Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
1975, július 8., kedd ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Eltúlzott arányok Megyénkben minden ötödik dolgozó alkalmazotti állományba tartozik az 1974- es statisztikai adatok szerint. Pontosabban 19,4 százalékot tesz ki a műszaki — az adminisztratív — és a kisegítő alkalmazottak, valamint a nem ipari állománycsoportba tartozók száma az összes foglalkoztatottakhoz viszonyítva. Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk az okokat, amelyek a számok mögött rejlenek, nézzük, kiket is „takar” a szó: alkalmazott. Ide tartoznak a műszaki munkakört betöltő dolgozók — a beruházási, a műszaki-fejlesztési, a technológiai stb. osztályok dolgozói. Ehhez tartoznak a vállalat gazdálkodását és ügyvitelét intézők — a pénzügyi, a számviteli, a kalkulációs és értékesítési osztályok stb. dolgozói. Ebbe a csoportba sorolandók a kisegítő állományba tartozók — hivatal- segédek, gépkocsivezetők stb.- — és a nem ipari állományba tartozók — pl. a vállalati bölcsődék, étkezők és hasonló létesítmények dolgozói. Régóta hangoztatott és sajnos, tény, hogy az alkalmazotti állományban levők száma igen nagy, és növekedése a munkáslétszámhoz képest túlzottan felgyorsult. Igaz persze, hogy a fejletí tőkés országokban szintén jelentősen növekedik számuk, de az emelkedés üteme a miénkhez viszonyítva kisebb. Az alkalmazotti létszám növekedése több okra vezethető vissza. Nagyrészben a rohamos műszaki fejlődéssel is magyarázható. A piacokon rendszeresen megjelenő és egyre újabb fogyasztási cikkek és gyártó- eszközök, valamint termelő- berendezések előállítása nagy kutató- és fejlesztő apparátust igényel a vállalatoknál. Ez1 leginkább azokban az iparágakban jelentkezik, ahol egy-egy termék „életpályája” csak rövid időtartamú és a termékek gyorsan váltják egymást, mint a műszergyártásban. A korszerűbb termékekhez tartozó fejlettebb gyártástechnológia nemcsak az élőmunka-igény, illetve a munkáslétszám viszonylagos csökkenésével jár, hanem a technológiai előkészítés, a bonyolult berendezések színvonalas karbantartása is jelentős számú műszaki alkalmazottat kíván. Ugyancsak az alkalmazotti létszám növekedését eredményezi a gazdasági rányítási rendszer korszerűsítése, a bonyolultabbá és ielduzzaítabbá váló adminisztráció is. Ebből a szempontból sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak a nagy és főleg az egyedi termékeket gyártó vállalatok. Ilyen helyeken a legmagasabb az ezer munkásra jutó műszaki és adminisztratív létszám. Lényegesen kisebb ez a viszonylag szűk termékválasztékot előállító tömeggyártással foglalkozó üzemekben. Érthető is, hiszen az alkalmazotti — műszaki, adminisztratív — munkaigény inkább a gyártmánytípusok számától és a gyártásba vett sorozatok számától függ, nem pedig a termékmen ny i ségtől. Az „alkalmazotti kérdésben” jelentős határozatok láttak már napvilágot, amelyekre a munkaerőforrások „beszűkülése”, a munkaerőtartalékok feltárása végett és a kedvezőtlenül magas alkalmazotti arányszám kialakulása miatt volt szükség. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy 1971, a tervidőszak eleje óta, ebben a kérdésben hogyan alakult a helyzet. Ha az 1971-es statisztikai adatokat vesszük bázisnak, akkor 1974-ben az összes foglalkoztatottaknak 7 százalékkal, a műszakiaknak 5,8 százalékkal, az egyéb csoportba tartozóknak 6,5 százalékkal, az adminisztratív állományúaknak 12 százalékkal (!), a munkásoknak pedig mindössze 6,1 százalékkal nőtt a száma. Látszik tehát, hogy megyénkben sem kívánatos az alkalmazottak számarányának felgyorsult növekedése. Szükséges tehát a további növekedés megakadályozása, és kívánatos szinten tartása. Erre több mód is kínálkozik ps minden megoldás abból a tényből fakad, hogy a gyors aránynövekedés csak részben indokolható a vállalatoktól független külső tényezőkkel. A vállalatok belső irányítási rendszere fejlettsége ellenére számos hiányosság forrása is lehet. Ezek közül gyakoribb a párhuzamos, a szervezetlen munka, az irodai munka alacsony technikai felszereltsége, és nem egy esetben a presztízsokokból indokolatlanul felduzzasztott osztályok száma. Célszerű ezért a belső szervezetet felülvizsgálni, létszám-átcsoporl osításo- kat is végrehajtani, ahol erre szükség van. Az ügyvitelt pedig — a nyilvántartást, számlázást stb. — maximális mértékben gépesíteni. Ennek végrehajtása különösen nagy vállalatoknál célszerű. Ilyen helyeken sok esetben megfelelő alkalmazói programokkal ellátott számítógép megvásárlása is megfontolandó lehel. Itt a hangsúly az alkalmazói programokon van, mert setrunilyen hasznot nem jelent az olyan számítógép, amelynél évekig kell még várni gyakorlati felhasználására, a programok hiánya miatt. Minden szinten tovább kell növelni a szakmai felkészültséget is. A munkás esetenként joggal kifogásolja a magas irodai létszámot, ha a rossz konstrukció, vagy i a technológiai utasítás hibá-, ja miatt sclejtet gyárt, és esetleg neki kell pótlólagos munkaráfordítással a helyes megoldásról gondoskodnia. Kívánatos lenne az is, ha a vállalatok — a létszám- tervezésre az eddigieknél nagyobb gondot fordítva — nem a helytelen közgazdasági szabályzókat kihasználva, a bérszínvonal és átlagbér felől közelítenék meg sok esetben a létszámgazdálkodást. A különböző intézkedések nyomán felszabadított munkaerő-tartalékok mobilizálása és újabb alkalmazotti létszámfeleslegek keletkezésének megakadályozása — az egyre szűkülő munkaerő- források miatt — gazdasági, politikai, társadalmi szükségszerűség és népgazdasági érdek. Fejlődésünknek nem lebecsülendő tartaléka. Buciiért Miklós A verseny sodrában a BVK-ban A Borsodi Vegyikombinát 'karbamid üzentének dolgozói n agyszerű m u nkas i k ereket értek el a párt XI. kongresszusa tiszteletére meghirdetett szocialista munkaversenyben. Az üzem az előző évben elért eredményeit még tovább fokozta, s így termelési tervét 3600 tonna karbamid műtrágyával túlteljesítette. Az eredményekben nagy szerepet játszott az ammónia-gyáregység üzemeivel kialakított jó munkakapcsolat. a termelőmunkát segítő megoldás keresése. Az üzéhi dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy a kereskedelmi és szállítási gyáregységgel együttműködve a szállítási kötelezettségek teljesítése mellett a termék minősége is kifogástalan volt. Az a tény, hogy termelési eredményét a ' karbamidüzem mintegy 2,5 millió forintra tehető fajlagos anyag- és en ergi am eg I ak arí tássa 1 érte el, bizonyítja, a termelőmunka és a karbantartás magas fokú szervezettségét. j\z üzem változatlan eladási ár mellett, 22,4 millió forint többletnyereséget biztosított. Az üzemben dolgozó szocialista brigádok, munkás- kollektívák. az elhasználódott szerelvények felújításával 352 ezer forint megtakarítást értek el. A fejlesztési tevékenység főleg a gépek jobb Iáhasználására és - a munkás védelem területére terjedt ki. A kaprolaktám- gy á regy seggel egy ü U m ük öd- ve megoldották a karbamid- üzemből elfolyó szennyvíz hasznosítását, növelve ezzel az ammonhidroxid-gyárlás kapacitását. A megoldással egy esztendő alatt mintegy 3—4 millió forint többletnyereséget biztosítanak. Az üzem vezetői örömmel szólnak a szocialista brigádok fegyelmezett, gondos munkájáról. A technológiai fegyelem megsértése piiatt egyetlen esetben sem kellett felelősségre vonást alkalmazni. Az előző évekhez hasonlóan, a kongresszusi munkaverseny során, fokozott figyelemmel tártaik fel a baleseti veszélyforrásokat, kiszélesítették a munkásvédelmi őrmozgalmat, eredményesebbé tették tevékenységét. Külön felelősöket jelöltek ki a dolgozóik és a szakmunkástanulók egyéni védőfelszereléseinek ellenőrzésére. A gazdasági termelőmunka mellett igen jó eredményeket értek el az üzem dolgozói a politikai és a társadalmi tevékenység területén is. Tovább erősödött a politikai és gazdasági vezetés együttműködése, nagy gondot fordítottak a szocialista munkaverseny ki- szélesítésére, a szocialista brigádok tartalmi munkájának fokozására. A jó munkahelyi légkör! megteremtése érdekében va- i lamennyi dolgozóval elbeszélgettek az üzem vezetői, j a tapasztalatokat hasznosították, a felvetett problémákat maradéktalanul orvosolták. s mint mondják: első- 1 sorban ennek köszönhető a { kongresszusi munka verseny ben elért munkasiker. Szarvas Dezső i A vasúti kerékpárok tárcsáinak megmunkálását Hurai Pál nagy teljesítményű gépen végzi a DIGÉP „C" gyáregységében. Ipari nagyberuházások Borsodban A leniinvárosi párt-végre- hajtóbizottság a közelmúltban tájékoztatót hallgatott meg az ipari nagyberuházások és a városépítés helyzetéről. Mimit aast a vb megállapította: az ipari nagyberuházásokon a kivitelezési munkát pénzügyi fedezet, tervellátoittság, kivi telezői kapacitás, valamint anyaghiány alapvetően nem gátolja, viszont egyes területeken már észlelhetők bizonyos feszültségek. Az előterjesztésből és a vitából egyaránt kitűnt, hogy a, Tiszai Erőmű 1. ütemének beruházása 1975- ben a leriitikus szakaszhoz érkezett.. Ismeretes, hogy az első termelőegység üzembe helyezését a jövő év augusztusára tervezik. Mindez, hallatlanul nagy erőfeszítést követel a kivitelezőktől. Hogyan áll a pillanatnyi helyzet? A tervezési munkáik zömét a szakemberek elvégezték. A beruházás műszaki teljesítése — az év elejei adatok alapján — meghaladja a másfél milliárd forintot, amely mintegy háromszáz millióval elmarad az előirányzattól. Az építési tevékenység súlypontját az üzemi főépület beruházása, az óriás kémény vasszerkezeti murikéi, a vizkávételi mű, az üzemviacsatorna, a központi vízlágyító építése jelenti. Elkészültek a technológiái szerelést végző vállalatok felvonulási létesítményed és annak rendje-módja szerint határidőre átadták a szereléshez szükség es munkaterületeket. a kivitelezőiknek. Időközben, a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján tisztázódtak egyes, a berendezéseket és gépeket gyártó, illetve szállító vállalatokkal folytatott árviták is. amelyek a beruházási költségek alakulásával függtek össze. A vb-ülés napirendjén szerepelt a Tiszai Kőolajipari Vállalat beruházói tevékenysége is. A vállalat munkája az elmúlt időszakban elsősorban az olefinmű és a Tiszai Erőmű kiszolgálását, biztosító üzemrészek — mint például a pirobenztn fogadására és kiszállítására szolgáló vasútüzem — építésére és üzembe helyezésére irányult. A vállalat ennek a feladatának eleget tett. Hiányosságként merült fel azonban, hogy a kőolajf-ino- mitó tervezési munkái vontatottan haladnak, a tervszolgáltatás sokszor késik, nem mindig az ütemtervben rögzített objektumok terveit kapják kézhez a kivitelezők. A beruházás kezdetén tapasztalható volt egy olyan törekvés is a kivitelezők részéről, hogy elsősorban a pénzügyi terv teljesítését tartották szem előtt. Vagyis azokat a munkákat végezték, amelyek nagy értékel jelentették és kevésbé kötötték le kapacitásukat. A tájékoztató kitért a városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekre is. A mostani tervidőszakban a rendelkezésre álló mintegy egymilli- áírd forint jelentős részét — több mint nyolcvan- százalékát — lakásépítésre, illeive ideiglenes jelleggel munkásszállásnak használt. 420 lakásos városnegyed felépítésére fordították Lenin városban. A IV. ötéves tervben 1747 lakás megépítését, irányozták elő. Ebből a múlt év végéig 1507 lakás készült el, a többit az idén adják át. A lakásépítési program teljesítésén kívül jelentős sikernek könyvelhető el, hogy a városban eddig megvalósult beruházások eredményeképpen tovább javult a lakosság kereskedelmi, szociális, kulturális ellátásának színvonala. A végrehajtó bizottság számos olyan tényezőt is megemlített, amelyek akadályozzák a leni.nvárosi komplex beruházási program szerint történő megvalósítást. A negatív jelenségek közé sorolta többek között, hogy a kivitelezői munka hatékonysága még mindig nem éri el a kívánt sziptet, továbbá. hogy nem kielégítő a vállalatok technikai felszereltsége és a munkafegyelem, illetve a kivitelezői munkarend sem felel meg a követelményeknek. Kevés a jól képzett szakmunkás is. A kivitelezői kapacitáshiány például a Tiszai Kőolajfinomító beruházásánál főként 1976-ban érezteti majd kedvezőtlen hatását. Elsősorban ács, hegesztő, vasbetonszerelő szakmákban és szakipari munkáknál lenne szükség a jelenleginél több munkáskézre. • L. I,. Másfél hónapja üzemel a múcsonyi „Új Élet” Termelőszövetkezet új, lucerna- liszt-készítő üzeme. A mintegy négymillió forint értékű, magyar gyártmányú berendezés megvásárlására hitelt kapott a termelőszövetkezet — de a gépnek helyet adó épület felépítését, valamint az üzembe helyezési munkálatokat a szövetkezet szocialista brigádjai végezték. — Az üzemet kettős céllal hoztuk létre: alkalmas egyrészt szálas takarmány szántására és lisztté őrlésére, másrészt pedig a szemes termény szántására — mondja Kincsem János, a tsz elnöke. — Így lerövidíthetjük az aratás idejét is, hiszen óránként — a nedvességtartalomtól függően — mintegy 10—20 mázsa szemes termény szárítását tudjuk biztosítani. A tsz 240 hektár lucerna- területtel és 80 hektárnyi réttel rendelkezik. A másfél hónapja működő üzemben eddig 22 vagon lucernalisz- tet és másfél vagon fűlisztet: állítottak elő. Az augusztus végéig, szeptember közepéig ■ tervezett negyven vagon lucernái,isztnek több mint a fele már elkészült. — Természetesen, a jó kihasználtság érdekében, amennyire a kapacitás engedi, vállaljuk a szomszédos termelőszövetkezetek szálas takarmányainak lisztté őrlését is —* mondja az elnök. — Erre már most. a berendezés eddigi üzemelése idején is volt példa: a napokban készítettünk kétszáz mázsa vörösherelisztet az ede- lényi „Alkotmány” Termelőszövetkezetnek. S hogy télen se álljon kihasználatlanul a gép. szó van róla. hogy a Szerencsi Cukorgyár számára — az általuk szállított nedves répaszeletekböl — répalisztet készítenénk üzemünkben. , A lucernaliszl-készitő üzemhez kapcsolódik egy „előtároló” is, amely mintegy tiz vagonnvi liszt tárolására alkalmas. Az elötárolóból egy nap után vagy értékesítésre. vagy a végleges tárolóhelyére kerül a liszi.