Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-15 / 242. szám
1975. okt 15., szerda ÉSZAK-MAGYARQR5ZAG 3 ^apStoindssFt a hatékonyság Párthatározat a «paiSEÉs Éliás Immár több mint másfél esztendeje, hogy megjelent a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozata. Azóta számos fórumon, politikai és gazdasági testület előtt szerepelt ez a téma, miközben kisebb és nagyobb üzemek, vállalatok sokat tesznek azért, hogy a dokumentum szövege testet öltsön a mindennapi életben. Most, amikor az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága tételesen is megvizsgálta egyik nagy vállalatunk, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat e téma kapcsán kifejtett tevékenységét, jó érzés volt hallani, mi mindent tettek az építők a hatékonyság növeléséért, a munka- és üzem- szervezésben rejlő tartalékok feltárásáért, az ésszerűbb anyaggazdálkodásért, vagy a termelőberendezések jobb kihasználásáért, elsősorban a több műszakos munkarend bevezetésével. Mindez helyet kapott a BÁÉV párt-végrehajtóbizottságának programjában és megfelelő részletezéssel bekerült a vállalati feladatokba, intézkedési tervekbe. De napirendre került, éppen a decemberi párthatározat aspektusából, a leieméit beruházások építési munkáinak meggyorsítása, a lakásprogram megvalósítása, —, mely a vállalat egyik legjelentősebb munkájának tekinthető —, a takarékos gazdálkodás és nem utolsósorban a munkafegyelem további szilárdítása; Mindenki megismerte így, első olvasásra sem kis feladat mindaz, aminek megoldására a BAÉV több mint ötezres kollektívája vállalkozott. Az alapszervezetek, a vállalat kommunistái időben megkapták a végrehajtó bizottság határozatát csakúgy, mint a feladatterveket, s ezzel tulajdonképpen el is kezdődött az általánosságban ■megfogalmazott tennivaló konkrét megvalósulása. A dolgozókkal, a szocialista brigádvezetőkön keresztül tudatosították az 1975-ös feladatokat. Így szinte mindenki megismerte tennivalóit. Az alapszervezetek az év elejétől rendszeresen beszámoltatták a társadalmi és gazdasági vezetőket a tervek időarányos megvalósításáról. A vállalat vezetői pedig a végrehajtó bizottságot tájékoztatták az eredményekről és a gondokról. A beszámoltatások alkalmával adott: tájékoztatók feltárták a vállalat fontosabb termelési területein tapasztalható gondokat. A BÁÉV vezetői és a tömegszervezetek közös erőfeszítéseinek . eredménye, hogy mostanság nem a pa- nelgyárlás gondjairól, hanem a tervezett lakás'szám legyártásának, összeszerelésének és átadásának ütemességéről beszélnek.. Termékváltás, gondokkal Ä BÁÉV első három negyedévi műszaki és gazdasági tevékenységére az anyag- és szerkezeten,mási nehézségeken kívül kihatott a házgyárban végrehajtott termék- és technológiai korszerűsítés, az úgynevezett termékváltás. Legnagyobb gondot okozott, hogy az Építőgépgyártó Vállalat a termékváltáshoz szükséges sablonokat és gyártó- berendezéseket csak több hónapos késéssel szállította le. Ezért a tervezett múlt év augusztus 15-i üzembe helyezést nem lehetett megvalósítani csak idén április végén. Akadályozta a termék- váltást több import gép és alkatrész késői beérkezése is. Ennek ellenére, éppen a december 5-i határozat alapján megtett intézkedések eredményeképpen az ev első háromnegyedében másfél milliárd forint volt a vállalat teljes termelési értéke, mely az évi tervnek több mint 78 százaléka. A kiemelt építési feladatokat is teljesítette a BÁÉV. Szeptember 30-ig 2360 lakást adtak át. Növekvő termelékenység A munkaerő racionális fel- használása érdekében tett munka- és üzemszervezési, valamint egyéb intézkedések eredményeként számottevően javult a munka termelékenysége. Az egy építőipari munkásra jutó építésszerelési termelés a bázistól 20,8 százalékkal volt magasabb. Az egy ipari munkásra jutó ipari termelés pedig 22,4 százalékkal haladta meg a bázisidőszak szintjét. De lényegesen növekedett az egy mun. kásra jutó teljes termelés is. Mindennek következményeképpen míg 1974-ben egyetlen házgyári lakás munkaóra-ráfordítása 557 óra volt, addig az idén augusztusban ez a szám 388 órára csökkent A fajlagos munkaóra- ráforditási adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a termékkorszerűsítés és a termelési elgyorsulás, valamint az irányítás korszerűsítése meghozta az eredményt a hatékonyság fokozásában. A vállalat anyag- és energiatakarékossági intézkedési tervében fogiáit célkitűzések eredményeképpen 4,2 millió forint megtakarítást értek el a BÁÉV-nél. Az értékes hulladékok és a másodlagos anyagok hasznosítása révén csupán a fém-, a papír- és üveghulladék gyűjtéséből, valamint hasznosításából 512 ezer forint realizálódott az első fél évben. Takarékosság és jövedelem A jó munka eredménye az anyagi ösztönzésben is meg.- mu tatkozott. A BÁÉV-nél nagy gondot fordítottak rá, hogy az ösztönzési rendszer egybeessék a takarékos, jövedelmező gazdálkodással. A prémiumkitűzésekben rendszeresen helyt kapott a jövedelmezőségi terv teljesítése. Az anyag- és energiatakarékosságban elért kiemelkedő eredmények alapján periig külön jutalmakat fizetitek ki. Jelentős bérfejlesztés is történt, éppen a nyújtott teljesítmények kapcsán. ★ A jelentés beterjesztőinek, Vincze Géza vezérigazgatónak és Molnár Lajos pörlbi- zottságl titkárnak nem kevesebb, mint 25 kérdésre kellett válnszolniok a végrehajtó bizottság ülésén. Ez és a téma kapcsán kibontakozó felelősségteljes vita, valamint. az elnöklő. Drótos íjászló városi első titkár ösz- szefoglalója is érzékeltette a napirendi pont fontosságát és a városi párt-végrehajtó- hizoftság érdeklődését, az építőipari vállalat örömei, gonrliai iránt. Olyan időpontban került a testület elé ez az anvag, amikor a szó igaz értelmében óriási erőfeszítéseket tesznek a vállalatnál azért, hogy felépüljön 3650 lakás az idén és elkészüljön több fontos létesítmény. Minden korábbitól nagyobb feladatra gvürkőznek a borsodi építők. Teszik ezt az irántuk megnyilvánuló sokféle igények teljesítéséért. a több mint negyedszázados vállalat jó Hírének öregbítéséért — n decemberi párthatározat szellemébán, a város sepV.sénável. Paulovits Ágoston Ü.i kollégium cpiil Miskolcon, az 1. sz. Szakközépiskola szomszédságában. lei! az osztályizoit levies! A Miskolci Kavicsbánya Vállalat eddig 83 ezer köbméter osztályozott, 0—30 milliméter átmérőjű kavicsot adott ebben az évben az építőiparnak, s az úgynevezett bányakavicsból pedig 130 000 köbmétert termettek ki a Csorba-lelepi tavakból- Az osztályozott kavics bá- nyászását mínusz 5 fokos hidegben le kell állítani, mivel az úszókotrók berendezései befagynak. Az igények viszont jelentős mértékben megnövekedtek e tennék iránt. Ezért október 25-től szabad szombatokon és vasárnap is dolgoznak a kotrók, Hogy 20 ezer köbméteres téli tartalékot depózzanak. A vonóvedres kotrókkal télen is dolgozhatnak. Sajnos a szállítóeszközök — elsősorban a gépkocsik — hiánya sok gondot okoz A napi 1000—1200 köbméter kavics helyett 800—1000 köbmétert tudnak kiszállítani a megrendelőknek. A beruházási munka tapasztalataiból I fiFO-nál már Iliire tifciire! A Tiszai Kőolajfinomító építése óta csak az idén sikerült elérni, hogy olyan együttműködési megállapodás jöjjön létre a beruházó és a generálkivitelezők között, amely mindenre kiterjedő, műszakilag kellőképpen megalapozott terveket, elképzeléseket tartalmaz-. Ebben döntő érdeme volt az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztériumnak, amely intézkedett arról, hogy az irányítása alá tartozó építőipari vállalatok igazgatói szinten egyeztessék a beruházóval — ez esetben a Tiszai Kőolajipari Vállalattal az 1976. évi beruházási feladatokat. — A jövő évi beruházási program teljesítése szempontjából döntőnek tartjuk azt is, hogy már szeptember végére összeállíthattuk az 1976. x évi ütemtervet — mondotta Czagány István, a Tiszai Kőolajipari Vállalat beruházási főosztályának vezetője. — A kivitelezőkkel kötött együttműködési megállapodás — a beruházó és az építők között meglevő vitás kérdésekkel együtt — az illetékes tárcák vezetőinek asztalán van. S ez jó dolog, hiszen az év hátralevő részében még sokat lehet tenni annak érdekében, hogy az ötödik ötéves terv első esztendejében jól felkészülten lássunk munkához. — Tartalmát tekintve is merőben más a mostani szerződés, mint évekkel ezelőtt volt — kaptuk a további választ- — Régebben ugyanis csak számok, adatok szerepeltek egy ilyen megállapodásban, most azonban magában foglalja az egyes munkák határidejét, is, amely döntő fontosságú a beruházás teljes befejezését illetően. — A jövő évi beruházási előirányzat 1 milliárd 320 millió forint — mondta Czagány István. — Mi azt kértük az építőktől, hogy ebből lehetőleg 475 milliót vállaljanak magukra. Hosszas vita után az ÉVM-hez tartozó vállalatok 445 millió forint értékű építési munka elvégzésére tettek ígéretet, amely véleményünk szerint elegendő lesz a jövő évi beruházási program megvalósításához. — Hogyan alakult az ez évi teljesíted? — kérdeztük. — A pénzügyi felhasználás szeptember 30-ig bezárólag csaknem elérte a 780 millió forintot. Az éves tervhez képest ez 81,1 százalékos teljesítésnek felel meg. Az év végéig feltétlenül eleget teszünk a velünk szemben támasztott követelményeknek. — Milyen jelentősebb munkáról lehet számot adni az utolsó negyedévben? — Október 1-én kezdődött meg a 60 ezer köbméteres kőolajtartályok szerelése. A különleges feladatot az jelenti ennél a munkánál, hogy eddig ilyen nagykapacitású tároló még nem épült hazánkban. A tartály átmérője 72 méter, elkészítéséhez 1800 tonna acéllemezre van szükség. L. IMessziről Száz méterre a napfénytől, a föld alatt, csillefutásra szolgáló keskeny sínpár között, szűk íjiggőleges járatokban közelítheti meg a látogató a hírnevére alaposan rászolgált bányászkolleklivát, a rudabányai Zalka Máté szocialista brigádot. Rézércet termelnek, méghozzá a hazai ércbányászatban egyedülálló technológiával, frontfejtéssel. A termelés növelésének, a ■termelékenység fokozásának, a mellókközetaktől való szennyeződés csökkentésének, a gazdaságosság hatékonyabbá tételének és egyben a bányászok jövedelme emelkedésének itt már egy esztendeje ez az útja. Tavaly szeptemberben nem volt könnyű az áttérés a már régen használt és bevált, megszokott kamrapi llérf e j lés ről az új bányaművelési módra. Az új technológia meghonosításának a zalikasok voltak az élenjárói. — Ez a 16 tagi! brigád — mondotta Varga Károly, a föld alatti bányaüzem vezetője — nem idegenkedett, nem félt az újtól. Az ormosi szénbányában ismerkedtek meg az acél biztosi tó szerkezetekkel, itthon pedig már több mint egy éve jól alkalmazzák ezeket. Az elmúlt esztendőben műszakonként közel 2 tonnával több és tisztább rézércet adtak, mint a kamrafejtéssel: összesen 16 ezer tonnát a tömzs felső szeletének leművelése során. S mindezt baleset, aeéltám-, süveg-veszteség nélkül. — Pedig kezdetben elég sok problémánk volt — szólt: közbe Varga András brigád- vezető, csapatvezető vájár. — Hiszen nálunk, ebben a rendkívül kemény ércben sokkál több robbanóanyagot, kell telepíteni egy-egy lyukba, mint a szénbányászatban. A nagyobb erejű robbanás problémákat okozott az acél- biztosító szerkezeteknél. Azonban ezt a nehézséget is sikerült kivédeni. Szó szerint kivédeni, hiszen erős dróthálót alkalmazunk azóta is. Amellett, hogy a munkánk biztonságosabb, termelékenyebb, minőségileg jobb, az acéltámok alkalmazásával még nagymértékű bányafa- megtakarítás is elérhető. Ez az új bányaművelési mód nemcsak a vállalatnak, hanem nekünk is jövedelmezőbb, hiszen több a keresetünk. Ezért nyugodt szívvel mondhatom, hogy mi, bányászok is megkedveltük. — Az igaz, hogy mindany- nyiunknak jobb és hasznosabb az acélbiztosító szerkezetek alkalmazása — vette át a szót a brigádvezetőtől Varga Jenő csillés. — De nem könnyebb, hiszen egy szünet és körülöttünk feldü- börgött a bánya. Teljes erővel dolgozott a jó levegőt biztosító ventillátor, fölöttünk a munkahelyen, mint valami géppuska, megszólaltak az új fúrókalapácsok és a mellettünk elhaladó üres csillék is mintha zajrakományt szállítottak volna magukban. Magas, erős, okos tekintetű fiatalemberrel lépegettünk egymás nyomába a karbidlámpák gyér világánál. Távolabb, egy nagy szerszámosládán ültünk le, ahol már kevésbé bántott bennünket a bánya zaja. Arról faggattam Forgony László 29 éves vájárt, országgyűlési képviselőt, hogy mi a zalká- sok sikerének titka. Forgony László a légkalapáccsal, mellette munkatársai, Korcs József robbantómester és Csikó Gyula csillés. aeéltám közel mázsányi ás a süveg sem sokkal könnyebb. Ezért az átszerelésnél ugyancsak megizzadunk. Szerencsére nehéz fizikai munka ezen kívül szinte nem akad. Hiszen a fúrást géppel, a jóvesztési robbanóanyaggal, a rakodást scréperrel végezzük. Eddig értünk a beszélgetésben, mire leteli a reggeli — Nézze — mondotta a fiatal bányász. — Először is a bányában egy ember nem ember. Ebben az ősi szakmában ősi követelmény és törvény az emberek egymásra utaltsága. A mi világunkban azonban ez nem kényszerhelyzet szülte következmény, vagy ösztönös csoportosulás. hanem a kollektívában rejlő erő felismerése és tudatos vállalása. A Kafka brigád 16 tágjából számosán, kommunisták, pártakti vak,. mindenki szervezett munkás; van közöttünk szakszervezeti tisztségviselő, nem egy munkásőr és a legutóbbi választás jóvoltából egy országgyűlési képviselő is. Azt hiszem, bemutatkozásnak ez elég. Bizonyításnak pedig ott van a munkáink. Figyelte, az előbbi beszélgetésnél három Varga szólalt meg egymás után. De a vállalatnál több mint tíz Varga dolgozik, elsősorban rokonok, kis részben névrokonok, de mindenképpen osztályos társak, szaktársak, bányászok. Én ugyan Szabolcsból kerültem ide, de Buda bányán tanultam a szakmát, amikor még volt nálunk ipari tanulóképzés, itt lettem ember ás bányász. Én büszke vagyok arra. hogy ércbányász lettem, hogy a Vargák nagy családjához tartozom. Arról kérdezett, hogy mi a zalkások, a mi brigádunk sikerének a titka. Azt hiszem, az a leghelyesebb, ha egyetlen szóval felelek. Ez pedig nem más, mint a hűség. A hűség. A hűség a munkához, a bá- nvúsztestvérekhez, a bányához ... Mi valamennyien messziről indultunk el, de messzire is akarunk eljutni, A messzeségből pedig a messzeségbe vezető út ilyen hűségből van kikövezve, vagy ilyen hűségtől göröngyös. Soha nem felejtjük, honnan jöttünk, most hol tar. tünk, és pontosan tudjuk, hová akarunk eljutni ... A bánva, a munka zaia hívja. Forgony László 29 éves vájárt, országgyűlési képviselőt várja a munkája, várják munkatársai. A két karbidlámpa közül az egyik Forgony László kezébe elvándorol, a másik fölöttem pislákol, a bélésdeszkára akasztva. Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József
