Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

1975. agg. 12., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Állandó kapcsolatban a Meteorológiai Intézettel Munka az ország legmagasabb kéményében Szeri&iás; f&ntr&l iefeié A „magyar csúcstartó”, az ország legmagasabb, 25(1 mé­teres kéménye úgy magaso­dik Leninváros közelében, a Tisza szomszédságában, a síkságon, mint egy ágaitól megfosztott, lemeztelenített óriási bükkfa. Talpánál épül a Tiszai Hőerőmű, amelyben az ország számos pagy vál­lalata már megkezdte és nagy ütemben folytatja a technológiai szerelést. Ennek részeként dolgozik itt a Hő­technikai Vállalat mintegy no szerelője, akik négy, egy­mástól különálló füstcsövet építenek a kéménybe. Előbb azonban kilenc vasszerkezeti födémet kell összeszerelniük és a kéményben elhelyezni­ük, amelyek a füstcsövek tartására, rögzítésére szol­gálnak. Nem könnyű és nem ve­szélytelen a Hőtechnikai Vállalat szerelőinek a mun­kája. Éjjel-nappal — sok­szor szombaton és vasárnap is — 12 órás műszakban dolgoznak. Munkájuk nagy pontosságot kíván az össze­szerelésnél és az emelésnél is. Érdekes sajátossága fel­adatuknak, hogy ők az épí­tést felül kezdik és lefelé tartanak az óriás kémény­ben. Mindezek mellett na­gyon fontos, hogy a techno­lógiai utasításokon túl szi­gorúan betartsák a munka- fegyelemmel kapcsolatos elő­írásokat és a különleges biztonsági szabályokat is. Nem csoda tehát, hogy az ország legmagasabb kémé-. nyében, lent a földön, és a 250 méteres magasság' kü­lönböző szintjein többségé­ben fiatalok, de ugyanakkor jól kvalifikált villanyszere­lők, hegesztők, lakatosok dolgoznak. — A munkán kívül itt valóban sok mindenre figye­lemmel kell lennie — mon­dotta Balázs László üzem­mérnök, a Hőtechnikai Vál­lalat egyik művezetője. — Ott kezdeném, hogy állandó kapcsolatban állunk a Me­teorológiai Intézettel, ahon­nan minden reggel telexen megkapjuk a Leninváros térségében uralkodó időjá­rási helyzetet. Emellett elő­rejelzéssel is szolgálnak ne­künk, hiszen például órán­ként 50 kilométeres szélse­bességnél, villámlás, zivatar, vihar esetén a kéményben nem dolgozhatunk. Minden hónapban speciális baleset- védelmi oktatáson veszünk részt, a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése pe­dig szinte állandónak mond­ható. Így például a munka­területen csak védősisakban Készül az óriás turbina ß jé közösség, jói munkára serkeni A 250 méícr magas „magyar csúcstartó” lehet tartózkodni és ha már két' méternél nagyobb ma­gasságban dolgozik a szere­lő, biztonsági övét köteles használni, amennyiben nin­csenek meg a szükséges bal­esetvédelmi eszközök — pél­dául korlát stb. — A nehéz vasmunkánál pedig nemcsak ajánlatos, de kötelező is vé­dőkesztyű használata. Annak érdekében, hogy a munka jól szervezhető legyen — de a biztonság érdekében is — hangosbeszélő diszpécserhá­lózatot alakítottunk ki az egész kéményben. Látogatásunkkor az egyik vasszerkezeti födém össze­szerelése, hegesztése" történt lent a kémény 40 niéter át­mérőjű köpenyburkában. Egy-egy födém — rendelte­tési helyétől és feladatától függően — 30—90 tonnás. Ezt 12 különleges — 246 méter magasságban kiépített — hidraulikával emelik a helyére. Miközben a köpeny belső falára szerelt lifttel el­indultunk a hat és fél perces útra — ennyi időbe telik, míg fölérünk —, a fiatal, 27 éves művezető elVnondotta, hogy például a 91 tonnás vasszerkezeti födémnek a 153 méter magasságra való eme­lése 8—10 centiméteres fo­gásokkal. összesen 72 óráig tartott. Hetvenkét óra meg­feszített és a kollektíva minden tagjától a legjobb együttműködést kívánó mun­kára volt ehhez szükség . Fent a kémény tetején a 246 méteres magassági szint ről még egy jó másfél mólé1- magas betonkarima fut ve gig a több mint 13 méle’- átmérőjű köpenyen, mint valami erős korlát. Két fia tál szerelő dolgozott itt Gyenge Imre. az alig 20 éves villanyszerelő elmondotta, j hogy a nehéz és veszélyes munka ellenére élvezi ezt a .feladatot. — Kevesen dolgozhatunk a magyar „csúcstartó"’ 1ete jén — mondotta —, és a feladat is nagyon szép. Mind­amellett azt is elmondha tóm, hogy jól meg vagyunk fizetve. Minden magasban töltött óránkat külön jegy­zik és ilyenkor veszélyesség* pótlékként alapkeresetünk 70 százalékát is megkapjuk erre az időre. Aztán a testére szíjazott biztonsági övvel egy vastra­verzre mászik, még följebb emelkedik a 250 méteres ma­gasságban, hogy « csigake­rék szomszédságában meg­igazítson valamit. Gyorsan dolgozik. Látszik, hogy ki­tünően érti a szakmáját. Macskaügyességű mozdula­tokkal változtatja helyzetét. Igen, itt a szakmai tudás mellett nagy ügyességre és bátorságra is szükség van. Bátorságra. Mert, ha az erős szélben időnként meg-meg- moccanó kémény tetején áll az ember és gyönyörködik a tájban, az egyre szépülő és gazdagodó tájban, akkor egy idő múlva észreveszi, hogy a mélység vonzza. És akármi- íven szód ez a táj, a Lenin nevét viselő város, az egyre terebélyesedő vegyi kombinát a kanyargó Tisza és a gvü- mölcsösfák árnyékában meghúzódó rési falu, Tisza- szederkénv. néni szabad so­káig belefeledkezni, nem szabad sokáig lefelé nézni.. — Amikor először feljöt­tem ide a kémény tetejére — szólalt meg mellettem Balázs 'László művezető — először én is féltem. Irtóz- 1 aló ez a magasság, irtózta- tó ez a mélység itt alattunk. De aztán az ember, ha bele­feledkezik a munkájába, rö­vid időn belül megszokja ezt is. Szöveg: Or a ver János Kép: Laezó József A Debreceni Ruhagyár edelényi telepének 5-ös sza­lagján immár három éve dolgozik együtt a 19 tagú Tyereskova szocialista bri­gád. A brigád tagjai, az Edelényben, valamint a kör­nyező falvakban élő lányok, asszonyok, tavaly óla büszke tulajdonosai a szocialista címnek. Mire kötelez ez- a cím, mit jelent számukra, hogy szocialista brigádban dolgoznak? Erre a kérdésre válaszolnak az asszonybri­gád tagjai. Nagy Ida. brigádvezető: — A szocialista címet nem elég megszerezni, meg is kell tartani — becsületes, odaadó munkával. Rajtunk a többiek szeme: 102 száza­lékos teljesítésnél nem ad­hatjuk alább, s élenjárói kell, hogy legyünk a társa­dalmi munkának is. A há­rom év alatt igen jó kollek­tíva alakult.ki — Ilyen lég­körben nem nehéz a közös célért dolgozni. Ami pedig a többletmunkát illeti: érde­mes, vállalni ... Szabó Erzsébet, brigádtag: — Büszkék vagyunk rá, hogy megérdemeltük a szo­cialista címet. Jó érzés ilyen összetartó közösségben élni. dolgozni. Fegyelem és példa- mutatás kell ahhoz, hogy to­vábbra is az üzem legjob­ban dolgozó brigádjai között lehessünk. Tóth Istvánná, brigádtag: — A jó közösségben job­ban megy a munka is. mint másutt. A brigádunkban pél­dául mindenki feladatának tekinti, hogy segítse a má­sikat. s megkönnyítse az újonnan' érkezettek beillesz­kedését a kollektívába. Buczkó Terézia, brigád- tag: Késedelem nélkül •A MÄV Vezérigazgatósá­gon hétfőn rendhagyó for­galmi értekezletet tartottak, Szabó Béla MÁV vezérigaz­gató-helyettes és dr. Zahu- menszky József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyet­tese diszpécsertelefonon' la- nácskozott a vasűtigazgató- ságok és a területileg illeté­kes Volán-vállalatok vezetői­vel a vasúti fel- és clfuva- rozás javítása, a vasúti ko­csik késedelem nélküli kira­kása, a MÁV és a Volán munkájának jobb koordiná­lása érdekében. Szóba került, hogy az utóbbi időben kedvezőtlenül alakult a vasútállomásokon a Volán-vállalatok rakodási teljesítménye, növekedett a késve kirakott vagonok ará­nya. Indiai megrendelésre, nagy teljesítményű (5« mega­watt) vízturbinát gyárt, a Ganz-MÁVAG. Több mint 100 eve gyárt vízturbinái a Ganz-MÁVAG, de ilyen nagy teljesítményűt, mint az indiai Sbanon vízi erő­műhöz rendeltek, még so­ha. A 70 ezer lóerős víz­turbina tel jesít menyére jel­lemző. hogy a kiskörei tur­binák összteljesítménye alig haladja meg a gyártás alatt álló vízturbina 50 százalé­kát. — Aki ebbe a brigádba került, az meg is maradt itt. Egyikünk sem fél a munká­tól, s szívesen vagyunk együtt a munkaidőn túl is: eddig még senki nem hiány­zott a társadalmi .munkák­ról. Kolovics Irén, brigádtag: — Amióta szocialista bri­gád lettünk, még jobban megy a munka: szeretnénk továbbra is a cím jogos vi­selői maradni. Jó érzés, hogy elismerik az üzemben a munkánkat... Üveges Erzsébet, brigád- tag: — Azelőtt egy másik bri­gádban dolgoztam, valahogy nem éreztem annyira, mi­lyen fontos valamennyiünk odaadó munkája. Itt érde­mes „hajtani”, hiszen a töb­biek is derekasan kiveszik részüket a munkából. Csak nem maradok le „szégyen­szemre"’ mögöttük! B u kovenszky 1 sí vá nné, brigádtag: — A munkában mindig segítünk egymásnak. Ma pél­dául én kprtem, és termé­szetesen kaptam is segítséget a munkámhoz ... Kiss Barna né, brigádtag: — Hathónapos betegsé­gem idején ismertem meg igazán ezt. a kollektívát, amelyben dolgozom. Nem volt olyan hét. amikor ne lett volna látogatóm a bri­gádból. Jó volt érezni, hogy gondolnak rám, hogy visz- szavárnak ... Esik Mária, brigádtag: — Még kezdő vagyok itt, csak 10 hónapja dolgozom a Tyereskova' szocialista bri­gádban. Ök segítettek a szakma elsajátításában — most már én is patronálom az úiabbakat. Donján Lajosnc, brigád­tag : — Ezért a közösségért ér­demes jól dolgozni. A jó munka erkölcsi elismeréssel jár, meg aztán az sem kö­zömbös, mennyi pénzt visz haza hónap végén az em­ber . . . Tóth Valéria, brigádtag: — Ennyi idő alatt alapo­san megismertük egymást: tudjuk, kinek milyen gond­jai. örömei vannak. Egy kis figyelmességgel, megértess'»" mindig lehet enyhíteni a problémákon. Bonta József né, brigádig’: — Én vagyok a brigád egyetlen, már nem K1SZ- korú tagja. Valamennyi bri­gádbeli kislányról, fiatalasz- szonyról csak a legjobbakat mondhatom: kedvesek, segí­tőkészek, öröm velük együtt dolgozni ... Hornyák Ér a. brigádtag: — Valamennyien igen kedveljük a munkaidő utáni közös programokat: sok ma­radandó színházi élményem fűződik már a brigádhoz. Számomra a legjobb társa­ságot a brigád jelenti... Or brill Er nőné művezető, Tyereskova szocialista bri­gád tiszteletbeli tagja: — Ez a brigád egyike a legjobban dolgozó szocialis­ta brigádoknak.' Tagjait ügyesség, szorgalom, lelkese­dés jellemzi. A legnehezebb, feladatok elvégzésében is mindenkor derekasan helyt­állnak. A Tyereskova szocialista brigád tagjai villantottak fel életükből egy-egy mozzana­tot — ki-ki a számára , leg­inkább fontosat... Dcvald Hedvig' Hz aratás után nincs megállás A z időjárás okozta rend­kívüli nehézségek el­lenére megyénk mező­gazdaságának sikerült ered­ményesen befejeznie az ara­tást. A nagy nyári betakarí­tásban részt vevő emberek és gép^k rendkívüli eröfeszíté- ' seire, helytállására, jó mun­kaszervezésre, a mezőgazda- sági üzemek összefogására, egymás segítésére volt szük­ség ahhoz, hogy több, mint 110 ezer hektárnyi terület­ről magtárba kerüljön a ka­lászos termés. A végzett munkára, az el­ért eredményre még akkor is büszkék lehetnek mező­gazdasági üzemeink, ha hek­táronként a tervezettnél ke­vesebbet fizettek kalászosa­ink. Nem az emberek helyt­állásán, nem a gépek telje­sítményén, hanem a rendkí­vül kedvezőtlen időjáráson múlott, hogy az „ígéretnél” kevesebb kenyér- és takar­mánygabona termett. De or­szágos viszonylatban ez a termés, is bőven biztosítja a kenyeret, sőt ismét jut be­lőle exportra is. Az aratás befejeztével jo­gos az öröm mezőgazdasági üzemeinkben, de a jól vég­zett munkát most még nem követheti a pihenés. A jól működő gépezetnek nem sza­bad megállnia, sőt lelassul­nia sem. mert a mezőgazda­ságra váró munkák zöme még hátra van. Elsősorban az aratást kö­vető járulékos munkákat: a szalmalehúzást. a tarlók el- munkálását kell a legsürgő­sebben befejezni. Hiszen alig néhány hét múlva ismét vet­ni kell a kalászosokat, s a végre jónak ígérkező időjá­rás minden óráját ajánlatos a jövő évi jó termés meg­alapozására fordítani. Nagyon közeli az elmúlt ősz intő példája, amikor a korán beköszöntőit és elhú­zódó őszi esőzések miatt sok határban nem a legmegfele­lőbb magágyba kerülhetett a kenyérgabona, sót a terve­zettnél több ezer hektárral kevesebbet sikerült csak el­vetnünk az ország kenyerét biztosító, legfontosabb növé­nyünkből. Jó munkaszervezéssel, szorgalommal augusztus hát­ralevő napjaiban jelentős előnyre tehetnek szert me­zőgazdasági üzemeink, hogy aztán minden erővel láthas­sanak hozzá a soron követ­kező feladathoz, az ősziek betakarításához. Megyénkben az őszi beta­karítás semmivel sem ígér­kezik könnyebbnek, mint a kalászos területeken most véget ért aratás volt. Ter­melőszövetkezetei nkben, ál­lami gazdaságainkban és a háztáji területeken megkö­zelítően 70 ezer hektárnyi kukorica, mintegy 8000 hek­tárnyi burgonya, 6000 hek­tárnyi cukorrépa, 15 000 hek­tárnyi napraforgó és kisebb területen számos más, ősz­szel érő növény, ültetvénye­inken több ezer vagon gyü­mölcs, szőlővidékeinken több tízezer mázsányi szőlő vár betakarításra az elkövetkező hónapokban. És nem szabad elfelejteni, hogy az össze] betakarításra váró növényféleségek a ka­lászosoknál is jobban ki vannak téve az időjárás sze­szélyeinek. És arra is gon­dolniuk kell a mezőgazdasá­gi üzemek vezetőinek, hogy az őszi betakarítási munkák még koránt sincsenek olyan fokon gépesítve. - mint az aratás. A jó. minden eshe­tőséget. az időjárás változá­sait is számításba vevő munkaszervezés most még foltosabb előfeltétele a gyors betakarításnak, mint volt az aratás idején. A z őszi szántás-vetés, a rohamos gyorsasággá közeledő őszi betaka­rítás sikerének legfontosabb feltétele most is. mint min­dig a mezőgazdaság dolgo­zóinak helytállása, szorgal­ma lesz. (p. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents