Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG <S 1975. szept. 26., péntek A 25. Színház Borsodban Zsugori uram... és társai A mai nappal hatodik vendégm a p j ához ér a 25. Színház borsodi vendégjáték-sorozata. A közművelődési jellegű vendégszereplés- sorozat elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a színház együttese bányászok és bejáró ipari munkások által lakott helységeket keressen fel, köztük nem egy olyan települést, ahová az ólő színház nagyon ritkán jut el, vagy sohasem; stúdióprogramokkal, vagy iskolákban tartott „rendhagyó irodalomórákkal”, közvetlen beszélgetésekkel szoros kontaktust építsen ki a közönséggel. Nem utolsósorban az együttes is profitálni kíván ezekből a találkozásokból, mint ahogy például a csanyiki KISZ-iskolán hétfőn este folytatott, főpróbát követő vita, vagy a többféle ru- dolftelepi találkozás a bányászokkal olyan élményekkel gazdagította a színház tagjait, amelyek minden bizonnyal a későbbi munkában hatna!: gyümölcsözőéin. Eddig zenés irodalmi ösZ- sze állítások, rendhagyó irodalomóráik, különböző találkozók szerepeltek a hivatalos programban, meg több színházi előadás. Ezek között volt Gyurkó László A búsképű lovag Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kala-ndjai és gyönyörűszép halála, valamint az^ ősbemutató előadásban először P.u- dolftelepen, majd második ■, előadásként Tiszapalkonyán színre vitt új produkció, a M oliérc vigiátéka nyomán — Simái Kristóf 1792-es átdolgozásának felhasználásával — Örkény Tstván által írt Zsugori uram, telhetetlen, fösvény ember című vígjáték. Mint említettük, 'ezt először Rudolftalepen láthatta a környék bányász- közönsége. Most néhány szót magáról erről a darabról. MoLiéne játékát a nagy francia forradalom idején „magyarította” a már említett Simái Kristóf kegyesoskolai pap, s erre épül Örkény vígjátéka. Amúgy Örkény és a 25. Színház sajátos hangjainak találkozásában. önkény a Simái által már az egész előadást, „magyarított” játékot érdekes. játékos keretbe helyezi, <ne- vezetesen úgy állítja színpadra a moliére-i játékot, Harpagon hiteles históriáját, mintha az előadásnak egy próbáját láthatnánk. Egy olyan próbát, amelyet 1946 júliusában, közvetlenül a forint megszületése előtt, tehát az infláció tombolásá- nak idejében egy budapesti mozdonygyár munkásai tartanak, előadásra készülve. Ez a játékos keret, ha nem is egészen új ötlet, rendkívül szórakoztató és igen tanulságos. A kezdés és a befejezés. valamint a játékbeli játék időnkénti me~- akasztása,. azaz amikor ^ fösvény előadásának próbájába „beleszólnak” a mozdonygyári színjátszó munkások, vagyis moliére-i szerepükből kilépve már Örkényi szerepüket játsszák, nemcsak a divatos elidegenedést szolgálják, hanem markánsan aláhúzzák a játék napjainkban is érvényes mondandóját. Sokszoros áttétel, sokszoros csavar teás van ebben a játékban mindvégig, briliáns írói és rendezői ötletek sorjáznak, és a francia vígjáték mögül máig ható, máig hevítő erővel süt át a felszabadulást követő idők munkásfiataljainak hurrá- optimizmusa, naivitással határos lelkesedése. Huszonkilenc év távlatából szemlélve ez a lelfcesediés nem mentes bizonyos nosztalgiától sem. Még akikor sem, ha Örkény a karikatúra görbe tükrében mutatja fel. És ha a záró • jelenetkor a fiatalabb nézőknek talán patetikusnak is tűnik, talán plakútszcrű- nek is hat, nagyon is igaz, valóságos emlékeket idéző. Harpagon fukarságának, a pénz inflációs elértéktelenedésének, az új forint megszületésének és a pénz elhalásáról hajdan vallott lelkes felfogásnak összekapcsolása Örkény megfogalmazásában olyan játékká ötvöződik, amely hagy minket szórakozni a moliére-i fordulatokon, hagyja, hogy harsányan derüljünk Harpagon —, illetve Zsugori uram, hiszen a magyarításban ezt a nevet kapta Simái Kristóftól — felsülésein és a végletekig megvessük fukarsága és zsugorisága miatt, ugyanakkor egy percre sem hagy szinte a párhuzamos gondolat nélkül, nevezetesen, hogy Zsugori uram története csalt példázat egy új korszak kezdetén, a pénzről, a vagyonról, a gyűjtögetésről. Természetesen mind a játékbeli játék szövegrészeiben, mind a keretjátékban a „spontán” kilépésekben felfedezhető nem . kevés közvetett, vagy közvetlen utalás a mára is. Ezek hol enyhébbek, hol harcosabbak, de jói szolgálják az alapvető mondandót. Iglódi István rendező fergeteges játékot produkált. A színpad tulajdonképpen csak valamivel emeltebb része a teremnek, a szereplők gyakran lent vannak a nézők között, a rivaldának nincs funkciója. S ha a nézőt nem is vonják be nagyobb mértékben a játékba, úgy érezzük, mégis részesei vagyunk; jó értelemben vett vásári komédiát karnyújtásnyiról szemlélőknek érezhetjük magunkat. A túdato-s anakronizmusok. Szekulesz Judit, jelmezei, Kolonie Zsolt néhány egyszerű használati tárgyból álló „díszleted” kiválóan szolgálták Iglódi rendezői koncepcióját. A szereplők közül elsőként Zala Márkot kell említeni. Torkos alakítóját, akinek néhány kisebb magánjelenete szinte önálló játékként is élt, de legalább olyan részese volt a sikernek Mar- sek Gabi csupa lelkesedés kultúrosnője, Jobba Gabi Fruzsina ragyogó alakítója, Jordán Tamás Zsugori uram kitűnő megszemélyesítője, Földessy Margit Krisztina alakjában és szinte az egész színlapot felsorolhatnánk. 4» A 25. Színház nagyon értékes kultúrmissziót vállalt borsodi vendégjáték-sorozatával. s hihetőleg a turné hátralevő napjain még ezreknek szerez felejthetetlen élményeket. Ma egyébként Göncre látogat az együttes, ahol rendhagyó irodalomórát tart az iskolában, este bemutatja a Don Quijote-já- tékot, majd ankéton vesz részt a , helyi értelmiségi klubban. Érdeklődéssel várjuk a további szerepléseit. Benedek Miklós Tclüngcr István munkája Könyvtárosok tanácskozása A könyvtárak és a sajtó kapcsolata lesz az egyik központi témája annak az országos munkaértekezletnek, amelyet a Könyvtártudomás, nyj és Módszertani Központ megyénkben, Szerencsen az ottani járási művelődési központban rendez szeptember 2!)-én és 30-án. A tanácskozáson a tanácsi és a szak- szervezeti fenntartású közművelődési könyvtáraknak az irodalompropagandát irányító megyei módszertanos munkatársai vesznek részt. Az ' első napon, hétfőn a felszabadulási olvasási prog- 'ram eddigi eredményeiről és további feladatairól tart tájékoztatót Pelejtei Tibor, az Országos Könyvtári Propagandabizottság vezetője. A második napon a könyvtárak és a sajtó, a rádió és a televízió kapcsolatainak továbbfejlesztési , lehetőségeiről Békés Tamás, a Magyar Televízió irodalmi és drámai főosztályának helyettes vezetője tart előadást. A témáról több korreferátum is elhangzik. A kassai szimfonikusok a Miskolci Nemzeti Színházban A magyar—csehszlovák barátságot dokumentáló művészi rendezvénysorozat keretében kiemelkedő zenei esemény színhelye lesz szeptember 29-én, .hétfőn este a Misikólci Nemzeti Színház, felekor mutatkozik be a második j legnagyobb magyar város közönségének a kassai szimfonikusok együttese. Ke- let-Szlovákiá székvárosának szimfonikus zenekarát a cseh—szlovák zenekultúra legjelesebb képviselői között tartják ,6zámon. A zenekar már 1 számos külföldi vendégszereplésen aratott nagy sikert. / A szlovákiai zeneművészet erényeiből már ízelítőt kaphatott megyénk közönsége a barátsági heteik eddigS rendezvényiéin is. A hétfőn sorra kerülő nagyzenekari est egyik első hegedűse, Andrea Sastakova például már a Bratislavai Vonósnégyes vezető egyéniségeként is bemutatkozott a legutóbb Le- ninvárosbtm rendezett emlékezetes sikerű hangversenyen. A szuggesativ tehetségű heged űművésznő mestere, a világhírű szovjet hegedű iskola nagy egyénisége, Leanyid Kogan volt. Most megyénk székhelyének közönsége a kassai szimfonikusok együttesében ismerkedhet meg a szólistáként is kiváló hegedűművésznővel, s vele együtt a szlovák zeneművészet többi reprezentánsával. Cementipari kultúrnapok A cementipari kultúrnapok keretében ötödik alkalommal kerül megrendezésre a művek gyárai közötti kultúr verseny. A kétévenként szervezett vetélkedő, amelyre a fiatalok versekkel, dalokkal, táncokkal készülnek, a kultúrnapbk egyik legkedveltebb programja. A művek és a KISZ felhívására a miskolci Cementipari Gépjavítóban dolgozó fiatalok közül az idén is sokan neveztek be a versenyre.' A gépjavítói fiatalok régóla lelkes palronálói már a Gárdonyi Géza Művelődési Háznak, amely most otthont s nagy segítséget ad nekik a versenyre való felkészüléshez. A gépjavító harminc fiatal dolgozója hetek óta készül már az elődöntőre, amelyet a Selypi Cementgyár kultúrtermében tartanak meg holnap, szombaton. Az elődöntőben továbbjutottak pedig októberben Vácott mérik össze tudásukat. Több törődést érdemelne a telkibányai ipartörténeti ÓZDI SIKER Azonnali belépéssel alkalmazunk a miskolci, encsi és sajószentpéteri építésvezetőségeinkre ■— kőműveseket, — ácsokat, — kubikosokat, — segédmunkásokat. Magas kereseti lehetőséget, minden héten szabad szombatot, korszerű munkásszállót, útiköltség-térítési, rendszeres ebédet, munkaruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet; BORSOD MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI V Miskolc, József Attila u. 57. Encs, Vörös Hadsereg u. 13. Lcninváros, kollégiumi építkezés Sajöszentpélcr, Bányász u. 2. sz. A hatvanas évek elején követésre méltó és igen szép kezdeményezés indult országosan. Falvak, községek, egy-egy régi épületben ösz- szeállították múltjukat idéző kis gyűjteményüket. Ha volt a környéken ipar, annak az emlékeit, a fejlődést ábrázoló képeket, a néprajzi értékeket. Ennek a kezdeményezésnek a során alakították ki megyénkben. Telki- bányán is a helyi ipartörténeti emlékeket bemutató kis gyűjteményt az egykori porcelángyár megmaradt, ép épületrészében. A régiségele felett a Rudabányai Ércbányászati Múzeum vállalt védnökséget. Itt láthatjuk kiállítva Telkibánya és Regéc perc elán 7 iparának emlékeit. Számos kézzel festett, nagy értékű tányér, köcsög és más eszköz árulkodik az ősök tehetségéről, ügyességéről. Megtalálhatjuk az aranybányászat emlékeit, az érctörő üstöket, a kanócos olajlámgyűjtemény pasakat, régi szerszámokat. De itt vannak az erdőgazdálkodás eszközei is. Régi térképek, makettek, s jó néhány fénykép, amely a fejlődést ábrázolja. A kezdeményezés dicséretes, az összegyűjtött anyag elérte célját: azt adja, amire hivatott. Bemutatja az ipartörténetet. Csupán egy a hiba. Ügy tűnik,' mintha a kis múzeumnak nem lenne gazdája! Betört üvegű vitrinek árválkodnak, az erdei rakodó makettje összetört, közepében elektromos hősugárzó porosodik. A falakra felrakott fotók, „megvakultak” a nedvességtől, alig vehető lei, hogy ml van rajtuk, mit akarnak ábrázolni. A fa.Lakra felaggatott, — nem is akármilyen — trófeákra is ráférne egy kis ápolás. És általában az egész berendezésre. No és magára az épületre is. Mert a falak nedvesei:, a mennyezet be- ázik. Több törődést érdemelne a telkibányai ipartörténeti gyűjtemény! Még akkor is, ha már vége van az ide- . gén forgalmi szezonnak! — sárhclyl Gyöngyösön rendezték meg szeptember 20—21-én. a IV. észak-magyarországi nép- táncfesztivált, amelyen az Ózd városát képviselő Kohász táncegyüttesen kívül még nyolc együttes szerepelt. A Kohász táncegyüttes ezzel a. szereplésével is folytatta Sikersorozatát. Örömmel regisztrálhatjuk, hogy Varga Ilona és Farkas Zoltán, az együttes tagjai az „Aranysarkantyús” táncverseny páros táncában az első helyezést érték el. A csoportnak, továbbá az együtes vezetőjének. Adorján Lajosnak további sikeres működést kívántak és gratuláltak abból az alkalomból. hogy működését a zsűri pedagógiai különdíjjal jutalMEG VÉTELRE KERESÜNK; kifogástalan állapotban levő ZIL 130, vagy ZfL 130 G típusú tehergépkocsit. CA m : Miskolci Mélyépíl, Vállalat. Miskolc. Partizán út 2. Üi. telefon; 15-565. „A KPM Közúti Igazgatóság Miskolc, 1. sz. Üzemmérnökség 5” feliratú bélyegzője elveszett A bélyegző érvénytelen. mazla. A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: minősítéssel és minősítéssel nem rendelkező hegesztőket, vízvezeték-szerelőket, központifűtés-szerelőket, csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti és leninvárosi munkahelyekre. A Lenlnváros környékén lakó és Leninvárosba bejáró dolgozók munkába járását és hazautazása^ bérelt autóbusszal biztosítjuk. Minden héjén szabad szómba^. Munkásszállást, különélési pótlékot bizlosilunlc Felvételre Jelentkezés: Miskolc, Kabar u. 16. sz. Len In város. Üj Hőerőmű CSŐSZER 1. sz. üzem, munkaerő-gazdálkodás.
