Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

I«W 1975. aug, 31., vasárnap ÉSZAK-MAGYAR0R5ZAG 9 !WP első' é\ tize HOZZÁÉRTŐ EMBER, ha fát ültet, nagy gonddal vá­lasztja ki a. csemetét. Fejlett, egészséges legyen a gyökér- zet, erőteljes a korona. Sok minden az ültetésnél dől el, milyen fa válik a csemeté­ből, de — tapasztalatból ■mondhatom — azért nem akkor dől el minden. Csene- vész ki íácskák is, jó talaj­ban. jó gondozó keze'alá ke­rülve erőre kaphatnak ké­sőbb, s egyáltalán nem rit­ka, hogy a fejlődésben meg- r'őzik életképesebb faiskola- társukat. Az ember életében sem ritka eset az ilyen; véznács- ka gyerekekből akár élspor­tolók lehetnek. A tizenéves kor, a biológiai érés, sok meglepetést tartogat. Szép gverekekből ormótlan kama­szok válnak, csúnyácska bakfisokból érett, bájos nők; az egészséges fiatal szerve­zel hihetetlen átalakulások­ra képes. De vajon a tehetség, a jel- leni' fejlődésének melyik életkorban keressük a kriti­kus pontjait? Igen-igen sok­féle hatás működik közre a nevelésben a pólyától a nagykorúságig. . Olykor fel­erősítik egymást ezek a ha­tások, olykor semlegesítik, de abban meglehetősen egyetértenek a pszichológu­sok. hogy a belső fejlődés legfontosabb eredői a gye­rekkorban keresendők. Bizonyosra vehetjük tehát, hogy a jellemtorzulások, a bűnözési hajlam, a közös1- ségellenes magatartás gyö­kerei is általában vissza­nyúlnak az első évtizedbe, így is mondhatnám: hosszú a lappangási idő. Érdemes ezért odafigyelnünk, milyen korai , fertőzéseket lajstro­moznak leggyakrabban a pszichiáterek. Például: n rossz családi környezet. Marakodó szülők, nagy­szülők, züllő, széthulló csa­lád, alkoholizmus, prostitú­ció, terheltség, bűnözés a felmenőágban — széliében ismert okok; „alma nemesik messze a fájától”. Tíz éven alul a leghatásosabban ne­velő környezet kétségkívül a család. És a züllő család, ha nem is törvényszerűen, de igen általánosan a maga ké­pére és hasonlatosságára ne­veli az utódait. A íyiásik leggyakoribb fer­tőző góc kevéssé Ismert a laikusok — tehát: a családi nevelésben legllletékesebbek, a iszülők — körében. Maga a szó is idegen, amely a kórokozót jelöli: hospilali- záUság. Neves pszichológusok egy­behangzó megállapítása sze­rint a korai eltávolodás az anyától — ha tehát az első testi-érzelmi kapcsolatok megszakadnak, vagy létre sem jönnek — tartós, nem ritkán helyrehozhatatlan tor­zulásokat okozhat, a szemé­lyiség ldlki-szcllemi fejlődé­sében. Kossuth-díjas gyermek- pszichiáterünk, György Jú­lia. könyvében olvasom („Az antiszociális személyiség”): a családon kívül „nevelkedők szellemi fejlődése mindén vonalon meglassul. vagy megakad ... Az érzelmileg kielégítetlen gyermek... semmiféle érzelmi kapcsola­tot nem létesít sem a kör­nyezetében élő személyekkel, sem a tárgyakkal. Ennek kö­vetkezménye egyik oldalról a fogalomképzés szegénysé­ge. beszűkülése... A másik m ég döntőbb károsodás, hogy >az érzelmi kapcsolatok a külvilággal a szerelő anya, vagy anyafigura híján (te­kintve, hogy még a gon­dozók személye is állan­dóan változik) nem alakul­hatnak ki. Minthogy nincs kiért és miért elfogadnia a társadalom normáit — me­lyeket o korban az anya közvetít.. A SZERZŐ IGEN gazdag tapasztalati anyag birtoká­ban. s a nemzetközi szakiro­dalom áttekintő ismeretében jut ezekre a következteté­sekre. De más neves pszic­hiáterek írásaiban is hason­ló megállapításokra bukka­nunk. A legjobb nevelő sem pótolhatja a gondos szülőt — még a gondatlant is. nehe­zen. A szoros, személyes, ér­zelmi kapcsolat — legtermé- szetesebbben a szülőkkel, az anyával, — kétségkívül a legfontosabb feltétele a gyer­mek további érzelmi-értelmi fejlődésének. Bár önmagában a szeretet sem elég, sőt nagyon is ke­vés lehel, ha nem okos — erre egy harmadik nagy tü­netcsoport figyelmeztet. A körülrajongott egyke, a ki­vételezés a testvérek között, a szülők — különösen az el­vált szülők — versengése a gyermekért, a mostoha prob­léma ... No, de hát szó sincs arról, hogy egy rövid cikkben akár1 csak fel is sorolhatnám az érzel mi-lelki-jellembeli fej­lődés korai kórokozóit. Nem i,s célom ez. Csupán néhány mostanában forgatott könyv legfontosabb következtetése­it szeretném — magamnak is — megfogalmazni:- több figyelmet az első évtizedre! A tizenévesek válságairól, a kamaszkor modern gond­jairól sok szó esik a sajtó­ban és egyebütt. Ez a sok szó mintha elterelné a fi­gyelmet’ a kamasz-gondok- bajok leggyakoribb eredői­ről: a fejlődő gyermek jóval korábbi érzelmi-;jellemi sé­rüléseiről, torzulásairól. Mint ahogy a fiatalkori bűnözést, a huligánkodást, a garázda, agresszív hajlamokat és ál­talában a megrögzött társa- dalomellenes magatartást sem érthetjük meg az első tíz év feltérképezése nélkül. Neves hazai tudósok — Ge- gesi—Kiss, Libermann, Pop­per — értekezése Bozóky Éva könyve pedagógiai ta­pasztalatairól ugyanúgy erre figyelmeztet, mint az idézett szerző. De lássunk még két fon­tos, hasonlóan egybehangzó következtetést. Először is: a gyermek el- vadulásáhak a családtól, a társadalomtól — végered­ményben az antiszociális, a bűnözői alkat kialakulása, nak — mindig összetettek az okai. mindig több tényező együttes hatására, és rend­szerint az érzelmi védettség hiánya miatt következik be a nevelési csőd. A másik az úgynevezett azonosulás hihetetlenül nagy jélentősége. Az érzelmi kö­tődésé szülőkhöz, családbeli­ekhez — később: iskolatár­sakhoz, nevelőkhöz — a mi­nél inkább azonos, annál in­kább nevelő társadalmi és földrajzi környezethez. Ha az azonosulás ösztöne, igé­nye, képessége az első évek­ben szorosan köti a gyermeket az anyához, a szülőkhöz, s ha ez a kötődés számára felnőtt koráig érzelmi mene­dék marad, — akkor a ké­sőbbi azonosulásoknak is egyenesebb az útja, a java iskolatársakhoz, a java pe­dagógusok, felnőttek, a java fiatalkori eszmények felé. AZ APRÓCSKA GYER­MEK még ki van szolgáltat­va a felnőtteknek. Bosszantó „rosszaságait” könnyű meg­torolni — nem válnak köz­üggyé. Észre sem igen vesz- szük kezdetben az eltávolo­dást. az érzelmi elkülönü­lést — nem ritkán épp a megtorlások miatt —, a jel­lembeli fertőzéseket; talán ezért sem olyan súllyal köz­ügy még az első tíz eszten­dő, ahogyan érdemelné. Eckote Gyula Ősz van. Ü.jabb tanév kez­dete. És sok-sok elsős kis­gyermeknek egy egészen új világ, a/, iskola első napjai. Mi minden új vár rájuk, mire vigyázzon a szülő — erről beszélgettünk dr. Kö­zelii. Bélával, a Magyar Tu­dományos Akadémia Pszi­chológiai Inlézete pedagó­giai-pszichológiai osztályá­nak tudományos munkatár­sával. — Az embert születésétől kezdve néhány igen komoly fordulópont teszi próbára. Ilyenek például a születés maga, azután a beszéd, vaav a felegyenesed és. a járás kezdete. Az Iskola is hason­lóan komoly fordulat — kezdi Kozéki dr'. — És ennél a fordulópontnál a szülő két komoly hibát követhet el: nem veszi elég komolyan — vagy 'túlértékeli, és. a gyereket sokkal komolyabb „megrázkódtatásra” próbál­ja felkészíteni, mint amilyen valóban vár rá... Pedig az. átlagosan, jól nevelt gyerek­re. az átlagosan jól működő iskolában semmi komolyabb megrázkódtatás nem vár. — Mégis, akkor mik azok az új körülmények, amelyek miau ez az esemény is for­dulópont az éleiben? — Azért akad néhány. Rögtön az első: a gyermek a családi környezetből vala­mi másba kerül. FELELŐSSÉG. ÖNÁLLÓSÁG — Az iskolába a gyerek az első napok után maga megy. Már a közlekedésnél is önállóságot kell tanulnia. És ha késik ő a felelős, nem a. szülő, aki’ esetleg ko­rábban nyakába véve, futott vele az oviba-, bötcsibe. ami a gyereknek csupán szóra­kozás volt. legfeljebb a szü­lőt „hordták le érte”. Az is­kolában. a gyerekek között: a gyereknek magának kell a helyét, kapcsolatait megta­lálni. kialakítani. Az óvodá­ban, vagy otthon eddig rit­kán kapott feladatot a gye­rek. És ha kapott is. de nem teljesítette, ezért a gyerekei; személyesen nemigen vonták felelősségre. Az iskolában viszont, ha a -kapott felada­tot nem teljesíti, annak már következményei vannak. Sűrűsödnek a fordulópon­tok: a gyerek megtanul ol- vasi. És ezzel egy csapásra megnyílik előtte az önálló ismeretszerzés lehetősége, nincs ebben többé kizáróla­gosan a szülőre utalva. Pél­dául, ha esti mese nélkül nem tud elaludni, és a szülő nem ér rá mesélni, rávezet­heti a gyereket: „Te is tudsz már olvasni, hidd el, sokkal érdekesebb, ha 'a mesés- könyvből keresel és olvasol egy mesét magadnak .. ” — Persze, nem „lerázni” és utasítani kell a gyereket az ilyesmire, hanem mint saját új képességét, dicsérni... \ „NE UTALTASSUK MEG" Szívesen mégy-e a gyerek a „suliba” vagy sem? Jól érzi-e olt magát? Igen fon­tos kérdések ezek — és saj­nos, sokszor nem a gyere­AZ UTAST IS ZAVARJA... Többször utazom autóbu­szon. de olyan kellemetlen és ideges utazásban, mint au­gusztus 25-én este, még so­ha nem volt részem. Á_ Ti­szai pályaudvarról 11).05 óra­kor indultunk el a 21-es au­tóbusszal. amikor, már me­net közben, egy fiatal nő ki­nyitotta a vezetőfülke ajta­ját és elkezdett beszélgetni. a gépkocsivezetővel. S az uta­sok, közöttük én isi többször szóltunk útitársunknak, hogy zárja be a fülke ajtaját, ne zavarja a kocsi vezetőjét, de ö kérésünkre fittyet hányva még ki is nevetett bennün­ket. Sajnos a gépkocsivezető sem figyelmeztette, pedig a felszállást is "akadályozta a fülkeajtóban álló nő. Tud­juk, hiszen ki is van írva, hogy vezetés közben TILOS beszélgetni a gépkocsiveze­tővel. mert az elvonja a fi­gyelmét és balesetet idézhet elő. Erre gondolva bizony kellemetlenül éreztük ma­gunkat az úton, amikor már sötétedett és a forgalom is nagy voll. Szerencsére bal­eset nem történt, de úgy gondolom, hogy a gépkocsi- vezetőnek — aki a.z utasok életéért, testi épségéért fe­lelős — kell elsősorban be­tartani az előírást. Tapló Imre . Miskolc, Jedlik A. u. 1/2. ELKÉSZÜLT A JUBILEUMI PARK... Az elmúlt hetekben nagy sürgés-forgás volt a sálai Jó­zsef Attila Művelődési Ház kerthelyiségében, ahol a köz­ségi Hazafias Népfront tag­jai és a fiatalok készültek a kultúrműsorral egybekö­tött jubileumi park augusz­tus 10-i átadására. Az össze­fogás, a szorgalmas munka eredményeként azonban au­gusztus 16-ára már el is ké­szültek vele. Szorgalmasan próbált a Jubileum 30 elne­vezésű zenekar is, hiszen a nagy ünnep délutánján ők szolgáltatják a térzenét. Az ünnepség befejezése után pedig reggelig tarló táncmu­latságot rendez a KlSZ-szer- vezet. Elmondhatjuk, hogy a közös munka eredményes volt, szép, emlékezetes na­pot szereztek ezzel a sátai- aknak. HNF-bizottság titkára Séta ken múlnak. Rossz felnőtt­szokás, hogy a rá hallgató gyerekkel bármit meg tud utáltatni. Ezért ne „ijeszt­gessük” a gyereket az isko­lával! A szülő feladata: a gyermek számára természe­tes eseményként készítse fel az iskolába járásra, és azt tudatosítsa benne, hogy ott sem „csodajó”, sem „csoda­rossz” dolgok nem várnak rá! Ez már csak azért is fon­tos, mert a gyermeknek, mint minden embernek, alapvonása a ragaszkodás megszokott környezetéhez. És mivel az iskola igencsak új környezet, hogy ez a ra­gaszkodás és a változás ne okozzon törést, otthon, lelki­leg kell elkezdeni a gyermek felkészítését e változásra. Mondhatni, úgy jó. ha a gyerek „belenő” az iskolába járás gondolatába. És még egy szempont': a szülő ne „tervezze” hiúság­ból, presztízsből a gyerek is­kolai baráti kapcsolatait, hagyja, hogy azokat saját maga alakítsa ki. És ne óv­juk az iskoláskorú gyereket a „széltől is”. i Érdekesek a pszichológus tanácsai — most már a szü­lőkön múlik, hogy be is tart­sák azokat! BECSAPVA ÉREZZÜK MAGUNKAT Kazincbarcika utcáin sé­tálva láttam meg a Béke mo­zi műsorát, amelyen azt hir­dették, hogy augusztus 14— 15-én a Ludwig l—II. NSZK színes, magyarul beszélő filmet vetítik. Az igazsághoz tartozik, hogy ez félrevezető tájékoztatás volt, mert nem­csak, hogy nem szinkroni­záltak a filmet, de a szöve­get is alig lehetett olvasni, annyira elfolytak a betűk. Szórakozás helyett így aztán inkább bosszúságot szereztek a filmmel a. mozilátogatók­nak. Ezt azért is teszem szó­id,, mert sajnos nem először fordul elő, ilyen „tévedés”, de nyugodtan mondhatom félrevezetés, a moziüzemi vá lla la t jóvoltá bői. HIÁNYZIK A TABLA... A könnyebb tájékozódás érdekében Múcsony elágazá­sánál egy tábla jelezte, hogy merre kell menni Aggtelek felé. Ez nagyon jó volt. hi­szen nemcsak a környékből, de szinte az ország minden részéből, sőt külföldről is so­kan keresik fel az aggteleki cseppkőbarlangot. A táblát azonban ez évben egy sze­mélygépkocsi kidöntötte, s bizony hiába kérdezgetik tő­lünk a külföldiek, hogy mer­re kell menniük Aggtelek felé, a nyelvi nehézségek miatt nem könnyű őket út­baigazítani. Bás lassan már vége a főszezonnak, mégis jó lenne, ha újra tábla jelezné, merre vezet az út Aggtelek felé. Sebes János Kazincbarcika, Pollack M. u. 28. Jakab László Kazincbarcika, Dózsa Gy. u. 65. A VEGYÉPSZER ÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG a következő típusú általános építőgépeket AJÁNLJA MEGVÉTELRE: S, 10, 15 méteres szállítószalagok, HV—11 típusú merülővibrátorok, különféle vízszivattyúk, 500 kg-os gyorsfelvonók, ffidémdarnk, X—821 típusú talajvízszint-siillyesztő és egyéb építőipari és szakipari gépeket. 1, E V É L C I M : 1011 Budapest, Iskola u. 13. Ügyintéző: Maár Ferenc. Telefon: 360-337 A KÖZLEKEDÉSI ÉPÍTŐ VÁLLALAT a budapesti metró építkezéséhez . telvesz segédmunkásokat, kubikosokat, továbbá lakatos, autószerelő, építőipari gépszerelő, építőipari nehézgépkezelő, hegesztő, esztergályos, vasbetonszerelő, villanyszerelő, asztalos, szigetelő szakmunkásokat. .Tó kereseti lehetőség. 44 órás munkahét. Vidéki dolgozóinkat munkásszálláson helyezzük cl. JELENTKEZÉS: Budapest V.. Deák Ferenc u. 12. AZ MRV ÉRTESÍTI A TANULÓKAT, hogy az 1975—76-os iskolai tanévre a tanulóbér letek ér vényesítését, az új bérletigazolványok kiadását 1975. augusztus 26-tól MEGKEZDTE. Részletes tájékoztatás a járművekben és a jegyárusító- pavilonok ablakában megtalálható. Torlódások elkerülése érdekében a jogosultság igazolása szeptember hó folyamán a jegy- és bérletpénztárakban folyamatosan eszközölhető, ez idő alatt a felül nem bé­lyegzett tanulóbérlet-igazolványok is érvényesek. 1975. október 6-tól a le nem ellenőrzött igazolványok bevonásra kerülnek. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents