Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-02 / 258. szám
1975. nov. 2., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Mátyás király Nem mese az, gyermek AZT GYANÍTOM, gyermekeim, ti már ismeritek ezt a történetet, még versikét is tudtok arról, mit tett Mátyás királyunk a gidres- gödrös Gömörben. Nem baj. Ismerlek benneteket, meghallgatjátok ti szívesen még egyszer. Szóval, egy alkalommal Mátyás király valamelyik Gömör megyei nemes nagyúr várában vendégeskedett. A gazdag főnemes persze apait-anyait bedobott, hogy elnyerje a király tetszését. Csirkesültet bárány pörkölt, azt ropogós malac, a süldőt ökörpörkölt, azt dióval bélelt íajdkakas követte. Az urak nyelték a bort a sisaknyi ezüstkehelyből. A sárga bor úgy csillogott, akár a sárarany. A vörös bor színe, mint a bazsarózsa. A szép, 1 tizes bortól tüzelni kezdett a király orcája. Figyelte egy darabig a sok tósztot, az élcet, a danát. Aztán váratlanul felállt ő maga. Rátekintett a kezében szorongatott kupára. Csend lett, se mukkanni, se moccanni nem mert senki. Akkoriban akkora volt a fegyelem, hogy a légy se zümmögött, ha az uralkodó szólt. „Tisztelet és becsület a jobbágynak. Ö végzi a nehéz munkát, ő termeli a szőlőt, ő hullatja vérét. Isten éltesse a jobbágyot” — mondta Mátyás. Hát olyan nevetés követte szavait, hogy most ettől nem hallatszott a zümmögés. Az urak azt gondolták, a király- tréfál. Az uralkodó arca ettől még pirosabb lett. Most már a harag festette tűzszínűre. Az asztalra csapott. „Kuss!” — ezt kiáltotta. Akadt a nemes urak között, aki még mindig arra számított, hogy a tréfáskedvű Mátyás csak játszik velük. Bevallották, jobbágyaikat nem veszik emberszámba. A kapálást meg nem számítják a munkák közé. A nagy király most elsá►padt haragjában. Odaintctle kedves digó krónikását, Ga- leottó Marciét. „Te hogy vélekedsz a jobbágyról, macskaevő ?" ;— kérdezte. „Tisztelet és becsület a jobbágynak. Ö végzi a nehéz munkát, ö termeli a szölöL, ő hullatja vérét, uram. Isten éltesse őt” — szólt az illedelmes tálján. „igazat beszélsz” — mondta Mátyás, és ott helyben gazdagon megjutalmazta az olasz történettudomány atyamesterét. Aztán megparancsolta, kapáljanak végig a nagyurak is egy műszakot, tanulják meg az élősdi nap-r lopok, mi az a meló. Így is lett. A király vezetésével az egész díszes társaság kiment a gömöri szőlőbe. Olt Mátyás kivette a kapát a jobbágyok kezéből és odaadta a főnemeseknek. „De most aztán sebesen, lógós brigád!” — így kiáltott. Lefeküdt egy terebélyes juhar alá, úgy gyönyörködött a ritka látványban. Az urak oly szorgosan kapáltak, hogy bele is izzadtak. Lelökték hát fejükről a kócsagos kal- pagot, lehányták magúkról a bársonydolmányt. A kövérebb je nyögött, nyöszörgőit, fohászkodott. Volt olyan, aki belevágott a saját csizmája- orrába és sziszegve tapogatta sajgó nagyujját. Mátyás úgy' kacagott, hogy a könnye is kicsordult. A jobbágyok ettől felbátorodtak és maguk is nevették a szenvedő íö- urakat. Észrevette ezt Mátyás. Elvörösödött mérgében, felugrott és rákiáltott a kuncogó jobbágyokra: „Kubs! Ne nevess a nemesemberen. Tisztelet és becsület neki. Az ő őse szerezte nekünk ezt a hazát! Az ő földje táplál benneteket, abban pihentek majdan. Isten éltesse a íö- urat!” Üjra odaintette magához kedves digóját, Galeol- tót: „Teneked mi a magán- véleményed a nagyurakról, tollkoptató?” — kérdezte. „Tisztelet és becsület xzöe — mondta az illedelmes tálján. — Az ő őse szerezte nekünk ezt a hazát! Az ű földje táplál, abban pihentek majd. Isten éltesse a főurat!” „Igazat beszélsz” — mondta Mátyás. Kárpótlásképpen elengedte a panaszkodó, sóhajtozó uraságoknak a nehéz munkát, hely a válaszúért pedig újra csak nagy jutalmat adott a ravasz olasznak. A jobbágyok kapáltak, az urak mulattak tovább a gömöri kastély lovagtermében. A király maga mellé ültette az olaszt. Amikor már erősen kapatosak voltak mindketten, Mátyás átölelte életrajzíróját és megkérdezte: „Mondd meg őszintén, nagyotmondó, történethamisító, egvetértesz-e mindenben velem?” Galeottó máskor leborult volna az uralkodó lábához, hogy hódoljon nagyságának, most azonban a tüzes bor megnövelte benne is a merszet. így válaszolt' tehát: — Nagy uralkodóm, leg- alázatosabb szolgádat kérded, egyetért-e veled? Hát én erre nem tudok felelni. Mátyás elképedve nézett ró, mire Galeottó így folytatta : „A földesúr és a jobbágy között összebékílhetetlen ellentét van. Nem lehet valaki mindkettőjük pártján. Aki föúrpárti, jobbágyellenés. Aki a jobbágy híve, nem pártolhatja a nagyurakat. Következetlen vagy, ó, Mátyás.” A mámoros király megölelte krónikását. „Most is igazat beszélsz!” — így kiáltott és újra gazdagon megjutalmazta volna Galeottót, ha a íűnek-fának osztott jutalomtól, célprémiumtól, adománytól és dínom-dánom kedvtelésektől a kincstár ki nem ürült volna. És ha a kincstár aranya el nem fogyott volna, az én mesém is tovább tartott volna. Máté György Ezen nevet PÁRIZS A nyaralásról hasaiért fia- talasszony meséli barátnőjének: — Egy nagyon jóképű, remek emberrel ismerkedtem meg a tengerparton. Olyannal, akivel szívesen házas, ságra lépnék. — S mi akadályoz meg ebben drágám? — Hát... fölelevenítve emlékeinket, rájöttünk, hogy egyszer már együtt éltünk . ■. * BUKAREST Sajtóértekezletet tart. az építőipari vállalat igazgatója. Beszámolóját így fejezi be: — Az építkezés befejezésének határidejét csak az építkezés befejezése után közölhetjük ... * MILANO — Képzeld, Luigi, tegnap a főpályaudvar elölt egy fiatalember szemtelenkedett egy csinos, vöröshajú lánnyal. — Es azután? — Azonnal melléjük lépett két férfi és most. már hárman szemtelenkedtek a szegény növel... # SZÓFIA Az apa oktatja házasodni készülő fiát: — Jegyezd meg jól, fiam, hogy a házasság egy jó asz- szonnyal olyan, mint kikötő 1 a viharban. Mire a fiú közelebb hajolva kíváncsiskodik: — Es a rossz feleséggel? — Mint vihar a kikötőben ... * VARSÓ — Képzeljétek, barátaim. Személyesen ismerek egy nyolcvanhárom éves anyókái, akinek hármasikrei születtek. — Ne beszélj! Hiszen akkor minden lap tele lenne vele... — Tele is volt. Ez ugyanis már hatvan évvel ezelőtt is szenzációnak számított! # BECS A zenerajongó család feje büszkén meséli a kávéház- bán: — A feleségem zongorázik, a fiam elektromos gitáron játszik, a lányom pedig kla- rinétozilc... — Es maga? — En tűröm .. 1 * NEW YORK Az artistaügynökhöz beállít egy idomító és bemutatja legújabb számát, amely abból áll, hogy a kutya fejére rászáll egy papagáj és erotikus verset szaval. — Remek! Száz dollárt kap egy estére! elégszem a felével, mert trükk van a dologban... Nem a papagáj szaval, hanem a kutya. Ugyanis has- beszélö... * BERLIN Egy izgatott férfi ront be a rendörszobába: — Segítsenek, elvtársak! Ellopták az utcáról a Trabantomat, csak a takaróját hagyták meg! — Mondja, jól kirázta azt a takarót? Nem maradt benne véletlenül a kocsi? .., * PRACA — A férjem azt mondja — meséli egy nő a hivatalban a kolléganőjének —, hogy az új kalapomban tíz évvel fiata- labbnak látszom. i — Valóban? Es hány éves vagy, drágám? — Huszonhat! — Bocsánat, drágám, azt, akartam kérdezni, hogy hány éves vagy kalap nélkül... — Bocsánat, uram, ón megNők a munkahelyen Délutános műszakon Az asszonyok a délutános műszakot kedvelik jobban.^ Jó érzés, hogy tiszta a lakás, kész a vacsora — ilyenkor nyugodtabban, jobban megy a bén ti munka. Gyakran hallható ez a vélemény a termelőüzemek nődolgozóitól. A Kazincbarcikai Habselyem Kötöttárugyárban dolgozó asszonyok is legtöbben azt vallják: gyorsabban, eredményesebben haladnak délutánonként. Hogyan is telik el‘ valójában a műszak? Erről beszélgetünk az l/a szalagon dolgozó XI. Pártkongresszus brigád tagjaival. — Lehet, hogy monotonnak tűnik első pillantásra a munkánk, pedig korántsem az — mondja mosolyogva Vadászi Ferencné. a brigád vezetője. — Úgynevezett „univerzális” brigád a miénk, ami azt jelenti; valamennyi típusú varrógéphez egyformán értenünk kell. A gyakori fazonváltás és a gépcsere változatossá teszi a munkát. Most éppen szovjet exportra készítünk blúzokat. Ez nehezebb eddigi feladatainknál. Talán túl gyorsan is eltelik egy-egy műszak. — Akár délelőttre jövünk, akár délután dolgozunk, az első percek már-már hagyományosan az előző napi munkánk értékelésével telnek — mondja Gombos Ferencné, brigád vezetöhely elles, -r- Mindenki a meos-asztal- hoz iparkodik, hogy megnézze, milyen munkát végzett az előző napon. S ilyenkor beszéljük meg az aznapi feladatokat is, ügyelve rá, hogy mindenki ahhoz a géphez kerüljön, amelyhez a legjobban ért. — Igen hasznosak ezek a megbeszélések — veszi fit a szót Mihók Mária, brigádtag —, mert lehetőséget adnak a személyes jellegű problémák megvitatására. A „taktikai” megbeszélések után négyórás, nagy figyelmet, pontosságot: igénylő munka következik. A nagycsarnokban csak a varrógépek kattogása és a fiatalok kérésére időnként néhány percre megszólaló zene hallatszik. Tíz órakor 10 perces tornával, egv kis sétával. beszélgetéssel frissítik fel magukat. — A legjobb teljesítményt mindig a fél 11-től a műszak végéig végzett munkával érjük, el — mondja Kru- sóczki Erzsébet, brigádtag. — Ilyenkor van a „hajrá”. Ki-ki tudja, hogy mit végzett addig, s mennyit szeretne még elkészíteni. S a pluszmunka soha nem megy a minőség rovására — mindnyájunk érdeke ez. A tizennégy tagú brigád túlteljesítette tervét: 100 százalék fölötti eredménnyel zárta a műszakot. Nemcsak ők örülnek, hanem a sza- lagvezető és a meos is elégedett mosollyal dicséri aznapi munkájukat. Á műszak még nem ért véget: most kezdődik a takarítás, a gépek tisztítása. Ezekkel nem kell majd a „váltónak” bajlódnia. A gépekben kisda- rab gépelt anyagok maradnak. Ez azt jelenti, hogy hibátlanul működik a varrógép, lehet folytatni, kezdeni rajta a munkát. S marad még néhány perc az öltözőben, s amíg kiérnek a buszig, hogy megbeszéljék ki mit főz aznap ebédre, mivel tölti a délutánt. — dcvald — A közös munka eredménye Aggtelek községi Tanácsa és a Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal, Aggtelek— Jósvafő Barlang Igazgatósága együttműködési megállapodást kötött a község és a barlang környékének szépítése, fejlesztése érdekében. Az igazgatóság Április 4. szocialista brigádja a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére mintegy nyolcezer forint értékű társadalmi munkát végzett a községi tanácshoz tartozó, de idegenforgalmi célt szolgáló esőbeálló felújítására. Így, a gyalogtúrák alkalmával már megfelelő „menedékház” áll a turisták rendelkezésére. A későbbi tervekben szerepel még, hogy a ház körzetében szalonnasütőhelyet is kialakít a brigád és a tereprendezésben is segít. Bódis Istvánné vb-litkár. Aggtelek Népművészeti kiállítás Fái házán A pálházai művelődési otthonban működő népművészeti szakkör tagjai hazánk és községünk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kiállítást rendezlek. Ezen bemutatták az utóbbi 15 évben készült legszebb munkadarabokat. A „pálházi vagdalásos” mellett rangos helyet foglaltak el a rábaközi, a karádi, a mezőkövesdi és a mezöségi hímzések, de megtalálhatók voltak a kalocsai és a furtai remekek is. A megnyitót Bodnár József, a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal népművelési felügyelője tartotta, aki ünnepi beszédében elismerően nyilatkozóit a szakkör tagjainak munkájáról, amelyet Betontes Jánosáé szakkörveze- tö, népi iparművész irányit. A szakkörnek 29 állandó tagja van, s hetenként egy alkalommal jönnek össze. Ilyenkor cserélik ki tapasztalataikat és a szakkörveze- tö irányítása mellett, hasznosan, kellemesen töltik cl a délutánt. Igó Béla Pálháza Köszönet az új útért Évtizedek óta sáros, szinte járhatatlan volt Sajószent- péteren az Ady Endre út, régi nevén a Gyöngyvirág út. Rendbehozatalára a múltban sohasem volt keret. Mintegy kétezer ember, aki itt él. ebben az úgynevezett „alvégben”, most nagy örömmel látja, hogy az elhanyagolt, sáros út. néhol már kacsaúsztató helyén, műút készül. Az ittlakók nevében szeretném megköszönni ezt a helyi pártbizottságnak, a tanácsnak. valamint a Miskolci Közúti Építőipari Vállalat dolgozóinak, és talán külön is Bajor munkavezető elvtársnak, aki egész nap irányítja a munkát, sőt, fizikai munkát is végez azért, hogy a november 7-i ünnepségre elkészüljön az új műút. özv. Vincze László Sajószentpéter, Ady E. u. 28. A DIGÉP n «dolgozói nak helytállása Az októberi nöfclelősi értekezleten két fontos tájékoztatás hangzott cl. Amint Ricsit András munkaverseny-' felelős elmondotta, a termelésben részt vevő 90 női szocialista brigád, valamint a vegyes brigádok nötagjai. jelentős eredményeket tudnak felmutatni. A női brigádokból egy elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet, hat brigád az arany 24 brigád az ezüst és 72 a bronz fokozatot, Évente általában 120 —130 nö kap kiváló dolgozó kitüntetést a jó munka elismeréseként. Rendkívül elismerésre méltó a női brigádok tevékenysége az új munkatársak betanítása és a tiszta munkahely megteremtése során. Igen aktívan vesznek részt a nők a politikai oktatásban. Marxista egyetemre hatan, középiskolába. 24-en, pártszemináriumra 428-an, szakszervezeti szemináriumra 925-en járnak. E néhány kiragadott tény is szemléletesen igazolja a nö- dolgozók helytállását. Bollobás Jözscfnc Miskolc, DIGÉP Lebontották a hidat Arra kérjük az illetékeseket. hogy vizsgálják' meg mielőbb Csenyéte községben a íelsőgagyi Virágzó Tsz bekötőútja!! levő patakon átvezető híd építését. A volt vasbeton hidat ugyanis ez év júniusának első felében a kivitelező. Dél-borsodi Tö- VÁLL lebontotta. Nagy nehezen elhelyezett ugyan egy pár betongyűrűt az új bid megépítéséhez, de a munkát abbahagyták, sőt a munkásokat is más helyre vitték el innen. A híd a község belterületén van, s az itt élő mintegy Hit) ember szinte el van zárva a községben levő létesítményektől, üzlettől, iskolától. A mintegy négy méter széles és csaknem három méter mély patakmedren már gyalogosan is életveszélyes közlekedni, s az őszi és téli időben a helyzet még csak tovább romlik. Elgondolni is rossz, mi történik akkor, ha valakit sürgősen kórházba kell szállítani, mert még a mentőkocsihoz is esetleg csak egy lánctalpas járművel, nagv kerülővel lehet. kihozni a betegeket A híd megépítéséhez mielőbbi segítséget kérünk az illetékesektől. Kovács Miklós cs 22 aláíró Csenyéte
