Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. júfius 1., kedd A képernyő előtt Giordano Bruno és Nagy László no meg matematika öt alkalommal jelentkezett az elmúlt héten — mintegy 20 órás műsoridőben — a Magyar Televízió két, matematikai sorozata, az Ahol mindenki felfedez és az Építsük fel a ma­tematikát! Az elmúlt nyáron, igaz rövidebbre fogott műsor­idővel, már figyelhettünk erre a továbbképző tanfolyamnak beillő műsorra, mely most nemcsak újból jelentkezett, de bővebb tartalommal is telítődött. Ez érthető is, hiszen a ko­rábbi jelentkezés még csak az alig néhány kísérletező peda­gógus számára nyújtott hasznos segítséget az akkor még igencsak kísérleti matematikai tanterv tanításához, ezek a mostani adások viszont már szélesebb rétegekhez szóltak. Az oktatási módosítások, változtatások következtében általános iskoláinkban egyre kiterjedtebb formában foglalkoznak az új matematikai tanterv tanításával, melynek tapasztalatai eddig rendkívül kedvezőek voltak. A külső szemlélő, az egy­szerű tévénéző is meggyőződhetett arról, hogy milyen más alapokon épül fel az új tanterv szerint matematika-oktatá­sunk, s örvendetes, hogy a korábbi észrevételeket figyelem­be véve igyekezett a televízió segíteni a pedagógusok mun­káját. így ismételten leszögezhetjük: hasznos dolognak tart­juk, hogy a tömegkommunikációs lehetőséget is fölhasznál­ják a pedagógusok továbbképzéséhez, munkájuk tartalmi és módszertani segítéséhez. Az elmúlt hét viszonylag gazdag és változatos programjá­ból két műsor ragadta meg különösképpen figyelmünket. A második műsorban pénteken este sugárzott tv-film, a Gior­dano Bruno megkísérlése, valamint a vasárnap késő este látott Nagy László portré. Az előbbi Gyöngyössy Imre és Kabay Barna közös forgatókönyve alapján készült és Ka- bay Barna rendezte tv-filmre. Giordano Bruno alakja az egyetemes gondolkodástörténet egyik rendkívül izgalmas, üt­közőpontként is felfogható személyisége, s ebben a feldolgo­zásban, megközelítésben a gondolkodás, a gondolat szabad­ságának, örök érvényűségének megtestesítője. Mensáros László megformálásában az emberi gyarlóságokon túlnövő Giordano Brúnót láthattuk. Azt az embert — általánosab­ban véve is emberi méltóságot —, akit ugyan anyagilag meg lehet semmisíteni^ de elpusztítani soha. Szép hivatása és tiszte a televíziónak, hogy időről időre emberközelbe hozza mai irodalmunk legragyogóbb egyéni­ségeit, s ezt tette most is, amikor Nagy Lászlót mutatta be. Önvallomás volt ez a műsor, melyben nem a látványok, ha­nem az emberi gondolat, érzés, művészi hitvallás, felelősség volt az elsődleges, az, hogy a költő — a tőle megszokott sze­rénységgel, mély emberi-gondolati töltéssel —, önmagáról vallott. Hisszük, hogy számos tisztelője, művészetének szere­tője tartott ki a képernyő előtt még a késői órában is, s hogy sokakat épp e vallomás fűz szorosabbra mai költésze­tünk e nagy egyéniségéhez. Mert az emberközelbe hozott ember — s ez a portréfilm ilyen volt — nagy szolgálatot tehet a művészet, a költészet megszerettetésében. Cs. A. Negyvenkét díjazott pályamű Tegnap, június 30-án dél­előtt, Miskolcon, a megyei II. Rákóczi Ferenc Könyv­tárban hirdették ki az idei pedagógus pályázatra bekül­dött munkák eredményét. Kovács Ferenc, a megyei Pedagógus Továbbképző In­tézet igazgatóhelyettese kö­szöntötte az eredményhirde­tésen megjelent pályázókat, illetve az ünnepségen részt­vevő Bujdos Jánost, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, Tóth Ferancnét, a Borsod megyei Pártbizottság munkatársát, valamint Simon Istvánnét, a Pedagógus Szakszervezet me­gyei bizottságának képvise­lőjét. Bujdos János, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője értékelte az idei pedagógus pályázatot. Immár hagyományosan hir­detik meg megyénk pedagó­gusai számára ezt a pályáza­tot, melynek célja, hogy a gyakorlati munkában fel­halmozódó tapasztalatokat elméletileg is összegezzék. A követelményeknek megfele­lően idén is olyan témakö­rökben hirdették meg a pá­lyázatot, melyek kapcsolód­nak aktuális és lényeges ok­tatáspolitikai feladatainkhoz. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából pedig módot nyújtottak az elért eredmények számbavé­telére is. A megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője igen nagy eredményként ér­tékelte azt a tényt, hogy 83 dolgozat érkezett be a pá­lyázati felhívásra, az elmúlt évi 23-mal szemben. De nem­csak mennyiségileg történt növekedés, javult a pálya­művek tartalmi színvonala is. Az Országos Pedagógiai Intézet szakvéleménye sze­rint igen sok pályamű or­szágos figyelmet is megér­demelne. A pályázatra be­küldött dolgozatok közül egyébként a bíráló bizottság lö-öt nem fogadott el, 26 munkát dicséretben részesí­tettek, s minden eddiginél több, összesen 42 dolgozatot díjaztak, örvendetes, hogy a pályázatra 10 olyan dolgozat érkezett be, amelyeket szak­munkásképző intézetekben dolgozó pedagógusok írtak. Több dolgozat foglalkozik az óvodai munkával, illetve a cigánytanulók helyzetével. Sajnos, viszonylag kevés dol­gozat készítője vállalkozott arra, hgy az iskolai vezetés és a tantestület kapcsolatá­nak helyzetét elemezze. Vi­szont igen nagy számban érkeztek be olyan pályamű­vek, amelyek valamely ■ is­kola, szakkör történetét dol­gozták föl. A tegnap megtartott ered­ményhirdetésen egyébként 10 pályázó munkáját értékelték első díjjal. Első díjat kap­tak pályaművükért Kisteleg- di Ernő, Tolnai Ferencné, Szabó Kálmán, Rézműves János miskolci, Tóth Ferenc putnoki, Rácz Pálné és Pelle Anna kazincbarcikai, Fülöp Gyula sályi, Négyessi István szerencsi pedagógusok, vala­mint dr. Borsodi Gyula, a Magyar Rádió miskolci stú­diójának helyettes vezetője. BEFEJEZŐDÖTT A VÁNDORGYÜLÉ3 Első alkalommal mutat­koznak be együttes kiállítá­son a Borsod megyében mű­ködő amatőr fotószakkörök tágjai. Miskolcon, a Borsod megyei .Rónai Sándor Műve­lődési Központban vasárnap délelőtt nyitotta meg Nagy Lajos, az SZMT kulturális bizottságának helyettes ve­zetője a kiállítást, amelyen nyolc szakkör 32 fotósának képeit láthatja az érdeklődő közönség. A Diósgyőri Vasas Bartók Béla, a kazincbarci­kai Egressy Béni, a lenin- városi Derkovits Gyula, va­lamint a megyei Rónai Sán­dor Művelődési Központ fo­tóköre jelentkezett nagyobb „lélegzetű” anyaggal a kiál­lításra, míg az ormosbányai, a tokaji, a sajószentpéterf, valamint a miskolci Vörös­marty Művelődési Házban működő fotókörök csak ki­sebb anyaggal képviseltet­ték magukalí A kiállításon egyébként aJ diósgyőri fotó­kör anyagát/ érezzük a leg­egységesebbnek, s jóllehet az alkotók megőrzik sajátos egyéniségüket, az ő munkáik kötődnek leginkább környe­zetük mindennapjaihoz. Bár igen sok jó, fotóval találkoz­hatunk a színházi előtérben elhelyezett paravánokon, ösz- szességében egy kissé szét­esettnek érezzük a, tárlatot. Ezt az érzésünket erősíti meg az is, hogy több fotón lát­hatóan valamilyen kuriózum, esetleges jelenség megörökí­tésére törekedett alkotója, és egységesebb koncepciót nem sikerült találni a kiállítás rnegrend ezéséh ez. Ennek ellenére hasznos kezdeményezésnek érezzük fotó-szakköreink ilyen be­mutatkozását, hiszen így mód nyílik arra is, hogy a szak­körök értékeljék önön mun­kájukat, felmérjék eredmé­nyeiket és kitapintsák gyen­gébb oldalaikat. (cs. a.) Tegnap, június 30-án fe­jeződött be Sátoraljaújhe­lyen a Magyar Földrajzi Társaság háromnapos ván­dorgyűlése, amelyen az or­szág minden részéből érke­zett földrajztanárok, szak­felügyelők, egyetemi és fő­iskolai oktatók, tudományos kutatók vettek részt. Az első nak a társaság tagjai To- kaj-Hegyaljával ismerked­tek. Mádon, a Zempléni­hegység ásványkincseiről és azok gazdasági hasznosítá­sáról tartott tájékoztató elő­adást Mátyás Ernő) főgeoló­gus. Vasárnap a sátoralja­újhelyi Béke filmszínházban megtartott tudományos elő­adóülésen Vavrek István, a városi tanács elnöke üdvö­zölte a vándorgyűlés részt­vevőit. Radó Sándor, Kos­suth- és állami díjas tudós, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke tartott megnyitó be­szédet. Ezután dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnök- helyettese Borsod-Abaúj- Zemplén megye társadalmi- gazdasági fejlődéséről és táv­lati fejlesztési lehetőségeiről tájékoztatta a tanácskozást. Kapás Pál, a Tokaj-hegyal- jai. Borkombinát vezérigaz­gatója a hegyaljai szőlőgaz­dálkodós helyzetéről és a rekonstrukció eredményeiről tartott előadást. A tokaji hegység felszínfejlődéséről és gazdasági vonatkozásairól Pinczés Zoltán tanszékveze­tő egyetemi docens érteke­zett. Megkülönböztetett ér­deklődést váltott ki Barta Györgyi és Berényi István tudományos kutatók A hát­rányos helyzetű területek vizsgálata című előadása. A két előadó mindenekelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén me­Űjszerű gyermekfoglalkoz­tatást, szervezett a Miskolci Üttörőház. Ä „lakótelepi nyár” című gyermekfoglal­koztatás keretében öt héten át a diósgyőri városközpont­ban, a győri kapui, a szent- péteri kapui és a kiliáni vá­rosrészben a hét egy-egy meghatározott .napján közös, foglalkozásra hívják össze a lakótelep általános iskolása­it. Az egész délelőtti foglal­kozást az úttörőház munka­társai vezetik. A program­gyei földrajzi kutatási fel­adatokra és lehetőségekre irányította a figyelmet. A tudományos kutatómunka és az iskolai földrajztanítás összefüggéseiben világította meg Nagy Vendelné, az Ok­tatási Minisztérium főelő­adója azokat az új pedagó­giai törekvéseket, amelyek a földraj zórákon a tanulók aktivitásának fejlesztésére irányulnak. Vasárnap délután a föld­rajzi társaság tagjai a Bod­rogközbe látogattak, ahol megtekintették egyebek kö­zött a karcsai román kori műemléktemplomot. Este Esze' Tamás kandidátus, A Fe Is 6 - Ti.sz a v idék szerepe a magyar szabadságharcokban című előadásában ismertette e táj történelmének főbb szakaszait. Tegnap, hétfőn, a vándor- gyűlés résztvevői a zempléni hegyvidéken tettek tanul­mányutat. Meglátogatták a széphalmi Kazinczy mauzó­leumot. Pálházán a perlitbá- nyát, Hollóházán a porce­lángyárat, Füzéren a XIII. századi eredetű vár rom­jait. A sátoraljaújhelyi vándor- gyűléshez kapcsolódik a földrajzi társaság által szer­vezett négynapos szlovákiai tanulmányút. A résztvevők ma, kedden indulnak Szlo­vákiába. Első útiállomásu- kon, Borsiban megkoszorúz­zák II. Rákóczi Ferenc szü­lőházát, majd Tőketerebes. Nagymihály, Bártfa. Eper­jes, Branyiszkó, Lőcse, Kés­márk, Tátralomnic, Poprád, Dobsina, Krasznahorka, s a Szádelői-völgy útvonalon tér­nek vissza megyénkbe. ban várostörténeti és lakóte­lep-történeti vetélkedők, tol­laslabda, görkorcsolya és egyéb sportversenyek szere­pelnek. A fiatalok minden p'nteken kirándulnak, míg szombaton a négy városrész győztes csapatai az úttörő­házban sportversenyen vesz­nek részt. A Miskolci Üttörőház új­szerű kezdeményezése teg­nap, hétfőn a diósgyőri vá­rosközpontban kezdődött meg. „LAKÓTELEPI NYÁR” A Nyergesújfalui Magyar Viscosagyár, m AZ ORSZÁG EGYETLEN VEGYISZÁLGYARA VEGYIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jöjjön dolgozni a Duna menti nagyüzembe, NYERGESÜJFALÜItA! — Magas munkabérek, — korszerű, automatizált, klimatizált üzemek, —• modern vegyipari technológia, — biztos megélhetés, kitűnő szociális ellátottság, — korszei-ű munkásszállás,' — továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek. Jelentkezés: mindennap 7—14 óráig, Nyergesújfalun (Komárom megye), a Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán. Levélcím: MAGYAR VISCOSAGYÁR, 2536 Nyergesújfalu, pf.: 1. Fonyódligetí üdülőnkbe a nyári üdültetés időtartamára munkakörökbe munkavállalókat alktenk Szünidős tanulók, illehe nyugdíjasok is jelentkezhetnek Részletes felvilágosítást a szociálíi osztály (III. hivatlház, III. em. 45. szoba, tel.: 51-402) nyújt LENIN K'HASZATI MŰVEK i

Next

/
Thumbnails
Contents