Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

1975. szept. 27., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 KSMI flonyodaimas építkezés Szendrőn Kinek a számlájára? HA ELKÉSZÜL, megnye­rőén szép lesz a szendrói kollégium. Ha elkészül... üvegig ugyanis csak készül- getett pénzt, időt, türelmet és idegeket emésztve, őrölve. Ha szóba kerül kétszáz kisdiák leendő otthona, az edelényi járás vezetői és a szendrőiek is csak legyintenek. Lemon­dóan, jogos keserűséggel. E keserűség gyökerei evek­re visszanyúlóan olyan emlé­keket idéznek, amelyekről elmondható: ha a kivitelező vállalat csak egy picikét is szívügyének tekintette volna e beruházás megvalósítását, akkor az idei tanévet sem kellett volna két héttel megkurtítani. Lényegében semmiért. Azért semmiért, mert az ígéret ellenére szep­tember 15-re sem készült el a kollégium s, hogy mikor köl­tözhetnek be a lakói, az egyelőre még ... szóval erre vonatkozóan nincs biztos dá­tum. Mindezt azok fogalmazzák így, akik rengeteg fáradság­gal, ügyszerettei és gondos­sággal készítették elő a kol­légium lakóinak fogadását az új tanévre. A bonyodalmas építkezés miatt — egyelőre — dugába dőlt minden. A falak szépen bevakolva áll­nak, csak éppen nem vehető igénybe, az épület. A vado­natúj épület és a hozzá csat­lakozó régi, amit szintén ugyanaz a vállalat újít fel. Az építkezés — mint azt Dobok Béla, az iskola igaz­gatója elmondja —, a terep- rendezéssel 1972-ben kezdő­dött. Rá egy évre, 1973 tava­szán hozzáláttak a tényleges kivitelezéshez. — Tavaly többnyire csak az éjjeliőrt láttuk itt — mondja az iskola igazgatója — meg egy toronydarut (!) amelynek a költsége — tudo­másunk szerint — óránként 500 forint. (Vajon ezt az ál­lásidőt hol, milyen számlára könyvelik vagy könyvelték el?) Még három hónap és új esztendőt kezdünk. Eltelt te­hát három év, s egy ekkora épület — ami a tervek sze­rint 14 millióba kerül — még mindig lakhatatlan. Az építkezés ügyében an­nak rendje módja szerint felkerestük a kivitelező, a Borsod megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatot, mégis mi várható? Fiigedi Péter fő­mérnök már nyúlt is az asz­tali naptár után és mutatta: — Holnap, azaz szeptember 18-án megtörténik a műszaki átadás, amihez hozzátartozik, hogy 26-án a régi, felújított épülettel-együtt átadjuk ren­deltetésének a kollégiumot. Így tehát minden rendben levőnek látszik, ami azt je­lenti: rövidesen nyithat a kollégium, jöhetnek a diákok, a tanulást nem zavarja sem­mi, hiszen már a bútorok, berendezési tárgyak is meg­érkeztek. Szanaszét raktároz­va várnak sorukra, hogy ren­deltetésszerűen funkcionálja­nak. Csakhogy... Másnap — szeptember Id­én — telefonon történt ér­deklődésre az iskola igazga­tója a következőket mondta: — Megkezdődött az át­adás, de az átvétel nem tör­tént meg ... __ 7 — Nem történhetett meg, 1 mert se víz, se villany, se konyha, egyszóval sok min­den hiányzik még ahhoz, hogy az épület „üzemképes” legyen... — kaptuk a vá­laszt, 1 MARADT TEHÁT minden a régiben. Csak a gondok nőttek, hiszen a környékbeli falvakból, a kollégium leendő lakóit autóbusszal "'kell isko­lába vinni és haza szállítani — külön költséggel, ami újabb adalék az eredeti be­ruházási összeghez, a 14 mil­lióhoz. Joggal kérdezheti bárki: vajon mennyivel ke­rül többe majd ez az épít­kezés mire elkészül?.... S kinek a számlájára?... Az anyagi kár tények, számok alapján mérhető majd. De az erkölcsi veszteség nem mér- , hetö semmivel, kiért azt fo­rintban kifejezni nem lehet.. Ki lehet fejezni azonban egyetlen és jogos igényt: nem ártana mielőbb pontot tenni ennek az építkezésnek a végére. Kétszáz kisdiák ér­dekében még akkor is, ha a kivitelező vállalatnak igen­csak sok gonddal és nehéz­séggel kell szembenéznie. A vállalat főmérnöke nem titkolja: kevés a munkaerő. L'egalább 150 emberre lenne még szükségük, amellett a kollégium'fűtéséhez szükséges két kazánból is egy még hi­ányzik. Erre vonatkozóan történt már sürgető intézke­dés, de a Gépszakmai Szö­vetkezet csak az év végére vállalta e fontos berendezés elkészítéséi. Egy kazánnal pedig fűteni és meleg vizet szolgáltatni nem lehet. A vállalat helyzete tehát nem könnyű. De hadd kérdezzük meg azt, amit a járás vezetői is: nem lehelne egy kicsit jobban odafigyelni az üzem- és munkaszervezésre, amihez hozzátartozik az is, hogy egy­fajta fontossági sorrendet ki­alakítva történne az építke­zés? Mert a szendrői példa ennek az ellenkezőjét tanú­sítja. — Október végére az épü­letbe megtörténhet a beköl­tözés — mondta a vállalat főmérnöke. Mi tagadás, ha ez valóra válna, akkor Szendrőn nem­csak megköszönnék azt, amit mór régen be kelleti volna fejezni, de bizonyára elfelej­tenék azt a1 sok huzavonát és fejfájást okozó hónapokat is, amelyek miatt még min­dig kénytelenek — hitetlen­kedni. REMÉLHETŐLEG mielőbb lezárul ez k bonyodalmas, évek óta tartq építkezés egy olyan korszakban, amikor más képesek vagyunk egy tízszintes ház falait három hónap alatt tető alá hozni... Tóth Ferenc JShh búzát vetnek A mezőcsati járás párt- és állami szervei tanácskozásra hívták egybe a termelőszö­vetkezetek elnökeit, A meg­beszélésen szó esett, róla, hogy a közös gazdaságok az idén járási szinten 725 hek­tárral kevesebb őszi búza­vetést irányoztak elő, mint amennyit 1973-ban termesz­tettek. A termelőszövetkeze­tek elnökei, megértették, hogy az országnak több búzára van szüksége. A gazdaságok vezetői nemcsak a módosított vetéstervvel értettek egyet, hanem néhány termelőszö­vetkezet .még olyan kötele­zettséget is vállalt, hogy töb­bet vetnek, mint két évvel ezelőtt. Az időszerű Őszi mezőgaz­dasági munkákkal kapcso­latban az illetékesek elmond­ták; nem mindenütt kielégí­tő a talajmunkák minősége. Például, a szántást nem kö­veti a talaj folyamatos el- munkálása. Ez azzal a ve­széllyel jár, hogy csökken a talaj biológiai értéke, továb­bá a későn végzett talaj­munka — különös tekintettel a száraz időjárásra — jelen­tősen megnöveli a költsége­ket. Ennélfogva kétszeresen károsodik a termelőszövetke­zet. A jó termés egyik fontos feltétele, hogy kiváló minő­ségű vetőmag kerüljön a ta­lajba — hangsúlyozták a ta­nácskozáson. Ezen a téren azonban nincs npnden rend­ben. Akadnak gazdaságok, amelyek nem szakszerűen tárolják, illetve kezelik a ve­tőmagnak szánt búzát. Ép­pen ezért a járási hivatal­nál elhatározták, hogy szük­ség esetén hatósági intézke­dést foganatosítanak a ve­tőmag minőségének védelmé­ért. Megkérdeztük a szakértőt... Hogyan biztonságosan f Közeleg a liiclcp idő, epyre inkább jólesik a kályha mele­ge. Amely azonban évről évre sok (űzet is okoz. A fűtéssel kapcsolatos tűzvédelmi cs biz­tonsági szabályok megszegése nemegyszer, sajnos, emberéle­tet is követel. A műit évben 521 ezer forint értékű kárt okoztak megyénkben a sugár­zó hő és az építési hiba miatt keletkezett tüzek. A fűtési idény 'kezdete előtt a megyei Tüzóltópanmcsnoksá- gon Spcrka Kálmán századost kérdeztük a fűtéssel kapcso­latos tudnivalókról: — A lakástüzek elkerülnötök, ha csak engedélyezett típusú, kifogástalan állapotú fűtőbe­rendezést használunk. A fiiat- csövct legalább másfél méte­renként a falhoz kell rögzíteni, s fontos, hogy a cső hézag­mentesen csatlakozzék a ké­ménybe. A kipattanó szikra is lángra lobbanthnt.ia a lakást, ezért a tűzhely elé helyezzünk éghetetlen anyagból készült pnrázsfcllogól. llégi épületek­nél meg kell nézni azt is, nem csatlakozlU-e éghető épület­szerkezeti rész a kéményhez. A háziasszonyok gyakran hasz­nálnak a tűz élesztőséhez ben­zint, vagy petróleumot. Ez ve­szélyes és tilos! — Egyre több háztartásban gáz- és olajtüzelésű kályhával íűlcnek . . . — A kezelési utasításban le­írt tűzvédelmi leírásokat min­denkinek saját érdekében kell betartania. A biztonsági szabá­lyok megsértése tűz- és rob­banásveszélyt jelent. Egyébként az elmúlt időben sajnos rom­lott a lakóházak tűzvédelmi helyzete, nőtt. a tűzveszély. A lakosság ugyanis nagy meny- nyiségben vásárolja a tűzve­szélyes fonadékot és sok he- Ivliit szabálytalanul tárolják a fűtőolajai. — Mennyi olajat tarthatunk a lakásban? — Abban a helyiségben, ahol az olajkályha áll. legfeljebb so liter olajat szabad tárolni, egyenként 25 literes kannák­ban. Csakis olyan helyen, ahol nincs kitéve közvetlen hőha­tásnak. Pincében, vagy alagso­ri helyiségben 250 liter, a la­kástól különálló épületben pe­dig Goo liter olajat tarthatunk. A központi f üléses lakások biztonságosak, ám a fűtőtest­re éghető anyagot nem szabad helyezni. Végül még egy ,ió ta­nára; ne bízzuk a gyerekekre a fűtést! A lakásban egyedül tartózkodó rverokek játékból Is gyakran okoztak már tüzet. (mm) Mezőkövesden a Kismotor- és Gépgyár 3. sz. üzemében, osz­lopos fúrógépen csatlakozóanya mcnctfúrásánál nők irányít­ják a gépeket. ( A közlekedés logikai értékrendje Változó közúti jelzések A még érvényben levő cs a január elsejétől hatályba lé­pő KRESZ-ben felállítható a jelzéseknek és a szabályok­nak egy bizonyos érték sze­rinti logikai sorrendje. Esze­rint a közúti jelzések, szabá­lyok fölé helyezik a rendőri , karjelzéses irányítást. Ezt követi a közúti jelzőlámpa, azt pedig a táblák, illetve az útburkolati jelek. Végül pe­dig a kötelező forgalmi sza­bályok. Ez a logikai érték- sorrend januártól sem válto­zik. Változik viszont bizo­nyos táblák, jelek értelme­zése. Ezekkel a gépjárműve­zetők különböző vállalati, TIT stb. tanfolyamokon is­merkedhetnek meg. Vegyük például az Állj! Elsőbbségadás kötelező táb­lát. Ha ezzel a' jelzéssel együtt a megállás helyét jel­ző sloppvonal nincs, nem a táblánál kell megállni, ha­nem a kereszteződés előtt, de olyan helyen, ahonnan a ke­reszteződés belátható. A régebbről ismert, egy­mással szemben mutató piros és fehér nyílt ábrázoló táb­lával valamikor egyirányú utcát jelöltek. Most ismét megjelenik, de a jelentése más, a forgalomban szemben haladók elsőbbségét határozza meg. Találhatunk majd ilyet az útszűkületeknél, ahol egy­értelmű eligazítást ad majd a járművezetők számára. Különös figyelmet érde- ■ mel, hogy az új KRESZ-ben a körforgalom tábla önálló­sult. Ha elsőbbséget biztosító tábla nélkül látjuk, semmi mást nem jelent., minthogy meghatározza a körforgalmú kőtelező haladást. Vagyis a jobbkézszahály alapján a körforgalomban haladó hátrányban lesz a körforgalomba behajtókkal szemben. Ennek hangsúlyozá­sa aligha igényel magyará­zatot, hiszen a gépjárműve­zetőkben rögződött az a gya­korlat, — amit a még ér­vényben levő KRESZ szerint is követniük kell, — hogy a körforgalomban haladók el­sőbbséget élveztek azokkal szemben, akik oda be akar­lak hajtani. Az új szabálygyűjtemény szerint a kötelező legkisebb sebesség jelzőtábla például behajtási tilíalmat is jelent egyúttal azoknak a jármű­veknek, amelyek nem képe­sek az előirt legkisebb sebes­ség elérésére bármilyen ok (rakomány, a vezető állapo­ta, a jármű műszaki adott­ságai) miatt. Lényegesen megváltozik a jelenlegihez .képest az is­mert előzni t’ilos tábla jelen­tése, hiszen januártól általá­nos előzési tilalmat ír elő, vagyis nemcsak a gépi meg­hajtású járművek előzését tiltja. Vagyis még segédmo­toros sem előzheti meg a ke­rékpárost, vagy a lassú, mo­toros jármű a szekeret stb. Üj jelzés is található az előzni tilos táblák között- Ilven például a tehergépko­csival előzni tilos jelzés. Al­kalmazása egyértelmű az olyan utakon, ahol az úttest keskeny, a forgalom pedig nagy. Ilyen szakaszokon nem volna szerencsés, ha a több­nyire nagy kiterjedésű és lassúbb járművek hosszú előzésekbe kezdenének. Ugyanis a tábla jelentése ér­vényes egyúttal a mezőgaz­dasági vontatókra, a lassú járművekre is. kivéve a ke­rékpárt, segédmotoros ke­rékpárt. Hazánkban az új KRESZ- ben szerepel majd először a megfordulni tilos tábla. Ed­dig ezt a balra kanyarodni tilos tábla tiltotta, vagyis kettős jelentése is volt. A balra kanyarodni tilos jelzés az útkereszteződésben való megfordulást Is tiltja. A meg­fordulni tilos tábla viszont a balra bekanyarodást nem. Vagyis az ilyen útról be le­het kanyarodni a telekre, garázsba, kapu alá. Nagy József Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Mennyit lehet levonni a dolgozó munkabéréből? Korbély József (3796 Bor- sodszirák, Rákóczi u. 6. sz.) olvasónk állami gondozásban levő gyermeke után . b ezer forinttal tartozik, mert a munkáltatója a levonást el­mulasztotta. Levélírónk most azt panaszolja, hogy keve­sebb a havi fizetése mint a levonandó összeg, ezért arra kér választ, hogy mennyit lehet levonni a dolgozó mun­kabéréből? A vállalatnak (munkálta­tónak) a munkabérből való levonásokra a bírósági vég­rehajtás szabályait kell al­kalmazni. A vállalat a levo­nást hatósági megkeresés (letiltás) vagy a saját javára szóló összegeket bírósági vagy hatósági intézkedés nélkül foganatosítja. A munkáltató köteles a letiltás átvételétől számított 24 órán belül n dolgozót értesíteni, hogy terhére munkabér-letiltás ér­kezett és ezzel egyidejűleg intézkedni kell a levonás tel­jesítése iránt, mert a levonás teljesítéséért készfizetői ke­zesként, felel a Végrehajtást kérővel szemben. A dolgozó munkabéréből (járandóságából) levont ősz- szeget a letiltásban foglalt felhívástól függően vagy a végrehajtói letéti számlára kell átutalni, vagy a végre­hajtást kérőnek kell kifizetni. A végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint a dolgozó \ munkabéréből tartozás fejé­ben legfeljebb a munkabér 33%-át szabad levonni. Ki­vétel : a gyermektartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költ­ség; a tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett mun­kabér vagy társadalombizto­sítási szolgáltatás; a társa­dalmi tulajdonban okozott kár megtérítése és a termé­szetbeni juttatások térítési di­ja, amely esetekben a mun­kabér 50 százalékáig terjed­het a levonás. A jogszabály rendelkezik arra az esetre is, ha dolgozó munkabéréből többféle címen kell levonni, A levonások sorrendjét 12 pontban taxa­tíve felsorolja. A levonások sorrendjében első helyen a gyermektartásdíj szerepel és utolsó helyen van a pénzin­tézel ek kölcsönkövetelése és az állampolgárok javára szol­ló egyéb tartozás. A levonásnál figyelembe kell venni minden olyan dí­jazást, amely a dolgozó át­lagkeresetébe beszámít, le­vonva ebből a , munkabért terhelő adót és nyúgdíjjáru- lékol. Ha a dolgozó munka- viszonya megszűnik és tar­tozása van, a tartozást a ki­lépéskor (áthelyezéskor) a részére folyósított járandósá­gokból le kell vanni. A ma­radó tartozási a munkaválla­lói igazolási lapon kell fel­tüntetni. Ha a dolgozó mun­kabéréből a rendszeresen visszatérő részletekben le­vonandó tartozást valamely hónapban nem lehet levon­ni, az elmaradt részletet —• amint lehet — le kell vonni. Mennyi napidíj jár? Bereczki István (3600 Űzd II., Szabolcs köz 4. sz.) olva­sónk affelöl érdeklődik, hogy az élelmezési költség (napi- díj) számításánál az időt honnan kell számolni és mi­kor jár „teljes papidíj” a dolgozónak? A jogszabály szerint a dol­gozó utasítás alapján bizo­nyos esetekben köteles a vállalat szerinti helyiség (telephely) területén kívül is munkát végezni. A munka­végzés tartamától és. idejétől függően kiküldetés vagy kül­szolgálatról lehet szó. A kiküldetést vagy kül­szolgálatot írásban (kikülde­tési utasítással, rendelvény­nyel, menetlevéllel) kell el­rendelni és ügyelni kell ar­ra, hogy az lehetőleg -.»ég- szakítás nélkül munkanapo­kon, gyorsan és a feladatok leliető leggazdaságosabb meg­oldásával legyen teljesíthető. A kiküldetés (külszolgálat) kiinduló pontjának általában a vállalat telephelyét kell tekinteni, de, indokolt eset­ben ettől el lehet térni. Sza­bályként tehát a tényleges kiindulási helyről való indu­lás és az oda való visszaér­kezés időpontja az irányadó. A kiküldetés (külszolgálat) kiindulásának és a kikülde­tésből való visszaérkezésnek időpontjaként a kiindulás, il­letve a visszaérkezés tényle­ges időpontja az irányadó. Ha például a dolgozói a vállalat telephelyéről gépkocsi szállít­ja a kiküldetés helyére es onnan vissza, akkor a kiin­dulás és érkezés időpontja megegyezik a gépkocsi ináu- lásának és visszaérkezésének időpontjával. Ha pedig a dol­gozó menetrend szerint köz­lekedő közlekedési eszközt (vonat, hajó, autóbusz stb.) vesz igénybe, a közlekedési eszköz kiindulásának és érke­zésének időpontja megegye­zik a kiküldetés kezdetének és befejezésének időpontjá­val. A 24 órát meg nem haladó kiküldetés esetén az élelme­zési költség a következőkben alakul. Ha a távoliét időtar­tama: 8 óránál kevesebb, élelmezési költség felszámí­tásának helye nincs; ha 8 óránál több. de 12 óránál ke­vesebb, az élelmezési költség fele összege számolható fel; ha 12 óránál több. az élelme­zési költség teljes összege számolható fel. A 24 órát meghaladó kiküldetés esetén minden 24 óra időtartamú távoliét után teljes összegű élelmezési költség, a fenn­maradó időr- pedig, ha az idő 12 óránál kevesebb, az élelmezési költség fele őse­gét, ha pedig 12 órát meg­haladja. az élelmezési költség telies összegét lehet felszá­mítani. A menetlevélre .kevesebb, vagy több időt nem lehet be­írni, mert az okirathamisí­tás. Dr. Sass Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents