Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. július 25., péntek f • II I l (Folytatás az 1. oldalról) ciaországgal kifejtett űr­együttműködése is. Roald Szaggyejev szólt azokról, a kutatásokról is, amelyeknél — véleménye szerint — különösen célsze­rű összefogni a különböző országok erőfeszítéseit. Ezek közölt említette a Föld kö­rüli pályán keringő rádió­obszervatórium létrehozását, amely igen bonyolult mér­nöki feladat. Ide tartozik az obszervatóriumon felszere­lendő nagy antennarendsze­rek kérdése, továbbá a Föld­től egy csillagászati egység­re, vagy annál messzebb el­távolodó teleszkópok hálóza­tának rendszere, illetve az orbitális rádióobszervatórium és a teleszkóprendszer egy­idejű működésének kidolgo­zása. A Szovjet Tudományos Akadémia és a NASA vezetői még ebben az évben megál­lapodnak a kozmikus együtt­működés folytatásának konk- ' rét lehetőségeiről, — közöl­te csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Kotyelnyikov aka­démikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia ügyvezető elnöke azon a sajtóértekezle­ten, amelyet a Szojuz— Apollo program szovjet ré­szének sikeres befejezése al­kalmából rendeztek az In- turist sajtóközpontban, s me­lyen Alekszej Leonov és Va- leiáj Kubászov is jelen volt. A két szovjet űrhajós, a Szo­juz—19 legénységének tagjai, szerdán érkeztek Bajkonur- ból a szovjet fővárosba. Kotyelnyikov akadémikus a Szojuz—19 és az egész program eredményeit foglal­ta össze, hangoztatta, hogy a sikeres összekapcsolások és átszállások megerősítették a két ország szakemberei által kidolgozott műszaki megoldá­sok helyességét, s a program idején szerzett műszaki és tudományos tapasztalatok jó alapot jelentenek a további nemzetközi kísérletekhez. Kotyelnyikov felhívta a fi­gyelmet arra, hogy egy ilyen nagyszabású és bonyolult nemzetközi vállalkozás vég­rehajtását a nemzetközi eny­hülés, a szovjet—amerikai kapcsolatok kedvező alakulá. sa tette lehetővé. Vlagyimir Satalov, a szov­jet! űrhajósképzés egyik ve­zetője elismerő szavakkal beszélt Leonov és Kubászov hibátlan munkájáról, s külön dicséretben részesítette a tartaléklegénység — Filip- csenko és Rukavisnyikov — teljesítményét, amellyel előbb a Szojuz—l(i-ban elvégezték a Szojuz—Apollo program főpróbáit, majd a program idején a Földről segítették tapasztalataikkal és tanácsa­ikkal az egyes, számú legény­ség munkáját. Alekszej Leonov vezérőr­nagy megelégedéssel nyug­tázta a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hogy a Szo­juz—Apollo program szovjet része százszázalékosan az előzetes tervek szerint, gya­korlatilag problémamentesen zajlott le, s a földi irányító­központ hibátlannak értékel­te a legénység munkáját. Valerij Kubászov a’ vállal­kozás tudományos és techni­kai eredményei közül kiemel­te, hogy az andgogin kapcso­lószerkezet. melyet e prog­ram keretében dolgoztak ki, kitűnően vizsgázott a gyakor­latban mindkét összekapcso­lás és szétkapcsolás idején. Vszevolod Szofinszkij, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője ez­után felolvasta azt a távira­tot, amelyet James Fletcher, a NASA főigazgatója, vala­mint George Low, a NASA igazgatóhelyettese küldött a Szojuz—Apollo program szov­jet vezetőinek,' és legénysé­gének a program sikeres végrehajtása alkalmából. Szofinszkij elmondta; ezek­ben az órákban üdvözlőtáv- I iratok ezrei érkeznek a Szov_ I jet Tudományos Akadémiá­hoz a világ minden tájáról. Említést tett többék között a magyar űrkutatási bizott­ság üdvözletéről is, mely . ugyancsak csütörtökön érke­zett a szovjet fővárosba. * A közös szovjet—amerikai űrkísérletben részt vett Apol­lo amerikai űrhajó folytatta Föld körüli keringését. Az előre kijelölt program sze­rint az űrhajósok — Tho­mas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton — csü­törtökön hajnalban, közép­európai idő szerint 5 óra 20 perckor megkezdték nyolc­órás pihenőidejüket. Előző­leg, hajnali 2 óra tájban 211—212 kilométerre csök­kentették az űrhajó pályá- magasságát és leválasztották a parancsnoki fülkéről a fe­leslegessé vált összekapcsoló berendezést. Az AFP értesülése szerint az amerikai űrhajósoknak kedden sikerült — a csilla­gászat történetében először — . naprendszeren kívüli ibolyántúli sugárforrást lo­kalizálniuk. Az Apollo már (csütör­tökre) kitűzött leszállásával lezárul az amerikai űrprog­ram egyik szakasza. Több Apollo típusú űrhajót nem szándékoznak íelbocsátani. Még le sem szállt az utolsó Apollo és Houstonban máris 1300 úgynevezett szerződéses technikusnak kézbesítették ki a felmondólevelet. Ha­sonlóképpen járt 400 olyan technikus is, aki a Viking Mars-kutató programban vett részt. A Viking-program ke­retében augusztus 11-én és 21-én szondákat bocsátanak fel a Mars irányába. Ha minden rendben megy, a ! szondák leszállnak a bplygó felszínén és ott különböző méréseket, kutatásokat vé- . geznek. Az amerikai űrprog­ramot végrehajtó NASA költ­ségvetését — mint arról an­nak idején beszámoltunk — csaknem 40 millió dollárral csökkentették. Mindazonáltal továbbra is 10 000 szakem- Dert foglalkoztatnak az ame­rikai űrközpontban. |n«gy TELJESÍTMÉNYŰ. I nagyon olcsó az IMPORTALT nagyon olcso eintrif ugi. || ARA:1150 Ft OTP-hitel. CSAK a HERAVlUftfil kopható. KERAVIU^ VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍT: Küzdelmes kormányalakítási tárgyalások PortogáliÉbaD ■ Elsősorban szocialista párti intrikák közepette, meg-meg- újuló ellenforradalmi kísérletek hevében folytatódnak a por­tugál kormányalakítási tárgyalások. Képünkön a portugál belpolitikai élet néhány vezető személyisége: Costa Gomes, Saravia de Carvalho és Vasco Goncalvcs ! I Lisszabonban csütörtökön összeült a szárazföldi had­sereg tanácsa, amelynek 120 tagja a Fegyveres Erők Mozgalma közgyűlésének fe­lét teszi ki. (A légierő és a haditengerészet 00—60 tag­gal képviselteti magát a köz­gyűlésben.) Carlos Fabiao tábornok, aki a hadsereg tanácsának ülésén elnököl, kijelentette, hogy „Vasco Goncalves mi­niszterelnök politikai szere­pe vitán felül áll”. A csütörtöki tanácskozás minden jel szerint az MFA közgyűlésének pénteki ülését készíti elő. Vasco Goncalves kijelölt portugál miniszterelnök csü­törtökön folytatta tárgyalá­sait az ország vezető politi­kusaival és közgazdászaival az új kormány megalakítá­sáról. Találkozott a Fegyve­res Erők Mozgalmának (MFA) képviselőivel is. Csütörtökön részt vett az úgynevezett gazdasági kabinet ülésén, amelyen a pénzügyminiszter, a gazdasági koordinációs mi­niszter, a mezőgazdasági mi­niszter és a távközlési és szállításügyi miniszter ta­nácskozott. Nyugati megfi­gyelők az ülésből azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy a négy tárca minisztere a következő kormányban is a helyén marad. Európai biztonsági értekezlet A z Arab Szocialista Unió kairói kongresszusán jelentették be: Egyiptom hozzájárul a Sínai- félszigeten állomásozó ENSZ-csapatok mandá­tumának további három hónappal való meg­hosszabbításához. A népszerűén „kéksisako- sokhak” nevezett mintegy 4 ezer ENSZ-katona tartózkodási mandátuma tegnap járt volna le. s tíz nap­pal ezelőtt Kairó még úgy nyilatkozott, hogy nem áll módjában meghosszabbítani az ottmaradásukat. Miután azonban az ENSZ-csapatok jelenléte a térségben fontos stabilizációs tértyezö, a Biztonsági Tanács a hét elején hivatalos levélben kérte az egyiptomi kormányt döntése megváltoztatására. A BT ígéretet tett arra, hogy egy pil­lanatra sem „teszi jégre” a közel-keleti helyzetet. A je­lek szerint az üzenet a kívánt hatással járt és elhárította a válság újabb kiéleződésének a veszélyét. Ezzel kapcsolatban elsősorban két kérdés vetődik fel: 1. Mi a szerepük a Sínai-félszigelen (továbbá a szíriai Golan-fennsíkon) állomásozó ENSZ-csapatoknak. miért fontos a további otlmaradásuk? 2. Miért nem járult hoz­zá Kairó automatikusan a mandátum meghosszabbításá­hoz, illetve miért hagyta magát utóbb „rábeszélni?” A „kéksisakosok” a Sínai-félszigeten, illetve a Gola- non az izraeli és az arab fegyveres erőket szétválasztó ütközőzónában állomásoznak. A tüzszünet megóvása, megsértése esetén pedig a felelősség megállapítása a fó feladatuk. E csapatoknak a térségből való hirtelen kivo­nása ellen szól az 1967 tavaszán lezajlott veszélyes, intő példa. Akkor ugyanis — a néhai Nasszer elnök kérésére — az ENSZ-katonák távoztak posztjaikról, s Izrael ezt háborús oknak tekintve rövidesen elindította „megelőző- védekező” támadását arab szomszédjai ellen. Most sem volt rá garancia, hogy nem ismétlődik meg a történe­lem .... Hogy mi volt Kairó célja a látszólag egymásnak el­lentmondó két diplomáciai lépéssel? Elsősorban annak bizonyítása, hogy nem hajlandó hozzájárulni az izraeli agresszornak kedvező „se nem háború, se nem béke” állapot végnélküli meghosszabbításához. Része volt eb­ben annak is, hogy Izrael az utóbbi időben merevebb ál­láspontra helyezkedett a Sínai-félszigeten esedékes újabb csapatszétválasztással kapcsolatban, amelynek tető alá hozásában Kissinger amerikai külügyminiszter fáradozik. Valószínű, hogy Kairó a Biztonsági Tanácstól olyan újabb állásfoglalást vár, amely leszögezi: a megszállt arab terü­leteket vissza kell adni, valamint azt, hogy a csapatszét­választási megállapodások csupán az átfogó rendezés ré­szének tekintendők. A BT, amely csütörtökön este ült össze, hogy egy eleve eldöntött kérdésben, a „kéksisakosok” mandátumának meghosszabbításában dönisön, e sorok nyomdába küldé­séig még nem határozott az ügyben. Azonban mivel csu­pán formaságról van szó, biztosra vehető, hogy az ENSZ- katonák maradása mellett foglal állást. Vasárnap délután: Iliiül «aprít - tamil Már nyoflidában a záráÉk»!iiM Jelenleg Lausanne-ban nyomtatják az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát. Az eredeti, hat munkanyel­ven kidolgozott példányt sö­tétzöld bőrbe kötik és ara­nyozott címlappal 'látják el. Ezt a példányt fogják au­gusztus l-én Helsinkiben a résztvevő 35 állam legma­gasabb szintű politikai veze­tői aláírni, s a kötetet ez­után a finn külügyminiszté­riumban helyezik letétbe. Minden résztvevő állam és az ENSZ egy-egy másolatot kap az eredeti aláírások fak­szimiléivel. A Leman-tó (Genfi-tó) partján levő konferenciaköz­pont, ahol a diplomaták ta­nácskoztak, lassan kiürül. A titkárság ma költözik Hel­sinkibe. Népdalköreink fejlődéséről hónapról hónapra az ország más és más tájairól ad szí­nes tájékoztatót megyénk szülötte Béres János mű­vésztanár a Kossuth-rádió vasárnapi adásai közt elhang­zó „Népdalkörök országszer­te” címmel szerkesztett mű­sorában. Az immár kétéves ciklusban ez esztendőben Galgahévíz, Túra, Óbuda, Veresegyháza, Iregszemcse és legutóbb Isaszeg népdalköre szólalt meg. Most vasárnap, július 27-én a homrogdi Üj Élet Termelő- szövetkezet népdalköre sze­repel nyári riportkeretben a Kossuth-rádió 17.52-kor kez­dődő adásában. A kórus nép­dalcsokrait a tavaszi sátor­aljaújhelyi országos minősí­tőn '„országosan jól minő­sült” fokozattal értékelték. A kozmikus tevéksiység fii iasziia program sze­rint befeje­ződött a Szojuz—Apollo űr­repülés, amelynek eredmé­nyeként létrejött és két na­pon át közös legénységgel tevékenykedett az első nem­zetközi űrállomás. A televí­zió egyenes közvetítésekben számolt be a legfontosabb eseményekről, s a rádió, va­lamint a napilapok is be­számoltak a közös tevé­kenység valamennyi lénye­ges mozzanatáról. Az első nemzetközi űrprogram tel­jesítésének ‘átfogó értékelé­séhez hosszabb idő szüksé­ges. Azonban máris levonha­tunk néhány olyan követ­keztetést. amely a jövőre nézve hasznos tanulságul szolgál. Két különböző világhata­lom eltérő elvek szerint konstruált űrhajója között jött létre az összekapcsolás, egy olyan csatolóegység se­gítségével, amely áthidalta a két űrhajó élettani viszo­nyainak különbözőségét. Az egymást kölcsönösen meglá­togató űrhajósok nemcsak t udományos kísérleteiket vé­gezték közösen, hanem részt vettek egymás űrhajóinak, illetve ezek összekapcsolá­sával kialakított űrállomás­nak kölcsönös vezérlésében, orientálásában is. Mindezt éveken át tartó közös gya­korlás. felkészülés során sa­játították el. , De mit várhatunk a jövő közös űrrepüléseitől, ame­lyek a mostaninál lényege­sen nagyobb méretű és lét­számú űrállomásokkal zajla­nak majd le? Mindenek­előtt olyan ipari tevékeny­ségeket, amelyek közvetle­nül szolgálják életünket. Ma már mindnyájan természe­tesnek vesszük a tranziszto­ros zsebrádiót, televíziót, magnetofont, s mindazon eszközeinket, amelyek félve­zetőkkel működnek. Keve­sen tudják azonban, hogy milyen nagy tisztaságú anyagok szükségesek ehhez. Ez a nagy tisztaság hagyo­mányosan csak különleges és igen drága berendezések­kel érhető el: csak ilyenek­ben készíthetők olyan szu­pertisztaságú kristályok, amelyekből majd tranzisz­torok és más félvezetőit lesz­nek. A nagy tisztaságot erősen légritka térben — úgynevezett nagy és ultra- nagy vákuumban — végzett műveletekkel érik el. Ezért igen drágák a fél­vezető-alapanyagok, ame­lyek kilónkénti ára jóval felülmúlja az aranyét. Egyet­len félvezetőhöz szerencsére csak nagyon kevés ilyen anyag kell: egyetlen kiló alapanyagból több ezer. sőt tízezernyi tranzisztor készül­het. A Föld körüli pályán keringő űrállomáson, ahol a nagyvákuum természetes környezet, gazdaságosan és a mai technológiákkal a Föl­dön elérhetőnél nagyobb tisztasággal állíthatók elő a félvezetők alapanyagai. Ez utóbbi pedig egyértelműen minőségük javulását ered­ményezi. Felhasználhatók az űrállo­mások a levegőt, a vizeket, a talajt, egyszóval a ter­mészeti környezetünket szennyező források felderí­tésére, s a szennyezés okoz­ta károk felmérésére. így lehetővé válik a szennyezés megelőzése. megszüntetése, vagy a már meglevő szeny- nyezés terjedésének korlá­tozása, tehát az időben és hatásosan történő védekezés. PcillLSfl két példát ra- bdUpail gadtunk ki an­nak érzékeltetésére, hogy kozmikus környezetünk fel­keresése nem csupán tudo­mányos-technikai bravúr, vagy néhány tucat ember kedvtelése, hanem olyan tár­sadalmi szükséglet, amelyet az élet. a fejlődés hozott életre. És e kozmikus tevé­kenység hasznát bizonyítja az egész Földre kiterjedő televíziós közvetítés is, amelynek során az össze­kapcsolást ugyancsak me»* terséges égitestek — hírköz­lő holdak — felhasználásá­val juttatták el az esemé­nyekkel egyidőben vala­mennyi országba.

Next

/
Thumbnails
Contents