Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYAR0R3ZAG 2 1975, okt. 3,, péntek 5« 1907. április 7-cn született a Közép-Vietnamban levő Quang Tri tartományban Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak. első titkára. Szegény családból származik, apja asztalos volt. 1926-ban bekapcsolódott a hazafias mozgalomba, majd a Vietnami Forradalmi If­júsági Szövetség tevékenysé­gébe. Megalakulása, 1930 óla tagja volt a Vietnami Dolgo­zók Pártja elődjének, Indo­kína Kommunista Pártjá­nak. 1931-ben Bac Bo (Eszak­Victnam) pártbizottsága pro­paganda bizottságának tagja lett. Még ugyanabban az év­ben letartóztatták, cs forra­dalmi tevékenységéért 20 évi börtönre ítélték. Megjárta Hanoi., Son La s Con Dao börtöneit. Aktiv pártmunkál végzett a börtönben is. 1936- ban — amikor győzött a francia népfront — kiszaba­dult, és több társával együtt fontos szerepet játszott a pártszervezetek kiépítésében Közép-Vietnamban. 1937-ben megvéilaszlolták Trung Bo (Közép-Vietnam) pártbizott­ságának titkárává. 1939-ben tagja lett a Központi Bizott­ság állandó bizottságának. 1940-ben ismét letartóztat­ták, és tízévi börtönre ítél­ték. 1946-ben, az augusztusi forradalom győzelme után, a párt és a kormány Dél-Vi- etnamba küldte. 1946-töl In­dokína Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, Nam Bo (Dél-Vietnam) párt­bizottságának titkára lett. 1951 decemberében, a párt II. kongresszusán ismét bevá­lasztották a Központi Bizott­ságba, majd a Politikai Bi­zottságba. 1960 szeptemberében — a VDP III: kongresszusán — választották meg a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkárává. Az ENSZ Társaságok Világ­szövetségének Moszkvában tartott 25. közgyűlésének csü­törtöki plenáris ülésén első­ként Mód Péter, a Magyar ENSZ Társaság elnöke szólalt fel. Beszédének jelentékeny ré­szét a világszervezet idősze­rű problémáinak szentelve a magyar küldöttség vezetője elégedettségét íejezte ki, hogy az ENSZ-nek már 141 tagor­szága van, s minden bi­zonnyal új országok is csat­lakoznak hozzá. Az egyete­messég ugyanakkor feltétle­nül megkívánná, hogy törté­nelmi győzelmük után a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-vietnami Köztársaság is mielőbb el­foglalhassa jogos helyét az ENSZ-ben. A Magyar ENSZ Társaság nevében Mód Péter hangoz­tatta, hogy hazánkban tiszteletben tartják az ENSZ alapok­mányát, s azokkal a vé­leményekkel értenek egyet, amelyek szerint ez az, alapokmány biztosítja a szervezet elölt álló fel­adatok végrehajtását, megfelel a résztvevő orszá­gok népei érdekeinek. „A magunk részéről elvetjük az alapokmány valamifajta „fe­lülvizsgálatára”, vagy úgy­mond „revíziójára” irányuló kísérleteket, s azon leszünk, hogy minél következeteseb­ben valósuljanak meg az alapokmány előírásai.” A magyar delegáció veze­tője a továbbiakban méltatta az európai biz­tonsági konferencia zá­róokmányának jelentősé­gét a nemzetközi enyhü­lési folyamat továbbvite­lében, kifejtette a magyar kormány álláspontját a közel-keleti konfliktus megoldásáról, han­goztatva, hogy ebben a tér­ségben a részmegállapodások végső soron csak bonyolítják a helyzetet, amennyiben nem egy valódi és átfogó rende­zést készítene^ elő. Érintet­te a ciprusi kérdést i's, amelynek megoldásához az egyetlen célravezető utat egy ENSZ-keretek között meg­tartandó nemzetközi értekez­let jelentené. A portugál nép belügyeibe való beavatkozási kísérletek, a spanyolországi helyzet, a dél-afrikai rend­szerek fajgyűlölő politikájá­nak folytatása a magyar ér­tékelés szerint mind olyan jelenségek, amelyek ellenté­tesek az ENSZ határozatai­val, s így a világszervezet befolyásának növelését igény­lik. Különösképpen vonatko­zik ez a chilei állapotokra. A tennivalók sokaságában külön hangsúlyt kap — ál­lapította meg befejezésül Mód Péter —, hogy a politikai enyhülést egé­szítse ki és tegye teljessé a katonai enyhülés, vagy­is a leszerelés. Az ENSZ pozitív nemzet­közi szerepének erősítése volt a fő témája az ugyan­csak csütörtökön elhangzott szovjet felszólalásnak is, amelyet Fjodor Konsztantyi- nov akadémikus, a szovjet ENSZ Társaság elnöke tar­tott. PropaosfiElíSták továbbképzése Háromnapos továbbképző tanfolyamot tartanak Ka­zincbarcikán a pártalapszer. vezeti tömegpropagandisták számára. Az első napon Ki­lián Béla, az ÓIG tanára tartott előadást a gazdaság- politikai helyzetről. Ezután Takács István, a városi ta­nács elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a városfejlesz­tés időszerű kérdéseiről. Szó volt többek között a lakás- helyzet javításáról, az isko­lai, óvodai, napközi ellátott­ságban tapasztalható feszült­ségek csökkentéséről, a vá­ros kereskedelmi hálózatának Javításáról, valamint a lakos­ság kulturált pihenéséhez és szórakozásához kedvező fel­tételek kialakításáról. Tegnap délelőtt dr. Tóth Sándor, az ÓIG tanszékveze­tő tanára tartott előadást Az ideológia és kultúra szerepe a szocialista társadalomban címmel. Délután fórumon vettek részt a tanfolyam hallgatói. Az ország és a vá­ros életével kapcsolatban el­hangzott kérdésekre — töb­bek között — dr. Vékony Ernő, a városi pártbizottság első titkára. Takács István, a városi tanács elnöke, Ollári István országgyűlési képvise­lő és Körtvélyes István, a BVK igazgatója válaszolt. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházéban fogadta Du- milru Popescut, a Román Kommunista Pórt Politikai Végrehajtó Bizottságának tagját, a Központi Bizott­ság titkárát, a Szocialista Művelődési és Nevelési Ta­nács elnökét. A találkozón jelen volt Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a. Minisztertanács elnökhe­lyettese, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, va­lamint loan Cotot, a Román I Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Csütörtökön a Parlament­ben folytatódtak a kétolda­lú tárgyalások AcZél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Dumitru Popescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke kö­zött. A tárgyalások napi­rendjén a magyar—román kulturális, tudományos, ok­tatási együttműködés szere­pel. A megbeszéléseken részt vett Roska István külügy­miniszter-helyettes, a Kül­ügyminisztérium, a Kultu­rális és Oktatási IVfiniszté- rium több vezető munka­társa. Jelen volt loan Co­tot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe is. A KFKI jubileuma A Központi Fizikai Kuta­tó Intézet vezetői és munka­társai csütörtök délután az Erkel Színházban rendezett ünnepségen emlékeztek meg az intézet fennállásának 25 éves jubileumáról. Az ünnep­ségen részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Er- dey-Grúz (Tibor, az Akadé­mia elnöke, dr. Ajtai Miklós, az Ox'szágos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság.elnöke és Már­ta Ferenc, az Akadémia fő­titkára. Ott voltak számos tudományos intézmény, vala­mint az intézettel együttmű­ködő ipari üzemek képvise­lői is. A Himnusz elhangzása után Kovács István akadé­mikus nyitotta meg az ün­nepséget és felolvasta Kádár Jánosnak a jubiláns intézet­hez intézett üdvözlő sorait, majd Pál Lénárd akadémi­kus, a KFKI főigazgatója adott, áttekintést1 az intézet 25 éves fejlődéséről. Óvári Miklós az MSZMP Központi Bizottsága ne'vében köszöntötte a negyedszázados intézet tudósait, kutatóit és dolgozóit, méltatta hazánk egyik legjelentősebb kutató centrumának munkásságát, részvételét a tudomány és a gyakorlat közötti kapcsolatok fejlesztésében, a társadalmi és gazdasági igények kielégí­tésében, a kutatási eredmé­nyek gyakorlati alkalmazá­sában. Ezután Erdey-Grúz Tibor beszédében visszaem­lékezett az intézet alapításá­ra. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. Szer­dán részt vett és felszólalt a Hazafias Népfront Sze­ged városi elnökségének ülésén. Sarlós István ezután a Csongrád megyei Pártbi­zottság épületében dr. Ko­mócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Perjési Lászlóval, a megyei tanács elnökével folytatott megbeszélést idő­szerű kérdésekről. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra csütörtökön Hódmezővá­sárhelyre látogatott és a Népfront városi irodáján tá­jékoztatót tartott a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa Békés és Csongrád me­gyei tagjainak a mozgalom aktuális feladatairól. Az LKM dolgozóinak küldötte Húsz éve termel a Lenin Kohászati Müvek középhen­germűve. — Akkor kerültem ide, amikor még kemencének, hengersornak, kormánypad- nak se híre, se hamva... Négy társammal együtt küld­tek ide ismerkedni. Barátsá- i got kötni a helyszínnel, az 5 új munkahellyel, azokkal a gépekkel és berendezésekkel, amelyek szerelésre várva, még becsomagolva fogadtak nap mint nap a hatalmas üzemtéren és környékén. Ezt az emléket idézi fel Halász Lajos előhengerész, aki az LKM dolgozóinak megbízásából részt vesz az SZMT küldöttértekezletén. —4Akkor sem ón, sem mun­katársaim nem gondoltuk, milyen nagyszerű összegezé­se, országos hírű eseménye lesz majd a munkánknak az a nap (1075. augusztus 8.), amikor jelenthettük: legyár­tottuk az ölmilliomodik ton­nát. A műszakonkénti 4—500 tonnákból, a hengersornál dolgozók áldozatkész, nagy­szerű munkájából tevődött össze az ötmilliós tétel. Ab­ból a magával ragadó tevé­kenységből, amelyben a Ha­lász-brigád mindig élenjárt, s ezt teszi ma is. — Az elmúlt húsz év alatt, a mi brigádunk 100 százalék alatt még soha nem termelt. A legnehezbb helyzetekből is mindig kivágták magukat. Ha kellett, nagyobb erőfeszí­téssel, de inkább újszerű megoldásokkal, technológiai változtatásokkal, méghozzá úgy, hogy’ a termelés bizton­ságát azért soha ne veszé­lyeztessék. Vállalásaikat is mindenkor az adott körülmé­nyekhez szabva telték meg, s mindig maradéktalanul tel­jesítették is. — Ezekben a napokban a legfőbb igyekezetünk — mondja a brigádvezető —, hogy a negyedik ötéves ter­vünket legkésőbb december (Folytatás az 1. oldalról) munkahelyi röpgyűlések, amelyeken mintegy nyolcezer szervezett dolgozó vett részt és fogadta helyesléssel a Szakszervezetek Országos Tanácsához intézett távirat szövegét. Felemelték szavu­kat a Tiszai Vegyikombinál, a Borsodi Vegyikombinát, a Borsodi Hőerőmű, a Borsodi Ércelőkészítő Mű, a Miskolci Közlekedési Vállalat, a Bor­sodi Nyomda, a ITabselyem- és Kötöttárugy’ár és még számos üzem dolgozói is. Mezőkövesden a Kismotor- és Gépgyárban négyszázan jelentek meg azon a munkás­gyűlésen, amelyet az üzemi szakszervezeti bizottság hí­vott egybe. A Matyó Házi­ipari Szövetkezet dolgozói az édesanyák és a nők nevé­ben tiltakoztak a spanyol fa­siszta vérbiróság ítéletei, az egyre fokozódó terror, a ha­zafiak üldöztetése ellen. Borsod szervezett dolgozói­nak tegnapi nagyszabású de­monstrációján tízezrek tettek hitet a spanyol nép igazsá­gos harca mellett, követelve a terrorítéletek megsemmisí­tését, az emberi és a szak- szervezeti jogok helyreállítá­sé L MADRID Madridból érkező jelenté­sek szerint a francoista ha­tóságok letartóztatták Maria Manot-ot, a múlt héten ki­\ségzett Juan Manót baszk hazafi édesanyját. A „felfor­gató tevékenységgel” vádolt Maria Manót kicsempészte a siralomházból fiának a ki­végzése előtti órákban írott- levelét. A levélben a már­tírhalált halt hazafi a fa­siszta diktatúra elleni harc lankadatlan folytatására szó­lította fel a spanyol demok­ratákat. HENDAYE I-Iendaye francia határmen­ti városban csütörtökön a spanyol fasiszta hatóságok megtorló akciói ellen tar­tott tiltakozó gyűlésen a CGT szakszervezeti szövet­ség képviselője bejelentette, hogy belehalt a letartóztatá­sakor szerzett sérüléseibe Jo­se Antonio Garmendia baszk hazafi, akinek halálos ítéle­tét életfogytiglani börtön­büntetésre változtatták. A közlést pár órával később a spanyol hatóságok cáfolták. BERLIN Az NDK dolgozói csütörtö­kön nagygyűléseken és ut­cai felvonulásokon tiltakoz­tak a spanyolországi fasiz­mus vérengzése ellen. A bér­li n-treptowi EAW-művek dolgozói délben nagygyűlésen ítélték el a fasiszta terror­akciókat, délután pedig a fő­város ifjúsága nagygyűlésen emelt szót a spanyol fasisz­ták terrorja ellen. Szüreti program Pécsett Losonczí Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön szüreten látta vendégül a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek' veze­tőit, akik a1 hangulatos őszi kirándulás során megis­merkedtek Pécs nevezetes­ségeivel is. A szüreten, amelyet a Villányt Állami Gazdaság­ban rendeztek, részt vett dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter és Marjai József kül­ügyi államtitkár. A program a siklósi várban rendezett vacsorával ért véget. Günther Ralit, a nyugatné­met légierő vezető beosztású, háromcsillagos tábornokát felfüggesztették állásából. A vád ellene: gyanús körül­mények között látogatási íett a fajüldöző Dél-afrikai Köz­társaságban, és olt jó pénzért Bonn szempontjából káros te­vékenységet folytatott. A ki­szivárgott hírek szerint az ENSZ-tilalom ellenére fegy­vereladásban működött köz­re. elsejére, az éves tervet pedig legalább két héttel korábban befejezzük... Erről is számot akar adni a megyei küldöttértekezleten, amellett — ha szót kap —, egyéb mondanivalót is visz magával. — Nem mondom, hogy nincs tennivaló a házunk táján. Van. A gondokból is kijut. Eszém ágában sincs siránkozni, vég nélkül pa­naszkodni. De a megbízatá­somnak szeretnék maradékta­lanul eleget tenni. — Szeretném szóvá tenni: az ország néhány üzemében, ott, ahol négyműszakos rend­szerben dolgoznak — tehát ugyanúgy, mint mi — már bevezették a délutános pótlé­kot is. Csak javasolni aka­rom: vizsgálják felül a mi helyzetünket, s ha van rá mód, keressék a megoldást a számunkra is — mondja. Aztán hirtelen vált a gon­dolatok sorún, s így folytat­ja: — Izgalmas kérdés szá­munkra is az üzemi demok­rácia érvényesítése, megval >- sítása. Volt időszak nálunk is, amikor csak kampány­szerűen, de ilyenkor mindig nagy nekibuzdulással foglal­koztunk ezzel, aztán csökkent a figyelem, sablonossá vált minden. Például a javaslatok sorsát illetően. Hol válaszol­tak rá, hol nem ... A változás kézzelfogható — ’ magyarázza —. ma már nincs olyan termelési tanács­kozás például, högy ne rea­gálnának a korábban elhang­zott észrevételekre. Ennek is tulajdonítom — többek kö­zött —, hogy lényegesen több a felszólaló, a vitázó, mmt korábban. Ma már alig-alig hallani olyan véleményt: minek szóljak, úgy sem érde­mes?... Dehogynem! Érde­mes, szükséges, kell szólni, beszélni, esetenként még az asztalt is verni, ha többet, jobbat akarunk ... Hévvel, szívvel magyaráz, érvel. Egészen biztos: a kül­döttértekezleten is ezt teszi majd egy nagyüzem, az LKM dolgozóinak képvisele­tében és' megbízásából. Mert ez a megbízatás nemcsak nagy megtiszteltetés; még na­gyobb felelősség!... T. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents