Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

ÉSZAK MAGYARORSZAG 4 1975. július 29., kedd MBB— A képernyő előtt Nyitott könyv, Nyitott boríték és mások Az elmúlt hét kiemelkedően értékes új művészi élmények­kel nem iratkozott fel a színvonalasnak mondható műsorhe­tek listájára. A korábbi hét ür-eseményei után jól közvetí­tette lakásunkba a televízió az asztronauták hazaérkezését, sőt a hét végén még a hatvanhárom nap után hazatérő Szálját—4 érkezésének is tanúi lehettünk, de a felszállás és találkozás, különböző manőverek izgalmaira már nem sike­rült ezeknek az adásoknak ráduplázniuk. Ez persze nem a televízión, s legkevésbé^sem az asztronautákon múlott. Égi helyett nagyon is földi dolgokkal foglalkoztunk a hét egyik leginkább izgalmas politikai adásában, a szerdai Fórumban, amely változatlanul azt bizonyította, hogy a külpolitikai szerkesztőgárda jól felkészült, széles látókörű, naprakész tá­jékozottságé emberekből áll, s a közönség is egyre inkább közérdekű módon kérdez. A Fórum már több mint fél évtize­de szilárdan tartja színvonalát, változatlanul jó adás. # A hét művészeti műsoraira visszatekintő soraink élére két fájdalmas adás kívánkozik: Lengyel József és. Simon István halála adta a szomorú alkalmat a tisztelgő műsorok sugár­zására. Lengyel József Vallomások című, három dramatizált novellát egybefogó tévéjátéka és Simon István Szülőföldem, Bazsi... című műsora nemcsak az elhunytak művészetére, emberségére emlékeztetett, hanem példáját is adta: bár őket elszólította a halál, életművük örökre a miénk. , Értékes darabja volt a hétnek Kodály Székelyfonójának 'televíziós bemutatása a Zenés nyári esték keretében; az idő­sebb generáció bizonyára érdeklődéssel nézte Zsolt Béla fél évszázad előtti kemény korrajzot adó Erzsébetváros című színművét a Thália Színház előadásában. Ráday Imre és Hor­váth Teri kitűnő főszereplésével. A veszprémi díj ürügyén megismételték a Szép Ernő egyfelvonásosából Ádám Ottó rendezte Idá-t, s bár ez nem nyert díjat, a Krémes című egyfelvonásost is. Az önök kérték pénteki adása a sorozat jobb darabjai közé sorolható. A hét filmműsora nem hozott különösebben emlékezetes élményt. A korábbi folytatásos so­rozatok mellett megkezdődött a Balzac nagy szerelme cí­mű, hatrészes lengyel—francia, az első rész után még kevés értéket sejtető film, s újra jelentkezett a Barbera—Hanna rajzfilmes alkotópáros alighanem leggyengébb sorozata, a Flúgos futam önismétlő kalandsora. Csehov regényének — Dráma a vadászaton — szovjet filmváltozata alighanem hosszabb volt, mint amit a televízió jól elbír. Feltétlenül külön említést érdemel a Művészeti magazin idei 7. adása, amely most a Balaton művészetének áldozott. A tihanyi kis kerekasztal-beszélgetés, az élő- és filmbetétek 6ora kitűnően szolgálta a nagy tömegekhez szóló művészeti ismeretterjesztést, kiváló szakemberek szólaltak meg benne, örömmel hallottuk Varga Imre szobrászművészt, s szívesen láttuk volna az asztal mellett az éppen Tihanyban élő Borsos Miklóst is. Jóllehet elsősorban a riporter személye — Rap- csányi László — kötötte össze a két adást, a Gazdátlan kas­télyok művészeti ismeretterjesztő értéke is vitathatatlan, noha annak műemlékvédelmi tendenciái az elsődlegesek és fonto­sak. * A Nyitott könyv című irodalmi műsor ezúttal olyan köny­vet — Lakatos Menyhért: Füstös képek — ajánlott, amely már a könyvhéten kimagasló sikert aratott, azonnal el is fo­gyott, s talán csak most kerülnek újabb példányai majd a boltokba. A dramatizált összefoglaló meghökkentően kemény, valóságfeltáró, a múlttal — és helyenként a jelennel is! — kendőzés nélkül szembenéző és leszámolni akaró írásműröl tanúskodik, az „érted haragszom, nem ellened” nemes indu­latával írt műre hívta fel a figyelmet. Neon volt kevésbé ér­dekes a szerző megismerése sem. Végül a Nyitott boríték című belpolitikai műsorról egy­két szót. Örömmel láttuk, hogy visszatértek a korábbi adás cipöreklamációs riportjában felbukkant anomáliákra, a szak­emberek nagyrészt megvédték a vevőt az általánosító vádas­kodástól, az oktalan reklamációval történő gyanúsítástól, örömmel láttuk az adásban az épülő miskolci gyermekkór­házat és a Miskolcon már bevezetett koraszülött-ápolási gyakorlatot. Benedek Miklós BAROMFITENYÉSZTŐ az általános iskolát az idén befejező, de 1G. életévüket be nem töltött fiúkat és lányokat FELVESZ A BÁBOLNÁI MEZÖGAZDASÄGI KOMBINAT KÖZPONTI GAZDASAGA A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés: személyesen, vagy levélben, az oktatási osztályon. Cím: 2913 Bábolna Domaháza sikere a Duna menti folklórfesztiválon Tegnap, július 28-án ért véget az V. Duna menti folk­lórfesztivál, amelyet két helyszínen, Kalocsán és Ba­ján rendeztek meg. A ki­lenc ország meghívott népi együttesei között az ének­karok csoportjában szere­pelt a borsodi Domaháza pávaköre is. Az ózdi járás kis településének negyven énekese már korábban ki­tűnt a hazai bemutatókon. Az idei országos minősítő hangversenyen például a leg­jobb minősítést szerezte me­gyénk falusi pávakörei kö­zül. Ezért kapott meghívást a nemzetközi népművészeti találkozóra, mint az ország tíz kiemelkedő képességű falusi énekkarának egyike. A domaházi pávakör a bajai versenybemutatón is híréhez méltóan szerepelt: a zsűri ennek a kórusnak a teljesítményét értékelte a legmagasabbra a falusi együttesek közül. Ezt a jó hírt a helyszínről közölte lapunkkal Bakonyi Béla kar­nagy, megyénk falusi kórus­mozgalmának egyik irányí­tója, aki a Kórusok Orszá­gos Tanácsa meghívottja­ként, mint a paraszt ének­kari bizottság tagja vett részt a fesztivál szakmai vezető testületének munká­jában. Az ő értesítése sze­rint a zsűri különösen nagy­ra értékelte a borsodiak sze­replésében, hogy a domahá­zi falusi énekesek saját gyűjtésű, régi stílusú nép­dalokat szólaltattak meg tel­jes hitelességgel, tiszta hang­zással, s az előadásukat vál­tozatosság, természetes ele­venség jellemezte. Növelte szereplésük értékét, hogy jól felkészült citeraégyüttes, ezenkívül furulya- és ütő­hangszer gazdagította a kó­rus szép hangzását. A nemzetközi folklórfesz- táválooi elért siker minden­nél szebben dicséri az együttes karnagyának, Elek Menyhért énékpedagógusnak odaadó, hozzáértő munkáját. A domaháziak egész Borsod. Abaúj-Zemplén élő népdal- kultúrájának szereztek elis­merést kitűnő szereplésük­kel, s nagyra értékelt telje­sítményük bizonyára serken­tő hatással lesz pávaköreink művészi eredményednek to­vábbi gyarapítására. — ez Leninvárosi, kazincbarcikai, ózdi szabadkasszás büfénkbe BÜFÉVEZETÖT és HELYETTEST FELVESZÜNK. JELENTKEZÉS: a vállalat munkaügyi osztályán. Bükkvidéki Vendéglátó Váiialat Miskolc, Zsolcai kapu L sz. AZ IBUSZ RT. BORSOD MEGYEI IGAZGATÓSAGA miskolci irodájába I az alábbi állások betöltésére: • ÜGYINTÉZŐI MUNKAKÖR Feltétel: középiskolai érettségi. Idegen nyelv-, gyors- és gépírástudás előnyt jelent. SZERVEZŐI MUNKAKÖR Feltétel: középiskolai érettségi. t Csak férfi munkavállalók részére. 4 Ö R A S TAKARÍTÓI munkakör Fizetés mindhárom munkakörnél megegyezés szerint történik. Csak állandó miskolci lakással rendelkezők jelentkezé­sét várjuk. Pályázatot részletes önéletrajz beadása mellett kizáró­lag írásban fogadunk el. BEADÁSI HATÁRIDŐ: 1975. augusztus 5. PONTOS CÍMÜNK: IBUSZ Utazási Iroda, 3501 Miskolc, Széchenyi u. 56. Miskolc, Mikes Kelemen utca 1G. szám... Itt lakik dr. Zádor Tiborné, akinek az Országos Béketanács El­nöksége, eredményes mun­kássága elismeréséül a ,,Bé­kemozgalom” ki tüntető jel­vényt adományozta. Készül­vén a látogatásra, annyit tudtam meg a családról, hogy dr. Zádor Tibor, a Herman Ottó Múzeum nyugalmazott igazgatója és felesége, Mar- tynovics Ada lengyel szár- I mazású. Szívélyesen és szerényen fogad. Amikor elmondom: tudom, hogy ő lengyel szár­mazású, és szeretem a len­gyeleket, jókedvre hangoló­dik. — ... nézze meg a len­gyel szobámat. A lépcső meredek, ie a padlásszoba látványa min­den fáradságot megér. Ék­szerdoboz ez a szoba. A fa­lakon népi szőttesek, fnta- ragások, a polcokon népvise­letbe öltözött babák, népi bútorok, használati tárgyak. Ennek a szobának légköre van. Lengyel levegője. Itt ülünk le beszélgetni. Idegen akcentussal, valami meghatározhatatlan bájjal beszéli nyelvünket: — ... A német határhoz közel laktunk szüleimmel Lengyelországban. A Len­gyelország lerohanását kö­vető harmadik napon el kel­lett hagynom szülővároso­mat. Telefonos voltam a hadseregben. Mi jöttünk el utoljára, hiszen figyelnem kellett és jelentenem a né­metek előnyomuló erőit, Krakkóba. — Azt is mondd el mama, hogy még tíz nap múlva is —, amikor Miskolcra érkez­tél —, megvolt a három go­lyóütötte lyuk a nadrágodon — szól közbe halkan 'Tibor bácsi, mert tudja, felesége elhallgatná. Ahová elszállásolták, már volt egy lengyel (az édes­apja!) és volt egy magyar fiatalember, aki a férje lett... A háború után, ha len­gyelek érkeztek Miskolcra, tolmácsolásra kérték fel. A tolmácsolás mellett kát dol­got érzett feladatának: a két nép barátságának ápo­lását és a háború elleni küz­delmet. — Van maguknál egy közmondás: „Bajban ismer­ni meg a barátot”. Mi meg­ismertük ezt 1939-ben is. Be is bizonyosodott, hogy mi­lyen barát a magyar. Na­gyon jó, hogy ma mindkét fél sokat utazik, ismerkedik, •barátkozik. Ezt én is segí­tem. Hálás az ilyen tevé­kenység, mindkét fél szíve­sen veszi. Mi, lengyelek sza­badok szeretünk lenni, és szeretjük, hogy Magyaror­szágon jó a nemzetiségi po­litika. Tudomásul veszik azt, hogy ki milyen nemzetiségű. Sőt, van nemzetiségi klub, amit én nagyon szeretek. i* A falon szerényen húzó­dig meg egy diploma — Ka­towice városának tanács­elnökétől — a testvérvárosok kapcsolatának ápolásáért. Á beszélgetés végén Tibor bácsi megkér, hogy nézzem meg most már az ő magya­ros szobáját is. Ez a szoba a pincében van! Készültem a meglepetésre, mégis nagy. szerű élmény volt. „Múze­umigazgatói” igénnyel meg­alkotott, egy darab magyar múlt. Szabadtűzhely, cserép­edények, tölgyfabútorok, né­pi kézimunkák. S a pince hűvösében elmondja, hogy felesége, Ada néni a mi Mar­tinovics Iginácunknak, a Martinovicsok Lengyelor­szágba menekült ágának fel­tételezhető leszármazottja. Békés Gábor / Munkások szabadegyeteme A dolgozók szívesen fog .. Tavaly egész évben tar­tottak 668 előadást 30 ezer 918 hallgatónak az ózdi TIT-szervezet előadói. Ez év első felében az előadások száma meghaladta az 500-at, a hallgatóké pedig a 20 ez­ret. Kis túlzással úgy is jellemezhetjük a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat tevékenységét., hogy az jól működő szabadegyetem, elsősorban a fizikai doigj- zók számára. A múlt évi előadások 30 918 hallgatója közül ugyanis a munkások száma 18 ezer 404 volt. Különösen jól működik az ózdi ismeretterjesztők jogi szakosztálya: tavaly 118 elő­adást tartottak. A sor — 80 előadás — a közgazdasági témáikkal folytatódik. A nem­zetközi szakosztály —. amely­nek elsősorban a politikai tájékoztatás és az ideológiai nevelés a feladata — egyre ezínvdn diaiakban rég^t a munkáját, ötvennyolc elő­adásuknak 3 ezer 216 hall­gatója volt. s ami külön ör­vendetes: több helyen kér­tek az elhangzottakhoz ha­sonlóan érdekes és színvo­nalas előadásokat. A lehetőségeket minden korábbinál jobban kihasz­náló ózdi TIT-szervezet kü- különösen az üzemi ismeret- terjesztésben ért el figye­lemre méltó eredményeket. A tudatos fejlesztés ered­ményét jól érzékeltetik a közelmúltban elvégzett gépi adatfeldolgozás összehasonlí­tó számadatai. Míg tavaly az Ózdi Kohászati Üzemek­ben 378 előadást haitgathai- h attak meg a dolgozók, ad­dig a Lenin Kohászati Mű­vekben 296, a Diósgyőri Gépgyárban pedig 191 alka­lommal tartottak TIT-elö­adást. A városi adatok is sokat- mondóak. Ozdon 668, Sátor­aljaújhelyen 393. Kazincbar­cikán 384. Mezőkövesden 367, Leninvárosban 170, Sá- rosoatakon pedig 91 elő­adással nyújtottak lehetősé­get szakmai, politikai es ideológiai felkészültségük nö­velésére a dolgozóknak A napokban az ózdi TIT- szervezet iaen gazdag téma- ajánlatot készített el a több­ségükben gén nagy rutin­nal. előadói taoasztai aital rendelkező előadók segítsé­gével. Ebből választhatnak tetszésük, igényük, szerint a közeljövőben az' ózdi üze­mekben dolgozó szocialista brigádok, munkahelyi kol­lektívák. ' Bizonyos, hogy a követke­ző fél óv még örvendete- sebb eredményeket hoz majd. miközben a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat ózdi ■ szervezete még sokoldalúbban járul hozzá az ipari dolgozók tájéko­zottságának. általános és szakmai műveltségének a növeléséhez és kibontakoz­tatásához ... M. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents