Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 —BHBBB—ai 1975. ofcí. 31., péntek Budapesti színházi esték ZENELÖ Pető János litográfiája Á jó propaganda nemcsak az iskola feladata! A „kétlaki55 szakmunkásképző Jóllehet, két hónap eltelt már az 1975/76-os színházi évadból, a fővárosi színhá­zakban még viszonylag ke­vés bemutató volt, kevés új darab került a közönség elé. Három színházi estéről szeretné): röviden, a teljes­ség igénye nélkül számot adni. Kőmíves Kelemenné balladája A 25. Színházban látható az elmúlt évadban bemuta­tott és az ősz i folyamán megújult Kőmíves Kelemen­né balladája című játék. Az ismert népballada sok-sok feldolgozás után — épperi napjainkban is látható más színházakban, másfajta adap­táció — Gyurkó László fel­dolgozásában, illetve átírásá­ban kerül e kis színházban színre. Hogy színre kerül, talán rossz fogalmazás, hi­szen ennek a színháznak egyik sajátossága az a for­mabontó előadás, amelyen eltűnik a rivalda, eltűnik a képzeletbeli kerítés a közön­ség és a színészek közül, s a néző az esetek többségé­ben aktív részesévé válik a játéknak. Jóllehet, ebben az előadásban a nézőnek nem jut szerep, legfeljebb annyi, hogy körülüli a já­tékteret, ez a szinte súrló­dást jelentő közelség mégis részessé teszi. , Kőmíves Kelemenné bal­ladája Gyurkó drámájában és Szigeti Károly rendezé­sében messze más gondola­tokat sugall, mint az ismert népballada. Szemben a tra­gikus sorsú, ártatlanul fel­áldozott, balladabeli asz- szonnyal, itt olyan iKőmíves Kelemennével találkozunk, aki csakúgy, mint más sze­replők, nagyon jól tudja, hogy áldozat nélkül semmi sem születhet, és ha egyéni­leg tragikus is Kőmíves Ke­lemenné halála és befalazta- tása, ezt az áldozatot önként vállalja egy magasabb cél, „magas Déva vára” felépü­lésének érdekében. A drámának mindössze négy szereplője van, illetve egy ötödik külső, a zenész, aki részben a zenei. effek­tusokkal, részben bizonyos naírátori szövegmondással válik a játék részesévé. Szi­geti Károly rendezése azt kívánja sugalmazni, hogy eb­ben az építőmunkában részt vevők, valamennyien a tra­gédia árnyékában állnak —■ erre utalnak a keresztre fe­szített Krisztust idéző moz­zanatok —, de a vallásos felfogással szemben racioná­lisan gondolkodnak a dráma szereplői, s mindnyájan tu­datában vannak, azt kíván­ják velünk is tudatosítani, hogy áldozat nélkül semmi sem születhet. A sajátos nyelvű, sokszor ismételt szö­vegekben, sokkoló koreográ­fiákban jelentkező, nagy fi­gyelmet kívánó, roppant fe­szült játék szereplőit lehe­tetlen rangsorolni: Jobba Gabi, 1 glódi István, "Bajcsay Mária és Tolnai Miklós ne­ve, nemkülönben az ötödik szereplő, a zenész Bó>.kon Gábor együttes munkáját kell szép, értékes színházi élményeink közé feljegyezni. Agyagtáblák üzenete A Thália Színház már új darabbal is várja nézőit. Kazimir Károly, a Gilgames- történetet alkalmazta szín­padra és rendezte élvezetes, látványos, feszült drámává, Agyagtáblák üzenete cím­mel. Fordította és összeállí­totta Rákos Sándor, szakér­tőként közreműködött és egyes vers- és prózarészle­teket Komoróczy Géza for­dított. A színpadi feldolgo­zás nyomon követi Gilgames, Enkidu, Istár és mások szer­teágazó, kusza történetéből mindazt, ami megfogható, színpadra alkalmazható, s mindazt a sokféle mozzana­tot, motívumot, amely a ké­sőbbi korokban a legkülön­bözőbb népi és tudatos mű­vészeti alkotásokban fel-fel- bukkan. A cím, az Agyag­táblák üzenete a színpadra alkalmazó szerint nem más, mint, hogy az alkotást, a küzdelmet vállalni kell, s az ember a küzdelmet soha sem adhatja fel, valami céljának mirdig kell lennie. Ezt az üzenetet, tehát az örök aktivitásra való buzdí­tást kiérezzük a történet­ből, illetve a Thália színpa­dán megelevenedő, rendkí­vül látványos, a régmúlt év­ezredeket szellemében félel­metesen megidéző, mégis minden gondolatiságával és mondandójával a ma embe­réhez is szóló játékból. Nem mindennapi színházi élményt nyújt — a Kazimir színhá­zában egyébként is mindig meghökkentően újszerű vál­lalkozások között sem — az Agyagtáblák üzenete. Az ősi eposz új életre kel a szín­padi változatban. Gilgames története rendkívül sok vál­tozatban jutott már el ko­runk emberéhez az elmúlt századok adaptációi nyomán. Most a Kazimir alkotta szín­padi műben egy új Ádámmal rokon Gilgames születik, akinek sok-sok kaland és küzdelem után kell belátnia — csakúgy, mint a tragé­dia-beli Ádámnak —, hogy az életet és a küzdést nem szabad és nem le­het feladni. A nagy szerep­lőgárdából Kozák András Gilgames, Harsányi Gábor Enkidu, Kohut Magda a papnő, Esztergályos Cecília ístár, Rátonyi Róbert a bíró, Benkő Péter Gimil és Vég­vári Tamás a bika szerepé­ben emelendő ki. Az Agyag­táblák üzenete nem min­dennapi, felrázó, elgondol­kodtató, értékes színpadi produkció. Nálunk, nálatok, náluk... Angol vígjáték — szerzője Alan Ayckbourn — a József Attila Színház új produkció­ja. Három angol házaspár három karácsonya pereg a három felvonásban. Az első felvonásban még messze el­tér egymástól a három há­zaspár, a házigazdák fiata­lok, szegények, akik meg­tisztelve érzik magukat a bankvezér és építész család látogatásával. S a harmadik felvonásra ez a hajdan le­nézett fiatal pár kerekedik fölébe az időközben tönkre­ment másik két párnak, s a mindvégig derűs jelenetek­ből szövődött játék utolsó nyolc-tíz percében már ko­mor drámai színek árnyékol­ják be a színpadot, nem is a legemberibb motívumok­kal: az időközben meggaz­dagodott és „öntudatukban” is megemelkedett . fiatalok csúful megleckéztetik, s megszégyenítik azokat, akik korábban vállveregető barát­sággal közeledtek hozzájuk. Sajnos, a derűs játék, a lá­tott előadásban nem tükröz­te a gondos rendezői mun­kát. Túlzottan a bemondá­sokra, poénokra, helyzetko­mikumra, pillanatnyi szituá­ciókra építettnek érezhető az előadás, markánsabb rende­zői koncepció nélkül. A já­ték hat szereplője közül há­rom volt miskolci színészt is láttunk, s közöttük Mar- gittay Ági alakítása messze- messze túlemelkedik a pro­dukció egészén. Például a második felvonást, amely \ teljesen őkörülötte bonyoló­dik, némán játssza végig, de minden mozzanatban benne van szemvillanásaival, néma reagálásaival. { A könnyed színházi szó­rakozást kedvelők bizonyára nagy tetszéssel fogadják e darabot és előadását, amely érezhetően az ilyen igényű közönségnek komnonnlódott. Benedek Miklós Borsodban csak egyetlen községi iskola dicsekedhet azzal, hogy a megyeszékhe­lyen, Miskolcon kihelyezett tagozatot „üzemeltet”. Ez az oktatási intézmény az Aba- újszántói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola. A „kétiaki” iskolában — 3 éves képzés keretében — szőlész és dísznövénykertész szak­munkásokat képeznek. A sző­lészek Szántón, a dísznö­vénykertészek Miskolcon sa­játítják el a szakmunkásbi­zonyítványhoz szükséges szaktudást. A megosztottsá­got — ami persze nehézsé­geket is okoz — a két szak­ma képzésének optimális gyakorlati helye indokolja. A szőlészeknek Abaújszántón, helyben van a történelmi to- kaj-hegyaljai borvidék, és a dísznövényesek sem talál­hatta!: volna jobb tamüze- met, mint az iskola szom­szédságában levő Miskolci Kertészeti Vállalatot. A szakmunkásképző iskola 1963-tól, évente bocsátja szárnyra végzett tanulóit. A Tokaj-hegyaljai Borkombi­nátnál és szakszövetkezetek­nél, a b ükkaijai termelőszö­vetkezetekben, sőt két éve a Hungarovinnál, a Borgazda­ságok Export Vállalatánál is számos. Szántón végzett fia­tal szőlész-borász bizonyítja képességét, de a Miskolci Kertészeti Vállalatnál és a Kazincbarcikai Városgazdál­kodási Vállalatnál is elége­dettek az iskolából kikerült dísznövénykertész tanulók munkájával. Az iskola igazgatója meg­alakulástól kezdve Molnár György. — Jelenleg a két tagoza­ton 167 tanuló jár iskolánk­ba. Szántón valamennyi gye­reknek tudunk kollégiumi elhelyezést biztosítani. Mis­kolcon — annak ellenére, hogy az elmúlt tanévben modern diákotthont adtunk át — ezt még nem tudjuk teljes .mértékben megvalósí­tani. Az iskola évről évre gya­rapszik. Szántón néhány éve zöldségtermesztő gyakorló­kertet alakítottak ki. Idén új klubteremmel gazdagodtak, és félig kész állapotban van az intézmény sporttelepe. Miskolcon az új diákotthon átadása volt az utóbbi idő­szak legnagyobb eseménye. Persze, gondok is adód­nak a „kétiaki” iskolában. Az iskola épülete sem Szán­tón, sem Miskolcon eredeti­leg nem iskolai célra épült. A tanév végi átalakítások, felújítások minden évben je­lentős költséget emésztenek fel... Az intézmény vezetői igyekeznek a kapcsolatokat tovább szélesíteni a szőlőter­melő gazdaságokkal. — Azt szeretnénk elérni, hogy a szakmunkást igénylő gazdaságok évről évre folya­matosan „küldjék a gyere­keket”. Nekik sem mindegy, hány szakmunkás kerül hoz­zájuk. A tapasztalatunk az, hogy a gazdaságok igénylik a szakembereket, de keveset tesznek azért, hogy környé­kükről minél több tanuló válassza a szőlőtermelő szak­mát ... Több éves tapasztalat, hogy a szőlészszakmára csak jól megszervezett pro­pagandával lehet megfelelő létszámú tanulót toborozni. De ez a propaganda nemcsak a szántói iskola feladata lenne! __Ezért is kell pél­d aként megemlíteni a fan­csali, a szerencsi, a sálvi tsz-eket, vagy a mádi Rá­kóczi Szakszövetkezetei, ahol nemcsak igénylik a szak­munkást, de tesznek is azért, hogy kapjanak. Ezek a gaz­daságok rendszeres kapcso­latban állnak az iskolával, és több évi adatok mutatják, ezekbe a gazdaságokba szí­vesen mennek dolgozni a végzett tanulók. — H — A szovjet kultúra napjai A borsodi program Művelődési életünk éven­te visszatérő kedves szín­foltját, értékes művészeti eseményekben gazdag idő­szakát jelentik a szovjet kultúra napjai. Szőkébb pát­riánk most is ígéretes, gaz­dag programmal készül ez ünnepi időszakra. A Borsod megyei Tanács művelődés- ügyi osztályától kapott tá­jékoztatás szerint Miskolcon több zenei és színpadi ren­dezvény, valamint filmbe­mutató képezi a program gerincét. Koncertek Elsőként említjük a Le- ningrádi Szimfonikus Zene­kar november l!-i koncertjét, amelyet a Miskolci Nemzeti Színházban Jurij Termirka- nov vezényel, s amelyen Eliszo Virszaladze zongora- művész működik közre. A zene; programból megemlít­hetjük még a Miskolci Szim­fonikus Zenekar november 3-i díszhangversenyét, amely­nek keretében a Nehézipari Műszaki Egyetemen, Mura Péter vezényletével szovjet és orosz szerzők műveit szó­laltatják meg. Ezenkívül a Miskolci Szimfonikuspk no­vember 6-án Tiszalúcon, 10-én Mezöcsáton és Ede- lényben, 12-én Putnokon és Szerencsen, 20-án pedig Mis­kolcon, a Bartók-teremben koncerteznek részben a Ze­neművészeti Főiskola miskol­ci tagozata tanárainak köz­reműködésével. E koncertek műsorán orosz és szovjet komponisták' művei hallha­tók. Visszatérve a megye- székhelyre, a Rónai Sándor Művelődési Központban no­vember 3-tól 16-ig látható Nyikoláj Gniszjuk szovjet fotóművész kiállítása, a Miskolci Nemzeti Színház pedig 6-án, este ünnepi dísz­előadásban mutatja be Vis- nyevszkij Optimista tragédia című színművét. Ezenkívül több kamarakoncert, irodal­mi, zenei összeállítás, iro­dalmi műsor emlékeztet az elkövetkező hetekben a szov­jet nép kultúrájára. A vörös kányafa Külön kell szólni a szov­jet filmek fesztiváljának rio- vember 2-től 20-ig tartó so­rozatáról, amelynek kereté­ben minden városban és já­rási székhelyen, valamint nyolc községben ünnepi elő­adáson mutatják be az új és felújított szovjet filmal­kotásokat. Ebben az időszak­ban minden filmszínház ve­tít szovjet filmeket, több he­lyen a november 7-i ünnep­ségeket is ezzel egészítik ki. Miskolcon november 5-én, este a Béke filmszínházban ünnepi díszelőadásban mu­tatják be A vörös kányafa című filmet, Vaszilij Suksin alkotását. Bemutatásra ke­rül még ez időszakban A hazáért harcoltak című Bon- darcsuk-film, továbbá egy vígjáték, Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban címmel. Kiállítások i Figyelmet érdemel a vi­déki program is. Az ózdi járásban Borsodbótán, pél­dául szovjet festőművészei: reprodukciós kiállítását ren­dezik, Borsodnádasdon iro­dalmi műsort, Putnokon és Héten könyvkiállítást, Arlón könyvankétot és vetélkedőt tartanak. De a járási szék­helyen is lesz például szov­jet műszaki előadás, plakát­kiállítás, irodalmi összeállí­tás, szavalóverseny. A me­zőkövesdi járásban a járási székhelyen több kiállítás idézi meg a szovjet kultúrát, az edelényi járásban kiállí­tásokhoz, különböző vetélke­dők járulnak, Izsófalván meg szovjet írók műveiből felolvasóestet rendeznek. A szerencsi járásban klub­hangversenyek, filmek, iro­dalmi estek, szavalóverse- nyek kapcsolódnak az ünne­pi sorozathoz. Könyvkiállí­tásokkal, élménybeszámolók­kal ünnepel az encsi járás, Sátoraljaújhelyen meg töb­bek között három középis­kolás diák, aki a Szovjet­unióról szóló vetélkedő díj­nyerteseként járt a szovjet nép országában, tart él­ménybeszámolót. Lcninvá- rosban kiállítások, zenei so­rozatok, irodalmi összeállí­tások, különböző ismeretter­jesztő rendezvényei: találha­tók a programban, s Ka­zincbarcika is kiállításokkal, irodalmi esttel, rendhagyó irodalomórával és Rozs- gyesztvenszkij Rekviem cí­mű művének irodalmi szín­padi bemutatásával köszönti a szovjet kultúra napjait. Formációs táncbemutató Már a kora tavasz első napjaiban megkezdődtek a hagyományos miskolci rendezvény, a formációs tánc- bemutató szervezési munkái. Az idén harmadízben sorra kerülő országos rendezvény december elején lesz a sportcsarnokban. Az eredeti elképzelésekkel szem­ben — nem tudni mi okból — csak nyolc hazai cso­port jelentkezett, s várhatóan két külföldi együttes is eljön. A rendező szervek — a Népművelési Intézet, a városi tanács művelődésügyi osztálya és az Ady Endre Művelődési Ház — képviselői a mostani napokban felkeresik a jelentkezőket, kiválasztják a legjobb mű­sorszámokat, amelyek majd a közönség elé kerülnek. A tervek szerint a kétnapos programban koreográfiái pályázat és táncoktató-népművelö tanácskozás is sze­repel. Az idei formációs táncbemutató megszervezésére ke­reken egy esztendő állt az illetékesek rendelkezésére. Egyelőre nem tudni, miért nem valósulhattak meg as eredeti elképzelések, s azt sem, milyen színvonalú lesz a hagyományosan miskolci rendezvény. Tény azonban, hogy az előzetes jelek nem valami biztatóak. Valahogy úgy tűnik: mostohagyerekként kezelik Miskolcot a táncbemutatóval kapcsolatban. S még valami: a me­gyeszékhelyet egyetlen csoport sem fogja képviselni a kétnapos eseményen. Ugyan miért?'-sárhelyi ÉRTESÍTJÜK KEDVES ÜGYFELEINKET, hogy a B.-A.-Z. megyei Ingatlanközvetítő Vállalat, Tanácsház tér 11. szám alól elköltözött. ŰJ IRODÁNK: Széchenyi utca 56. szám alatt, az IBUSZ mellett van.

Next

/
Thumbnails
Contents