Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

1975. július 20., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 Cl Tgßdomäwy — Rét szék varázslata... Az ezüst karrierje Az ezüst világpiaci ára az utóbbi másfél-két évtized­ben folyamatosan emelkedik, 6 a szakemberek véleménye szerint nincs messze az idő, amikor értéke eléri, majd meghaladja az aranyét. En­nek következtében sók or­szágban az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ezüst.tartal- mú pénzérmék a névérté­kűknél máris jóval többet érnek. A nemesfémeket — köztük az ezüstöt is — nőm az ék­szeripari felhasználásuk te­szi különösen értékessé és keresetté, hanem az ipar egy­re növekvő igényei „verik fel” az árukat. Az elektro­technikában, a félvezetőgyár­tásban, a kriotechnikában, a rakétatechnikában ugyanis ma még pótolhatatlanok a nemesfémek egyedülálló tu­lajdonságai (korróz.iómentes- ség, vegvi hatásokkal szem­beni közömbösség stb.). Mindez még nem ad magya­rázatot arra, hogy miért ha­ladunk az arany „trónfosz­tása” felé, hiszen az igények normális növekedésével álta­Ilyen gondok közepette nem csodálható, hogy világ­szerte minden alkalmat meg­ragadnak az ezüst, felkutatá­sára, felvásárlására és visz- szanyerésére. Ez utóbbira jó példa az a módszer, amijvel a fotóipar által felhasznált sok ezer tonna ezüst, egy ré­szét igyekeznek megmenteni. A fotófilmek kidolgozása során a rögzítő (fixáló) nát- riumtioszulfát-oldat e/.üst- bromidot old ki a fényérzé­keny emulzióból. A rögzítő­fürdő általában 3 ezrelék ezüstöt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy 100(1 liter oldat ezüsttartalma kb. 3 kilo­gramm. Kiszámították, hogy érdemes összegyűjteni a fotó­laboratóriumokból az egyéb­ként- elfolyatásra ítélt rög- zitóoldatot és „kitermelni” belőle az ezüstöt. Hazánkban jelenleg az Ál­lami Pénzverő foglalkozik a fotólaboratóriumok egy ré­széből begyűjtött fixiroldat- ból, illetve a régi filmek (többnyire röntgenfilmek) felületi emulziórétegéből való Iában a bányászati teljesít­mények fokozódása is lépést tart. Az ezüstnek azonban van egy felhasználási területe — a film- és fotóipar —, amely hihetetlenül nagy mennyisé­get igényel e nemesfém ve- gyületeiböl. Még remény sincs rá, hogy egyhamar si­kerülne az ezüslhaloidok nél­küli fotóanyagokat nélkülöz­ni. Napjainkban az a hely­zet, hogy a világ ezüstter­melésének egyharmadát pénzverésre használják fel, egyharmadára a fényképé­szeti ipar tart igényt, s csu­pán a fennmaradó rész áll egyéb ipari célok és az ék­szer-, dísztárgykészítők ren­delkezésére. Az ezüstszükséglet már évek óta sokkal nagyobb, mint. a termelés, s a különb­séget csak a felhalmozott készletekből lehet fedezni. Ráadásul az ezüst termelését igen nehéz fokozni, mert nem önálló bányászati ter­mék, hanem az ércekben más fémek „kísórőjeként” fordul elő. ezüstvisszanyeréssel. A rög­zítőoldatból évi egy tonna, a filmekről pediig másfél ton­na ezüsthöz jutnak hozzá. A szakemberek becslése szerint ezenkívül még évente öt-hat tonna színezüstöt nyelnek el a' csatornák, a szenriyviz- emésztő gödrök. Egyik kutatóintézetünk olyan készüléket fejlesztett ki. amellyel „házilag” el le- hét végezni az ezüstkinye- rést, tehát elmaradhat a be­gyűjtés, a szállítás és a tá­rolás sokféle gondja, s a környezetszennyezés is csök­kenhet. A készülék elektroli- tikus módszerrel választja ki a fixálóoldatból az ezüstöt, akként, hogy a munkaidő végeztével a fürdőbe egy anódot és egy katódot sül­lyesztenek, amelyet áram­körbe kapcsolnak az éjsza­kai órákra. Reggelre a káló­don ezüst válik ki, a rögzítő- oldat pedig mintegy „meg­fiatalodik”, így jóval tovább használható. E berendezést persze az ország több száz kisebb-na- gyobb fotólaboratóriuma szá­mára készítik. Ezért jó tud­ni. hogy az amatőr fotósok akként „termelhetik ki” az ezüstöt, hogy az előzőleg lu- gosített • fixálófürdöhüz 10 százalékos nátriumszulfid- oldatol öntenek. Ennek hatá­sára dús fekete ezüslszulfid- csapadék képződik, amely gyorsan leülepszik. Az üle­dékről a letisztult oldatot le kell szívni, majd melegíteni kell a visszamaradt viz eltá­volítása érdekében. Végül szűrőpapíron lehet megszárí­tani az 50—60 százalék ezüs­töt tartalmazó port. Itt említjük meg, hogy az jVDK-ban úgy oldják meg az ezüst visszanyerését, hogy a rögzítőoldatot olyan „patro­non” vezetik át, amely gcél- forgáccsal van megtöltve, ezen az ezüst megiapad. A patron 100—150 grammnyi ezüst fel­vétele után „merül ki” (eny- tnyi ezüstöt lehet kivonni 600 tekercs film fixálására hasz­nált rögzítőoldatból). Ä „sokoldalú’5 ezüst Az ezüst felhasználási köre — az 'említett alkalmazási területeken túl — rendkívül széles körű. Laboratóriumi tégelyek és csészék előállítá­sára éppúgy használják, mint tükrök és hőpalackok bevo­nására, vagy katalizátorként a vegyiparban. Az ezüst, erősen antiszepti- kus hatású. A tejsavas ezüst ezerszeres hígításban is öt percen belül elpusztítja a legtöbb baktériumot. Ennek alapján a gyógyászati hasz­nálata igen sökrétü. Kötszer­ként baktériumölő ezüstíóli- át. hoznak forgalomba, vala­mint ezüsttel impregnált mullpólyát. Újabban az ezüst-aeroszolokat nátha és szamárköhögés ellen ajánl­ják az orvosok. Kísérletek folynak víz, jég és üdítő ita­lok kis mennyiségű kolloid- ezüsttel való csíramentesíté­sére, tartósítására is. B. I. „Ezüstbánya’’ a laboratóriumban ra n 1975. július 17-t állapotnak megfelelően Átlagos nedvességtartalom Öntözési vízigény Tájegység Jellemző talaj 0,3-ig %-ban 0.5-ig 1.0-ig 1.5-ig mm-ben 0,3-ig 0,5-ig Bodrogköz homok 5,0 6,1 6,0 7.0 50 80 réti agyag 10,0 17,4 21,0 28,8 53 53 Tokaj-Iiegyalja csernozjom barna (kötött) 27,0 24,4 23,6 22,0 14 27 Taktaköz kötött agvag 16,9 10,3 21,2 20,0 31 40 I-lernád-völgy humuszos öntés (kötött) 26,6 24.8 26,3 26,2 0 4 Sajó-vöigy kötött agyag 33,6 33,6 38,6 38,5 3 6 Dél-Borsod mezóségi agyag 14,5 15,4 17,7 17,8 24 35 Megjegyzés: Ha a kérdéses talaj a jellemzőnél lazább 10—20 százalékkal kisebb, ha kötöttebb, 5—10 százalékkal nagyobb öntözővíz szükséges a talaj fel­Bővebb felvilágosítás a Miskolc 18-815 felefonszámon kapható. Hány munkahelyi légkör romlik el az ember háta mögötti áskálódás, vádas­kodás miatt? Nem a sür­gető határidő, vagy az időnkénti túlfeszített mun­katempó kezdi ki az embe­rek idegrendszerét, hanem a suttogás, az ismeretlen rágalmazók „állításainak” hatásai. A bajkeverők sohasem állnak ki nyíltan. Mindig másokkal takaróznak. Ha valakit ki akarnak kezde­ni, refrénszerű a szövegük: — Én nem láttam, de X- rői... vagy Y-ról azt mond­ják, hogy ... — és ez. min­den lehet, csak dicséret nem. Terjesztik mindenütt a maguk kitalálta meséket, mint mások kijelentéseit és sajnos addig duruzsolnak, míg nem egy esetben jó­hiszemű és becsületes em­bereket is félrevezetnek ve­le. Lehet, sőt a legtöbb esetben, aki ellen a mérge­zett nyilak irányulnak, nem is tud a róla terjesztett rá­galmakról, csak értetlenül látja, hogy kerülik munka­társai, s fagyossá válik a légkör körülötte. Csupán ismeretlen ellensége ál ve­le szóba, aki annyira aljas, hogy barátságot színlelve — bizonyítja, hogy minden­kivel jóba van, sőt még a tárgyilagos bíró szerepét is vállalja. Az „azt mondták...” — szövegek hány vezetőt té­vesztettek meg, mely addig csengett- a fülükben, míg fontos tárgyalásokon, dön­téseknél már mint elfoga­dott tényt közölték: ,;X. nem kaphat prémiumot, mert azt mondták róla .. ., vagy Y-t nem lehet előlép­tetni, mert azt mondták!” ördögi kör! Védekezni sem lehet ellene?! Dehogy nem! Egyszerű, de kitűnő mód­szert vezetett be a rágal­mak megszüntetésére az egyik miskolci intézmény vezetője. Szobájában író­asztala előtt két széket ál­lított egymással szembe. Amikor valakitől, valakire „azt mondták”... — kije­lentést hallotta, nagyon kedvesen leültette az ille­tőt az egyik székre és már vette a telefont, hívulta az érdekeltet, aki természete­sen a másik széken foglalt helyet. Ezek után a „ter­jesztőt” felkérte az elhang­zottak megismétlésére. Amennyiben nem a rá­galmazó ült a „rossz” szé­ken, rögtön megmondta, hogy kitől hallotta az „azt mondtákot”, csakhogy sza­badulni tudjon kellemetlen helyzetéből. Helycsere tör­tént. És ez többször is meg­ismétlődött mindaddig, míg horogra nem akadt a tettes, aki már csak azt válaszol­ta, hogy „azt mondták .. csak azt nem tudta meg­mondani, hogy neki ki mondta. Azt már nem részlete­zem, hogy ezek után a ve­zető neki mit mondott. A szembeállított két szék hatása „varázslatos” volt. Bizonyára máshol is be­válna ez a csoda gyógy­mód. Csupán két szék kell hozzá!... Imreli József Mindem Hölgyismerösöm gondter­helten mesélte, mennyire megnehezítik dolgát napja­ink életszokásai és azzal ösz- szefüggésben a férfidivat vál­tozásai: — Veszedelmesen közeleg kedves férfiismerősöm veve- napja, s én már hetek óta azon töprengek, mivel lep­jem meg, mit ajándékozzak neki. Sorra vettem, mi jöhet számításba, minek örülne, s használná is. Nem vagyunk olyan kapcsolatban, hogy fe­hérneműt, . vagy egyéb ha­sonló jellegű dolgot vegyek, meg egyébként is az kevés­sé ajándék jellegű. Töpreng­tem, mit is vettek korábban a fcrfi-aknak. Egészen hosszú lista kerekedett ki. És min­den egyes tételénél kudarc. Elővett egy cédulát és ar­ról olvasta: — Hajdan divat volt nyak­sálat 'venni. Sokait most is veszik, de az én esetemben nem jó. Férfiismerősöm nem hord sálat, műszőrme szegé- sű divatkabátjához nem kell soha, A sálat hát kihúztam, A nyakkendő következett a listán. Van neki vagy har­minc darab, de sohasem hordja, mert szerinte az ing­pulóver, meg a garbó nyakú ing, nyáron meg a könnyű kihajtott galléros sokkal praktikusabb a hagyományos ingnél, ezekhez pedig nem kell nyakkendő. Ugyancsak kihúzhattam a listáról most már a nyakkendőbe való dísztűi és a mandzsettagom­bot is. öv, vagy népszerűb­ben nadrágszíj következett a listán. Az sem kell, mert egy kimustrált, zsírosra fc- nyesedett, öreg katonai de­rékszíj látja el nála ezt a funkciói, merthogy most ez a divat, — Nem dohányzik vélet­lenül a kedves ismerős? — kérdeztem. — De igen. Gondoltam is cigarettatárcára, itt van a lis­tán. él cg valami szipkára, de most a színes doboz van di­vatban, meg a hosszú filte­res cigaretta, amihez nem kell a szipka, öngyújtója meg van néhány, benzines és gázos egyaránt, de gyufát használ. Gondoltam írókész­letre, amit az otthoni Író­asztalra lehet lenni, de nem szereti a szokványos dísze­ket, amiket nem használ, s csak a helyet fogyasztja az amúgy is kis lakásban. Töl­tőtoll sem kell, mert a legol­csóbb golyóstollat használja, ami a farmernadrág zsebébe lleakasztható. Akartam venni valami szép levéllárcát, ami­ben iratokat, meg papírpénzt tartottak valaha a férfiak, de ó a személyi igazolványát a farzsebében hordja a pénzt hol ide, hol oda gyűri, ha valamit magával kell vin­nie, azt tenyérnyi kis tás­kába rakja, azt meg a csuk­lóján lógatja. Egyébként sem hord zakót, aminek a belső zsebébe a levéltárodt tehet­né. mert most a kardigán, meg a farmer-dzseki a di­vat. J'alán mondanom sem kell, hogy az aprópénznek való tárcára sincs szüksége. V égiggondoltam én sok mindent, de az clctszokások, meg a mai férfidivat szinte mindent letöröltek az aján­déklistáról. — Amikor már minden ötletből kifogytam, felkeres­tem egyik barátját, hogy megtud jani. minek örülne legjobban, mi az. ami aján­dék is, praktikus is. amit szeret. Pofonegyszerű volt a válasz. Már meg is vásárol­tam két üveg külföldi ko- nuakot. Ennek biztosan örül­ni. fog ... Változhatnak az életszokások, változhat a di­vat, minden út az italhoz vezet... Benedek Miklós Matyi” yándorútja históriájának diadalát ja. A„Ládas Az irodalmi termék a múlt század közepéig szabad pré­da volt, a szerzői jogot nem ismerték. Bárki bármit ere­deti. vagy megváltoztatott szöveggel újranyomtathatott, átdolgozva saját neve alatt kiadhatott. Hogy ez mennyi­re így volt. ezt hazai vi­szonylatban legjobban talán a Ludas Matyi vándordíja bizonyítja. Fazekas Mihály. 1804-ben fejezte be híres költeményét, a hexameterben írt „eredeti regét”. Kéziratát elküldte Kazinczy Ferencnek, de mi­dőn kedvezőtlen bírálattal kapta tőle vissza, nem adta ki nyomtatásban. Szerencsé­re barátainak megmutatta, s ezek nem osztották a szép-' halmi mester szigorú és igaz­ságtalan Ítéletét. Közülük többnek annyira megtetszett, hogy leírta és másoknak is odaadta a Ludas Matyi szö­vegét. Egyre több másolat járt az országban kézről kézre, s egy ilyen — megle­hetősen elrontott szöveggel — a Becsben tanuló Kere­kes Ferenchez is eljutott. Kerekes nem tudta, hogy ki az írója, s ezért 1815-ben név nélkül kinyomalta, anél­kül. hogy Fazekas beleegye­zését megkapta volna. A bécsi kiadással kezdő-. dött. el a parasztnyúzó föl-1 desúr megbüntetése vidám I Megismertek az egész or­szágban, negyven további ki­adásban nyomtatták ki. Meg­tetszett Balog István szín- igazgatónak is. alti 1815-től 1839-ig önálló társulattal járta be az országot. Társu­lata szegényes repertoárját több átdolgozott darabbal bővítette, (így darabot. írt Csokonai Dorottyájából is. A siker lehetőségét látta a Lúdas Matyiban, 1838-ban átformálta színművé, tele­tűzdelte énekes betétekkel, a szereplők számát tündérek­kel és manókkal szaporította meg. Fazekas pompás hu­mora kimaradt az átdolgo­zásból. de a vidék közönsé­ge így is megtapsolta, sőt később a Nemzeti Színház is előadta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents