Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 251. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. okt. 25., szombat • • A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Gór Nagy Sándor, nehéz­ipari minisztériumi államtit­kárt — saját kérésére, egész­ségi állapota miatt, érdemei elismerésével — az Einöki Tanács felmentette tisztségé­ből és dr. Juhász Adámot nehézipari minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel szabályozta az egészégügyi miniszter irá­nyítása alá tartozó egészség- ügyi és szociális intézmények orvosvezetői kinevezésének időtartamát. A törvényerejű rendelet 1976. január 1-vel lép hatályba. Végül az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és válasz­tott meg. Felmentések, kinevezések A Minisztertanács dr. Ma- das András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettest — érdemei elismeré­sével — Asztalos Lajos ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettest — egészségi állapota miatt, érdemei elismerésével — miniszterhelyettesi tiszt­ségéből felmentette és nyug­állományba helyezte. A Minisztertanács dr. Ka- zareczki Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettest, dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­test, Kiss Ernő kohó. és gép­ipari miniszterhelyettest mi­niszterhelyettesi tisztségéből í felmentette, egyidejűleg Hammer Józsefet mezőgaz- í daságí és élelmezésügyi mi- j niszterhelyettessé, dr, Iior-1 váth Lászlót nehézipari mi­niszterhelyettessé, dr. Ko­vács Imrét mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettessé, Kovács Sándort mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettessé, Littvai Istvánt kohó- és gép- ' ipari miniszterhelyettessé, | Rabi Bélát kohó- és gépipa- j ri miniszterhelyettessé, Zsen- geller Istvánt nehézipari miniszterhelyettessé kine­vezte. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Asztalos La­jos kohó- és gépipari minisz­terhelyettesnek több évtize­des eredményes, munkássága elismeréséül, nyugállomány­ba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­sága titkára és Nemeslaki Ti­vadar kohó- és gépipari mi­niszter. Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunióban tett hiva­talos baráti látogatásáról kö­zös közleményt adtak ki. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke a szovjet kormány meghívására 1975. október 21—24. között hivatalos, ba­ráti látogatást tett a Szov­jetunióban. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke és Alekszej Nyikolaje- vics Koszigin, az SZIÍP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke megbe­széléseket folytatott. A teljes egyetértés és ba­rátság légkörében lezajlott tárgyalásokon megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti politi­kai és gazdasági együttmű­ködés kibővítésének számos kérdését, valamint a nem­zetközi helyzet főbb problé­máit. A felek magasra értékel­ték a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió 1976— 1980. évi népgazdasági ter­vei koordinációjának • ered­ményeit, amelyeket az 1975 szeptemberében aláírt közös jegyzőkönyv rögzített. A tervkoordináció eredménye­ként a következő ötéves időszakra meghatározták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti együtt­működés alapvető irányait az anyagi termelés terüle­Ütvenezer szervezett dol­gozó képviseletében 191 kül­dött részvételével pénteken a SZOT központi iskolájá­ban megkezdte munkáját a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­tén, megegyezlek több nagy jelentőségű népgazdasági feladat közös erőfeszítéssel, a két ország erőforrásainak egyesítése útján történő megoldásában, megállapod­tak a termelés szakosítása és a kooperáció további el­mélyítésében. Lényegesen növekszik a gépek és felszerelések köl­csönös szállítása, emelkedik a nyersanyagok, a fűtőanyag és elektromos energia szál­lítása a Szovjetunióból a Magyar Népköztársaságba. A két ország, az MSZMP és az SZKP Központi Bi­zottsága irányvonalával összhangban a jövőben is minden eszközzel elősegíti a testvéri 'országok együttmű­ködésének továbbfejlesztését és tökéletesítését a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet sikeres befeje­zésének. Jelenleg az a soron levő feladat, hogy az érte­kezlet valamennyi részvevő­je által elfogadott elvek és megállapodások mind a két­oldalú, mind a sokoldalú ál­lamközi kapcsolatok gyakor­latában megvalósuljanak. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke meghívta Alekszej Nyikolajevics Ko­szigint, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökét, hogy a számára alkalmas időben látogasson el Magyarország­ra. A meghívást a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke köszönettel elfogadta. lének XL. kongresszusa. A kétnapos tanácskozáson részt vesz Győri Imre. az MSZMP KB titkára. Kimmel Emil főtitkár szóbeli beszámolója egészítette ki a központi ve­zetőség írásos jelentését. A tanácsok megalakulásá­nak negyedszázados évfor­dulója alkalmából tegnap, október 24-én délelőtt ünne­pi ülést tartott a Leninváro- si Tanács. Az elnökségben foglalt helyet dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Párt- bizottsága első titkára. Részt vettek az ünnepi ülésen a helyi párt-, állami, társadal­mi szervek vezetői, az üze­mek, vállalatok képviselői is. A tanácsülést Miskolci Fe­renc, a Hazafias Népfront városi Bizottságának titkára, tanácstag nyitotta meg. Kö­szöntőszavai után dr. Kovács Albert, a Leninvárosi Ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet. Meglepetések a Vénásén A fényképfelvételekből ítél­ve. a Venus—9 szovjet űr­állomás leszálló berendezése kövekkel borított területen „ért földet”. Alekszandr Bagyilevszkij, a geokémiai intézet képvise- jöje, az alábbiakat közölte a TASZSZ tudósítójával: .,Az első számú meglepetés, hogy egyáltalán kövek vannak a Venuson. A második számú újdonság, hogy a kövek lapo­sak. élesek, ami a fiatal kép­ződményeket jellemzi. A har­madik számú újdonság az, hogy egyenlőtlen domborula­tot és nem lapos síkságot látunk, ahogyan régebben el­képzeltük”. Minden arra vall, hogy a Venus bolygó geológiai érte­lemben még eleven. Feltéte­lezések szerint a Venus kő­tömbjei gránitszerűek. Bevezetőjében méltatta a tanácsok megalakulásának jelentőségét, az elmúlt ne­gyedszázad alatt végzett munkát. Szólott róla, hogy a Leninvárosi Tanács, mint az államhatalom helyi szerve, nagy változáson ment ke­resztül. A tanács összetételé­ben is kifejezésre jutott, hogy Leninváros az utóbbi több mint másfél évtized so­rán munkásvárossá, a ma­gyar vegyipar jelentős bázi­sává fejlődött. Az ünnepi beszéd után ki­tüntetéseket adtak át. A „25 éves tanácsi munkáért” ki­tüntető jelvényt öten kap­ták meg. Merénylet Párizsban Párizsban pénteken kora délután megölték a párizsi török nagykövetet és gépko­csivezetőjét. Ismail Erez nagykövet gépkocsija éppen lekanyarodott a Bir Ha- keim-hídról, a Szajna jobb partján, amikor egy oszlop mögül két vagy három fegy­veres tüzet nyitott a kocsi­ra. A gépkocsivezető azon­nal meghalt, a megsérült nagykövet pedig kórházba szállítás közben, a mentőko­csiban hunyt el. A szem­tanúk szerint a merénylők futva elmeneküllek. A rend­őrség megkezdte a nyomo­zást. Az első jelentések szerint a merényletért még semmi­féle szervezet nem vállalt felelősséget, a rendőrség elő­ször tévesen azt közölte, hogy a nagykövet gépkocsi­ja felrobbant. Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője beszél a tanácskozáson. Az Országos Béketanács tudományos bizottsága pénte­ken — a Fővárosi Pedagógu­sok Művelődési Házában — konferenciát szervezett „az ifjúság és béke” kérdéseit felölelő témáról. A tanácsko­zásra töb. mint 250 politi­kai ' munkást; pedagógust, ifjúsági vezetőt, szülőt, tö­megszervezeti és mozgalmi tisztségviselőt, aktivistát hív­tak meg. A tanácskozás el­nökségében foglalt helyet Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára. A béketanács ifjúsági bi­zottságának — amint a mos­tani konferenciát megnyitó beszédében dr. Makoldi Mi- hályné Kossuth-díjas pedagó­gus. az OBT tudományos bi­zottságának elnökhelyettese hangsúlyozta — vizsgálódá­saihoz az alapállása: figye­lembe kell venni, hogy mai ifjúságunk a háborút csak történelmi eseményként is­meri. nincs közvetlen fizikai, politikai, erkölcsi élménye a fegyverek borzalmairól. Fia­taljaink a jelenben élnek, természetesnek veszik a je­len állapotot — így a békét is. A békét azonban nemcsak elfogadni és védeni kell, ha­nem építeni is — ez pedig egyaránt szükségessé tesz pe­dagógiai és mozgalmi mun­kát,' neyelésl. A tennivalók meghatározása került napi­rendre a mostani konferen­cián. _A két fő előadás a kö­vetkező témákról hangzottéi: ,,A békés egymás mellett élés elméletének és gyakorlatának helye és szerepe szocialista ifjúságunk életében”, „A béke és a szocializmus összefüggé­sei a tömegmozgalmak köz- művelődési tevékenységében”. Dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője tartotta meg a bevezető elő­adást, amely három nagyobb kérdéscsoportot taglalt: ele-, mezté 1 kórunk és az ifjúság kapcsolatát, foglalkozott a békés egymás melleit élés és az ifjúsági mozgalom, vala­mint az ifjúság nevelése és a békeharcban váló részvéte­le összefüggéseivel. T alán még soha nem volt olyan nagy köz­véleményünk érdeklő­dése a nemzetközi kérdések iránt, mint napjainkban. Népünk fejlődő szocialista öntudatával, táguló látókö­rével együtt jár a nemzet­közi események sokoldalú kölcsönhatásának felismeré­se, amely párosul annak tu­domásul vételével, hogy a világpolitika nagy mozgásai hatnak életünkre, szocialista építőmunkánkra, mint ahogy az is, ami nálunk történik, hatással van a történelmi erők mérkőzésére. Ezért is kísérte nagy érdeklődés és figyelem a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának október 23-i üléséről kiadott közleményt, amely áttekintette a világ- helyzetet és jóváhagyta a párt és a kormány nemzet­közi tevékenységét. A közvélemény, amely a nemzetközi élet valamennyi fő szféráját átfogja, világo­san és tisztán elemzi és ösz- szegezi egy olyan bonyolult időszak eseményeit, amely­ben a diplomáciai mozgások felgyorsultak. Tömör hely­zetértékelésének alapvétő eleme, hogy a nemzetközi kapcsolatokban tovább erő­södik az enyhülés irányza­ta, amelyben meghatározó szerepet tölt be a Szovjet­uniónak és a szocialista kö­zösség többi országának kö­vetkezetes, összehangolt bé­kepolitikája. Az enyhülés elsődlegességének kidombo­rítása a tények elemzésén alapszik, egyben megerősíti történelmi derűlátásunkat is, abban a nehéz küzdelemben, amelyet barátainkkal és szö­vetségeseinkkel együtt ví­vunk, hogy visszafordítha­tatlanná tegyük a kedvező átalakulásokat. Mert valóban nehéz c küzdelem: naponta érzékel­jük, hgoy a haladás nem garantált és nem is automa­tikus. Hadd emlékeztessünk rá: Kádár János már a hel­sinki konferenciáról haza­térve is rámutatott, hogy az enyhülés világraszóló sike­re annak ellenfeleit is moz­gósította, hogy erőfeszíté­seink nem lankadhatnak, mert továbbra is meg kell küzdeni minden egyes új eredményért. Az enyhülés- ellenes erőkkel vívott küz­delemben számolni, kell az­zal is, hogy a kapitalista vi­lág világjelenségei számos tőkés országban szélsősége­sen reakciós erőket mozgó­sítottak, s azzal is, hogy a jelenlegi kínai politika ob­jektíve ez utóbbiak hangjá­val csendül egybe. K ülpolitikánk e fontos dokumentuma joggal állapítja meg, hogy az európai fejlemények hatása az egész földkerekségen ér­ződik. Századunk viharos történelme minden módon alátámasztja ezt. A Magyar Népköztársaság külpolitikai erőfeszítéseit ma arra össz­pontosítja, hogy a helsinki értekezlet eredményei a mindennapos diplomáciai gyakorlatban hosszú távon érvényesüljenek. Ezt fejezi ki az a szándékunk is, hogy a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően fej­lesszük kapcsolatainkat, a megkülönböztetéstől mentes és kölcsönösen előnyös együttműködést a más tár­sadalmi berendezkedésű or­szágokkal is. Úgy véljük, ilt az ideje, hogy a katonai enyhülés lépései erősítsék meg azt, amit a politikai enyhülésben már elértünk: csakis így lehet továbblép­ni. Egyebek közt ezért tá­mogatjuk azokat a Bécsben belerjésztett szocialista ja­vaslatokat is, amelyeknek logikáját még a NATO-or- szágok szakértői sem tud­ják kétségbevonni. Ezek a javaslatok úgy csökkentenék a katonai szembenállás mér­tékét, hogy senkinek sem nyújtanának egyoldalú elő­nyöket. Itt lehne az ideje, hogy a másik fél is a rea­lizmus jegyében vizsgálja felül eddigi magatartását. A most elfogadott part- dokumentum alapvo­nása: síkraszállás a békés egymás mellett, élésért, félreérthetetlen i nternacio- nalista állásfoglalás. Inter­nacionalizmusunk jut kife­jezésre a testvérpártok együttműködésének ' nagy erejű, alkotó és kézzelfog­ható támogatásában. Ennek megfelelően követeljük, hogy vessenek véget a nemzet­közi imperializmus beavat­kozásának a portugál bel- ügyekbe, szolidaritásunkról biztosítjuk a történelmi győ­zelmeket elért indokínai népeket; elítéljük a tűrne- tetlen, visszataszító fasiszta terrort Spanyolországban és Chilében: elég volt a Fran­cokból, a Pinochetekből. : Ugyanez a szellem hatja át a közel-keleti helyzetértéke­lést is, amelyből mindenki megérthéti azt is, hogy nem osztjuk azoknak optimizmu­sát, akik az izraeli—egyip­tomi csapatszétválasztási egyezményt. összehozták. Ma is azt valljuk, hogy a vi­lágszervezet érvényes hatá­rozataiból kell kiindulni, amelyek a béke egyetemes szempontjait is és a konf­liktusban érintett, minden fél jogos érdekeit is szem előtt larlják. párt mostani diplomá­ciai számvetése azt domborítja ki, hogy mint az élet minden terü­letén, a külpolitikában is határozottan érvényesül a Magyar Szocialista Munkás­párt iránymutatása, kifeje­zésre jut a párt vezető sze­repe. Ez a politikai tiszta­ság, ez az elvi szilárdság az alapja annak, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártnak, a Magyar Népköz­társaságnak becsülete és te­kintélye van a nemzetközi életben. A nők évének szentelt berlini világkongresszus pén­teken — utolsó napján — ismét plenáris ülést tartott, amelyen a kilenc bizottsági elnök egymás után beter­jesztette az egyes bizottsá­gok dokumentumtervezetét. A bizottságokban keddtől csütörtökig, sőt péntek haj­nalig rendkívül aktív mun­ka folyt: összesen csaknem ezer küldött élt az alkalom­mal és tolmácsolta 140 or­szág asszonyainak vélemé­nyét, javaslatait. Ezekből ál­lították össze a bizottságok dokumentumtervezeteiket. A bizottságokban a ma- gyár küldöttek is felszólal­tak, s előterjesztették ha­zánk asszonyainak és lányai­nak javaslatait. A dokumentumtervezetek meghallgatása és elfogadása , után a kongresszus zárónyi­latkozatot fogadott el, ame- ! lyet eljuttatnak az ENSZ- | hoz, más nemzetközi szer- j vezetékhez és szövetségek-, i hez, továbbá a világ orszá­gainak kormányaihoz. Eb­ben rámutatnak, hogy a jö­vőben még erőteljesebben elő kell segíteni a nők jo­gainak érvényesítését. A kongresszus ezután fel­hívást intézett a világ asszo­nyaihoz, hogy maguk is mi­nél aktívabban kapcsolódja­nak be a saját jogaik ér­vényesítéséért folyó világ­méretű akciókba, most, a nők évében, de később is. Freda Brown, az előké­szítő bizottság elnöke mon­dott ezután köszönetét a küldőt leknek akti vitás ükért.

Next

/
Thumbnails
Contents