Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 1180. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1975. november 29. Kádár János fogadta Jasszer Arafatot A Palesztin Felszabadi- 1ási Szervezel, küldöttsége Jasszer Arafatnak, a szervezet elnökének vezetésével november 28-án rövid látogatásra Budapestre érkezett. A küldöttség tagjai: Zuhair Mohszen, a PFSZ katonai irodájának vezetője, Jasszer Abd Rabbo, áz információs iroda vezetője, Abdel Mohszen Abu Mpizar, a PFSZ szóvivője, a Palesztin Felsza- badílási Szervezet végrehajtó bizottságának tagjai, továbbá Abu Khaled ezredes. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Jasszer Arafatot és Zuhair Mohszent. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és dr. Berecz János, a .KB külügyi osztályának vezetője. Az őszinte, baráti szolidaritás légkörében lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP és a PFSZ céljairól, tevékenységéről, feladatairól. Megvitatták a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, véleményt cseréllek a közel- keleti válság helyzetéről. Az MSZMP és a PFSZ képviselői egyetértettek abban, hogy a közel-keleti térség tartós békéjének és biztonságának legfontosabb feltétele a válság átfogó rendezése, az izraeli csapatok maradéktalan kivonása valamennyi megszállt arab területről és a Palesztinái nép törvényes nemzeti jogainak a helyreállítása. Ennek alapján iidvözlik az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán a PFSZ által elért eredményeket. Az MSZMP képviselői szolidaritásukról biztosították a PFSZ-nek a Palesztinái nép igazságos céljaiért folytatott harcát. A Palesztinái küldöttség látogatása tovább erősítette a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Palesztin Felszabaditási Szervezetnek a barátság, az internacionalizmus és a szolidaritás elveire épülő kapcsolatait. a nemzetgyűlésen r re jóhoz, a tunéziai népnek haLosonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, tunéziai programjának második napján, pénteken a nemzetgyűlésbe látogatott el és részt vett annak ünnepi ülésén. A képviselők hosszas tapssal köszöntötték, amikor a nemzetgyűlés elnökének társaságában az ülésterembe lépett és elfoglalta helyét az elnöki emelvényen. Dr. Szádok Mokaddem, a nemzetgyűlés elnöke, meleg szavakkal köszöntötte Losonczi Pált, hangsúlyozva, hogy látogatása nagy jelentőségű állomás a két ország közülit! gyümölcsöző együttműködés megteremtésének útján. Ez a látogatás is azt mutatja — mondotta —, hogy megvan a lehetőség a hasznos együttműködésre az eltérő társadalmi és gazdasági berendezésű országok között a kölcsönös tisztelet, egymás megbecsülése alapján, amikor az érdekelt feleket a béke és a nemzetközi biztonság erősítésének őszinte vágya, jó és az egész emberiség számára hasznos nemzetközi kapcsolatok előmozdítása vezérli. Losonczi Pál köszönetét mondva az üdvözlésért, utalt Karthago ősi történelmére, nagy kulturális örökségére, szólt a tunéziai népnek a gyarmati ürülöm ellen vívott harca jelentőségéről, a függetlenség kivívása óta végzett országépítő munkájáról, majd nemzetközi kérdésekkel foglalkozva hangsúlyozta: — Az európai népek képviselői, államaik felelős vezetői nagyfokú bölcsességről tettek bizonyságot, amikor hosszú-rhosszú tárgyalások utón ez év nyarán sikeresen fejezték be az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. A mai, modern világban zajló események már nem különülnek el egymástól, sőt kölcsönösen hatnak egymásra. Az európai fejlemények ugyanúgy hatnak a többi kontinensre, mint amazok Európára. Kedvezően hat a nemzetközi helyzetre az a tény, hogy kiszélesedell és fokozódott a fejlődő világ országainak aktivitása, megerősödött az el nem kötelezett országok mozgalma, amely zászlajára az imperialista- és gyarmatosításellenes küzdelemnek, a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek támogatásának, a világbéke megszilárdításának jelszavát és programját tűzte. — Mindezek a törekvések egybeesnek a szocialista országok — köztük hazánk, a Magyar Népköztársaság törekvéseivel. Az Elnöki/Tanács elnöke a továbbiakban a szocializmust építő magyar nép munkájának eredményeiről szólt, majd hangsúlyozta: Örömünkre szolgál, hogy az országaink közöt': kapcsolatok egészségesen fejlődnek. Losonczi Pál végül további sikereket kívánt a nemzetgyűlés tagjainak munkázója felvirágoztatásáért végzett, munkájához. Szavait hosszan tarló tapssal fogadták a nemzetgyűlés tagjai. Az Elnöki Tanács elnöke a nemzetgyűlésből távozva a közeli Bardo-palotában levő nemzeti múzeumban megtekintette a tunéziai évezredekre visszatekintő múltjai szemléltető archeológiái kiállítást. Ütja innen a Den-Den-i népművészeti központba vezetett, ahol megismerkedett a fém-, bőr-, textilanyagokból, gipszből készített népművészeti termékek, használati tárgyak előállításának folyamatával. A látogatásokat követően Hédi Nuira miniszterelnök ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. Sok fejtörést okozott a DIGßl’ bcn a DKX-1'C szigcielö- gcp csévcmcglögó szerkezete. A felmelegedett csöve nehezen volt lehúzható a gépről. Orbán Tibor újításának eredményeként átalakították a régi „tüskét”. A képünkön Szabó László lakatos egy magakcszitcttc rúgóhajlitó szerkezettel készíti a hozzá szükséges nagy szilárdságú rugókat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 20—27-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, főhatóságok vezetői, közgazdászok. valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján széles körű vitában megtárgyalta és elfogadta a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az V. ötéves terv. továbbá az 197(1. évi terv és állami költségvetés irányelveire. I. A Központi Bizottság értékelte a IV. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, a szocialista építőmunka 1971—1975. évi tapasztalatait. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt: népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet. Jelentősen bővültek a társadalom termelőerői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A többi közölt üzembe lépett a Gagarin Hőerőmű, a Lenin Kohászati Müvek finomhengerműve, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a Győri Futómű- és Motorgyártó Üzem, a Barátság 11. kőolajvezeték, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyára, a Leninvárosi Polietiléngyár, a Beremendi Cementgyár, az Orosházi Síküveggyár, a Lábatlani Vé- konypapír-gyár. a Győri Műbőrgyár, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a Budapesti Metró kelet—nyugati vonala. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala, • tovább javult a társadalmi gondoskodás a dolgozó emberről és családjáról. A Központi Bizottság rámutatott, hogy ugyanakkor egyes fontos céloktól eltérések mutatkoznak. Az utóbbi két évben a tőkés világpiacon bekövetkezett infláció, értékesítési nehézség, az olaj és a nyersanyagok árának nagymértékű emelkedése népgazdaságunknak számottevő veszteségeket okozott. Ezért a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. Hazai gazdasági munkánk hatékonysága a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A beruházás és a fogyasztás meghaladta a tervezettet. A IV. ötéves terv fő feladatainak teljesítését értékelve a Központi Bizottság megállapította: A nemzeti jövedelem az előirányzott * 30—32 helyett 35 százalékkal gyarapodott. és ez csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott, öt év nemzeti jövedelmének 27 százaléka a felhalmozást. 73 százaléka pedig a fogyasztást szolgálta. 2 'Pari termelés az előirányzott * 32—34 százalékkal szemben 37—38 százalékkal növekszik, hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottal. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, az egy, főre jli tó ipari termelés évente a tervezett 4—4.5 százalék helyett ti—(1.5 százalékkal nő. A központi fejlesztési programok, az új ipari létesítmények, a rekonstrukciók — közöttük a textilipari rekonstrukció — révén korszerűsödött az ipar szerkezete, kezdeti eredményeket értünk el a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. Az átlagosnál gyorsabb volt a haladás a vegyipari és a gépipari ágazatokban. A tervezett növekedési ütemei — az építőanyagipar kivételével — valamennyi ipari ágazat eléri vagy felülmúlja. Az építőipar technikai felszereltsége ’ növekedett, termelési előirányzatát összességében teljesíti, egyes nagyberuházásoknál javult a koncentráció. A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények — a lakások, az óvodák, a bölcsődék, az Üzletházak, a közmüvek, a Budapesti Metró — építésében nagy eredmények születtek. Ugyanakkor az iparág fontos építési igényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. A. A mezőgazdaság termelése a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal nőtt. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben kialakultak a célszerű üzemméretek, terjed az ipar- szerű termelés. A korszerű gépek, a vegyipari termékek és a nagyhozamú fajták alkalmazása könnyebbé és eredményesebbé leszi a mezőgazdasági munkát. A növénytermesztésben teljesüli a legfontosabb feladat. a terméshozamok növelése. A gabonafélék termésátlaga a tervidőszakban 20 százalékkal nőtt. A termelés fedezi az. ország kenyérgabona-szükségletét, és exportra is lehetőséget ad. A cukorrépa- termelésben van bizonyos fejlődés, de a szükségletet a hazai termelés a kívánt mértékben még nem elégíti ki: ezért jelentős cukorbehozatalra szorulunk. A sertéstenyésztés gyorsan fejlődött, a tervidőszak második felében gyarapodott a szarvasmarha-állomány. A húsellátás növekvő fogyasztás mellett általában megfelelő volt. Az áruszállítás a tervezett 22 száza* lékkai szemben 39 százalékkal növekedett. Jelentős rekonstrukció valósult meg a vasúti közlekedésben. Megnövekedett a közúti közlekedés szerepe mind az áru-, mind a személyszállításban. Bővült és korszerűsödött a járműállomány és a közúthálózat. A városi tömegközlekedés — elsősorban a fővárosban — javult. A A tervezettnek megfelelően emelke- dett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. A reáljövedelem 26, a reálbér 18, a fogyasztás 29 százalékkal növekedett. A tervidőszakban több központi bérintézkedésre került sor. a pénzbeni társadalmi juttatások meghaladták az előirányzott mértéket. Jelentősen emelkedtek az alacsony nyugdijak, növekedett a gyermekgondozási segély, megkétszereződött a családi pótlék összege. Társadalombiztosításban részesül az ország minden lakosa. A tervezettnél 30 ezerrel több. összesen 430 ezer lakás épült, öt év alatt kereken másfél millió ember jutott új otthonhoz. Megépült az egymillió lakás, s ezzel teljesül 15 eves lakásépítési programunk. Öt év alatt széles körű társadalmi ősz- szefogással a tervezett 35 ezerrel szemben 90 ezer óvodai hely létesült. Az előirányzottnál többet fordítottunk az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére: 8100 új kórházi ágy, 5100 uj iskolai tanterem került átadásra. f7- Termelő beruházásokra az előző ót * évinél 40 százalékkal többel fordítottunk. Ez lehetővé tette az energiatermelés bővítését, az olaj- és gázfelhasználás tervezettnél gyorsabb növelését, a bauxitvagyon jobb kihasználását, az ellátás javítását építőanyagokból, élelmiszerekből és iparcikkekből. A beruházások megvalósításának hatékonysága még nem kielégítő, nem érvényesül kellően a beruházók és a kivitelezők egyetemes felelőssége, és nem megfelelő áz együttműködésük. Q Nagy eredményeket értünk el a te- rületfejlesztésben. Dinamikusan fejlődött hazánk fővárosa, Budapest. Az ipar- telepítéssel és a területfejlesztéssel összefüggésben gyorsan fejlődött az öt vidéki nagyváros és valamennyi megyei székhely. Számos község elindult a városiasodás útján, több nagyközség városi rangra emelkedett. A lakosság életkörülményeiben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek. Q Az öt év során hazánk nemzetközi ' * gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek. A ’ külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a tervezettet. A kivitel a szocialista országokba 72 százalékkal, a behozatal onnan 60 százalékkal emelkedett. A fejlett tőkés országokkal és a fejlődő oi-szágokkal is növekedett az árucsere: a kivitt áruk mennyisége 62, a behozottaké pedig 49 százalékkal, A Szovjetunióval, a KGST más országaival kialakított tervszerű, szoros gazdasági együttműködés nagymértékben segítette terveink teljesítését, Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában. Előrehaladás van a termelés- szakosításban, a közös vállalkozások létrehozásában, s ez lehetővé teszi a nagy sorozatú, gazdaságos termelést. Szakosítás és kooperáció valósul meg az autóbuszok és a személygépkocsik, valamint a számítógépek gyártásában. Elkezdődött a KGST-tagallamok nyersanyag- és energiaszükségletének kielégítését szolgáló közös beruházási tevékenység. Épül az Orenburg! gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos vezeték. A magyar—szovjet olefin-, valamint a magyar—lengyel vegyiszál- eeyezményeknek megfelelően elkezdődött a «»rmelés. 1 f 1 A Központi Bizottság külön is érté- * ”* kelte a IV. ötéves terv befejező évének gazdasági munkálat. Megállapította, hogy 1975-ben a társadalmi termelés és a termelékenység a tervezettnek megfelelően növekszik. A nemzeti jövedelem 5. az ipar termelése 6 százalékkal nőtt. a mezőgazdaságé pedig az előző ev kiemelkedő eredményénél 1 százalékkal nagyobb. Az életszínvonal emelésének 'előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakul. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezett 3.5 százalékkal szemben 4.5 százalékkal. az egy keresőre iutó reálbér 2.5 százalékot meghaladóan mintegy 4 százalékkal. a lakosság • fogyasztása a tervezett 4 százalékkal gyorsabban, 5 százalékkal nőtt. (Folytatás a 2. oldalon)
