Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-29 / 254. szám
1975. okt. 29., szerda ES2AK-MAGYAKÜR5ZAG 3 Ózd üzenete a jövőnek „i Rutin99 alapján nem lehet dönteni AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK Új rúd-dróthenger- in övének világszínvonalon álló, korszerű technológiai berendezéseit, a különféle gépeket és a hozzájuk tartozó csőrendszereket tulajdonképpen két nagy speciális vállalat szereli számos alvállalkozó segítségével. Dolgozóik ott vannak a már megkezdett melegüzemi próbáknál, szinte rajta tartják kezüket az egész, most mozduló technológiai monstrum pulzusán és az ilyenkor előforduló hibákat gyorsan kijavítják, a zavarokat elhárítják; általában a tökéletességre törekedve finomítják a gépek, berendezések beállításai ,A Kohászati Gyárépítő Vállalat itt 120 millió forint értékű munkára, feladatra szerződött. A munkák dandárjában csúcslétszámuk 360 fő volt, ami természetesen a befejezéshez közeledve, egyre csökken. Egyik legnagyobb feladatuk az OFAG licenc alapján az RDH „lelkének”, a tolókemencének az elkészítése és üzembe ■'állítása. Itt találkoztunk az alig húszéves Szabó Sándor vas- fémszerkezet lakatossal. A fiatal szakmunkásnak ez az első munkahelye. — Ez az első nagy meló, amiben részt veszek — mondotta. — Kicsit büszke is vagyok rá, mert ózdi vagyok, mert vasas vágyóit, mint az apám, és ez a korszerű gyár Özdon épül. Én nemrégen végeztem el az iparitanuló- iskolát. Azt hiszem, nem az volt a vizsga, amikor a bizonyítványért izgultam, hanem ez az igazi vizsga, ez az igazi mestermunka, amivel bizonyítani kell és lehet. Most érzem először igazán, hogy milyen nagy felelősséggel jár a mi szakmánk. Részt vettem a tolókemence építésében. És amire külön büszke vagyok, az a megtiszteltetés ért, hogy a kemence 1-es számú szektorát egy meghosszabbított hegesztőpisztollyal én gyújthattam be. Jelenleg itt most én vagyok a Kohászati Gyárépítő Vállalat részéről az ügyeletes. Három műszakban járunk és szinte egyetlen perc megállásunk nincs, löszén a melegüzemi próbák sok problémát vetnek fel, sok zavart kell gyorsan, azonnal elhárítani. Számunkra addig szabad szombat, vasárnap, ünnepnap nincs, amíg ez a verkli igazán és jól nem működik. Igaz, jól megbecsülnek minket anyagilag is. Nem sok olyan húszéves szaktársat ismerek, aki mint én is, a múlt hónapban megkerestem a több mint négyezer forintot. Persze, ebben elég sok a túlóra: Mindeneseire jó itt dolgozni, szeretek itt dolgozni. Ez a mi nemzedékünk, sőt a jövő nemzedékének a gyára. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a technológiai berendezések szerelésének másik gazdája Borsod megyében már több ipari objektum építésében, korszerűsítésében, legutóbb például a Lenin Kohászati Művek durvahengerművének létrehozásában — Valóban, a munkálatok finisénél tartunk — mondotta a harmincéves géplakatos —, de ez egyáltalán nem jelent kapkodást. Jól megszervezett, minden időt, minden percet kihasználó munkáról van szó. Itt nemhogy nincs holtidő, hanem azt mondhatom, hogy minden szabvány szerint egy órára eső munkát fél óra alatt teljesítünk. Lassan tíz éve dolgozom ennél a vállalatnál. Munkánk sajátosságánál fog- 'va vándoréletet élünk, olt dolgozunk szerte az országban, ahová munkánk szólít. Ez a feladat, amellyel most birkózunk itt az RDH-nál, ..—■----— ■■■ , — ...... A két Kiss József minit amilyen itt lesz — mondotta a létesítményfelelős. — Ezért hallatlanul fontos a gépek beszerelésénél, beállításánál az a speciális tudás, rutin, tapasztalat, amellyel dolgozóink nagy része rendelkezik. Ennél a munkánál elengedhetetlen a szerelési pontosság, a precizitás, a kiváló minőség. Erre törekszünk és reméljük, ezt a célt el is érjük. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat egyik kiváló szocialista brigádját, annak vezetőjét, Kiss József géplakatost csak sok száz lépés és mintegy félórás bolyongás után sikerült megtalálni a nem mindennapi méretekkel rendelkező nagycsarnokban, pedig még „idegenvezetőnk” is volt. A munkaruhás, védőruhás, védősisakos, védőkesztyűs emberek az először idelátogatónak szinte egyformának tűnnek. A melegüzemi próbáktól, a gépek, berendezések zajától, a még mindig tartó szerelési munkáktól visszhangzik a hatalmas épület. Itt minden gép, minden ' ember mozgásban van és ez az állandó és mindenre kiterjedő nyüzsgés a laikus szemlélőben a kapkodás érzetét kelti. Ezt tettem szóvá Kiss József brigádvezetőnek is, amikor végre találkoztunk. különösen nehéz. Nagy szakmai tudást, munkaszereletet, erőfeszítést és bizony áldozatot kíván tőlünk is. Elvileg hétfőn és pénteken hét órát, a közbeeső napokon tíz órá(j dolgozunk. De csak elvileg. Mert a gyakorlatban ennél sokkal többet. És bizony, nemegyszer előfordul, hogy szabad szombaton, vasárnap sem utazhatunk haza a családunkhoz. Mondom, ez a munka nehéz. De ugyanakkor szép is, hiszen soha nem látott, korszerű berendezéseket kell szerelnünk, kipróbálnunk, a próbaüzemelés közben a szerelési munkánkat finomítanunk, a zavarokat elhárítanunk. EZ A FELADAT sok szempontból újdonság éppen a korszerű berendezések miatt, ami még a mi szakmánkban is ritkaságszámba megy. Ezért nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy feladatunk ellátása nehézségeivel és ál-, dozalvállalással együtt mindenféleképpen kifizetődő számunkra, mivel anyagilag is és szakmai tudásunk gyarapítása szempontjából is jól járunk. (Folytatjuk) Szöveg: Oravcc János Kcp: Laczó József Munkaakció a PVC III-ért működött közre. Kiss József, a vállalat létesítményfelelőse elmondotta, hogy mintegy 300 dolgozójukkal az RDH- nál összesen 2500 tonna technológiai berendezést, gépet és a hozzájuk tartozó technológiai kiszolgáláshoz szükséges csőrendszert építettek be, szereltek fel alvállalkozóikkal egyetemben. — Tudomásunk szerint Európában kevés olyan nagy hengerlési sebességgel rendelkező berendezés létezik, A közelmúltban értékelte az építkezésben részt vevő, több mint 30 vállalat képviselőiből alakult munkabizottság a BVK, PVC—III. nagyberuházásának eddigi építési eredményeit. A gazdasági-műszaki konferencián megállapították, hogy a lehetőségekhez képest a kivitelező vállalatok mintegy 2000 építőmunkása megtesz}, ami csak tőle telik, de gyakran előfordul, hogy — megfelelő felkészültség és szervezettség hiányában — egyes munkaterületeken elmaradnak a tervezett határidőktől. A konferenciát követő brigádvezetői tanácskozáson ezért a szocialista címért küzdő kollektívák képviselői meghirdették a „Négy órát a PVC—111-crt” munkaakciót. A kezdeményezéstől azt remélik, hogy ennek során jobb szervezéssel, időbeosztással jelentősen meggyorsíthatják a nagyberuházás munkálatait. A korszerű ügyvitelszervezés és ügyviteígépesítés a tsz-ekben KÖZISMERT TÉNY, hogy a fejlődés mai szakaszában a korszerűen gazdálkodó és a fejlődéssel lépést tartó mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az ügyviteli munkával szembeni követelmények, igények jelentősen megnövekedtek. Sajnos, megyénkben eddig még csak igen kevés tsz-ben „telték helyére” ezt a kérdést. Sok szó esik arról, hogy „végre igazán komolyan kell venni a számvitelt”. Számos tsz-vezető teszi szóvá: „Ne csak az utólagos adatrögzítést szolgálja a könyvelés, hanem legyen előremutató, nyújtson gyors, pontos információkat a gazdasági döntésekhez”. Ugyanakkor még nagyon kevés intézkedés, még kevesebb beruházás szolgálja mezőgazdasági üzemeinkben azt, hogy a számvitel lépést tarthasson a vezetés szemléletének, a gazdasági döntések módszerének fejlődésével. A közelmúltban nagyon érdekes és hasznos felmérést végzett az ügyvitelszervezés és ügyvitelgépesítés helyzetéről a Hernád menti TESZÖV. Az encsi t járás tsz- eiben végzett alapos vizsgálódás tapasztalatai bizonyára sok mezőgazdasági üzemet^ segítenek hozzá ahhoz, hogy a könyvelés, a számvitel valóban a vezetés kisegítő alaopillére lehessen. Altalanos tapasztalat volt a járásban, hogy a tsz- vezetők egy része már felismerte, de sokakkal még meg kell értetni, el kell fogadtatni, hogy a számvitel elsősorban az üzemek vezetésének szolgálatában áll, annak az eszköze. Jó néhány helyen csak a növénytermesztési és állattenyésztési ismereteknek van becsülete, a közgazdasági ismereteknek nem tulajdonítanak érdemleges jelentőséget, s ebből következően gazdasági döntéseiket a rutin, a megérzés alapján hozzák. Ez is bizonyítja, hogy a tsz-ekben a megfelelő gazdasági információs rendszer kiépítése, a számvitel helyes megszervezése, az ahhoz kapcsolódó korszerű ügyvitel- szervezés a mezőgazdaság további fejlesztésének és gazdasági hatékonysága növelésének fontos, még csak kis mértékben kihasznált tartaléka. A lsz-ek vezetőinek gazdasági döntéseihez csak a rendszeresen gyűjtött, feldolgozott és elemzett adatok nyújtanak megbízható alapot. Hiszen ezek a döntések — különösen most, az ötödik ötéves terv küszöbén — feltétlenül nagy hatással vannak a termelés fejlődésére, a gazdasági hatékonyság és a jövedelem alakulására, s nem utolsósorban a tagság személyi jövedelmére. Márpedig amennyiben a vezetők c gazdasági döntésekét a „rutin”, a „megérzés” alapján hozzák, egyáltalán neijn biztos, hogy az adott lehetőségek közül a legésszerűbb, a legnagyobb eredményt hozó megoldást választják. Sőt, bizonyosra vehető, hogy a „rutin” a legtöbb esetben melléfogásokat eredményez. A tsz-^kben a jó ügyviteli munkának találkoznia kell az' igénnyel, mert egyetlen főkönyvelő, könyvelési dolgozó számára sem serkentő, ha egész éven át az „íróasztalnak” dolgozik, s csak az év végén, zárszámadáskor kérik adataikat. Persze, az is gyakran előfordul, hogy a vezetés igényli, kéri a számvitel elemzéseit, előrevetített eredményeit, információit, de csak késve, vagy hiányosán kapja meg azokat. (De sok helyen nem tudnak választ adni arra, mennyi náluk egy mázsa búza, vagy egy liter lej szűkített önköltsége, és sorolhatnánk még a hasonló példákat!) Az encsi járásban végzett felmérés — szinte válaszul az ügyviteli munka zökkenőinek okára — rámutat, hogy a termelési folyamatok technikai színvonalától tnesz- sze elmaradt az ügyvitelgépesítés. A járás 29 tsz-e közül még csak hatban van egy-egy kis könyvelőgép. Pedig a számviteli munka hatékonyságát, gyorsaságát, pontosságát nagymértékben elősegíti a gépi könyvelés. AZ ENCSI ZÖJA TSZ és más gazdaságok kedvező tapasztalatai is igazolják, hogy nagyon nagy szükség van korszerű könyvelőgépekre, mert ezek nélkül nem lehet lépést tartani az egyre növekvő információs igényekkel. Országos tapasztalatcserén is jártak a közelmúltban a járás tsz-főkönyvelői, tsz- vezetői. Az országos legfejlettebb módszerek, legjobban bevált ügyvitelgépesité- sek megismerése bizonyára e téren is segít előbbre lépni a járás gazdaságaiban. (p. s.) Négysávos út Miskolcon át Napról napra mind több autóbusz, személy- és tehergépkocsi fut az országutakon. Borsod-Abaúj-Zemplén valamennyi megyét megelőz ebben, hiszen az ország összforgalmának mintegy 9 százaléka a mi útjainkon, s annak is egyes szakaszaira koncentrálódva zajlik. Különösen érezhető a közlekedésben a feszültség Miskolc belvárosában és a város forgalmi kapuiban. Igaz, az új ötéves terv elfogadásáig még sok töprengés, tárgyalás, mérlegelés, döntés van hátra, de Varga József, a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának vezetője, már sokak vágya szerint tud nyilatkozni. — Az V. ötéves terv előkészítésekor a város vezetői, s a közúti igazgatóság tervbe vettük a 3-as szánni főút Miskolc átkelési szakaszának négy nyomsávúra való kiszélesítését. E programmal elvileg a KPM illetékes főosztálya is egyet ért. Kocsink a harsányi elágazástól indulva, .végig fut a leendő négysávos úton. f' Hejőcsaba főutcája láthatóan szűk, keskeny új feladatához. A bal oldali házsort szanálják. Egy gond van még hátra: a műemlék gyógyszertári épület sorsa. Gondoltak az épület arrébb- tolására, de hát a lehetőségekhez mérten túl nagy súlyú építményről van szó. Ha a döntés szerint az épületnek meg kell maradnia, akkor annak árkádjában lesz — ha szűkén is —, az új gyalogjáró. — Az az elképzelés, hogy a Kun Béla út és a Csabai kapui csomópontnál —, amibe p.z Avasi lakóházi, valamint a tapolcai út is betorkollik — jobb vonalvezetésű csomópontot alakítunk ki. Ennek érdekében az új csomópont, és innen a Kun Béla út egy részén továbbhaladó kétszer két sáv érdekében az ott levő bozótos terület egy részét is igénybe veszik. Az elképzelések szerint a négysávos út a Kun Béla utcából a széles és dús lombú fákkal övezett Szilágyi Dezső úton, valamint a Népkerten át a sportpálya előtt vezet az Ady-hídig. Az Ady Endre út ugyancsak szűk új feladatához. Ezért az plképzelés szerint a jobb oldalon levő épületsort egészen a Fórum presszóig, a magasházig elbontják. A négysávos útvonal az építendő Gömöri-felüljárón át ér el a már négysávos József Attila utcába. E programnak szerves része a Gö- möri-felüljáró építése és vele egyidőben vették tervbe a Búza téri gyalogos aluljáró építését is. Az információ szerint a Gömöri-felüljáró építését — az élőmunkák befejezése után — a jövő év tavaszán kezdik. E jelentős, sokéves program megvalósítása nagy közúti fellélegzést jelent. Közismert, hogy — már kicsit ködös időben is — Nyéklád- házától Miskolcig hosszú karavánt alkotnak a Miskolc felé haladó, s a városból kimenő járművek. Ugyancsak torlódnak az Ózd felől jövő ■gépkocsik a Búza térnél, itt 10—15 percet is kell várakozniuk. Elsősorban a teherforgalom legfőbb akadálya a Gömöri sorompó. A vasutasoknak gyakran le kell zárniuk, s előfordul, hogy több tucat jármű várakozik olykor 15 —20 percig is. a várakozás hátrányát az egyik házgyári tréler vezetője úgy jellemezte: ez idő alatt a gépkocsiról a toronydaru egy szobának való négy elemet tud a helyére emelni. A várakozás elkerülése végett igen sok személy- és teherkocsival a Bajcsy-Zsilinszky és a Baross Gábor utat veszik igénybe. A 3-as számú főközlekedési út Miskolc átkelési szakaszának korszerűsítése igen sok közlekedési erőt szabadít fel, meggyorsítja a városon belüli, a városon át, sőt az országok közötti forgalmat is. Ezzel lehetővé válik, hogy Miskolc jelenleg egyetlen főútvonalán kizárólag olyan járművek közlekednek — villamos, autóbusz, személy- kocsi —, amelyeknek valójában hivatásszerűen kell ott haladniuk. Csorba Barnabás \
