Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

1975. aug. 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „ U oo / • .ui. - regi Sfíj tgyúr bői esőin i héj as-fel dolgosé Lesz emlékkert? A vélemények inkább el- lene. mint mellette — min­denütt elhangzottak. Meg­bolydult a falu, beszéltek • rála a nagyközségi tanácson, otthon egymásközt, a bolt­ban, a kocsmában. A meg­szüntetett üzem negyven asszonya félt. Azt hitték, megszűnik számukra a mun­kaalkalom, vagy nem lesz meg az eddig viszonylag jó fizetés — a biztos pénz. Az új üzem azóta meg­született. A volt Abaújszán- lói Sajt gyár helyén most a szerencsi Lenin Terme­lőszövetkezet csonthéjas termékfeldolgozója műkö­dik. Negyven helyett majd száz szántói leány, asszony kapott munkalehetőséget. Ám a kedélyeit még nem nyugodtak meg. Nehéz el­hagyni a megszokottat. Az „újszülött gyermeksírás a”, ■ha nem is beteg, mindig hangosabb a szokásosnál. Korszerűtlen, gazdaságtalan volt Abaújszantón hagyományai vannak a sajtgyártásnak. Pontosabban a juhtej fel­dolgozásának — a megszün­tetett üzem például hat év­tizedes múltra tekinthet vissza. De most talán éppen ez lett a veszte. Jártunk a volt sajtgyár elöregedett, ro­gyadozó épületeiben; láttuk a ralitárakat, a valamikor nagy, de most már kicsinek tűnő érlelökádakat, az öltö­zőket, ahol mindössze két zuhanyrózsa szolgál tisztál­kodási lehetőség gyanánt. Egyértelmű volt a vélemény; ez ma már meg sem köze­líti azt a szintet, amelyet napjainkban elvárunk e ké­nyes, nagy tisztaságot igény­lő iparágban. Lakatos Árpád, a Borsod megyei Tejipari Vállalat fő­mérnöke megerősítette vé­leményünket: — Abaújszántói üzemegy­ségünkben már nem voltak biztosíthatók a kifizetődő, gazdaságos gyártás feltételei. Oj, modern gépeket nem szállíthattunk abba az épü­letbe, ahol még az ivóvíz- ellátás, a szennyvízelvezetés sem volt biztosítható. Az itt gyártott hat-, hétféle juh­sajt, — még ha egyikülc- másikuk exportképes volt is — ráfizetést jelentett válla­latunknak. De akadtak más nehézségek is. így például; egyre csökken a felvásárol­ható juhtej mennyisége, s várható, hogy ez a tenden­cia a következő években még folytatódni fog. A sajt­gyártást országunkban há­rom. új, modern nagyüzem­be koncentráljuk: Répcelak­ra. Pécsre és Budapestre. Itt korszerű a technológia, a ,szociális ellátottság, s a szál­lítás is gyors, megoldott. h iegészítik keresetüket A magyarázat logikus es érthető — az volt két hó­nappal ezelőtt is. Ám az érvek önmagukban nem ele­gendők, s ezt’ tudták a nagy­községi tanácson is. Utcara senkit sem lehet tenni — ez ellenkezne társadalmi felfo­gásunkkal. Merényi Gyula, az AKaúj- szántói Tanács elnöke: — Feladatunk az volt, hogy a régi helyett ugyan- olvat, vagy / még jobbat te­remtsünk, jóformán a sem­miből. Egyetlen „dolog” volt, ami rendelkezésünkre állt, a munkaerő. Több vállalattal léptünk összeköttetésbe, de végül is a Lenin Tsz segít­ségével ez a csonthéjas-fel­dolgozó valósult meg. A fé­lelmet az okozza, hogy a babrásabb, nehezebb mun­kával kevesebbet fog keres­ni egy-egy régi dolgozónk. Ez a hiedelem nem volt tel­jesen alaptalan, hiszen óra­bér helyett teljesítménybér­ben számolják el őket — s az öreg kezek nehezen áll­nak át az új, feszítettebb ritmusra. Megértjük problé­májukat, igyekszünk, segí­tünk rajtuk. A begyakorlás idejére, három hónapra a régi átlagbérüket fizeti a Tejipari Vállalat. Az új üzem a réginél jó­val több dolgozót foglalkoz­tathat.. Sőt, bedolgozói rend­szerével megoldódhat a kör­nyékbeli szakképzetlen lá­nyok, asszonyok elhelyezke­désének gondja. Fakahpács és válogatás Ennyit az előzményekről, amelyek egyben meghatá­rozzák a jelent is. Mert a termék átalakult ugyan —, de a falak, a szocialista el­látottság továbbra is ugyan­az maradt... Az itt végzett munka pedig tulajdonképpen egy manufaktúrára emlé­keztet. Bodnár Ferenccel, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak munkavédelmi felügye­lőjével közösen néztük meg a raktárakat, s a „gyártó­sort”' — Ügy látjuk, a fűtéssel baj lesz. Most nyár van, le­het. hogy ez eddig nem tűnt fel senkinek, de a félre is gondolnunk kell. Billegnek a j széliek, kevés a WC, a für­dő, az öltöző. Alacsonyak az aitók. sok a baleseti veszély- forrás. őszintén szólva, gon­dolkodunk az engedélyen ... A „technológia” rendkívül egyszerű. A zsákokban, vagy ömlesztve érkező nyersanya­got: diót, barackmagot, mo­gyorót egy kisebb teremben fakalapácsokkal megtörik — ■majd nagy kosarakban a tisztítóba, válogatóba kerül, ahol' a megrendelő kívánsá­ga szerint osztályozzák és csomagolják. Kevésnyi át­alakítással, egy pár új szék­kel egy időre megoldhatók lennének a legégetőbb gon­dok. Bállá Gusztáv megbízott üzemvezető legutóbbi be­szélgetésünk alkalmával már határozott ígéretet tett: — A termelőszövetkezet vezetői biztosítják számunk­ra a legszükségesebb dolgok beszerzését. Munkánk ren- i geteg van. Sok megrende­lést már le is kellett mon­danunk. Ügy érzem, ez az új üzem hosszú időre biz­tosítja a munkalehetősége­ket és személyesen kezeske­dem róla, hogy dolgozóink keresete átlagosan nem lesz kevesebb kétezer forintnál. Az épület, a hely? Az a véleményünk, hogy először bizonyítani kell. Adni (Vala­mit a termelőszövetkezetnek az előlegezett bizalomért. Ha jól, termelékenyen, gazdasá­gosan dolgozunk, kérni is le­het új épületet, gépeket. * Megnyugodnak tehát a ke­délyek Abaújszantón? Idővel bizonyára. Amint már említettük is, az itte­niek nagyon fájlalják a sa.itgyár elvesztését. S eb­ben nagy szerepet játszik az is, hogy itt egyre több régi, elavult üzemet kellett és kell bezárni. Üjat terem­teni pedig mindig nehéz. De az is biztos, hogy mindenütt meg lehet és kell találni az újat, jobbat, a kifizetődőt. Itt Abaújszantón is. Udvardy József Űj építkezéseink során a földmunkákat végzők meg­lehetősen gyakran akadnak i'á különböző korokból szár­mazó régészeti leletekre. A tereprendezéseknél előkerü­lő értékeket azután a mis­kolci Herman Ottó Múzeum szakemberei amennyire le­hetséges, megmentik az utó­kornak. Ez történt hatva­nas évek végén is. amikor Diósgyőrben, a majláthi nagy kanyarban kiásták az egykori kolostor romjait. A szakemberek a megfelelő eszközökkel konzerválták a íalmaradványokat, hogy azok majd a későbbiekben a vá­rosfejlesztési és alakítási munkákba beiktatva rom­kertként Miskolc neveze­tességei közé kerüljenek. Az­óta évek teltelv el, s a kö­zelmúltban sokan megdöb­benve vették észre, hogy a nagy gonddal védett, körül­kerített romokra dózerek tolják rá az építkezésektől kikerülő földet. Tulajdonképpen mi a hely­zet jelenleg a tervezett rom­kerttel kapcsolatban és mi­nek köszönhető, hogy a ke­rítést széjjelszaggatva meg­kezdték a falimaradványok betemetését? Erről kérdeztük dr. Szabadfalvi/ Józsefet, a Herman Ottó Múzeum igaz­gatóját. — Igen, volt arról szó, hogy az egykori kolostor romjai megfelelően restau­rálva Miskolc nevezetességé­vé válnak, annál is inkább, mivel ilyen jellegű műemlék eddig nem volt városunk­ban. A szakemberek ehhez meg is tették a megfelelő előkészületeket. Később az­tán kiderült, hogy a romok az egyik erdőgazdasági lakás alatt folytatódnak. Mindez nem lett volna baj, hiszen az épület maga is műemlék- jellegű. A fal tövéig kiásott romok vele együtt szép kis műemlékbázist, adtak volna a most épülő hatalmas be­tonházak között. A problé­ma akkor kezdődött, amikor a városi tanács a területet eladta az erdőrendezőség­nek s ezzel kútba esett a romkert, vagy ahogy mi ne­veztük. emlékkert kialakítá­sának terve — mondta az igazgató. Romkert, tehát nem lesz. Igaz, romnak ott van a di­ósgyőri vár. De talán még­is más lett volna. Egy kis változatosság a bérházak be­tontömbjei között... (vásárhelyi) Szakmai és társadalmi szervek közreműködésével, hároméves előkészítő munka alapján készült el az lí)7(i. január elsején életbe lépő új KRESZ. Mérnökök, jogá­szok, gépkocsivezetők, for­galmi szakemberek vettek részt a tervezet összeállítá­sában, amelyik most , már végleges formájában került az olvasók elé. Mi tette szükségessé a változtatásokat? Elsősorban az, hogy tovább kell növelni a közlekedés biztonságát, egyszerűsíteni a rendelkezéseket. Ebből is kö­vetkezik, hogy az új szabá­lyok .alkotói nem akartak mindenáron változtatni, ahol erre nem volt szükség. Ugyanakkor mindenütt sor került bizonyos változtatá­sokra, ahol azt közlekedé­sünk jelenlegi körülményei indokolták.' Erőteljesebben érvényesül az új KRESZ- ben a nemzetközi jelleg. En­nek magyarázata abban rej­lik, hogy hazánkban évente több mint egymillió külföl­di gépjármű fordul meg és ugyanennyi idő alatt csak­nem félmillió magyar járja a szomszédos országok, il­letve Európa országútjait. Nem lehetett figyelmen kí­vül hagyni azt sem. hogy hazánkban az elmúlt 10 év alatt a gépjárművek száma a háromszorosára nőtt. Az új KRESZ jóval rö- videbb a réginél, mindössze hatvanhat paragrafusból áll a még érvényes 118-al szem­ben. Ezt az tette lehetővé, hogy külön rendeletek je­lennek meg januárig, ame­lyek a járművek műszaki állapotával, a vezetői enge­délyek kiadásával, az egész­ségügyi alkalmassággal kap­csolatos szabályokat tartal­mazzák. A változások száma a még érvényes KRESZ-sze! szem­ben több, mint kétszáz. A legfontosabb, érdemi változ­tatások hatvanra tehetők. A leglényegesebb szem­pontok között lehet említeni az új KRESZ embercentri- kusságát. A szabályok be­tartásával hatékonyabban megvalósulhat, hogy a jár­művezetők, a gyalogosok, a közlekedésben résztvevők egymás érdekeit az eddiginél is jobban szem előtt tartsák. Ilyen rendelkezés például az is. amelyik elősegíti a tömegközlekedési eszközök gyorsabb haladását, ezzel is nvomatékot adva annak, hogy a buszokon munkába síelők — kocsinként negy­ven, ötven ember — ne kényszerüljön várakozni a megállókban az elhaladó né­hány gépkocsi, motorkerék­pár, stb. miatt. Feloldódnak bizonyos, még meglevő merevségek is. Az új KRESZ jogi eszközök­kel segíti az udvarias veze­tés kibontakozását, nagyobb teret enged a vezető egyéni mérlegelésének. Párhuzamos közlekedés esetén lehetőség nvílik arra. hogy a gyor­sabb jármű — a belső sáv­ban egymás után több jár­művet is megelőzhet, akkor is, ha ezek egymástól ^el­szórtan”. nagyobb távolság­ban haladnak. Irányjelzést a belső sávba való áttérésnél kell alkalmazni, a többi jár­mű mellett elhaladva már nem. Az előzést végző jár­mű átmenetileg maradhat a belső sávban, nem köteles egyetlen előzés után vissza­térni és újra előzni. így a belső sávban folyamatosan előzhet és csak ennek befe­jeztével kell jeleznie, hogy ismét visszatér a külső sáv­ba. A párhuzamos közleke­dést biztosító utakon tilos lesz az úgynevezett „slalo- mozás”. a rövid távokon sű­rűn végrehajtott előzgetés, ide-oda sáwáltoztatgat'ás. Párhuzamos közlekedés ese­tés nem számít előzésnek, ha a jobb oldali, szélső sáv­ban haladó jármű átmene­tileg gyorsabban megy, mint a belsőben, esetleg kanyaro­dás, vagy akadály miatt las­sító járművek. Azok számára, akik már más európai ország útjain is közlekedtek, nem lesz új­donság. hogy a párhuzamos közlekedés feltételei mellett mindaddig a jobb szélső sáv­ban kell haladni, amíg az üres. Ilyenkor csak a balra történő lekanyarodás. illetve a megfordulás előtt lehet a belső sávba áthajtani. Nagy József A járműjavítóban Több ezer sínpár szeli át az országot. Naponta sok száz áruval megrakott vagon gördül át az állomásokon, súlyos terhét szállítva. A biztonságos teheráruforgalom elengedhe­tetlen feltétele, hogy a kocsik műszaki állapota jó legyen. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében sorban állnak a különböző típusú vasúti teherkocsik, hogy az ügyes kezű szakemberek kisebb-nagyobb hibáikat kijavítsák s minél előbb visszaadják őket a forgalomnak. Munkájukat gépek, korszerű berendezések segítik. Eltűntek a hidegvágók, nagy­kalapácsok, franciakulcsok. Helyükre modern automaták kerültek. A vasúti kerékpárok esztergálását korszerű UBB—112-es gé­peken végzik. Túróczi Ignác a vezérlőpultnál beállítja a mű­veletet. Korszerű feltételek között, az új világos szerelőcsarnokban könnyebb a munka. A görgőágyak mosásai modern, automata gépek segítik. Fotó: L&czó J.

Next

/
Thumbnails
Contents