Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

1973. július 27., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Nyáron a volánnál Polgári védelem A kiképzésben való részvételi kötelezettségről A közelmúltban felhívták a figyelmünket arra, hogy egyesek — a „Tanácsok Köz­lönye” f. évi március hó 21-i számában a polgári védelmi kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos szabálysértési rendelkezéshez fűzött magya­rázatra tévesen hivatkozva — nem tekintik kötelezőnek a szakszolgálati kereteken kí­vül folyó, a dolgozók polgári védelmi felkészítése érdeké­ben szervezett kiképzést. Sze­rintük azon való részvétel önkéntességen alapul, és mint ilyen, távolmaradás esetén nem meríti ki a polgári vé­delmi kötelezettség elmulasz­tását, így nem is képezhet szabálysértést. Annak ellenére, hogy la­punkban már korábban rész­letesen foglalkoztunk a pol­gári védelmi kötelezettség szabályaival, e figyelmeztető jelzésekre — a téves nézetek megszüntetések érdekében — a dolgozók polgári védelmi kiképzésről ismételten tájé­koztatjuk olvasóinkat. Számos alkalommal tettünk említést a lakosság — kö­zöttük az üzemi, hivatali stb. dolgozók — polgári védelmi felkészítésének jelentőségé­ről. Ennek kapcsán elisme­réssel szóltunk a korábbi években eredményesen foly­tatott tájékoztató oktatások­ról, amelyek megfelelő ala­pot teremtettek ahhoz, hogy a lakosság polgári védelmi kiképzése 1970-től kötelező jelleggel szélesebb körben új tartalommal és magasabb színvonalon történjen. E célkitűzésnek megfelelő­en a honvédelmi miniszter a polgári védelmi kötelezett­ségről szóló 6/1964. (II. 21.) Korm. számú rendelet 9. § (1) bekezdése alapján („A polgári védelmi kötelezett­ség alatt állók évenként leg­feljebb hatvan órát meg nem haladó időtartamú kiképzés­ben, illetőleg továbbképzés­ben való részvételre kötelez­hetők. E kereten belül a kiképzés, illetőleg tovább­képzés évenkénti időtartamát a honvédelmi miniszter ha­tározza meg”) a 21/1970. (HK 3.) PVOPK számú utasításá­val rendelkezett, amikor a szakszolgálati szervezetek beosztottjai körén kívül eső polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok ré­szére a polgári védelmi ki­képzést ( és nem az önkéntes részvételen alapuló tájékoz­tatást) elrendelte. Az érvényben levő rendel­kezésnek megfelelően jelen­leg a dolgozók polgári védel­mi felkészítése kiképzés ke­retében történik, amely az említett Kormányrendelet 1. § (3) bekezdésében foglalta­kon (.,A nol-ári védelmi kö­telezettség magába foglalja: a) a polgári védelmi kikép­zésben, továbbképzésben, il­letőleg gyakor'"ton való rész­vétel kötelezettségét”) ala­pul és ennek megfelelően az azon való részvétel kötelező. A kötelezettség elmulasz­tásával, szemben a törvény szigorúan fellép, amikor a szabálysértésekről szóló ren­delkezések keretében meg­felelő szankciót alkalmaz. E rendelkezés alpján „az a polgári védelem kötelezett­ség alatt álló szakszolgálatra ki nem jelölt személy, aki a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben. illetőleg gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget és mulasztását alapos okkal ki nem menti, ezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható*’1 A Tanácsok Közlönye XXIV. évi. 1.3. száma (1975. március 21.) — egységes szer­kezetbe foglalva közzétette a szabálysértésekről szóló jog­szabályokat és állásfoglaláso­kat., ezzel hatékony se­gítséget nyújtott a jogalkal­mazóknak és kellő tájékozta­tást az állampolgároknak — a polgári védelmi kötelezett­ség elmulasztásához fűzött magyarázatával, amely sze­rint „a tájékoztatásról a tá­volmaradás nem képez sza­bálysértést”, egyáltalán nem zárja ki a dolgozók kikép­zésben való részvételi köte­A polgári védelem fennál­lásának 25. évfordulója al­kalmából megyénkben is, a városokban, járásokban alap­szintű versenyeket rendeznek a felkészítés anyagából'. A leg­jobb alegységek majd a szep­temberben sorra kerülő, kö­zépszint^ megyei versenyen, majd ezt követően az országos versenyen adnak számot tu­dásukról. A szerencsi járás­ban a napokban rendezték meg a Községgazdálkodási Vállalatnál levő műszaki al­egység versenyét, amelyben részt vett Zsebesi László alez­redes, a polgári védelem me­gyei törzsparancsnoka és dr. Poczkodi Lajos, a Szerencsi járási Tanácsi Hivatal elnöke, a polgári védelem járási pa­rancsnoka is, aki lapunk mun­katársának elmondotta, hogy a polgári védelmi munka az elmúlt években előtérbe ke­rült az államigazgatási élet­ben, a tanácsi apparátusok­ban és az üzemekben is. Az idén — a kiképzési tervnek megfelelően — több mint 1000 főt, ezen belül szakszolgá­lati parancsnokságokat., az al­egység parancsnoki és a beosz­tott állományt képezték kh Emellett megszervezték az alapszintű versenyekre való felkészülést is, ami megfele­lő eredménnyel zárult. Az alapszintű versenyeken az egészségügyi szakszolgálatból különösen a bekecsi és a ták- taharkányi alegység szerepelt jól az alapszintű versenye­ken, Tóth István, illetve Hor­váth Bertalan tanácselnökök, községi polgári védelmi pa­rancsnokok vezetésével. A versenyre jól felkészültek a lezettségét és a mulasztás esetén a szabálysértés meg­állapítását. műszaki-mentő és a vegy­védelmi alegységek is. A szerencsi Községgazdál­kodási Vállalat műszaki-men­tő alegysége a napokban vett részt a vár parkjában a ver­senygyakorlatokon. Körívé- lyes István, a vállalat mű­szaki vezetője elmondotta, hogy nagy gondot fordítot­tak az alegység felkészítésére. Maga a verseny is ezt bi­zonyította. Mint az értékelő bizottság megállapította, a szerencsi Községgazdálkodási Vállalat műszaki-mentő al­egysége jól szerepelt ezen a versenyen. Bár kisebb hibák előfordultak, mégis minden lehetőség megvan arra, hogy ez az alegység eljusson a középszintű, megyei verseny­re. Az alegység többségében fiatalokból áll. Az egyik raj parancsnoka, Király András — aki egyébként kőműves, művezető — a verseny után az alegység több tagjával együtt dicséretben részesült és tárgyjutalmat kapott. El­mondotta, hogy alegysége szí­vesen jelntkezett a verseny- felhívásra. A vállalattól min­den segítséget megkaptak ah­hoz, hogy alaposan felkészül­hessenek és ennek érdekében sok szabad idejüket is áldoz­ták. örülnek a dicséretnek és annak, hogy részt vehetnek majd a megyei versenyen is. A gyakorlat a felületes szemlélő szemében egyszerű­nek. könnyűnek tűnik, mégis erősen igénybe vette az alegy­ségek szellemi és fizikai ere­jét. Ezt bizonyítja az is, hogy a megyei törzs parancs­noka elismerését és köszöne­tét fejezte ki a gyakorlat elő készítőinek, résztvevőinek. A nyári időszaknak is megvannak a maga veszélyei az autósok és motorosok szá­mára, bár ezekről kevesebb szó esik, mint a téli „meg­próbáltatásokról”. Forró nyári napokon autó-, motorkerékpár-vezetés köz­ben gyakori a fokozatos, ész­revétlen kifáradás. A refle­xek tompulnak, s az erős napfény hatására az ember a volánnál bágyadt lesz. A figyelem lanyhulása, az al­kalmazkodóképesség romlása, az idegrendszer teljesítmény­csökkenése úgy kerülhető el, ha időnként néhány percre megállunk és erőteljes fris­sítő mozgást végzünk. Hőségben a kocsi fülledt levegője, az utastérbe szivár­gó, már kis mennyiségű égés­termék is erős fejfájást okoz­hat. A kocsi állandó szellőz­tetésével, a jól irányított légáramlással, alapos lég­cserével viszonylag könnyen segíthetünk e kellemetlensé­gen. Az erős fény es a szem A túl erős fény nagyon igénybe veszi és kifárasztja a szemet (ez a jelenség nem­csak teljesen derült, verőfé­nyes időben lép fel, hanem vékony felhőtakaró melletti szórt fényben is). A kifára­dás következtében égő érzés keletkezik a szemben, szé­dülés, fejfájás, álmosság za­varja a vezetőt. Ez ellen egy jó napszemüveggel lehet vé­dekezni. De ez sem segít olyankor, ha útközben a vi­lágosság és sötétség hirtelen változik. Gondoljunk tehát arra, hogy napfényes útról sötétebb szakaszra való hala­dáskor — alagútba vagy sű­rű fasorba érkezve — a se­bességet kellő mértékben csökkentsük és a napszem­üveget ilyenkor tegyük le. .Tó hasznát vehetjük az oldalra kihajlított napellen­zőnek, ha olyan fasorban ha­ladunk, amelyre a napsugár oldalról, az út tengelyére merőlegesen süt. A fák tör- zsének-lombjának árnyéka a Búcsúzáskor a feleségem gyöngéden megölelt, megcsó­kolt és így szólt: — Drágám, ne szomorkodj, és légy figyelmes. Zárd el a vizet és a gázt, öntözd meg a virágokat, fejezd be végre a regényedet és főképp: hívj fel naponta ... Azzal beült az autóba és elindult. Megkönnyebbültem, tánc- lépésben indultam el én is hazul'iól és leültem az egyik közeli liget padjára, úgy. ahogyan csak olyan emberek tudnak leülni, akik előtt két gondtalan hét áll... Es most — gondoltam — valaminek történnie kell. Va­lami nagy. szokatlan dolog­nak. A jó kezdet fél siker...! Milyen jó lenne például, ha napsütött, részekkel váltakoz­va — különösen nagyobb se­bességnél — villogás érzését kelti, ami rendkívül zavaró és fárasztó. Ajánlatos lassab­ban hajtani ilyenkor. Érdemes' külön szólni egy olyan jelenségről, amellyel csak kevesen vannak tisztá­ban és amely sok tragikus kimenetelű balesetnek lehet az előidézője. A jelenség az ún. éjjeli (szürkületi) vakság, előidézője pedig az erős nap­sütés maradandó kápráztató hatása. Minél tovább tart a nap kápráztató hatása a védtelen szemben, annál hosszabb a normális éjjeli látás visszatéréséhez szüksé­ges idő. Az emberek különbözőkép­pen reagálnak a fény káp­ráztató hatására, és felépülé­sük különböző időt igényel (a sötét hajú embereket a fény kevésbé befolyásolja, mint a kék szemű szőkéket, akik jóval érzékenyebbek.) A legkedvezőbb esetben is legalább 15—20 percre van szükség a teljes éjszakai lá­tóképesség visszanyeréséhez, de akár több óráig, sőt több napig is eltarthat a regene- rálódási folyamat. Ezek után el lehet képzelni, hogy az autóvezető, aki egész napját tűző napsütésen töltötte, ne­tán órákon át feküdt a na­pon, esetleg teljes látási bi­zonytalansággal teszi meg a hazafelé vezető utat. Az éjjeli vakság ellen el­sősorban az egész nap hor­dott jó napszemüveggel lehet védekezni. De csak a meg­felelően sötét, az oldalirányú fény ellen is védő napszem­üveg tudja távol tartani a szemtől a veszélyes fény­mennyiséget (a háború alatt az éjjeli bevetésre induló pi­lóták nagy A-vitamin tartal­mú feketeáfonya-lekvárt et­tek, ami javította a sötétben való látásukat.) Vigyázat, frontatvonulásJ Nyári időben külörösen gyakori a hirtelen időjárás­változás, a frontátvonulás. Köztudomású, hogy ilyenkor sokkal több baleset fordul elő. Legkritikusabbnak a huzamos kánikulát követő lehűlés, zi­vatar előtti órákat kell tar­tanunk, ami az emberi szer­vezetet — főleg az idegrend­szert — nagyon igénybe ve­szi. Ilyenkor az emberek egy része fáradt, álmos, fi­gyelmetlen lesz, mások pe­dig idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak. Frontátvonuláskor fokozott önuralomra és óvatosságra van szükség, de semmi esetre sem nyugtatok vagy dop­pingszerek szedésére. Ezek a figyelem lankadását, kikap­csolódását idézhetik elő, il­letve meggondolatlanságokra, türelmetlenségre késztetik a járművezetőt. A járművezetők a kániku­lában gyümölcslevet s más üdítő italokat fogyasszanak, alkoholt sohasem, meri az csak fokozza a meleg által kiválasztott rossz közérzetet, figyelmetlenséget okoz (mindamellett tilos is alkohol hatása alatt gépkocsit vezet­ni!). Akik nem teljesen egészsé­gesek, a nyári melegben tar­tózkodjanak nagyobb utak egyhuzamban való megtéte­létől. Különösen vonatkozik ez a szív- és érrendszeri za­varokban szenvedőkre. toy technikai tanács Tapasztalatból tudhatjuk, hogy az erős nyári napfény­ben sokszor milyen nehéz felfedezni az előttünk haladó járművezető szándékát, gép­kocsijának hátsó jelzőlámpái ugyanis csak alig fénylenek, különösen, ha elhanyagolt ál­lapotban vannak. Ehhez még számítsuk hozzá azt is, hogy netán káprázó szemmel, vagy sötét szemüveggel ülünk a volánnál. Gondoljunk tehát arra — már csak saját biz­tonságunk érdekében is —, hogy a mögöttünk haladók is mindig egyértelmű, jól lát­ható tájékoztatásra várnak, ezért fokozott gonddal tart­suk rendben a gépkocsinak e fontos funkciót betöltő ré­szeit. Gyakorlat közben az egyik alegység Jakul) Oblomomkij: A sztilmaözve mellém surranna egy csillo­gó limuzin, a kormánynál egy fantasztikusan szép szőke nő ülne, fantasztikusan hosz- szú lábakkal és fantasztiku­san szép kék szemekkel. Ki­nézne az ablakon tengerkék szemeivel és csilingelő han­gon megszólítana: — Bocsásson meg, ön Hei- miglanc úr? — Igen, pontosan... — válaszolnék boldogan. — Ö. mester — tolytatná csilingelve —, nem ülne be ■melóm a kocsiba? — Es hová vinne? — kér­dezném. — Akár a világ végére.. — felelné lesütött szemmel. Es én beülnék mellé ... Álmodozásom ból autókiirt Felveszünk LAKATOS. HEGESZTŐ KŐMŰVES. ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ SZAKMUNKASOKAT ES SEGÉDMUNKASOKA magas-kereseti lehetőséggel. Minden héten szabad szombat. Szállást és heti hazautazási költséget biztosHuuK. Különélést fizetünk. Jelentkezés Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén Miskolc. Széchenyi út 28 I. emelet. riasztott fel. A járda mellett egy pompás limuzin fekezett, ablakán egy fantasztikusan szép szőke arc nézett ki rám, égszínkék szemekkel. — Bocsásson meg — szólt csilingelő hangon —, ön Hei- miglanc úr? — Igen. az vagyok... — feleltem, szinte lázálomban. — O. nagyon örülök . .. ki­áltott fel. — Kérem, üljön be gyorsan mellém a kocsi­ba! — Es hová visz? — kérdez­tem remegő hangon. — Nem túl messze — fe­lelte. — .4 felesége nekiment egy oszlopnak és összetörte a kocsiját, ö kért meg, hogy vigyem önt oda. Nos. üljön már be! Mit tehettem! Beültem. (Antalfy István fordítása) © 20% ENTRUM |bz|ÉTFÖ AJANLATA 120 cm széles gumírozott futószőnveg, 6X120 eni-cs összekötő szőnyeg, A laps s iníü versenyek a szeren esi fúrásban Dr. Poczkodi Lajos, a Szerencsi Járási Hivatal elnöke, a pol­gári védelem járási parancsnoka megnyitja az alapszintű versenyt

Next

/
Thumbnails
Contents