Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-25 / 173. szám
ÉSZAK MAGYARORSZÁG 4 1975. július 25., péntek Matyó élet , Parkettáz az énekes A tokaji nyári művészeti táborok lakói társadalmi munkával segítik a Rákóczi út 1. szám alatti alkotóház elkészítését. Korábban a szakkörvezető művésztanárok dolgoztak itt, most pedig a szakköri tagok, a középiskolai művészeti ábor lakói, valamint a népművészeti nyári táborra idegyűlt, különböző művészeti ágakat művelő fiatalok. Találkoztunk Itt művésztanárokkal, a diósgyőri vasas képzőművészeti kör tagjaival, itt dolgozott látogatásunkkor például Nyerges János fafaragó, meg a képünkön a parkettarakásban jeleskedő Bereczky Szilárd egyetemi hallgató, aki mint népi énekes vesz részt a tokaji nyári táborozáson. (Fotó: L-aczó) Szegeden Hírt adtunk róla, hogy három és fel hónapos átépítés, illetve átrendezés után teljesen megújulva, felfrissült tartalommal, o közművelődéin célokhoz korszerűbben alkalmazkodva újra megnyílt Mezőkövesden a nagy látogatottságot vonzó Matyó múzeum, illetve annak az új állandó kiállítása, amely a tömör, puritán, de a tárlat tartalmát és céljait igen érzékletesen kifejező Matyó élet címet viseli. Aki akárcsak húsz évvel ezelőtt is ismerte a mezőkövesdi utcákat, azt a teret, amelyen most a művelődési központ és a könyvtár áll, nehezen ismer rá a szépen parkosított területben az egykori községháza előtti poros ürességre, amelynek másik oldalán fél évszázaddal ezelőtt — szinte a középkort idézve — elégették a ragyogókat, a matyó lányok ruháit díszítő olcsó, csillámló flitterlapocskákat. (ErrőJ igen jó képet kap), aki végigjárja a múzeumot.) A nagy hírű íróasszony. Kis Jankó Bori szobra mellett nyílik a bejárás a múzeumba, de kár lenne azt hinni, hogy a múzeum kínálata a világszerte ismert matyó hímzésekre szorítkozik. Az állandó kiállítás — címéhez híven — a matyó élet megismerését kínálja, a település történetével ismerteti meg a látogatót. S azon belül persze megfelelő hangsúlyt szerepet kap a híres népviselet is. Járjuk végig a múzeumot, a kiállítást. A bejárati folyosón néhány rövid szöveges eligazítás a település történetéről, a matyó lakosság hadak szerinti településéről egy iérképvázlat, további térképek 1748-ból és 1875-böl. Sok nagyméretű fotó és grafikon idézi fel a mezőkövesdi tegnapot, azt az életet, amelyben a település lakosságának többsége évről évre messzi tájakra kényszerült summ-ásm.unká- ra, de közben itthon híven ápolta hagyományait építészetben. ruházkodásban, hímzésekben, szokásokban. Két korábbi kisebb szoba egybevágásával alkalmas teret nyert a múzeum egy olyan terem létesítésére, amelyben elsősorban a hímzések kedvelőinek igényeit elégítheti ki. A bejárattól jobbra levő teremben helyezték el a recepciót, ott található a hangulatos pihenősarok, ott lehet képeslapokat írni, kiadványokat átforgatni, s ebben a teremben lehet megismerkedni a hímzéssel, annak történetével. Lepedővégek, ingujjak és surcok — a matyó hímzés három ősi és legfontosabb alkalmazása — kínálják a látogatónak a különféle hímzések megismerését a kezdeti fehér lyukas hímzésektől az egészen a közelmúltban továbbfejlesztett hímzéstípusokig. Egy vitrinben a másik két matyó település — Szentistván és Tárd — főbb hímzéstípusait láthatjuk, egy másikban pedig öt kuzsu, azaz matyó motívumokkal hímzett bundamellény mutatja be a szűcshímzés remekeit. Akik intenzívebben érdeklődnek a hímzés után, megtalálják itt az íróasszonyok himzésminláit is. Ebben a teremben látható a fél évszázad előtti, a bevezetőben említett ragyogóégetés néhány emléke • is. Egy tárlóban láthatjuk a ragyogók alkalmazását, a ruhákon, s kinagyítva olvashatjuk a hajdani újságcikkeket, amelyek az akkori egyházi vezetés önkénye ellen tiltakoztak, Savonarolához hasonlították a ragyogóégetés sugalmazó- it. A földi hivság jelének bélyegzett olcsó ruhadíszt elégették nyilvánosan, de a matyó élet ettől nem változott jobbra. A múzeum legnagyobb termében —, ha helyes irányban járjuk a látnivalókat — először a matyó pitvar és konyha tárul elénk a maga sokszínű, de mégis dermesztőén rideg felszereltségével, igen élethűen. Ivlellette a kamrát látjuk, lisztes szuszékkal, ládával, sokféle szegényes felszereléssel. Aztán balra fordul tekintetünk. Látjuk, mint dobolják a summás lehetőségeket, a vagonírozásnál miként oltják be őket, aztán elénk tárul a hodály belseje, ahol hónapokig éltek, s ahonnan csak a keserves munkára, a földekre nyílt kilátás. Komor, a hajdani suinmáséletet torokszorító hűséggel idéző kiállítási anyag ez. s vele szemben ott a vígság, a kevés öröm: lakodalmas menet, feltehetően a summás hónapok keresményéből, a feltornyozott ágyneműs szekérrel, a menetben különböző népviseleti rúnákba öltözött matyókkal, elől az ifjú pár. Végül a tiszta szobát látjuk — szemben a konyhával. Benne a kemence, a bölcső, a feltornyozott ágy, a karoslóca, a házi oltársarokban a Mária-ház, a matyó szoba sok más kelléke. És látható még a teremben néhány okmány, eredeti dokumentum a hajdani surri- máséletfcől. © Eredetileg a Cifra nyomorúság címet akarták adni ennek az állandó kiállításnak, aztán a tartózkodóbb Matyó élet mellett döntöttek. A cifra nyomorúság így is kiérződik belőle. Érezteti ez a kiállítás, hogy a szépen hímzett ruhafélék, a látványos lakodalmi szokások cifrasága mögött keserves élet. évszázados nyomorúság húzódik, amit az itt ragyogónak nevezett Hitlerek villódzása sem tud. feledtetni. Megmutatja ez a kiállítás, hogy a külföldieknek mutogatott népi egzotikum, a félreérteim,ezett gyöngyösbokrétás matyó élet möaött volt egy komorabb, nehezebb matyó élet is. És ez volt a gyakoribb, ez volt a mindennapi. Ezért jó, mert őszinte ez a kiállítás. Mert nem a régi népszínmű ízű turistaelvárások kielégítésére született, hanem azzal a célzattal, hogy a látogatónak a matyó valóságot mutassa f"l, igaz képet adjon, nem takargatva talmi csillogással az — azóta már tovatűnt — árnyakat sem. így felel meg közművelődési céljainknak is, s hímzéstörténeti része is a való népművészetet kínálja — az e területen sajnálatosan sokfelé tapasztalható — kommerciális hatások nélkül. Értékes, tartalmas kiállítás várja a látogatót a mezőkövesdi Matyó múzeum termeiben. m A korábbi hasonló múzeumi kiállítások annak idején jól szolgálták feladatukat. A korszerű közművelődési feladatoknak, a mai. igaz képet váró látogató igényelnek ez a tárlat, felel meg. D. F ügedi Márta, a Herman Ottó Múzeum munkatársa forgatókönyve és rendezése ehhez a célhoz idomult — s igen jól, eredményesen. A dr. Boreczky László tervezte installáció és kiállítás, a Hámory László vezette kivitelezés jól szolgálta a kiállításrendezői elképzelést, s így jött létre az értékes tárlati amelyet Lukács Gáspár múzeumigázga- tóval és munkatársaival együtt szívesen ajánlunk minden Mezőkövesden járó figyelmébe. Benedek Miklós Porkoláb Sándor képei között A Zilahy György Művészetbarátok Köre legújabb képzőművészeti tárlata Porkoláb Sándor huszonegy képét kínálja a tokaji helytörténeti múzeumban. A lapok többsége színorgiájával fogja meg a látogató tekintetét, készteti magához közelebb, hogy a pontok, négyzetek harsány keveredésű tengeréből, az esetek többségében •nonfiguratív színkompozíciónak tetsző látványból valamilyen alakzatot, gondolat- közlő formát felfedezzen, kiemeljen. Jóllehet, néhány képnél a cím segíti az asz- szociációt, s valóban felfedezhető a színes pontok tengerében például a domboldal szelíd hajlata, vagy a hullámzó füves rét, a mértani rendszerű színes kockázatból meg a szárnyát bontó angyal kontúrja, a látogatónak úgy érződik, _ a festő kifejezési eszközei túlzottan kiszámítottak, forma- nyelve erősen mesterkélt, a forma fölébe kerekedik a tartalomnak még az olyan képeknél is, ahol a fehér alapon könnyebben észlelhető kontúrokkal elevenedik meg a madár, vagy a kötéltáncos stilizált alakja. Tagadhatatlan, a képek megfognak, színfoltjaik jó- hatásúak, alapos mesterségbeli tudásról, nagy átgondoltságról tanúskodók. (hm) — Visszavonhatatlanul hozzá tartozik a szegedi nyárhoz a nemzetközi rangra emelt szakszervezeti néptáncfesztivál, — mondta Kiss Károly, a SZOT alelnöke, amikor az esőtől áztatott vtj- ros sportcsarnokában az első folklórbemutató . előtt megnyitotta a kilencnupos rendezvénysorozatot. — ’ Az ország szakszervezeti néptáncegyüttesein ek kívántunk fórumot adni, amikor 19(16- ban először ilyen eseményt rendeztünk. Az amatőr táncosok találkozója azóta hírnevet szerzett. Az idei nagyszabású találkozónak a felszabadulási évforduló ad minden eddiginél nagyobb és ünnepibb' jelleget. összesen hét külföldi és kilenc hazai együttes vett részt a nyolcnapos rendezvénysorozaton. A táncfesztivál második napján lépett színre az Avas táncegyüttes. Ekkorra vegre szép idő lelt, s a programnak megfelelően az újszegedi szabadtéri színpadon adhattak számot tudásukról — a Kalocsai Népi Együttes. a Csehszlovákiából érkezett Josef Vycpalek Énekés Táncegyüttes és a Vi- tyebszki Maladoszty Tánc- együttes társaságában — a miskolci táncosok. _ Délután már feszülten vártáK a fellépést. — és a közönségszavazatok alapján megkapható, Budai Sándor népművész által készített citerát. Piste hétkor, a szlovák együttés után, hatalmas vastaps köszöntötte együttesünket. Különleges hangszere- lésű zenére táncolt ver- bunkjaik s legényeseik mu- , | faltak legjobban: helyük az élvonalban van! Ilyen pontosan megtervezett, mintaszerűen szerkesztett, egységes folklórbemutatóra csak kiforrott, összeszokott tánckar képes. Stoller Antal koreográfus és művészeti vezető munkáját dicséri, hogy már az első pillanatokban remek kapcsolat alakult ki a közönséggel. Aztán a többi napokon jöttek a többi együttesek, majd hétfőre következett a koreográfusok versenye, a Nemzeti Színház deszkáin. Tizennégy tánckompozícióval neveztek be az együttesek, egyenként 15 perces előadásidőben. Nehéz dolga volt a nemzetközi zsűrinek! Az Avas itt is igazi sikert könyvelhetett el! Stoller Antal ver- bunk.iában a kunszentmiklósl verbunkos formai és tartalmi elemeit a Szolnok környéki gyermekjátékok jó feldolgozásával ötvözte. Hol a feszültség, hol a játékos ellehhangzás dominált, hangulatilag remekül aláfestve a harmadik egység — a ver- bunkot járók, vagy a játszók közül kiválók — önálló táncepizód iainak mondanivalóját. Az Avas koreográfusa munkájáért a Népművelési Intézet különdíjál kapta. ■ Vasárnap került sor az Avas újabb szereplésére, amikor is Daróczi—Kormos —Novak Májusjárás című, kétrészes táncjátékában lépett. a Dóm téri szabadtéri színpadra, hét hazai és külföldi együttes társaságában. A rájuk osztott feladatrésznek itt is tudásuk legjavát adva tettek eleget a miskolci táncosok. (vásárhelyi) Főié: Somogy iné A NYERGESE JF ALUI MAGYAR VISCOSAGYÄR az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel fei« vegyipari szakmunkásokat, férfi és női betanított és segédmunkásokat. JÖJJÖN DOLGOZNI E DUNA MENTI '•IAGYÜZEMBE, NY ERGESÜ JF ALUR A! Korszerű automatizált, ldimatizált üzemek. Modern vegyipari technológia. Továbbtanulási lehetőségek; Jelentkezés: minden munkanapon, 7—12 óráig a munkaügyi főosztályon. Az érdeklődők a választ levélben kapják a részletes, képekkel illusztrált „Tájékoztatóval” együtt. Cím: Magyar Viscosagyár S536 Nyergesújfalu, Komárom megye. Pf. 1. LÓTENYÉSZTŐ ÉS SPORTLOVAS SZAKMUNKÁSTANULÓNAK az általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket be nem töltött fiúkat PELVES Z A BÁBOLNÁI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT KÖZPONTI GAZDASÁGA A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés: személyesen, vagy levélben, az oktatási osztályon. CÍM: 2943 Bábolna LŐRINCI FONÓ FELVÉTELT HIRDET 16 éven felüli lányok részére Betanulási idő egy hónap A kereset 2000—2600 Ft. a betanulás után Vidéki lányok részére szállást és kedvezményes hazautazást biztosítunk Felvétel esetén az útiköltséget visszatérítjük Cím: PFV Lőrinci Gyár, 1183. Budapest. Gyömröi u. 85—91. Kérésére részletes tájékoztatót küldünk