Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1975, július 20., vasárnap n Minden pontosan, az ütemterv szerint haladt A houstoni Johnson-köz- pontban beszélgetőtársaim: dr. A. Aldridge, a program amerikai műszaki igazgató- helyettese és dr. I,. Nichol­son, az igazgató műszaki se­gítőtársa. Mind a ketten fiatalok, akárcsak a kozmo- nautikában dolgozó tudósok zöme. illőre kell bocsátanom, hogy akkor jártam a köz­pontban, amikor már vala­mennyi műszaki problémát megoldották. Beköszöntött az utolsó szakasz: a közös űr­repülés és űrhajó-összekap­csolás megszervezésének ki­dolgozása. Minden pontosan az ütemterv szerint haladt. A houstoni szakemberek igen jó véleménnyel voltak a szovjet és amerikai kuta­tók, mérnökök, űrhajósok közös munkájáról: — Szerintünk az első kí­sérlethez készített kapcsoló- rendszer teljesen érett konst­rukció, amely íelhasználható a következő űrrepüléseknél is — mondta Nicholson. — Ily módon mai erőfe­szítéseink megalapozták a következő űrkutatásokban való együttműködést — egé­szítette ki kollégája szavait Aldridge. Megkérdeztem, mi a véle­ményük az oly bonyolult és hosszadalmas munka részve­vőinek emberi kapcsolatai­ról. — Szívesen mondunk vé­leményt, jóllehet mérnökök vagyunk, nem pedig pszicho­lógusok. Az Apollo—Szojuz program minden részvevő­jének munkájában — hang­súlyozzuk — nagyszerű köl­csönös megértést ériünk el. Kétségtelen: nemcsak olyan műszaki szakemberekké vál­tunk. akiknek gondolatai á közös célért működnek együtt, hanem barátok is lettünk. Ügy véljük, hogy ez az űrrepülés bebizonyít­ja: minden nehézség ellené­re közösen munkálkodhat­nak majd a technika más szféráiban tevékenykedő szakemberek is országaink, az egész emberiség javára. A beszélgetés után elin­dultunk, hogy megtekintsük az Apollo—Szojuz program­mal kapcsolatos technikát. Odakint utolért bennünket egy fiatalember, hosszú te­lexszalaggal a kezében: — Nicholson doktor! Ön­nek küldi Busujev profesz- szor Moszkvából! A telexszalag a kérdések özönét tartalmazta, amelyek­re a Busujev-csoport választ vár a legközelebbi Houston— Moszkva közötti telefonbe­szélgetéskor. Ha már az információ ke­rült szóba, megjegyzem: K. Busujev igen jó vélemény­nyel volt a dokumentáció­készítés amerikai rendszeré­ről, amelynél a témákat és altémákat számsorok jelzik. Azt is helyesnek tartotta, hogy a feljegyzések készíté­sekor az amerikai kollégák nem fordítanak túl sok időt a fogalmazás csiszolására. Nem a stílus, hanem a gon­dolat a fontos! G. Osztroumov az APN munkatársa Előkészületek az Éj kollektív szerződések megkötésére A most érvényben levő 1971—75. évekre szóló kol­lektív szerződések az év vé­gén lejárnak. A vállalatok­nál napirendre került az 1976—1980. évi kollektív szerződések előkészítése. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a munkaügyi miniszter és a SZOT közös irányelveket adott ki, ame­lyek segítik a gazdálkodó szerveket a kollektív szer­ződések helyes tartalmának meghatározásában. A kollektív szerződéseket — amint azt a Munkaügyi Minisztérium munkajogi fő­osztályán elmondották — a vállalati középtávú tervek­kel összhangban és azokkal párhuzamosan kell előkészí­teni. Erre azért van szük­ség. mert a jó szerződésnek összhangban kell lennie az ötödik ötéves tervidőszak alapvető munkaügyi é.s szo­ciálpolitikai célkitűzéseivel és a vállalatok, intézmények tervíeladataival. Helyes gya­korlat az, ha a vállalatok­nál előbb a célokról és a megvalósítás eszközeiről ké­szítenek tervezetei, amit szé­les. körben megvitatnak a dolgozókkal. Ily módon a szerződés erőteljesebben tá­mogathatja a vállalatok tér, melési és gazdasági céljainak megvalósítását. A kollektív szerződés előkészítésének második ütemében állítják össze a szövegtervezetet, amely a kollektív szerződé­sekben már a dolgozók ész­revételeit és javaslatait is tartalmazza. (A minisztérium munkaügyi főosztálya ennek elkészítéséhez később tájé­koztatóval ad majd segítsé­get.) A kollektív szerződések célkitűzéseinek és szöveg­szerű i kidolgozásának mód­szereit, a korábbi évek ta­pasztalatai alapján az irány­elvek ugyancsak összefoglal­ják. Leszögezik, hogy a kol­lektív szerződés megkötését megelőző előkészítő tevé­kenység megszervezése és az ellenőrzés a vállalati igazga­tó és a vállalati szakszerve­zeti szerv titkárának közös feladata. Az irányelvek a kollektív szerződések előké­szítésének és megkötésének munkamódszereit is tarlai- mazzák. A szerződéstervezet főbb részeinek kidolgozásá­ra munkabizottságokat cél­szerű létrehozni, ezekbe a kérdést legjobban . ismerő vállalati szakembereket, gaz­dasági é.s szakszervezeti ve­zetőket é.s a fiatalok, va­lamint a nők képviselőit kell meghívni. A Ferihegyi repülőtéren működő MHSZ radioklubnak sike­rült vennie a Szojuz és Apollo űrhajók rádióadásait. Elő­ször július 17-cn, röviddel az összekapcsolás után, a Madrid felett repülő űrhajók adását sikerült magnetofonra rögzíte­ni. A képen: a különleges földgömb a rádiós szobában az összekapcsolt űrhajok palya Glafkosz Kleridesz, a cip­rusi görög közös- ;g vezetője tegnap Nicosiában határo­zottan elutasította és „teljes mértékben elfogadhatatlan­nak” nevezte Rauf Denktas- nak, a ciprusi török közös­ség vezetőjének egy ideigle­nes kormány felállítására tett javaslatát. Kleridesz hangsúlyozta, hogy a ciprusi török vezető javaslata a tör­vényes és nemzetközi elis­meréssel rendelkező ciprusi kormány felszámolására irá­nyul. „Semmiféle ideiglenes kormány nem lehetséges, mert a török csapatok to­vábbra is megszállva tart­ják az ország jelentős terü­mutatja. Jeteit” — mondotta Kleridesz. A szigetország ellen indí- ' tott török fegyveres invázió egyéves évfordulójának elő. j estéjén Kleridesz rámuta- j tott, hogy Denkías javaslata ' a ciprusi probléma valósá­gos rendezésének elodázásá­ra irányul. A két közösség vezetője július 24-én Becsben talál­kozik egymással, Kurt Wald­heim ENSZ-főlitkár jelenlé­tében. Kleridesz nyilatkoza­ta azonban arra enged kö­vetkeztetni, hogy a két po­litikus álláspontja csöppet sem közeledett egymáshoz a konfliktus rendezését ille­tően. Velil vagyunk, a legújabb kor történelmi dátumává vált július 20-a. Huszonegy éve ezen a napon fogadták el Genfben a gyarmatosító Franciaország indokínai háborújának vé­get: vető egyezményeket. Közülük a Vietnamra vonatkozó egyezményben elismerték Vietnam függetlenségét, egységet és területi önállóságát. Ma, július 20-a nemcsak az emlékezés, hanem, a Vietnam melletti nemzetközi szolidaritás napja is. A vietnami nép harmincéves függetlenségi harca az idén április 30-án Dél- Vietnam teljes felszabadításával győzelmesen befejeződött ugyan, de Vietnam népe most a győzelem után is igényt tart a világ haladó erőinek támogatására, szolidaritására. A Vietnam elhagyására kényszeritett amerikai agresszorok romokat, gazdaságilag tönkretett országrészt hagytak maguk után. Vietnam népe az északi és déli övezetben egyaránt számít a haladó világ, mindenekelőtt a szocialista országok támogatására. A szocialista országok szolidaritásából fakadó segítségnyújtását méltatván a Felszabadult Saigon című napilap hangsúlyozta: „A Szovjetunió é.s a többi szocialista ország azzal, hogy élelmiszert, műtrágyái; é.s kőolajipari ter­mékeket szállít Dél-Vietnamba, kiemelkedően fontos szerepet játszik a gazdasági élet normalizálásában”. Az Egyesült Államok április végén Saigon,1 s egész Dél- Vietnam elhagyására kényszerült ugyan, de az 1973-i párizsi egyezmény előírásai alapján még komoly kötelezettségei van­nak Vietnammal kapcsolatban. A Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, Pham Van Dong éppen a napokban az amerikai képviselők egyik csoportjához intézett levelében arra emlékeztetett: az Egyesült Államoknak a párizsi egyez­mény előírásainak megfelelően hozzá kell járulnia a két, vietnami övezet háborús sebeinek begyógyitásához, újjáépí­téséhez. Az Egyesült Államok vonakodik teljesíteni e köte­lességét azzal az elfogadhatatlan érveléssel, hogy a párizsi egyezmény túlhaladott. Pham Van Dong miniszterelnök leve­lében félreérthetetlenül értésére adta: a vietnami nép ra­gaszkodik az Egyesült Államokra háruló kötelezettség meg­tartásához. A világ haladó erőit — köztük népünket — a vietnami néppel együtt örömmel tölti el a kivívott történelmi győze­lem. Vietnam népe Északon és Délen egyaránt, most, a béke beköszöntésével, a békés építőmunka megkezdésével is szá­míthat a haladó erők szolidaritására. Népünk fogadalma — Veled vagyunk Vietnam! — most, az alkotás időszakában is időszerű. LÁGHIRADG Kétszáz újságíró vett részt Moszkvában azon a sajtó- konferencián. amelyet az űrben tartózkodó szovjet és amerikai kozmonauták tartottak. lyes találkozókra és rpeg- beszélésekre a konferencia kapcsán. Tisztázódott a gyakorlati munkarend is, sorsolás döntötte el, hogy hazánk képviselője például a tizennyolcadik lesz a szónokok sorrendjében. Helsinki — a józan ész, Európa, az együttműködé­si szándék győzelme. Egy folyamat befejeződése, amelynek során eltávolod­tunk a hidegháborútól és általános elfogadásra talál­tak földrészeink új reali­tásai. Ugyanakkor egy új folyamat kezdete is, hiszen a biztonsági okmány elha­tározásait, javaslafait, szó­noklatait át kell ültetni a gyakorlatba, alkalmazni kell azokat a mindennapok során. Friss, a héten tör­tént eseménynél maradva, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások résztvevői úgy fejezték be újabb üléssza­kukat, hogy egyes NATO- országok magatartása kö­vetkeztében ismét nem szólhattunk lényeges előre­haladásról. Pedig a politi­kai enyhülést meg kel! erősítenie, alá kell támasz­tania a katonai enyhülés­nek is. Bonyolulttá vált a belső helyzet az érthetően egyik legtöbbet szereplő európai országban, Portugáliában is. A szocialisták és a de­mokrata néppártialt kivál­tak a kormányból, s ezzel új válságot idéztek elő. Lisszabonban lázas tanács­kozások folynak: milyen legyen az új kabinet, s ehhez a Fegyveres Erők Mozgalmán belül is egyet­értésre kell jutni. Közben az ellenzékbe vonult pár-' tok tömegtüntetéseket szer­veznek az ország lcgelrpa­rácloftabb, északi részén, amire a haladó erők meg­felelő válaszlépéseket tesz­nek, barikádépítéssel gá­tolják meg a zavargásokat. Portugália volt az egyik fő téma a közös piaci ki- .lencek brüsszeli csúcstalál­kozóján is. Végül is olyan kompromisszum született, hogy nem vetik el a segé­lyezést, de arra csak ak­kor kerülhet sor, ha Por­tugáliában többpártrend­szeren alapuló polgári de­mokratikus államformát hoznak létre. Űj fejlemények jelent­keztek a közel-keleti vál­ságban. Július 24-én lejár a Sinai-félszigeten, az egyiptomi és izraeli csapa­tok közötti övezetben tar­tózkodó ENSZ-hadcrő man­dátuma. Kairó most beje­lentette, hogy csak új ala­pon hajlandó ehhez hozzá­járulni. Egyiptomi részről ugyan nem tértek ki bő­vebben arra, hogy ez pon­tosan mit jelentene, de fel­tételezések szerint a ko­rábbi ENSZ-határozatok megismétlését és hangsú­lyosabbá tételét kívánják. A Jtairói döntés hátteré­ben az az egyiptomi csa­lódon.ság jelentkezhet, hogy az amerikai közvetítésbe és eg.y újabb részmegállupo- dásba vetett remények még mindig nem teljesülhetlek. Csakhogy — s erre a nyu­gati sajtó egy része is rá­mutat — amikor Egyiptom külön utakat keresett, ön­magát gyengítette, saját tárgyalási pozícióit rontot­ta. Amint nem segítették elő az egyiptomi nemzeti érdekeket azok a szovjet­ellenes felhangok sem, amelyeket a héten éppen a Pravda bírált... S egy pillantás a nyugati féltekére. San Jóséban, a Costa Rica-i fővárosban az Amerikai Államok Szerve­zetének ülésen — minden valószínűség • szerint — hi­vatalosan is feloldják a Kuba-ellenes blokádot. Kozmikus távlatokat és percre kiszabott időket kapott ez az eltelt hét. Egymilliárd televíziónéző­vel együtt magunk is fe­szült figyelemmel kísértük a Szojuz—Apollo program minden mozzanatát, az űr­ből történt közvetítéseket és földi visszhangjaikat. Brezsnyev és Ford üzene­te, a nagyszámú kommen­tár egyaránt bizonyíthatta, hogy a kísérlet korszakal­kotó tudományos jelentő­sége mellett a kölcsönös bizalmat, az enyhülést, az egyetemes békés egymás mellett élést is leőbbrevit- te. A gondos előkészületek és a kiváló feltételek kö­vetkeztében az űrbéli dok­kolást három perccel a ki­tűzött időpont előtt sike­rült végrehajtani. A hét legfontosabb földi „ríokko- lásánál”. — hogy kölcsön­vegyük az összekapcsoló­dást jejző, általánossá vált kifejezést —• már volt né­mi késedelem. Péntek éj­fél lett volna a legvégső határidő, de a genfi kon­ferenciaközpontban csak szombatra virradóan, haj­nali két óra negyvenkét perckor született meg a döntés: hivatalosan beje­lentették, hogy július 30- án. Helsinkiben összeül az EBK záró szakasza. Hosszú, sokéves, sőt év­tizedes küzdelem eredmé­nye lesz az eddigi legszé­lesebb csúcsértekezlet, 33 európai és két észak-ame­rikai ország részvételével. Lehetőséget ad az európai biztonság százhúsz oldalas alapokmányának ünnepé­lyes elfogadására (2450 ülé­sen fogalmazták meg), a párt- és államvezetők nyi­latkozataira, újabb szemé-

Next

/
Thumbnails
Contents