Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
1975. július 27., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Telkibányai törekvések Aki már járt az egykor „aranygombos” jelzővel illetett Telkibányán, vagy átutazóként csak egyetlen egyszer is megpihent — mondjuk — az Ezüstíenyő turistaház teraszán — az bizonyára újra és újra visszavágyik ide. Nemigen véletlen, hogy az Ezüstfenyő szobái — a turistahaz vezetőjének tájékoztatása szerint — szinte egész évben foglaltak. Telkibányát főként az alföldi, a debreceni, kecskeméti, szegedi és budapesti vendégek kedvelik, de mind gyakrabban keresik fel, vagy „ejtik útba” Miskolc és megyénk más városainak autós turistái, természetrajongói, sőt külföldi vendégek is. A több mint 700 éves kis hegyi település ipartörténeti emlékei, „vendégfogadói" és a környék kivételes természeti adottságai kitűnő lehetőségeket kínálnak az érdeklődőknek. Különösen az aktív pihenésre vágyó embereknek. A közeli Királykát, az ósva völgyi Hétforrás, az Amádé- várrom, a kolostorrom, a régi aranybánya környéke, vagy a 770 méter magas Pengőkő, a Miagastér, a Ferdinánd-al tárói vörösvíz forrása — megannyi kirándulási és túralehetőség. I A község vezetői ismerik adottságaikat, számolnak a növekvő érdeklődéssel, és minden lehetőséget megragadnak az idegenforgalom fejlesztésére. — Az erdészet és « termelőszövet kezet munkáján kívül az idegenforgalom fejlesztése adhatja vissza Telkibánya régi hírnevét — mondja Kovács Zoltán, a községi tanács elnöke. r Úttörőtábor A község legújabb „idegenforgalmi” nevezetessége az 1972 óta épülő — és lényegében már kész —járási úttörőtábor. Kényelmesen berendezett faházikóiban és sátraiban évente 1200—1300 úttörő táborozik itt 5, 6, 10 napos turnusokban, s helyet kaptak benne a zempléni Kéktúra részvevői is, akik kétnaponként váltják egymást. A községi tanács a régi tornatermet „szabadította fel” és alakíttatta át konyhának, étkezdének, fürdőnek, ezenkívül sportpályát, strandot bocsátott a tábor rendelkezésére, és magára vállalta a tábor üzemeltetését is. Kivéve a táborélet programját, amelyről a járási úttörőelnökség által kijelölt táborparancsnokok gondoskodnak. A megyei tanács — a járási hivatal javaslata alapján — több mint 3 millió forinttal segítette a tábor megvalósítását, de — főleg társadalmi munkával — jelentős segítséget nyújtottak megvalósításához a járás üzemei, termelőszövetkezetei és fiataljai is. — Tulajdonképpen o sürgető igények, a lehetőségek és a közös törekvések találkoztak — summázza a tábor megvalósításának körülményeit Simaházi Sándor, a megyei tanács Encsi járási Hivatalának elnöke. S hozzáteszi: — A lényeg, hogy elkészült, s ezzel a járás ifjúságának régi kívánsága teljesült. Az új tábornak talán a telkibányaiak örülnek a legjobban, hisz ezzel nem kis mértékben bővültek „idegenforgalmi” lehetőségeik. Víhendtclep Napirenden van Telki- bányán egy új víkendteiep létrehozása is a Bizsóka- dűlőben — mondja a községi tanács elnöke. Egyelőre 60 hétvégi ház telkének kialakítását tervezők itt, de az érdeklődés ennél lényegesen nagyobb. A részletekről az elnök még nem sokat mond. A járási hivatal műszaki szakemberei éppen az el núlt napokban tartottak helyszíni terepszemlét, de a ví- kendtelep létrehozásához egyet, s mást még tisztázni kell. Egyebek közt más fejlesztési terveket is figyelembe véve, valószínűleg el kell készíteni Telkibánva általános rendezési tervét, s csak ezután kerülhet majd sor a parcellázásoKra és az építkezésekre. Egyelőre tehát még csak a széles körű érdeklődés a biztos. Az, hogy az encsi járásban és a járás határain túl is sokan «annak, akik lartósabban szeretnék élvezni e lcies táj ózondús levegőjét és minden szépségét. „Záportározó“ Így nevezik a szakemberek annak az egymillió köbméteres mesterséges tónak a tervét, amely egyelőre még csak terv. Főként a községi tanács elnökének „dédelgetett” terve, amelyről azonban úgy beszél, mintha máris aranyhalak úszkálnának benne. Egy Kicsit képletes értelmezésben is... Mert — amint sorolja — „ez lesz a járás első víztározója ... A helyi Béke Tsz 15 hektáros halastava... és — körülbelül 13 hektárnyi vízfelület mellett — Telkibánya újabb üdülőtelepe is .. Mindez pedig a község és az egész Hegyköz gönci bejáratánál. Lesz. — Így mondja az elnök. Habár most még csak terv, amelynek pénzügyi megalapozottságát nem is ismerem. De — amint az elnök mondja — 1977—78- ra szeretnék megvalósítani ... — És amilyen meggyőzően és lelkesen érvel mellette — nem kételkedem. Elvégre 4—5 évvel ezelőtt még az úttörőtábor is — csak terv volt... Cscpányi I-ajos Lcnkcy Zoltán munkája a A Központi Statisztikai Hivatal idegenforgalmi gyorsmérlege szerint ez év első felében 2 millió 673 ezer külföldi járt hazánkban, 7 százalékkal töbo, mint egy évvel korábban. A kiutazó magyar állampolgárok száma pedig 1 millió 190 ezer volt, 5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A hazánkba látogató külföldiek közül 2 millió 258 ezren a szocialista országokból érkeztek, ami 7 százalékos növekedést jelent, egyéb országokból 415 ezren, ami valamivel kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. A legtöbb vendégünk Csehszlovákiából, második helyen Jugoszláviából érkezett, a kiutazók 40 százaléka is Csehszlovákiába ment. A mikor 1943-ban az idős Csipkés János lezuhant a létráról és a boldogabb vadászmezőkre kő! tö- zött, négy aprócska gyermek maradt apa nélkül. Halála bekövetkeztéig is nehezen ' éldegélt a család. Ma is örök titok, hogyan tudott a mama mindennap kenyeret, főtt ételt adni abból a kevéske pénzből, amit az erdészetnél dolgozó Csipkés János keresett. Márpedig a négy gyerek: János, László, Ferenc és Erzsiké már ugyancsak élték a kenyeret, s alaposan a tál fenekére néztek. Az erdő azonban besegített a gyerekek eltartásába. Nagy nyári esők után a párás fű. és avar,szagú levegő bőven növesztette a gombát, sötét kék-érettre festette a szedret, mosolygó pirosra a szamócát. De az apa elvesztése igen nagy tragédia volt Nagyon nehéz napok, oe- tek. hónapok, évek következtek. A kicsiny ablakon kíváncsi-szelíden beleső fák ritkán láttak húst az özvegyi asztalon, s a kenyérből is vékonyka szeleteket vágott a kés. pen az iskola felett gördül a zeniten, s az iskolaigazgató-tanácselnök, Lakatos János vendégeként a legidősebb testvérrel, Csipkés Jánossal beszélgetünk. Az övé a szó: — Amikor apánk meghalt, igen nehéz lett a sónak, az avarra avar rakódik. A községet átszelő patakocska begyes-vidoran szállítja a színes faleveleket, s kedvét leli az asz- 6zonyok mosásában. A három Csipkés testvér meglett férfi. János és László együtt fejtik a mésztudják... j Btikkszentlászló, 1975 Nyár. este, vidám-fehéren szikrázó öklömnyi csillagok. Itt, a tiszta friss levegő közelebb hozza őket az emberhez. A Kis Göncöl éprunk. Hogy miből éltünk? Az erdőből. Mi fiúk, mindennap begyalogoltunk Diósgyőrbe, a gyári lakótelepre, hátunkon egy-egy batyu fával és eladtuk. Ha nagyon éhesek voltunk, odaadtuk a száraz gallyat egy-egy tányér levesért, főzelékért. Szóval így éltünk De nem haltunk éhen, s a felszabadulás után fordult a mi életünk is. 1946-ban felvettek az LKM mészkőbányájába, tizenhat éves tehettem. Nagyon boldtv voltam... Az évek sorjáznak. A bükki fák törzsei vastagodkövet, Ferenc szintén az LKM dolgozója, a fűlőházban, lakatos és villanyhegesztő. Közben elérkezik a családalapítás ideje is. Három új házacska alapjai rakódnak, a testvérek segítik egymást, mint mindig. A húg is férjhez megy, a mama a legidősebb testvérhez, Jánoshoz kerül,.. — Tudja, amikor az apánk meghalt, az erdészet néhány hónapra kegyelemből alkalmazott, vízhordónak. Persze, emellett még hordtam a háton fát és roppant dühös voltam, hogy csak tizenhárom-tizennégy éves vagyok és nem mehetek a bányába. Akkoriban nagy szó volt a mészkőbe jutni. Pedig nem volt buszjárat, se fúrógép, csak ba- romian nehéz munka. Én nem is tudom miért ajná- rozzák még egyesek a múltat. Egy alig ezer lelket számláló községben nincs titok. Nyitott könyv minden család élete, így a Csipkéséké is. Egy közeli szomszéd: — A Jánosnak érettségizett a lánya. Bent dolgozik az LKM-ben, a rovan- csolóknál. A huguk férje. Olcsvai Emil, a törőműben. Csak látná, hogy’ szereti János az unokáját. Roppant összetartó, egymást segítő, ahogy mondani szokás, köz tiszteletben álló a Csipkés család. És nagyon szeretik az édesanyjukat, aki már hetvenen felül van. Bizony, valamikor gyengén ment nekik. Nekem elhiheti. Születésük óta Ismerem őket. Isten őrizz beszélni előttük a múltról A Göncöl mintha elgördült volna a bükkszent- lászlói .iskola felől. Az erdő fái már a közelgő hajnali szellővel vitáznak, a pair- kocska egyre frissebben csobog. Hamarosan felberregnek- az ébresztőórák. Holdi János Beszélgetés a klubvezetővel Megújul egy ifjúsági klub A kérdések már elhangzottak, az új klubvezető, Milicz Lajos kicsit var a válaszokkal. A néhány pillanatnyi csendben is észrevehető, hogy kissé kényelmetlenül érzi magát Alig két hónapja vállalta el ezt a megbízatást, s máris mindenki szinte csodákat vár tőle. — Természetesen nagy lelkesedéssel és „világmegváltó” tervekkel vettem át elődömtől a klubvezetői posztot. Aztán egyhamar rájöttem, hogy itt, nálunk, a Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubjában nem lehet csodákat tenni. Folytatni kell — ha lehet, magasabb szinten — az edd'gi munkát Ez a klub eddig is sok szép eredményt tudhat mágáénak: így példádul öt alkalommal elnyertük a kiváló cím minősítést, s a „Fiatalok Miskolcért, Miskolc a fiatalokért” szervező bizottsága emlékplakettel jutalmazta munkánkat — Problémáink több forrásból fakadnak. Az ifjúsági klub épülete azelőtt a kohászat és a DIGÉP műszaki szakembereinek adott otthont — s így nagyon sokan megszokták, hogy eobe az épületbe bármikor bejöhetnek, szervezhetnek összejöveteleket, találkozókat. Tulajdonképpen ebből fiakad a sokat emlegetett „kocsmázá^” is. A gyár idősebb és középkorú dolgozói közül sokan szinte törzsvendégek nálunk. A műszak befejeztével egyenesen hozzánk, illetve büfénkbe vezet az út. s mi ennek nagyon örülnénk, ha nemcsak a sörösüvegeket, a féldecis poharakat keresnék nálunk. * — Aztán a galerik ... Közös rendezvényeinken, legtöbbször az ötórai teán valahogy mindig megjelenik a kulturáltan szórakozni vágyók között néhám oda nem illő fiatal, aki k*- tekedéseivel, rendbontásaival megzavarja estéinket. Sokan azt mondják: zárjuk be előttük az ajtót. Talán ez valóban megoldás lenne, de elítélni, elvetni valakit, vagy' valakiket nagyon könnyű dolog. Ám mi arra gondoltunk, hogy vállaljuk a nehezebbjét, próbálunk hatni rájuk, megnevelni őket. Csak azokat fogadjuk be közülük, akik igazolni tudják, hogy valamelyik üzemünkben dolgoznak. Ezért éppen ezekben a hónapokban folyik az úgynevezett .tae- revizió” — minden klubtag leadta régi igazolványát, s újat csak azoknak adunk, akik megfelelnek kívánalmainknak. A rend fenntartása érdekében segítséget kértünk és kaptunk a munkásőröktől. Reméljük. hogy nem fognak | előfordulni többé a tavaszi- i hoz hasonló botrányos jelenetek. Terveink? Amit eddig elmondtam, az egy kicsit talán sötétnek tűnik. Az igazság azonban az, hogy sokan és szívesen járnak rendezvényeinkre. Éppen ezért, ha kívülről nem is tudjuk, de belülről szeretnénk csinosabbá, vonzóboá tenni klubunkat. Most éppen „holtszezon” van. Ilyenkor készítjük terveinket őszre, télre. Már oró- bál az új klubzenekar. — Klubunk „részvényes” az épülő Vasas Ifiúsigi Parkban is. Az augusztus t9-i megnyitóra a Bánóit Béla Művelődési Központtal karöltve készülünk. Egész napos műsort szervezünk, délelőtt helyi tánccsooor- tokkal művészekkel, uaid délután vendégül láttuk Dinnvés Józsefet. Kn-őcs Katit s a Gemini együttest- Folvtatiuk lé khC'-so- lataink ápolását a BM határőrség test vérki u b ie - -a!. augusztus végére egynapos közös autóbuszki rándulás t tervezünk. Közösen ünnepeljük meg a néphadsereg napját is. Megtartjuk rég; megszokott rendezvénvem- ket. az ötórai teát. ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokat. kirándulásokat C. J.
