Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-30 / 203. szám

H 1975, äug. 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 2 Védnökségi napok Leninvárosban KegesztivErsesy és pofitikai vetélkedő Mint már hírt adtunk róla, augusztus 28. és 31. között KISZ védnökségi napokat rendeznek Leninvárosban. Tegnap a második napon is több nagy érdeklődésre szá­mot tartó program megren­dezésére került sor. A Lékai János Szakmun­kásképző Intézetben kora reggel, a TVK-ban, az ole­finműben,- valamint a megye más védnökséggel épülő be­ruházásainál dolgozó fialni hegesztők gyülekeztek. Az ifjú szak- és betanított mun­kások a KISZ KB Nehéz­ipari Védnökségi Szervező Bizottságának felhívására megrendezett verseny terüle­ti döntőjén vettek részt. Az ünnepélyes megnyitót- Ihász László, a KGM főmér­nöke tartotta. A meghívott vendégek között volt dr. J-Jo- ránszki Árpád, a Tiszai Kő­olajipari Vállalat pártbizott­ságának titkára, dr. Rittinger János, a Vasipari Kutatóin­tézet tudományos csoportve­zetője, Méhes György. a Le- ninváro.si Pártbizottság tag­ja. a védnökségi napok szer­vező bizottságának elnöke és Tóth Pál. a KISZ Borsod megyei Bizottsága ifjúmun­kás-tanácsának elnöke. A fiatalok három kategó­riában versenyeztek. Külön- ktilön álltak „rajthoz” a mi­nősített hegesztők, a szak­munkások és a betanított munkások. .Minden kategó­riában külön-külön díjazták a versenyzőket, a legjobbak, összesen 11-en megszerezhet­ték azt a jogot is, hogy részt vegyenek az országos verse­nyen, melyet szeptember vé­gén Százhalombattán rendez­nek. — A védnökségi napok cél­ja — mondotta Oláh György, a szervező bizottság tagja — a beruházáson dolgozó fia­taloknak és a védnökség ven­dégeinek bemutatni fiatal­jaink felkészültségét, szak­Oláh András, a GYGV fiatal hegesztője verseny közben. Fotó: Kovács Endrcné mai és politikai tudását. A négy nap egyik kiemelkedő rendezvénye ez a mai he­gesztővetélkedő. A Derkovits Gyula Műve­lődési Központban Kazinc­barcika és Leninváros csa­patai politikai vetélkedőn mérték össze tudásukat. A vetélkedőn összesen négy csapat indult, a két város képviseletében. A „vérre me­nő” küzdelemben több érde­kes feladat megoldása is sze­repelt, így a fiatalok a poli­tikai totó kitöltése után ügyességi feladatként villá­val ették a cukorkát, szét­vágott fényképeket ragasztot­tak össze és bekötött szem­mel lovas huszárt rajzoltak. A vetélkedő győztese Lenin­város második csapata lett. Délután a kispályás labda­rúgó-bajnokság elődöntőit játszották a Leninvárosi MTK sporttelepén. Este fi órától pedig a sportkupa sakkdöntőjét rendezték meg. Államcsíny Perttban Az AFP és az AP hírügy­nökség a perui rádió adásá­ra hivatkozva gyorshírben jelentette, hogy pénteken a hadsereg államcsínnyel meg­döntötte Juan Velasco Alva­rado elnök kormányát. A ha­talmat Francisco Morales Bermudez eddigi miniszter- , elnök, a hadsereg vezérkari főnöke vette át. Peruban nyilvánosságra hozták az ország öt katonai körzete parancsnokainak Ber­mudez tábornokot támogató nyilatkozatát. Aláírói állást foglalnak „a szabad haza” mellett, s kijelentik: „Készek arra, hogy forradalmi szel­lemben távolítsák el a perui forradalom jellegét megmá­sító perszonalizmust és el­hajlásokat”. A nyilatkozat szerzői hangoztatják, bíznak abban, hogy Bermudez tá­bornok „eleget tud tenni a nép, a fegyveres erők és a perui rendőrség igazságos törekvéseinek”. A hadsereg szóvivője be­jelentette, hogy Juan Velasco Alvarado, a megdöntött el­nök Limától 25 kilométerre levő rezidenciáján házi őri­zetben van. Munkajogi bizottsági üiés A Szakszervezetek megyei Tanácsának székházában ülést tartott a megyei mun­kajogi bizottság. A napiren­di pontok között megtárgyal­ták a Bórsodi Ércelőkészítő Mű, az Észak-magyarországi Vegyiművek munkaügyi dön­tőbizottságának munkáját. Foglalkoztak a kereskedelem területén a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Borsodi Vendéglátó Vállalat, a Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat, a Mis­kolci Élelmiszer Kiskéreske- delmi Vállalat munkaügyi döntőbizottságainak szemé­lyi és tárgyi feltételeivel. A jogsegélyszolgálattal össze­függésben megvizsgálták a kereskedelmi dolgozók jog- propaganda helyzetét és a leltárhiányból adódó mun­kaügyi viták tapasztalatát. A második fél év felada­tainak végrehajtása közül ki­emelten foglalkoztak az 1976—80-as évekre kötendő kollektív szerződések előké­szítésével. Megnyílt a kiállítás A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának '30. évfordulója ünnepségeire szovjet párt- és kormányküldött­ség érkezett Hanoiba. A képen: Pham Van Dong. a Viet­nami Dolgozók Pártja KB PB tagja, a VDK miniszterelnöke (balról) a repülőtéren köszönti a szovjet küldöttség vezető­jét, M. Szolomenccvct, az SZKP KB TB póttagját, az OSZSZK miniszterelnökét. A fekete international!! BOROVIK, AZ AFP KOMMENTÁTORA ÍRJA: P ortugáliában folytatódik a kommunisták elleni terror. Costa Gomes elnök a Washington Rost­nak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a terrorakciókat kisebb csoportok hajtják végre, amelyeket kívülről irányítanak. Igen, de' hon­nan? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. A nemzetközi reakció, amely nem szeretné, ha Portugáliá­ban mélyreható társadalmi és gazdasági változások, át­alakítások történnének sokféle elemből tevődik össze. Ide kell sorolni a NATO katonapolitikai gépezetét, a külföl­di monopóliumokat, a portugál ellenforradalmai- emigrán­sokat és a különböző országok f'asisztabarát szervezeteit, Nem utolsó szerepet játszanak mindebben azok a,fasiszta és neofasiszta szervezetek is. amelyek jelenleg Spanyol- országban tartózkodnak. Köztudott, hogy a spanyol reakció a második világhá­ború után tárt ajtókkal fogadta a szökött hitlerista bű­nösöket. Ezek között akadtak kisebb és nagyobb jómada­rak. Egyesek közülük később átvándoroltak Latin-Ameri- kába, mások, mint például a néhai Otto Skorzeny (a bu­dai Vár németek által történt elfoglalásának főszervezője, 1914. október 15-én) Spanyolországban maradlak. Ismét mások — így például Willy Messerschmidt náci repülő­gép-konstruktőr, visszaköltözött Nyugal-Németországba. 1969-ban aztán újabb reakciós emigránsok érkeztek: Batista, a megdöntött kubai diktátor hívei. Bizonyos idő múltán, a kubaiak után, francia fasiszták érkeztek spa­nyolhonba. Ezek az OAS néven ismert fasiszta katonai szervezetbe tömörültek. A szervezet tagjainak nagyobb része a De Gaulle elnök elleni sikertelen merénylet után, más része pedig akkor szökött át Franciaországból és Al­gériából, amikor már világos volt, hogy Algéria megszer­zi függetlenségét. A Spanyolországban megtelepedett OAS- tagok hamarosan szót értettek a kubai ellenforradalmá­rokkal, a német nácikkal pedig már korábbi kapcsolataik vbltak. 1974-ben az olasz neofasiszta szervezetek vezetői „köl­töztek" át Spanyolországba. A fekete internacionálé néven ismert vezetőség Barcelonában rendezte be központját: itt tömörültek az o'^sz, a francia és más országok neonáci pártjainak képviselői. Végül 1974 áprilisában Spanyolországba érkeztek a por­tugál ellenforradalmi reakciósok. Ezek nincsenek sokan, de „tekintélyes” személyek akadnak közöttük, mint pél­dául a régi portugál titkosrendőrség, a PIDE egykori ügy­nökei, fasiszta beállítottságú katonatisztek és tábornokok, a portugál légió egykori tagjai. A spanyol kormány ugyan hivatalosan kijelentette, hogy nem jsmeri el ezeket a szervezeteket, de hát a kormány támogatása nélkül még illegálisan sem létezhetnének. Helytelen lenne azt állítani, hogy Spanyolország a Por­tugália elleni nemzetközi reakciós támadás fő fészke. Ezt a hadjáratot a nemzetközi imperializmus koordinálja. A Spanyolországban levő fasiszta szervezetek, ennek az erő­nek csupán egy részét képezik. Kik lesznek az ellenfelek? Ford elnök kártyái (Folytatás az 1. oldalról) ben elért hazai fejlődésről képet adjunk. A kiállításon több mint 1000 a kiállítók száma. Vállalatok, intézmé­nyek, szövetkezetek a kiál­lítók és néhány háztáji ter­melő. Kívánok mindannyi- uknak sikeres szereplést! Dr. Romany Pál megnyitó­beszéde után a vendégek, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes és dr. Körösvölgyi László- kiállítási igazgató kí­séretében megtekintették a bemutatókat. A vásár a nagyközönség előtt déli egy órakor nyitot­ta meg kapuit,. A kedvezőt­len időjárás ellenére már az első órákban több ezer lá­togató kereste fel a pavilo­nokat és a szabadtári be­mutatókat. A budapestiek Mint köztudott, Ford nyi­latkozott: indul az 1976. évi elnökválasztáson. Hogy kik lesznek az ellenfelei? Henry Jackson washing­toni szenátor volt az első, aki az elnökválasztási küz­delemben bejelentette, hogy a Demokrata Párt elnökje­löltjeként indulni kíván a vá­lasztásokon. Jackson gyer­mekkorában a Scoop gúny­nevet kapta. („Scoop”, a mesterdetektív” egy közked­velt képregénysorozat hőse, aki arról nevezetes, hogy egy orrhosszal mindig meg­előzi vetélytársait. A Scoop elnevezés egyben célzás Jackson „szépen fejlett” or­rára is, amelyet azonban most az elnökválasztásra ké­szülődés előtt plasztikai mű­téttel ,megrövidítetett.( Jack- sont Kissinger ádáz ellenfe­leként, a Szovjetunióval vaió együttműködés aktív ellenző- jeként ismerik, aki azonban ugyanakkor támadta a kor­mány vietnami beavatkozá­sát. A faji egyenlőség hívé­nek szerepében tetszeleg és azzal dicsekszik, hogy jó kapcsolatai vannak a szak- szervezetekkel. Jackson elő­relátására utal. hogy már a múlt év nyarán berendezte magának politikai főhadiszál­lását a képviselőház, a Capi­tol közelében, ahol jelenleg több mint húszán foglalatos­kodnak jelölése érdekében. És ami az Egyesült Álla­mokban ugyancsak el nem hanyagolható tényező, ha va­laki elnökké jelölteti magát: Jackson választási kasszájá­ban már eddig 1 millió dol­lár gyűlt össze! Ezt az ősz- szeget eddig csuoán George Wallace alabamai kormány­zó múlta Télül, de ő — az ellene elkövetett merénylet miatt — valószínűleg nem lesz olyan állapotban, hogy elnökjelöltként vegyen részt a választási küzdelemben. Családi és egyéb okokra hi­vatkozva Edward Kennedy mellett különösen sok ven­dég érkezett a vidéki váro­sokból, falvakból, hogy a kiál'Ráson megtekintsék a mezőgazdaság legújabb ered­ményeit reprezentáló termé­kekét. Az első napi látoga­tók között szocialista brigá­dok. mezőgazdasági, élelmi- szeripari üzemek újítói, if­júmunkások és más. a kor­szerű gépek, berendezések iránt érdeklődő dolgozók is ott voltak. A bemutatótermeken kí­vül namar benépesedtek az éttermek is. Az elárusítóhe­lyekkel együtt összesen 32 helyen vásárolhat a közönség különféle élelmiszereket, frissítőket. A vásár pénteken, csak­úgy, mint majd a további napokon, 20 órakor zárta be kapuit. ugyancsak azt állítja, hogy nem lép fel jelöltként. A Demokrata Párt várható je­löltjeinek listája azonban annak ellenére ma még vég­telennek látszik: Hubert Humphrey, Edmund Muskie, Hugh Carey New York-i, Jerry Brown .kaliforniai. Dan Walter illinoisi, Milton Shapp pennsylvaniai kormányzó, Frank Church idahoi, Robert Byrd nyugat-virginiai,1 John Glenn bhioi szenátor, Terry Sanford volt észak-karolinai kormányzó, Kevin White bos­toni polgármester. A felsorol­tak közül azonban többen csu­pán néhány ezer dollár válasz­tási alappal rendelkeznek, ami aligha lesz elegendő a jelölé­sükre. Esélyesként emlegetik még a milliomos Lloyd Bent- sen 53 éves texasi szenátort, továbbá a fiatalabb évjára- lúak közül Dale Bumpers 49 éves arkansasi szenátort, Reubin Askewet, Florida ál­lam 46 éves kormányzóját, továbbá a 46 éves Fred Har­ris volt oklahomai szenátort. A demokraták azt remélik, hogy a Watergale-ügytől és a gazdasági hanyatlástól ki­merült nemzet mindenképpen a Demokrata Párt ölébe teszi le az ország legfelsőbb tiszt­ségét. A Köztársasági Párt meg­osztott. A pártban levő kon­zervatívok nem is olyan ré­gen fellázadtak Fopcl ellen. Közülük ötszázan „akciókon­ferenciára” ültek össze Wa­shingtonban. Készek lettek volna rá, hogy szakítsanak pártjukkal, ha vezetőjük, Ro­nald Reagan a különválás mellé állt volna. De Reagan, aki január elejéig Kalifor­nia kormányzója volt és Goldwater 1964. évi veresége óta a jobboldali köztársaság- pártiak koronázatlan királya, húzódozik egy harmadik nárt megalakításától. Szerinte többet ér egy „új és életerő- sebb második párt” — értsd: az ő vezetése alatt álló Köztár­sasági Párt. A konferencia azzal végződött, hogy bizott­ságot állítottak fel, amely megvizsgálja, milyen kilátá­sai lennének egy harmadik pártnak az 1976. évi elnök- választásokon. Mennyire jelentős a kon­zervatív lázadásnak ez az új jelensége? Egyetlen kom­mentátor sem esett abba a kísértésbe, hogy a felkelést jelentéktelen eseményként intézze el. Számszerűen alig­ha lehel/ felmérni, de szem­betűnő az országban a 60- as évek társadalmi és kul­turális mozgásaira való kon­zervatív reagálás. Vonatkozik ez a magzatelhajtás tör- vényesítésére, az iskolás gye­rekeknek az egyenlő fehér- és négeroklatás érdekében való autóbuszoztatása. a nők egyenjogúsítására vonatkozó alkotmánymódosítás ellen alkotott frontokból. A köz­vélemény-kutatások szerint a választók 18 százaléka köz- társaságpárth 42 százaléka demokrata párti, 40 százalé­ka pedig független. Reagan konzervatívjai azt remélik, hogy ebből az utóbbi tarta­lékból, amelyhez szerintük a Watergate-ügy után az ame­rikai rendszerben csalódott kételkedők milliói tartoznak, toborozhatják híveiket. És mit tesz Ford. a jelen­legi elnök, újrajelöltetése ér­dekében? Ford célul tűzte, hogy az Egyesült Államok fennállá­sának 200. évfordulóját fel­használva nemzeti egységet hozzon létre. A kongresszus demokrata párti vezetői, így Mike Mansfield a szenátus­ban, a képviselőházban pe­dig Albert és Tip O’Neill megnróbálnak együttműköd­ni Forddal, de ez ügyben semmiféle pártprogram, szö­vetségi elképzelés vagy ar­ra vonatkozó pártfegyelem nem létezik. A demokratá­kat általában az jellemzi, hogy bár óriási többséggel vonultak be januárban a 94. kongresszusba, semmiféle el­fogadott orvosságuk nincsen a munkanélküliség, a re­cesszió megoldására. Gerald Ford, az egykori michigani labdarúgó-játékos tudja, hogy az időzítés dön­tő fontosságú és az ellenfe­let csak lerohanni lehet, mert különben nincs siker. Ford megígérte, hogy együttmű­ködik a demokratákkal, ta­nácsukat kikéri, konzultál velük, de a felelősséget nem osztja meg velük. Jó tak­tikusnak bizonyult Ford ak­kor is, amikor Rockefellert vette maga mellé alelnök- nek. Rockefeller nem csu­pán tapasztalt politikus, ha­nem pártatlan tanácsadói hálózat is áll rendelkezésé­re. Ügy tűnik, az első alka­lommal: az Egyesült Álla­mok alelnöke többet tesz, minthogy egyszerűen utaz­gat az országban, választási beszédeket tart, növeli a vá­lasztási pénzalapot, véget nem érő ünnepi ebédeket fo­gyaszt és várja a napot, amikor talán felszólítják, hogy legyen az ország elnö­ke. Ford belpolitikai taná­csának vezetőjévé tette meg Rockefellert és azt várja tő­le, hogy segítségével végre megindul a döntőképes gaz­daságpolitikai gépezet. Per­sze nincs kizárva az a lehe­tőség. hogy Rockefeller egy- szercsak meggondolja ma­gát, s a Republikánus Párt segítségével ráveszi Fordot, hogy az 1976. évi elnökvá­lasztáson lépjen vissza az ö javára. Ez persze csak feltételezés. Ford ismételten kinyilvání­totta, hogy az elnöki székért szándékában áll úira harcba szállni. S a mindenkori el­nök — az amerikai viszo­nyok között — feltétlenül előnyben van . verseny társai­val szemben. Ford helvze- tében minden azon múlik, milyen eredményeket mulat­nak majd a gazdasági hely­zettel kapcsolatos statisztikai adatok. Amennyiben a gaz­dasági nehézségeket időköz­ben sikerül leküzdeni. Ge­rald Ford jelenlegi elnök új­bóli jéiöié»= sikerrel ke­csegtet. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents