­szült el az úgynevezett Ril- san-mühely. amely ezekben a napokban kezdi meg az üzemszerű termelést. Ezentúl itt történik a közúti jármü­vek gyártásához szükséges alumínium alkatrészek keze­lése, felületének bevonása. Ugyancsak a harmadik ne­gyedévben adták át a szérűi­dé üzemrészt, ahol t gyár­egységben gyártott alkatré­szek 'összeszerelését végzik a? itt dolgozó munkások. A gyáregység fejlesztési terve igen sokrétű. Szerepel benne egy NDK-gyártmányú foszfát-felület kezelő üzem létesítése is. amely a jövő nyáron készül el. De legalább . ilyen fontos munka a tech­nológia fejlesztése is. Ezért, az üzemben dolgozó - műsza­kiak azon fáradoznak, hogy a forgácsoló gépparkon belül minél több automata gép. s a finom megmunkálásra használt speciális. illetve célgép álljon a gyáregység rendelkezésére. A Kismotor- és Gépgyár budapesti központjában nem­rég értékelték a- vállalat ál­tál meghirdetett újítási ver­senyt. A kövesdiek ölömmel újságolták, hogy a Gépgyár f> gyáregysége közül ök érték el a legjobb eredményi. Az első háromnegyedévben „ ugyanis csaknem 800 ezer forint értékű újítást dolgoz­tak ki. illetve vezetlek be. s ez több mint Int romszorosa az előző évinek. ' * A kövesdi gyáregység eb­ben az évben ünnepelte meg- 'atkulásának ötödik évíordü- lójál. A gyáralapítókat no­vember 7-e alkalmával meg­jutalmazták. Hetvenötén ré­szesültek a - törzsgárdn-.iel- vénv bronz fokozatában, amely az üzemhez való kö­tődés szép szimbóluma. L. L. (p. s.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents