Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-03 / 181. szám
ÉSZAK MAGYARORSZAG 4 1975, aug. 3„ vasárnap Az oSvasó munkásért Egy harmadik, meg egy első díj A Kulturális Minisztérium és más szervek rendezésében pályázatot hirdettek korábban „Az olvasó munkásén” mozgalomban részt vevő könyvtárak és könyvtárosok között. A Könyvtáros című szakmai folyóirat a közelmúltban tette közzé a pályázat eredményét. Hatszáz könyvtáros vett ryszt a pályázaton: a megyei szintű zsűrik 214 intézményt, 261 könyvtárost és 4 könyvtári kollektívát terjesztettek fel pályadíjra. E népes mezőnyben harmadik díjat nyert a Kazincbarcikai városi Könyvtár és első díjat a könyvtár igazgatója, Papp Attila. A Kazincbarcikai városi Könyvtár eredményei országosán ismertek. Éppen egy évtizeddel ezelőtt a maya kategóriájában az ország legjobb eredményeket felmutató könyvtárának számított. Az Országos Széchenyi Könyvtár által közzétett 1074. évi statisztikái adatok '.szerint 6872 beiratkozott olvasója volt, akik 387 573 kötetet kölcsönözlek és a beiratkozott olvasóknak mintegy 40 százaléka volt fiatal. 'A városi könyvtár állományát figyelembe véve egy lakosra 3 és fél kötet jut, és a lakosság 26 és fél százaléka olvas, átlag 13 kötetet egy évben. Lakosonként 9 forint 30 fillért fordítottak könyv- beszerzésre. E száraz statisztikai adatok is a könyvtár működésének jó eredményeit mutatják, hiszen például országosan egy lakosra 2,1 kötet jut, az olvasóarány 15,2 százalék és az egy lakosra jutó beszerzési keret országos átlagban 5 forint; 20 fillér. Kazincbarcika tehát e m u ta tószámok b an messze meghaladja az országos át- tagOi. A városi könyvtár eredményeinek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy több szakszervezeti letéti könyvtár és a tanintézetekben is számos általános jellegű, — valamint szakkönyvtár működik. Mindezek ellenére a városi könyvtár a ■megye legnagyobb, s talán legintenzívebb szívóhatást1 vidéki könyvtára, amely a városban, mint információs központ szerepel az olvasótermi, vagy helytörténeti anyagát illetően. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt évben 3 millió forint volt a helybeli könyvesbolt forgalma. Ugyanakkor magas a gépkocsi- és hétvégi-ház tulajdonosok aránya, ami a könyvtárlátogatás szempontjából nem növekedést jelző tényező. Ez a városi könyviár 1974- ben nyerte el a kiváló könyvtár címet és erre az eredményre építve további munkájukat, neveztek be Az olvasó munkásért című pályázatra. Ez évi munkájúi* tervéi is ennek jegyében állították össze. Papp Attila könyvtárigazgató többek közölt ezeket mondja munkájukról: — Könyvtárunk, központi elhelyezése folytán legfőbb feladatának tekinti, hogy minél többen, jobban és jobbat olvassanak. A peremkerület! fiók- és főleg az Üzemekhez kihelyezett kisebb letéti, azaz brigádkönyvtárak számának és összetételének javítása érdekében megkerestük a nagyobb üzemek es vállalatok vezetőit, hogy a közművelődés még fejlettebb formában jelenhessék meg a köztudatban és a mindennapi életünk gyakorlatában mind a lakóterületeken, mind pedig az üzemekben. Az olvasó munkásért pályázattal kapcsolatban el kell mondanunk, igyekeztünk a munkásolvasók széles rétegeit bevonni a könyvtárhasználók táborába. Jóllehet a beiratkozott munkásolvasók aránya mindössze fél százalékkal növekedett, s így most 20,5, figyelembe veendő a város több szektori! könyvtárellátottsága, a tanintézetek, szakmunkásképző-intézetek könyvtári ellátása. Munkánkat mi a kevéssé jól ellátott, kisebb üzemekre igyekeztünk kiterjeszteni. A legnagyobb előrelépést a munkásolvasók világnézeti és szakmai fejlődéséhez való hozzájárulásban értük el. A V: (kölcsönzött ismeretterjesztő. és szallti rod a lom anyaga a felnőtt olvasók körében elérte a 35 százalékot. A város oktatási intézményeiben szerződéseket kötöttünk, a felnőttoktatásban résztvevőket bevontuk a. könyvtár munkájába, megismertettük annak szolgáltatásaival. A munkásolvasók szépirodalmi ízlésének befolyásolására vezettük be azt a szabadpolcos kiállítást, amellyel elsősorban a szocialista szellemű irodalmi alkotókra és alkotásokra kívántuk és kívánjuk az érdeklődést irányítani. Megkülönböztetett gondot fordítottunk a marxizmust különböző fokon tanulók irodalmi ellátottságára, és a Borsodi Vegyész című hetilapban rendszeres könyvajánlást adtunk közre. Biztosítottuk a könyvtárhasználat optimális feltételeit, megfelelő nyitva tartási időkkel, bibliográfiai kiadványokkal, találkozókkal. A könyvtárnak jutó harmadik és a Papp Attilának jutó első díj azt látszik bizonyítani, hogy az eredmények szépek, reálisaic. A díj adományozását képező helyzetfelmérést követően leteti könyvtárakat létesítettek a Habselyem- és Kötöttárugyár üzemében, az ősz folyamán a herbolyai bányatelep klub- könyvtárát is átveszik és annak anyagát felfrissítik. Ugyancsak letéti könyvtárat létesítettek a városi K1SZ- bizotlságon. Együttműködési szerződést kötöttek a két szakmunkásképző intézettel, a szakközépiskola, valanvnt a gimnázium könyvtáraival, az NME Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar könyvtárával, a BVK műszaki könyvtárával és nagyüzemi versenyirodájával, a Puskás Tivadar szocialista brigáddal, a városi KlSZ-bizoltsúg- gal és a városi Munkástovábbképző Intézettel, valamint az összes alsó fokú oktatási intézménnyel. Mindezek eredményeként a városi könyvtár közvetve juttat megfelelő irodalmi anyagot ez intézmények látogatóinak, tagjainak, munkavállalóinak. Megjegyzendő, hogy — mint arról már korábban szó eseti, — a városi könyvtár intézmény, tehát nem közvetlenül a munkások között funkcionál. Eredményei mégis fi- gyelmetérdemlők. Papp Attila ezzel a gondolattal zárja a beszélgetést: — Mind a könyvtár, mind a magam kitüntetését valamiféle jegykendőnek tekintem. Egy ipari városban a könyvtárnak és a könyvtár- vezetőnek el kell jegyeznie magát a munkássággal; arra, hogy még többet és mindig többet nyújtson számukra. Az 1974-es kiváló könyvtár kitüntetésnek szerves eredménye ez a törekvés; Most újabb lendülettel igyekszünk jövőre is jobb eredményeket elérni. Benedek Miklós DEMJßN ISTVÁN: Keresne Este, ha lopva egy csillag álmaimba belclcsnc, s nem látna téged, elindulna cs keresne. RUDNAI GÁBOR: Ragozás Nekem a fák. Neked a bokrok. Téged az lát. aki megbotlott. SALLAI FERENC: Fokozatok őrizem a percei az időtlenségben köbezárl hallgatással Őrizem az idöílcnségel a nercben magambazári hallgatással Megfogom és eldobom őrizem és elveszítem a percet az időtlenségben Bodrogközi ifjúsági találkozó Ma délelőtt 10 órától ismét megrendezik Pácinban a bodrogközi ifjúsági találkozót, melynek egész napos programjában ifjúsági klubvezetők tanácskozása, szellemi vetélkedő, női tekeverseny, sakksziimultán, futballmeccs, néptánebemutató és filmvetítés is szerepei. A délután fél 5 órakor kezdődő népitaxic-bemutatón például nemcsak a 1-Iegyalja Táncegyüttes és a hercegkút! együttes vesz részt, hanem a cigándi és a bodroshalmi gyenmektáncegyü ttes is. A találkozó —, melynek valamennyi rendezvénye ingyenes — szabadtéri bállal fejeződik be. Egyébként rossz idő esetén is megrendezik az egyes programokat, csak fedett helyre kerülnek. A Napjaink augusztusi száma Irodalmunk fájdalmas veszteségeire emlékeztetnek a Napjaink-ban egymást követő nekrológok. A fiatalon elhunyt Simon István életművét Kabdebó Lóránt méltatja, a nagy nemzedékből kidőlt Lengyel Józsefről Zi- monyi Zoltán búcsúzik. S nekrológ adja hírül, hogy a megyénkből indult Merényi László irodalomtörténész 33 éves korában hirtelen meghall. A folyóirat szépirodalmi anyagából Öszabó István szamosháti emlékezése, Dem- jén István és Sárándi József verse tűnik ki. A fiatal költők rovatában ezúttal Zana László, Szokolay Zoltán, Le- zsák Sándor és Bodnár István jelentkezik. A képzőművészéti rovatban a Rajzok 1975. című tárlatot értékeli Bereczky Lóránt művészet- történész, s a folyóirat több kiállító grafikáit is közli. A Könyvek között rovat Juhász Ferenc, Fekete Gyula és a fiatal prózairók új köteteit ismerteti. Magány Észak-Magyarország irodalmi és kulturális folyóirata most megjelent augusztusi számában tartalmi ízelítőt ad a hónap legjelentősebb hazai irodalmi rendezvényének, a IV. tokaji írótábornak a központi témájából: „A nő és a piunka” kérdéskörből. Tóth 'Pál szociológus tanulmánya a borsodi bányásztelepüléseken vizsgálja a nők munkakörülményeit, részletesen elemezve a vidéki ipartelepítésből és az átalakuló falusi munkáscsaládok helyzetéből adódó sajátos emberi problémákat. Oravec János a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyá- i-ában dolgozó munkásnők életét mutatja be irodalmi riportjában. Nagyrészt a munkásmüvelődés témaköréhez kapcsolódik a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnökhelyettesével, Varga Gáttoméval folytatott beszélgetés is, az MSZMP Központi Bizottsága közművelődéspolitikai határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. Köszöntjük az írótábort M agyarországon Anonymus óta magától értetődő alapszabály az irodalom közösségi elkötelezettsége. Ez kész- " tette — és készteti ma is — az írókat a táborbagyü- lést'e: egyéni hajlamaikat alávetve a közösség szolgálatának, a tábori fegyelem önkéntes vállalására. Mert a táborbagyűlés szándéka sem mai keletű. Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, vagy a kuruc szegénylegények szabadságharcának költőnője, a sátoraljaújhelyi születésű Lossárdy Zsuzsanna, s a legtündöklőbb életű és a legfájdalmasabb végzetű Petőfi még szó szerint vállalták a tábori élet megpróbáltatásait. Nem kisebb szándékkal vállalták íróink a „tábor” kockázatát — egyértelmű jelképül választva meg a színhelyet — a balatonszórszói' írótábor résztvevői is. Közöttük az a Darvas József, aki a merőben új feltételű — de nem kevesebb társadalmi felelősségre kötelező — tokaji írótábor gondolatának, megvalósításának is kezdettől szószólója, részese volt, s aki ma sajnos fájdalmas hiányával van jelen a mostani, negyedik táborozáson. 1 Személye távozlával a színhely méginkább mai jelképi értelmet nyert. A tokaji írótábor kezdettől szorosan kötődik a szomszédos Tiszaladányhoz. Megint csak Darvas József személye — és immár kimondatlanul is kötelező érvényű hagyatkozása — révén. Neki az életét oltalmazta, és általa a szocialista jövö szolgálatába szegődött, egész irodalmunknak felbecsülhetetlen segítséget adott Tiszaladány szegény- parasztsága a legnehezebb történelmi próbatétel idején. Az írószövetség későbbi elnöke élele végéig kötelezőnek vallott adósságtörlesztésnek szánta teljes életművét. Az életet is kölcsönösen kockáztató próbatétel pecsételte meg c vidék és a legjobb magyar szellemi hagyományokat folytató, a nép javára fordító szocialista magyar irodalom személyi kezvet- íenségű kapcsolatát. Tiszaladány, Tokaj cs az irodalom közvetlen kapcsolata évtizedek óta a „kölcsönös előnyök” jegyében, hivatalos szervezés nélkül is eleven maradt. Ezt a kapcsolatot intézményesítette a Hazafias Népfront kezdeményezésére — a Magyar írók Szövetsége és a Napjaink folyóirat közreműködésével — a tokaji írótábor életre- hivása négy esztendővel ezelőtt. Az üdvös vállalkozás tartósnak bizonyult. Az írótábort a jól megválasztott gyakorlati cél toborozza össze évről évre. Kezdettől arra törekednek a rendezők, hogy sürgetően időszerű társadalmi témákkal szembesítsék a táborba gyülekező írókat. Az idén — a nők nemzetközi évében — a munkásnők életének, társadalmi helyezőiének a vizsgálata, s irodalmi ábrázolása a fő vitatéma. A társadalmi-gazdasági összefüggések minél teljesebb megvilágítására a kérdéskör leginkább hivatott tudományos kutatói, gyakorlati szakemberei is bekapcsolódnak az író- tábor eszmecseréjébe. írók és tudományos szakemberek találkozójának, közérdekű vitájának bizonyára az irodalom és a tudomány egyaránt hasznát látja, s a tokaji negyedik írótábor, az eddigiekhez hasonlóan, a „tudatos jövö” célját majdani hatékony müvekkel szolgálja. 0 ” náltatás volna abban a hitben élni. hogy nálunk már mindenütt mindennapi éhséget csillapít az irodalom. De Tokaj, Tiszaladány példája a kívánatos lehetőséget érzékelteti. Ha a közönség, azaz — ne szemérmeteskedjünk kimondani — a nép és írója olyan szerencsésen tudatos, kölcsönös törekvésben találkozik, mint itt, a Tisza menti végeken, akkor nem utópia, hogy az irodalom nélkülözhetetlen cselekvő részese, alakítója legyen a mindennapi életben megnyilvánuló közgondolkodásnak. Bcrecz József Operett a jégen Az Európa Jégszínház .színpompás, látványos revüt mutat be péntektől a miskolci sportcsarnokban. Az NSZK művészei, jég láncosai osztatlan sikerre számíthatnak magyarországi vendégszerepléseik során, hiszen Kálmán Imre zenéje, s maga a Csárdáskirálynő hazánkban állandóan nagy tömegeket vonz. Egy operett átköltése jégtáncra mindenképpen újdonságot ígért, mégis szegényesebb lett volna az élmény, ha csupán az operett zenéje és a meglehetősen lapos történet kísérőszövege szolgált volna aláfestésül a neves művészek produkcióihoz. Hans-Jürgen Bäumlar, a halszoros Európa- és kétszeres világbajnok. — mint rendező is sikeresen mutatkozott be a miskolci közönségnek. Az operettet szinte csak keretjátéknak használta fel, s így az est észrevétlenül átminősült látványos, színpompás revüvé. Herbert F. Schubert koreográfiája igényes, nem csupán egy-két sztár, hanem népes szereplőgárda részére biztosít lehetőséget. hogy a jégtánc magasiskoláját mutathassa be. Nagy sikerük volt a humoristáknak. akik a hagyományos bohóctréfákat új ötletekkel. szellemes fordulatokkal alkalmazták a jégre. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk a színpompás. csodálatos jelmezekről, amelyek olykor káprázatosak voltak, mégis volt néhány perc, amikor meglehetősen kényelmetlenül éreztük magunkat. Figyelembe véve. hogy a nyugatnémet jégrevü művészei ezt a műsort nemcsak nálunk, hanem más országokban is bemutatják, zavar az, ahogyan hírünket keltik a nagyvilágban. Csupán azért szólunk róla itt is és most, mert nem első és egyedülálló jelenségről van szó. A revü egyik jelenetében szétfut a függöny, s elénk tárul a „magyar táj”: — gémeskút, szivárvány, egyik oldalon színes rongyok, másik oldalon egy sátoros szekér. Már nem is volt meglepő, hogy sátoros cigányok tarka forgataga viharzott be a jégre, és érzékeltette „a magyar nép életét”. Ha Hans-Jürgen Bäumler. mint rendező, most szétnéz országunkban, talán felismeri, hogy enyhén szólva — rosszul társítja a díszletet a koreográfiával és a jelmezekkel ebben a jelenetben. A jégrevü augusztus lü-ig szerepel a sportcsarnokban, kár, hogy az igen magasra szabott helyárak mellett; nem gyönyörködhet majd annyi ember a színvonalas műsorban, mint amennyien rajongójává váltak a jég- sportnak a televízió jóvoltából. a, r.
