Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

1975. aug. 13., szerda G5ZAK-MAGYAR0RSZÄG 3 Nőpolitika — Ti még szinte gyerekek voltatok, amikor a nőpoliti­kával foglalkozó párthatá­rozat megszületett. Abban arról van szó, hogy .,. Így kezdte előadását a. KISZ-vezelő egy szűkebb körű tanácskozáson, ahol a hallgatóság közöli nem volt olyan, aki elérte volna a harmadik X-et, de a. máso­dikat se sokan lépték túl. Lányok, fiatalasszonyok, akik már érzik a határozat naiv megvalósulását, akik egy sor kedvezményt, méltá­nyosságot már természetes­nek vesznek. Az, hogy természetesnek veszik, jó dolog, de nem árt, ha tudják azt is, hogy a párt nőpolitikájának meg­valósítása bizony még ma is — sokszor — vitákon ke­resztül történik, s hogy az esetenkénti értetlenség, el­lenállás nem új keletű, ha­nem régi gond. Az előadó szerint a KIÍ3Z- nél nincs hagyománya a nő­politikának. Szerintük ez nem okozhat túl nagy gon­dot, hiszen öt év még nem olyan hagyományteremtő időszak. A párt politikájának mindennapi megvalósítása ebben a témában ugyan­olyan új a középkorúnknak, mint a fiataloknak. Az utóbbiak viszont hallatlan előnyben vannak azáltal, hogy nem köti őket annyi rassz, beidegzett szokás, mint az idősebbeket. Azt mondjuk, nem köti annyi szál. Mégis, ezen a tanácskozáson kitűnt, hogy meglepően nagy a visszahú­zó erő a fiatalok között is. Ez indokolja, hogy a KISZ- ben ne csak rendkívüli al­kalmakkor beszéljenek a nő­politikáról. Azért is fontos többet foglalkozni itt ezzel a kérdéssel, hiszen mind­azok a .íogok és kedvezmé­nyek. amelyeket a dolgozó nő élvez, elsősorban a fia­talabb korosztályra vonat­koznak. A gyermekgondozá­si segély — a bölcsődei, óvo­dai férőhely problémája — a továbbtanulási gondok első­sorban a harmincon aluli fiatalasszonyok ügye., Az idősebb női generáció dolga főleg az, hogy jóindulattal segítse érvényre jutni a biz­tosított jogokat, előnyöket, hogy önzetlenül segítse meg­valósuláshoz azokat az új, nagyszerű dolgokat, ame­lyekben nekik annak idején nem lehetett még részük. Ez nem egyszerű kérdés. A fia­talok elmondották, hogy nem minden munkahelyen tapasztalják idősebb nőtár­saik részéről az együttérző szolidaritást. ' Nem vitás,, hogy. a fiatal házaspároknál nagyobb az egyenjogúság a családban. Ha azonban a gyerek beteg, az anya marad otthon. Szó­ba került, — s jogosan —, miért nem dönthetik el csa­ládon belül, hogv az a"a. vagy az anya kerüljön-e eb­ben az esetben táppénzre, s legyen otthon a gyerekkel. Elképzelhető (I), hogy a nő munkája olyan, hogy nél­külözhetetlenebb a munka­helyén, mint az apa. Jó lenne ezt a választási lehe­tőséget a szülőkre bízni. Tematikusán kevés szó esik a nőpolitikái határozat­ról az ifjúsági mozgalom­ban, pedig érdemes minél több alkalmat találni rá, hogy 'a fiatalasszonyok és lányok fórumot kapjanak ebben a kérdésben. Szóba került például a továbbta­nulás. — A továbbtanulás lehe­tősége egyaránt biztosítva van a férfinak és a nőnek — hangzott el. — Ha azon­ban két-három gyereket vál­lal egy fiatal pár annak ér­dekében, hogy lakáshoz jus­sanak, már eleve háttérbe szorult a nő a továbbtanu­lásban. Ez sajnos. így igaa Azt azonban meg kell monda­nunk, hogy átadhatjuk a férjeknek a mosást, takarí­tást, még a pelenkamosást is, de a gyermekszülés és az ezt követő fél év gondja az asszonyé marad, míg világ a világ. Az ebből eredő hát­rány olyan természetes va­lami, amiért mindenkit bő­ven kárpótol az anyaság fen költ érzése és az anya­ság nemes hivatása. Igen, ez az a megoszthatatlan plusz, ami feljogosítja a nőt rá, hogy olykor több kedvez­mény illesse meg őt, mint dolgozó embert, férfi mun­ka tárnáinál. A dolgozó kismama rend­szerint a KISZ-korosztályba tartozik. Nem egyszer elő­fordul, hogy amikor egy leány férjhez megy, elvesz a mozgalom számára. Valahol itt kezdődik a KISZ fele­lőssége a párt nőpolitikájá­nak érvényre juttatásában. Olyan fiatalokat kell nevel­ni. akik a család mellett*is vállalják a közösségi mun­kát. Olyan fiúkat, akik nem fogják majd eltiltani fiatal feleségüket a társadalmi élettől. Mert ez nem is olyan ritka jelenség, különösen vi­déken. További feladata az ifjúsági mozgalomnak, hogy megértő legyen. Olyan meg­bízatásokat. adjanak a kis­mamáknak —, akár azoknak is, akik gyermekgondozási szabadságon vannak —, amit el tudnak látni, s ami biztosíték rá, hogy nem sza­kadnak meg kapcsolataik sem a munkahellyel, sem a mozgalommali — A statisztika kedvéért bizonyos helyekre nőket is beválasztanak, s nemegyszer előnyben van' a csinos szőke hajú, fekete szemű kislány — mondta az egyik KISZ-es fia­talasszony, s a hangjában nem volt semmi rosszallás, semmi álszent prüdéria. Így folytatta — ez tulajdonkép­pen nem baj. Fontos az, hogy ott van. A mozgalom felada­ta, hogy ha az a kislány nem olyan okos és képzett még, mint amilyennek a funkció­hoz képest lennie kellene, akkor segítsük őt, foglalkoz­zunk vele. tegyük alkalmassá a megtisztelő funkcióra. Na­gyon tetszett, nagyon igaz ez az őszinte vélemény. A fiatalok nyitott szemmel járnak az életben. Ha néha túloznak is, vagy egyszerre szeretnék megváltani a vilá­got, érdemes meghallgatni őket. Nem szabad, hogy a generációs tfekintélytisztelet megakadályozza őket abban, hogy elmondják véleményü­ket a jelenről. Kapjanak még több fórumot fontos politi­kai kérdéseink megvitatásá­ban. hiszen az ő jövőjük épül, közük van mindenhez. Aflamovics Ilona 2,5 sulié Ionná gabona Országszerte befejeződött az aratás, a Gabona Tröszt vállalatai eddig 2,5 millió tonna gabonát vettek át — amint arról kedden a MÉM illetékesei tájékoztatást ad­tak. Már csak a belvíztől borított mélyebb fekvésű tér ruieteken és az ország észa­ki vidékein van hátra arat- nivaló, főként zab, de már elenyészően kis mennyiség­ben. A betakarítás is jó ütemben halad. A MÉM illetékesei hang­súlyozták: az utóbbi évek egyik legnehezebb aratása volt az idei: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jól szervezett és megalapozott munkával még a legnagyobb nehézségeken is úrrá lehet lenni. Íz újítmzptoin ereíményei a Borsodi Szénbányáknál A megnövekedett felada­tok maradéktalan megoldá­sához nagy mértékben hoz­zájárulnak a Borsodi Szén­bányák Vállalat újítói, ész- szerűsítői. Az idén az év első hat hónapjában összesen 993 újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből 219 kerüli; elutasí­tásra. Ez a viszonylag ma­gas szám azt is jelzi, hogy megváltoztak, növekedtek a követelmények és az „elvá­rások” az újítómozgalommai szemben, hiszen elsősorban a termelékenység fokozása, az önköltség csökkentése, ezen belül pedig az anyag­gal, alkatrésszel, energiával és munkaerővel való takaré­kosság a fő követelmény. A már említett csaknem 1009 újítási javaslatból 624 javas­latot hasznosításra fogadlak el, 89-et pedig kísérletre. A vizsgált időszakban, te- 1 hát ez év első felében vi­szonylag magas, tehát rend­kívül kedvező a hasznosí­tott újítások aránya. Ennek ellenére az év hátralevő ré­szében további hatékony munkára van szükség, hiszen , a hasznosításra elfogadott! újítások közül 121-et még | nem realizáltak. A kalkulált I adatok alapján a hasznost-1 tásra elfogadott újítások ré­vén több mint 2,5 millió fo­rintos termelési költség- j megtakarítás várható. Ennek megfelelően az újítóknak ki- , fizetett anyagi elismerés is számottevő. Ezidáig csaknem 600 ezer forintot fizettek ki a vállalatnál újítási díj cí­mén. Pál István Hengerfú rá »E5 Kocsis László esztergályos-csoportvezető, a miskolci XVI. számú AFIT Il-es javi/őrcszlegcbon motorkerék- pár-hengerfórást végez. Fotó: ifj. Hollósy Endre m Már az őszre készülnek A kombájnok lemezrészei felforrósodtak a kánikulá­ban, szinte sütnek. A szere­lők nevetve jegyzik meg az abaújkéri ötéves Terv Tsz javítóműhelyének udvarán, hogy az idei nyáron most, aratás után fordul elő elő­ször, hogy „kesztyűs kézzel” kelljen hozzányúlni ezekhez a masinákhoz. — Most jött meg a káni­kula, amikor már az őszre készülünk, a kukorica töré­séhez készítjük elő a gépe­. kel. A tsz vezetői elkészítették az idei aratás mérlegét. A kedvezőtlen időjárás ellenére itt sincs panasz a termésre. És dicsérik az öt kombájn, a kombájnosok munkáját, tel­jesítményét is. Nemcsak a saját aratnivalóval végeztek gyorsan, hanem Monoknak és Göncnek is segítettek a nyári betakarításban. — A búza jobban sike­rült, mint az elmúlt, évben — mondja Czikó Lajos tsz- elnök. — A 285 hektárnyi területen az előző évi 32 mázsával szemben az idén 38,5 hektáros átlagtermést értünk el. És a minőség, a fajsúly is jó. 'Meglátszott a termésen a fajtaváltás, a na­gyobb adag műtrágya, s a gondosan végzett gyomirtás is könnyítette az aratást, növelte a hozamot. Még jobb termést adott a magnak vetett borsó. Hek­táronként 30 mázsás — itt a környéken rekordnak szá­mító — terméssel fizetett. Aztán elmondja azt is, hogy a határban most mór a jövő évi jó termés megala­pozásán fáradoznak. Napo­kon belül befejezik a tarló­munkákat. Igyekeznek a le­hető legkorábban elkészíteni az őszi vetések magágyát, hogy amint lehel, megindul­hassanak a vetőgépek. Elkészült az őszi betakarí­tások ütemterve is. Szép termést Ígér a kukorica, a cukorrépa, a takarmányrépa, mag, s 45 hektáron a vető­magnak termelt bokorbab is. Amit lehet, azt gépi beta­karításra terveznek az őszi­ekből is, de akkor sem es­nek kétségbe, ha kedvezőt­len lesz az ősz. Nem marad a termes a határban. Most, hogy jó időben learattak, s az őszi betakarítás kezdetéig minden esedékes munkát el tudnak végezni, az alapos átgondolásra, a gépek kija­vítására, a munkaszervezés tökéletesítésére is jut idő. (p. s.) Maratok Kazincbarcikán Munkás-kertszövetkezeti tagok találkoztak hétfőn délután Kazincbarcikán, a Kertészet és Szőlészet, című lap főszerkesztőjével, dr. Bá­lint Györggyel. A kenyérgyár igazgatója, a vegyipari szakember, a lakatos, a beruházó, a köny­velő egyazon érdeklődéssel hallgatta a szakember veti- tettképes előadását. A Sajókazar Áfész véd­nöksége alatt működő flz OKISZ felhívása Az OKISZ elnöksége fel­hívta a több mint 1000 ipari szövetkezetei, hogy vegye­nek részt a most kibonta­kozó újítási versenyben. En­nek elősegítésére minden szövetkezetnél újítási ver- senyfelelősöket neveznek ki. Eddig még a szövetkezetek nem vettek részt újítási versenyben, s az újítások száma is elenyésző volt. „Aranyalma” és „Jubileum” kertszövetkezetek tagjai nagy szeretettel beszéltek a mun­ka ulán felüdülést jelentő kerti tevékenység szépségé­ről. A jól sikerült ankéton kü­lönösen sok szó esett az egy­séges növényvédelem meg­szervezéséről. a családok szükségletein túl megtermelt zöldség-, gyümölcsfeleslegek értékesítéséről, a szövetke­zésben rejlő lehetőségek jobb -kihasználásáról. Az OKISZ vezetői által meghirdetett versenypályá­zattól az újítókedv, és a takarékossági mozgalom fel­lendülését várják a szövet­kezetekben. A versenyered­ményeket az Országos Talál­mányi Hivatal és az OKISZ a későbbiekben közösen ér­tékeli. A fejlődés „lépcsőfokai’' A tatarozástól“ az irodaházig vészlakás építése fejeződik Éveken át, a Miskolci Ta­nácsi Építőipari Vállalat ter­melési értékének zöme, egé­szen apró munkákból adó­dott. Többnyire épületek ta­tarozásával foglalkoztak, csak esetenként jutottak hoz­zá egy-két magyobb meg­bízatáshoz. Ahogy a vállalat igazgató­ja, Pálos Zoltán elmondta, ezekben az években néhány nagyobb külföldi munkát is végeztek. Az, ÉMEXPORT- tal kapcsolatot keresve Cseh­szlovákiában, Ágcsernyőn munkásszállót, a kassai vas­gyárban szivattyúházát és üzemépületet, Dubnyicón be­vásárló centrumot hoztak létre, sőt Bécsben egy im­pozáns irodaházat építettek. Jelentős értékben végez­nek a Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat számára fel­újítási munkálatokat. Itt számos gond adódik, hiszen a munka nem végezhető el a lakók hosszú ideig tartó „zaklatása” nélkül, hiszen az épületeket, illetve lakásokat az egyes szakmák több „hullámban”, egymás után keresik fel. Mindez a la­kóknak sok bosszúságot okoz. Ugyanakkor sajnos, a tatarozás elhúzódását is eredményezi. Egy-egy épü­lettömbön a szükséges mun­kák elvégzése az indokoltnál jóval hosszabb ideig tart. Az apró munkáknál ki­elégítő építésszervezésről és a szakmunkások jó szociális ellátottságáról nem lehet beszélni. Ezért a vállalat számára nagyon kedvező volt a tanács intézkedése, amely nagyobb egyedi mun­kákat juttatott számukra. A népességpolitikai intézkedé­sekkel összhangban óvodá­kat és bölcsődéket építenek, és ez. nagy segítséget nyújt a BÁÉV-nek is a lakótele­pek komplettírozásában. Így kerül sor a Reményi utcában és a . Bolgárföldön egy-egy száz férőhelyes, a József utcában egy kétszáz férőhelyes óvoda, az össze­kötő városrészben egy hat­van férőhelyes bölcsőde fel­építésére. A diósgyőri vá­rosközpontban orvosi rende­lőt és gyógyszertárat létesí­tenek. A művésztelepen 8, •minden igényt kielégítő mű­be, szintén ebben az évben. Sok millió forintot költöt­tek építőipari gépekre. A ta­nácsi támogatás azonban a vállalat elavult gépparkjá­hoz képest, viszonylag ke­vésnek bizonyult. A 140 mil­lió forintos termelési érték­ből eléggé alacsony fejlesz­tési alap képezhető, így a vállalat saját erőből a szük­séges gépek beszerzését, rak­tárak és a telephely átala­kítását nem tudja megolda­ni. A lakatosműhelyben és az asztalosműhelyben még az úgynevezett alapgépesítés ■ sincs maradéktalanul bizto­sítva. A szak- és szerelőipari munkák gyorsítására jelen­tős számú építőipari kisgé-' pékét, horony marókat., ütve. fúrókat stb. vásároltak. A gépesítés alapját képezi an­nak a felkészülésnek, ami a vállalat előtt álló feladatok megvalósításához szükséges. A városi tanács által szor­galmazott munkáslakások építése a vállalat komoly teendői közé tartozik. A Debrecenből beszerzett sa- lakblokkos építőelemekből évente mintegy 100 lakás megépítésére kerül sor. Ez egyúttal megteremti a jelentős létszámú munkás- gárda koncentráltabb mun­kájához a feltételeket is. Egy ilyen nagyobb építkezésen megfelelő szociális ellátásról is megfelelő módon tudnak, gondoskodni. Az anyagi esz­közökkel, a gépekkel való ■gazdálkodás is hatékonyab­bá válik. Az építkezés, a munkahelyek berendezése — gépek elhelyezése, anyag- depóniák kialakítása, a szál­lítási útvonalak kijelölése stb. — azaz, az építésszer­vezés sokkal magasabb szín­vonala biztosítható. A ter­melés pontosan programoz­ható lesz, ezáltal a vállalat gazdálkodása javulhat. Kí­vánatos lenne tehát, hogy a felügyeleti szervek az eddi­gieknél is fokozottabban tö­rődjenek azzal, hogy a vál­lalat számára a koncentrált munkavégzés lehetősége biz­tosítva legyen. Mindez nem­csak vállalati, hanem nép- gazdasági érdek is. Buciiért Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents