Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

ÉSZAK MAGYARORSZÁG 4 1975. július 25., péntek Matyó élet , Parkettáz az énekes A tokaji nyári művészeti tá­borok lakói társadalmi mun­kával segítik a Rákóczi út 1. szám alatti alkotóház elké­szítését. Korábban a szakkör­vezető művésztanárok dolgoz­tak itt, most pedig a szakköri tagok, a középiskolai művésze­ti ábor lakói, valamint a nép­művészeti nyári táborra ide­gyűlt, különböző művészeti ágakat művelő fiatalok. Talál­koztunk Itt művésztanárokkal, a diósgyőri vasas képzőművé­szeti kör tagjaival, itt dolgo­zott látogatásunkkor például Nyerges János fafaragó, meg a képünkön a parkettarakás­ban jeleskedő Bereczky Szi­lárd egyetemi hallgató, aki mint népi énekes vesz részt a tokaji nyári táborozáson. (Fotó: L-aczó) Szegeden Hírt adtunk róla, hogy három és fel hónapos át­építés, illetve átrendezés után teljesen megújulva, fel­frissült tartalommal, o köz­művelődéin célokhoz korsze­rűbben alkalmazkodva újra megnyílt Mezőkövesden a nagy látogatottságot vonzó Matyó múzeum, illetve an­nak az új állandó kiállítása, amely a tömör, puritán, de a tárlat tartalmát és cél­jait igen érzékletesen kife­jező Matyó élet címet viseli. Aki akárcsak húsz évvel ezelőtt is ismerte a mező­kövesdi utcákat, azt a teret, amelyen most a művelődési központ és a könyvtár áll, nehezen ismer rá a szépen parkosított területben az egykori községháza előtti poros ürességre, amelynek másik oldalán fél évszázad­dal ezelőtt — szinte a kö­zépkort idézve — elégették a ragyogókat, a matyó lá­nyok ruháit díszítő olcsó, csillámló flitterlapocskákat. (ErrőJ igen jó képet kap), aki végigjárja a múzeumot.) A nagy hírű íróasszony. Kis Jankó Bori szobra mel­lett nyílik a bejárás a mú­zeumba, de kár lenne azt hinni, hogy a múzeum kíná­lata a világszerte ismert ma­tyó hímzésekre szorítkozik. Az állandó kiállítás — cí­méhez híven — a matyó élet megismerését kínálja, a település történetével ismer­teti meg a látogatót. S azon belül persze megfelelő hang­súlyt szerepet kap a híres népviselet is. Járjuk végig a múzeumot, a kiállítást. A bejárati folyosón né­hány rövid szöveges eliga­zítás a település történeté­ről, a matyó lakosság hadak szerinti településéről egy iérképvázlat, további térké­pek 1748-ból és 1875-böl. Sok nagyméretű fotó és grafikon idézi fel a mezőkö­vesdi tegnapot, azt az éle­tet, amelyben a település lakosságának többsége év­ről évre messzi tájakra kényszerült summ-ásm.unká- ra, de közben itthon híven ápolta hagyományait építé­szetben. ruházkodásban, hím­zésekben, szokásokban. Két korábbi kisebb szoba egybevágásával alkalmas te­ret nyert a múzeum egy olyan terem létesítésére, amelyben elsősorban a hímzések ked­velőinek igényeit elégítheti ki. A bejárattól jobbra le­vő teremben helyezték el a recepciót, ott található a hangulatos pihenősarok, ott lehet képeslapokat írni, ki­adványokat átforgatni, s eb­ben a teremben lehet meg­ismerkedni a hímzéssel, an­nak történetével. Lepedővé­gek, ingujjak és surcok — a matyó hímzés három ősi és legfontosabb alkalmazása — kínálják a látogatónak a különféle hímzések megis­merését a kezdeti fehér lyu­kas hímzésektől az egészen a közelmúltban továbbfej­lesztett hímzéstípusokig. Egy vitrinben a másik két ma­tyó település — Szentistván és Tárd — főbb hímzéstí­pusait láthatjuk, egy másik­ban pedig öt kuzsu, azaz matyó motívumokkal hím­zett bundamellény mutatja be a szűcshímzés remekeit. Akik intenzívebben érdek­lődnek a hímzés után, meg­találják itt az íróasszonyok himzésminláit is. Ebben a teremben látható a fél év­század előtti, a bevezetőben említett ragyogóégetés né­hány emléke • is. Egy tárló­ban láthatjuk a ragyogók alkalmazását, a ruhákon, s kinagyítva olvashatjuk a haj­dani újságcikkeket, amelyek az akkori egyházi vezetés önkénye ellen tiltakoztak, Savonarolához hasonlították a ragyogóégetés sugalmazó- it. A földi hivság jelének bélyegzett olcsó ruhadíszt elégették nyilvánosan, de a matyó élet ettől nem válto­zott jobbra. A múzeum legnagyobb termében —, ha helyes irányban járjuk a látnivaló­kat — először a matyó pit­var és konyha tárul elénk a maga sokszínű, de mégis dermesztőén rideg felsze­reltségével, igen élethűen. Ivlellette a kamrát látjuk, lisztes szuszékkal, ládával, sokféle szegényes felszere­léssel. Aztán balra fordul tekintetünk. Látjuk, mint dobolják a summás lehető­ségeket, a vagonírozásnál miként oltják be őket, az­tán elénk tárul a hodály belseje, ahol hónapokig él­tek, s ahonnan csak a ke­serves munkára, a földekre nyílt kilátás. Komor, a haj­dani suinmáséletet torokszo­rító hűséggel idéző kiállítási anyag ez. s vele szemben ott a vígság, a kevés öröm: lakodalmas menet, feltehe­tően a summás hónapok ke­resményéből, a feltornyozott ágyneműs szekérrel, a me­netben különböző népvise­leti rúnákba öltözött ma­tyókkal, elől az ifjú pár. Végül a tiszta szobát látjuk — szemben a konyhával. Benne a kemence, a bölcső, a feltornyozott ágy, a ka­roslóca, a házi oltársarok­ban a Mária-ház, a matyó szoba sok más kelléke. És látható még a teremben né­hány okmány, eredeti do­kumentum a hajdani surri- máséletfcől. © Eredetileg a Cifra nyo­morúság címet akarták ad­ni ennek az állandó kiállí­tásnak, aztán a tartózko­dóbb Matyó élet mellett dön­töttek. A cifra nyomorúság így is kiérződik belőle. Érez­teti ez a kiállítás, hogy a szépen hímzett ruhafélék, a látványos lakodalmi szoká­sok cifrasága mögött keser­ves élet. évszázados nyomo­rúság húzódik, amit az itt ragyogónak nevezett Hitle­rek villódzása sem tud. fe­ledtetni. Megmutatja ez a kiállítás, hogy a külföldiek­nek mutogatott népi egzoti­kum, a félreérteim,ezett gyöngyösbokrétás matyó élet möaött volt egy komorabb, nehezebb matyó élet is. És ez volt a gyakoribb, ez volt a mindennapi. Ezért jó, mert őszinte ez a kiállítás. Mert nem a régi népszín­mű ízű turistaelvárások ki­elégítésére született, hanem azzal a célzattal, hogy a látogatónak a matyó valósá­got mutassa f"l, igaz képet adjon, nem takargatva tal­mi csillogással az — azóta már tovatűnt — árnyakat sem. így felel meg közmű­velődési céljainknak is, s hímzéstörténeti része is a való népművészetet kínálja — az e területen sajnálato­san sokfelé tapasztalható — kommerciális hatások nél­kül. Értékes, tartalmas kiál­lítás várja a látogatót a mezőkövesdi Matyó múze­um termeiben. m A korábbi hasonló mú­zeumi kiállítások annak ide­jén jól szolgálták feladatu­kat. A korszerű közművelő­dési feladatoknak, a mai. igaz képet váró látogató igényelnek ez a tárlat, felel meg. D. F ügedi Márta, a Herman Ottó Múzeum mun­katársa forgatókönyve és rendezése ehhez a célhoz idomult — s igen jól, ered­ményesen. A dr. Boreczky László tervezte installáció és kiállítás, a Hámory László vezette kivitelezés jól szol­gálta a kiállításrendezői el­képzelést, s így jött létre az értékes tárlati amelyet Lu­kács Gáspár múzeumigázga- tóval és munkatársaival együtt szívesen ajánlunk minden Mezőkövesden járó figyelmébe. Benedek Miklós Porkoláb Sándor képei között A Zilahy György Művé­szetbarátok Köre legújabb képzőművészeti tárlata Por­koláb Sándor huszonegy ké­pét kínálja a tokaji helytör­téneti múzeumban. A lapok többsége színorgiájával fogja meg a látogató tekintetét, készteti magához közelebb, hogy a pontok, négyzetek harsány keveredésű tenge­réből, az esetek többségében •nonfiguratív színkompozíció­nak tetsző látványból vala­milyen alakzatot, gondolat- közlő formát felfedezzen, ki­emeljen. Jóllehet, néhány képnél a cím segíti az asz- szociációt, s valóban felfe­dezhető a színes pontok ten­gerében például a dombol­dal szelíd hajlata, vagy a hullámzó füves rét, a mér­tani rendszerű színes koc­kázatból meg a szárnyát bontó angyal kontúrja, a látogatónak úgy érződik, _ a festő kifejezési eszközei túl­zottan kiszámítottak, forma- nyelve erősen mesterkélt, a forma fölébe kerekedik a tartalomnak még az olyan képeknél is, ahol a fehér alapon könnyebben észlel­hető kontúrokkal elevenedik meg a madár, vagy a kötél­táncos stilizált alakja. Tagadhatatlan, a képek megfognak, színfoltjaik jó- hatásúak, alapos mesterség­beli tudásról, nagy átgon­doltságról tanúskodók. (hm) — Visszavonhatatlanul hozzá tartozik a szegedi nyárhoz a nemzetközi rang­ra emelt szakszervezeti nép­táncfesztivál, — mondta Kiss Károly, a SZOT alelnöke, amikor az esőtől áztatott vtj- ros sportcsarnokában az el­ső folklórbemutató . előtt megnyitotta a kilencnupos rendezvénysorozatot. — ’ Az ország szakszervezeti nép­táncegyüttesein ek kívántunk fórumot adni, amikor 19(16- ban először ilyen eseményt rendeztünk. Az amatőr tán­cosok találkozója azóta hír­nevet szerzett. Az idei nagy­szabású találkozónak a fel­szabadulási évforduló ad minden eddiginél nagyobb és ünnepibb' jelleget. összesen hét külföldi és kilenc hazai együttes vett részt a nyolcnapos rendez­vénysorozaton. A táncfesztivál második napján lépett színre az Avas táncegyüttes. Ekkorra vegre szép idő lelt, s a prog­ramnak megfelelően az új­szegedi szabadtéri színpadon adhattak számot tudásukról — a Kalocsai Népi Együt­tes. a Csehszlovákiából ér­kezett Josef Vycpalek Ének­és Táncegyüttes és a Vi- tyebszki Maladoszty Tánc- együttes társaságában — a miskolci táncosok. _ Délután már feszülten vártáK a fel­lépést. — és a közönségsza­vazatok alapján megkapha­tó, Budai Sándor népmű­vész által készített citerát. Piste hétkor, a szlovák együttés után, hatalmas vas­taps köszöntötte együttesün­ket. Különleges hangszere- lésű zenére táncolt ver- bunkjaik s legényeseik mu- , | faltak legjobban: helyük az élvonalban van! Ilyen pon­tosan megtervezett, minta­szerűen szerkesztett, egysé­ges folklórbemutatóra csak kiforrott, összeszokott tánc­kar képes. Stoller Antal ko­reográfus és művészeti ve­zető munkáját dicséri, hogy már az első pillanatokban remek kapcsolat alakult ki a közönséggel. Aztán a többi napokon jöttek a többi együttesek, majd hétfőre következett a koreográfusok versenye, a Nemzeti Színház deszkáin. Tizennégy tánckompozícióval neveztek be az együttesek, egyenként 15 perces előadás­időben. Nehéz dolga volt a nemzetközi zsűrinek! Az Avas itt is igazi sikert könyvelhe­tett el! Stoller Antal ver- bunk.iában a kunszentmiklósl verbunkos formai és tar­talmi elemeit a Szolnok kör­nyéki gyermekjátékok jó feldolgozásával ötvözte. Hol a feszültség, hol a játékos ellehhangzás dominált, han­gulatilag remekül aláfestve a harmadik egység — a ver- bunkot járók, vagy a játszók közül kiválók — önálló táncepizód iainak mondani­valóját. Az Avas koreográ­fusa munkájáért a Népmű­velési Intézet különdíjál kapta. ■ Vasárnap került sor az Avas újabb szereplésére, amikor is Daróczi—Kormos —Novak Májusjárás című, kétrészes táncjátékában lé­pett. a Dóm téri szabadtéri színpadra, hét hazai és kül­földi együttes társaságában. A rájuk osztott feladatrész­nek itt is tudásuk legjavát adva tettek eleget a mis­kolci táncosok. (vásárhelyi) Főié: Somogy iné A NYERGESE JF ALUI MAGYAR VISCOSAGYÄR az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel fei« vegyipari szakmunkásokat, férfi és női betanított és segédmunkásokat. JÖJJÖN DOLGOZNI E DUNA MENTI '•IAGYÜZEMBE, NY ERGESÜ JF ALUR A! Korszerű automatizált, ldimatizált üzemek. Modern vegyipari technológia. Továbbtanulási lehetőségek; Jelentkezés: minden munkanapon, 7—12 óráig a munkaügyi főosztályon. Az érdeklődők a választ levélben kapják a részletes, képekkel illusztrált „Tájékoztatóval” együtt. Cím: Magyar Viscosagyár S536 Nyergesújfalu, Komárom megye. Pf. 1. LÓTENYÉSZTŐ ÉS SPORTLOVAS SZAKMUNKÁSTANULÓNAK az általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket be nem töltött fiúkat PELVES Z A BÁBOLNÁI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT KÖZPONTI GAZDASÁGA A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes el­látást kapnak. Jelentkezés: személyesen, vagy levélben, az oktatási osztályon. CÍM: 2943 Bábolna LŐRINCI FONÓ FELVÉTELT HIRDET 16 éven felüli lányok részére Betanulási idő egy hónap A kereset 2000—2600 Ft. a betanulás után Vidéki lányok részére szállást és kedvezményes hazautazást biztosítunk Felvétel esetén az útiköltséget visszatérítjük Cím: PFV Lőrinci Gyár, 1183. Budapest. Gyömröi u. 85—91. Kérésére részletes tájékoztatót küldünk

Next

/
Thumbnails
Contents