Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-01 / 257. szám
ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 4 1975. nov. 1., szombat Miskolc közművelődési • gom Reflexiók egy munkaértekezletről Kibővített népművelési' csoportértekezletet tartott a minap Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya. Azon Branclstätter György osztályvezető-helyettes. referátuma alapján Miskolc város közművelődési helyzetét, annak eredményeit, s az elkövetkező évek feladatait vitatták meg. E szerteágazó, rendkívül sok gondolatban gazdag, s mintegy 80 témát érintő munka- értekezlettel kapcsolatos néhány reflexiót jegyzünk fel az alábbiakban. © A tanácskozás az 1974. évi márciusi közművelődési párthatározat megállapításainak tükrében vizsgálta a város helyzetét és az e párt- határozatban megszabott feladatokhoz mérte a teendőket. Megállapította, hogy a dinamikus fejlődés és a nagy eredmények ellenére bizonyos egyenetlenségek találhatók, és a jó törekvések ellenére is a művelődési alkalmak látogatottságában még sokfelé hiányzik a munkások és azon belül a szocialista brigádok markánsabb részvétele. Kedvező tendenciát mutat az ifjúság bekapcsolódása, illetve részvételi hányada. Keveset léptünk előre a Nehézipari Műszaki Egyetem és a város közművelődési kapcsolataiban, s az értelmiségnek is csak kisebb hányada aktív résztvevője a közművelődésnek, sokkal több a passzív befogadó közöttük. Kedvező megállapítások hangzottak el a város könyvtári életének fejlődéséről. Már a vitaindító beszámoló szólt a közművelődési objektum-hálózat helyzetérői, megállapítva, hogy az új lakótelepekhez képest igen nagy az elmaradás, és sok meglevő objektum is ma már korszerűtlen, napjaink közművelődési munkájára alkalmatlan. Ehhez a témakörhöz a vita során igen sokan szóltak hozzá, hiányolták az új mozik építését, s a lakótelepekkel párhuzamosan megszülető művelődési objektumokat. Egyik legtöbbször érintett kérdés a diósgyőri várnak, mint tömegművelödési objektumnak a felhasználása volt s egyelőre csak javaslatokban, de kibontakozott egy olyan koncepció, amely a várat rendszeres nyári programok otthonává tenné, ahol színházi és zenei rendezvények megfelelő otthont kaphatnának. Az ezzel kapcsolatos javaslatok, nem utolsósorban művészi programok már most tervezendők és kidolgozandók. Ezekre majdan érdemes lesz visszatérnünk. © A zenei élet kapcsán került először szóba a Miskolci Szimfonikus Zenekar munkahelyeket és munkás- szállásokat „koncertteremmé” változtató jó törekvése, és itt kapcsolódik gondolatilag ez a témakör egy nagyon jelentős momentumhoz,' amelyről viszont viszonylag kevés szó esett, nevezetesen, a munkahelyi közművelődéshez. Elsősorban Kováls György, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója, valamint Serfőzö Sándor, a megyei és Bozsik Sándor, a városi pártbizottság politikai munkatársa utalt a kevéssé látványos népművelési feladatokra, a munkások körében munkahelyen, vagy annak közvetlen környezetében végzendő közművelődési tevékenység fontosságára. Itt viszont gyökeresen új szemlélet is szükséges, hiszen mint azt például Demcsik Iván, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója megállapította — a munkásság körében eredményes közművelődési munkát a régi intézményi módszerekkel végezni nem lehet, új formáklcal és gyakorlattal kell a munkások közé menni. Nem jelentéktelen gondot képez, hogy az ötödik ötéves terv közművelődési fejlesztési lehetőségei még nem ismertek, de annyi már tudható, hogy a korábbiakhoz képest, költségvetési emelkedésekről nem lehet szó. Így tehát a meglevő keretekkel kell, de jobb hatásfokkal gazdálkodni. Mint a minisztérium képviselője elmondotta, a tartalmi munkát nem lehet eleve az anyagiak függvényeként kezelni, feltétlenül tartalmi, szervezési munkákat kell elvégezni, hogy a jelen anyagi keretek között ellátható közművelődési feladatok hatásfoka emelkedjék. Nem volt érdektelen Serfőző Sándor javaslata a tájegységi progranuik jobb koncentrálására, egységes gondolati mag köré csoportosítandó és megyehatáron is túl ható program szervezésére. Igen sok fontos kérdést érintett még ez a tanácskozás. Szóba került például, hogy a miskolci mozik népművelési szerepe nem csökkent, de számuk és korszerűségük már méltatlan az ország második városához. Az is szóba került, hogy a közművelődési párthatározat A BADACSONYI ÁLLAMI GAZDASÁG MISIyOLCI EJ? Icrakata rendszeres túrájáralaival Borsod megye egész, területére kiterjesztette üdítőital-szállítási tevékenységét. Egyszeri megrendelés után folyamatos ellátást biztosít főidenyben is. RENDELÉSI CÍM: 3530 Miskolc I., Kisavas-alsósor 17. Telefon: 34-154. munkás- és ifjúságcentrikus, Miskolc pedig munkásváros, tehát ennélfogva is fokozottabb figyelmet kívánna az országos közművelődési irányítás részéről. A Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgató karmestere, Mura Péter többek között arról szólt, hogy van még a zenekarnak kapacitása, igényeljék őket jobban, elsősorban a munkásszállások részéről. A miskolci színház gondjai közül az Egerrel való kényszerházasság és a kamara- színház már égető hiánya kapta a legnagyobb hangsúlyt. Szóba került, hogy a Herman Ottó Múzeum munkájának megújulásával új, igen eredményesen működő partnerintézmény jelentkezett Miskolc közművelődésében. Többen hangoztatták a rendezvényszemlélet feladásának és teljes elvetésének szükségességét. Kifogásolták, hogy Miskolcon a kulturális propagandának hihetetlenül szűkök a lehetőségei. Nem egy javaslatban elhangzott a különböző erők, köztük az anyagiak összefogása, célszerű felhasználása, egészen odáig, hogy bátran le kell építeni az élet- képtelen intézményeket és akciókat, s azok anyagi erőinek átcsoportosításával, az életképesebbet segíteni. A sok értékes gondolatból még kettőt jegyzünk fel. Az egyik azt fejtette ki, hogy nem pusztán a népművelők jó szándékától függ, hogy gazdagabb legyen a város közművelődési élete. Ehhez az is hozzájegyzendő, hogy a közművelődési párthatározat realizálása, is nem pusztán a közművelődés hivatásos munkálóinak, a népművelőknek feladata. E ehhez kapcsolódik az a gondolat, hogy az említett párthatározat realizálása , hosszú távú folyamat, s ennek még csak az elején vagyunk. De hozzá kell tennünk azt is, hogy annyira nem hosszú távú, hogy bármiféle halogatást elbírna, vagy eltűrne. A miskolci kibővített népművelési csoportértekezlet gondolatgazdag volt. Ha nem is éles vonalakkal körülhatárolt, pontos képet adott —, mert nem is adhatott — a város közművelődési helyzetéről, a legfontosabb gondokra és teendőkre jól irányította a figyelmet. De itt megismétlendő az előbb már idézett gondolat: nem pusztán a népművelők jó szándékától függ, hogy gazdagabb legyen a város köz- művelődési élete. (benedeit) ÉPÍTŐ Pető János litográfiája Újra a posterekről Október 22-i számunkban kifogásoltuk, hogy a képzőművészeti világhét alkalmából megjelentetett postereket — kiemelkedő képzőművészeti alkotások nagy alakú repró- i aukcióit — miskolci és bor- i sodi érdeklődök nem tudják I elérni, hiába keresik köny- i vesboltokban, ahol a Képző- 1 művészeti Alap Kiadóvállala- 1 Iának egyéb kiadványait áru- J sítani szokták, s nem találják j az ajánlott papírbolt-hálózat- f ban sem. A PIß RT Kereskedelmi Vál- , lal4t miskolci kirendeltsége | most arról tájékoztatta szer- § kesztőségünkcl, hogy informá- i cióink tévesek voltak, mert a i BIK Vállalat miskolci 192. sz. i holtjában a posterek kapha- * tök, sőt az iskolák részére so- J rozatokat is rendelkezésre bo- J csátanak. Kéri, hogy mindezt közöljük, mert a holt kirakati propagandája nem tudja - a Reprodukciókat keresve cí- J mű cikkünkben írtakat ellen- , súlyozni. íme, közöltük. . A teljesség kedvéért meg- , jegyzendő: a bolt kirakatában ( most már valóban látható a i töltőtoll-állványok és egyéb i áruk mögött reprodukció, de 1 nem tapasztalhattuk, hogy az i érdekelt kereskedelmi vállalat i jegyzetünk megjelenése előtt 1 túlzottan szorgalmazta volna a J posterek propagálását, s bár ! a hirdetést pótló kereskedelmi , reklámozás nem feladatunk, , az érdeklődők figyelmét ez- | úton is felhívjuk a posterek i miskolci beszerezhetőségére. A i másik észrevételünket, hogy i könyvesboltban is elérhetők le- » gyének a posterek, változatja- * nul. immár javaslattá váltóz- 1 tatva fenntartjuk. (hm) Prágában befejezte munkáját az a kétnapos nemzetközi elméleti szimpózium, melyet „A tudományos-technikai forradalom — a két világrendszer versenyének legfontosabb tényezője” címmel a Béke és Szocializmus folyóirat szervezett. A tanácskozáson részt vettek a Bolgár Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista» Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szakértői, valamint a Béke és Szocializmus szerkesztő bizottságának tagjai. Az MSZMP küldöttségét Halay Tibor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese vezette. NE HALASSZA HOLNAPRA! MEG MA KERESSE FEL a BIK- és áfész-szaküzletqkct, Centrum Áruházakat! 1075. DEC. 15-IG 20—50 százalékos ÁRENGEDMÉNNYEL vásárolhat egyes i háztartási, híradástechnikai cikkeket, műszaki és szerszámárukat! Forgalomba hozza: VASVILL Kcresk. Váll. Tizenöt év után először Szobrok és faliképek Napjaink művészetéről szólva nem kis büszkeséggel szoktuk mondogatni, Miskolc a magyar grafika egyik fellegvára. S olykorolykor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ebben a városban élnek más művészek is, olyanok, akik művészi alázattal, nem kevés „szakmai hozzáértéssel”, nagy szorgalommal mívelik választott, hittel vallott művészi munkájukat. Az adósság — alkotásaik szélesebb körben való megismertetése — néha csak akkor jut eszünkbe, ha ők lépnek ki műtermük falai közül. Ez és sok minden más is eszembe jutott a Miskolci Galériában, ahol egy rendkívül szimpatikus miskolci művészházas- pár — tizenöt éve e város lakói — együttes kiállításával először lépett a város nagyközönsége elé. Nagy Gy. Margitról és Varga Miklósról. van szó. A téxtilmű- vásznőről és a szobrászművészről. Igaz, ez a tizenöt esztendő nem jelentett her- metikus zártságot — a megyében több helyen bemutatkoztak már munkáikkal az érdeklődőknek — Varga Miklós szobraiból is találunk egynéhányat a miskolci tereken, s egyszer, a Szőnyi-teremben Nagy Gy. Margit is bemutatott már néhány munkát. Nem ismeretlenek tehát, legfeljebb nem eléggé alaposan ismertek. A bemutatkozó kiállításra az elmúlt tíz esztendő munkáiból válogatták össze — példás önszigorral — legjobb, számukra legkedvesebb munkáikat. Nem volt könnyű dolguk. A válogatóst sok minden kötötte, több mázsá- nyi, kőbe faragott szobrok csak fotókon lehetnek jelen, a nagyméretű faliképeket sem lehetett mindet elhelyezni a Galéria falán. Ám mindketten, érzésünk szerint sikeresen törekedtek arra, hogy végül is felmutatták önmagukat, bemutassák művészetüket. Jelentéktelennek tűnik az a szándékoltság, ahogy Varga Miklós nem jelezLe szobrain készítésük í évszámát. De ha jelezte voK na is, nehéz lenne kimutatni a művészi irányzatok érvényesülését nála. Emberpárja, mely a Győri kapui lakótelepet díszíti, s itt maketten van jelen, és bohócfigurái egyazon esztendőnek alkotásai, s mégis egy világ választja el őket formanyelvükben. Varga Miklós ugyanis nem ragaszkodik különböző irányzatokhoz, döntően csak a megfogalmazásra váró gondolatokhoz, érzésekhez ragaszkodik. Ehhez választja meg a formát és az anyagot, s kiállított munkái bizonyítják, szuggesztív erővel képes átültetni akár a bronzba, akár a kőbe, akár az acélba, a világról, az emberekről vallott gondolatait, érzéseit. I Gazdag művészi világ tárul elénk Nagy Gy. Margit textiljeiről is. Ez a művésznő — mondjuk ki — nemcsak biztonsággal dolgozik a legkülönbözőbb technikákkal, alkotásai jóval többek, mint egyszerű lakásdíszítő- elemek. Akár gobelinben fejezi ki magát, akár más hurkolt vagy szövött technikákkal dolgozik, — rendkívül igényesen, valamit el is akar mondani. Legnagyobb érdeme kétségtelenül a művészi igényesség, s ahogy megkeresi önkifejezésének formáit és lehetőségeit. Idő- és munkaigényes művészet az övé, de azok közül való, akihez talán n legkönnyebben találjuk meg az utat. Már ami a gyönyörködést illeti. A válogatásnál szigorúak voltak önmagukhoz, a rendelkezésükre álló térből csak a nagy termet töltötték meg. De megérte a szigorúság, mert a tárlatlátogató egy nagyon őszinte, nagyon igényes kiállítást láthat. Nagy Gy. Margit és Varga Miklós első miskolci tárlatát egyébként tegnap, október 31-én, este 6 órakor nyitották meg a Miskolci Galériában. Csutorás Annamária /
