Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

1975. július 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 SO eves a tanulóképzés a jármű javít óban n Ádám Antal hegesztési varratot köszörül Bak Ferenc szak­oktató felügyelete mellett. Fotó: Szabados György ■ Szakmunkásképzés: az ipar, a kereskedelem cs a mező- gazdaság szakembereinek szak­mai képzése. Szakmunkásképp zés folyik a szakközépiskolák­ban (az 1961. oktatási törvény életbelépése óta), az iparita­nuló iskolákban (á mcnctilcg, de még hosszabb ideig), üze­mekben a dolgozók tovább­képzésével . . . Az egyes szak­mákban előírt tanulmányi idő (1—3 év) leteltével a tanulók vizsgabizottság előtt a anult szakma elméletéből és gyakor­latából szakmunkásvizsgát tesz­nek, amelyet sikertelenség ese­tén meg kill ismételni. (Üj magyar lexikon) A MÁV Miskolci Jármű­javító Üzeme 115 éves múlt­ra tekinthet vissza. Az egy­kori krónikák szerint 80 év­vel ezelőtt, 1895-ben az üzem egyik épületében megnyitot­ták azt a tanműhelyt, amely arra volt hivatott, hogy biz­tosítsa a járműjavító szak­ma elsajátítását, a szakmun­kásképzést. A múltban kutatva kide­rült, hogy a hajdani MÁV Miskolci Műhelyben a tan­műhely és a tanonciskola már az 1893/94-es tanévben megkezdte munkáját, de már korábban is, az 1891-es év­ben is beszéltek tanonckép­zésről. Igaz, hogy iskola, vagyis elméleti képzés nél­kül. A tanműhelyt 1944-ben a visszavonuló német csapa­tok felrobbantották. A képzés 1945-ben egy ideiglenes épületben ismét megkezdődött, majd többszö­ri helyváltoztatás után 1969- ben egy modern, minden igényt kielégítő tanműhelyt kapott a járműjavító, ahol az egykori, pofonokkal teli ta- noncéveket lassan még hír­ből sem ismerő fiatalok kor­szerű körülmények között sa­játíthatják el a járműlaka­tos, az esztergályos, a he­gesztő, a villanyszerelő, a festő-mázoló, az asztalos és ,a kovács szakmákat. (Rónaszéki László, osztályve­zető: — Jelenleg 140 szakmun­kástanulónk van. Az utóbbi években csökkent az érdeklő­dés a vasas szakmák iránt. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a lehetőségeinkhez mér­ten minden támogatást, segít­séget megadjunk a nálunk ta­nuló fiataloknak. így többek között 96 gyerekkel társadalmi ösztöndíjas szerződést kötöt­tünk.) Alacsony, tömzsi, szőke hajú, s pirulós fiú Ádám Antal, aki szeptembertől már harmadéves járműlaka­tos. Még nem felnőtt, de már nem is gyerek. — Mi volt a mai ebéd? •— Borsóleves és túróscsu­sza. — Elég, amit az üzemi konyhán adnak? — Ajaj!... Bőségesen. A levesből mindenki annyit szed, amennyi jólesik ... — És ezért te mennyit fi­zetsz? — Naponta egy forintot.. A többit az üzem fizeti. — Dolgozik valaki a csa­ládból a vasútnál? — Édesapám ... Ö a Gö- möri pályaudvaron felvigyá­zó. — Miért éppen ezt a szak­mát választottad ? — Egyszer az általános iskolában felsorolták, hogy hová lehet jelentkezni to­vábbtanulásra ... Én ezt vá­lasztottam. Igaz, hogy a bá­tyám is segített, ő ugyanis a MÁV gépállomáson ka­rosszérialakatos.-i- Hol könnyebb: az is­kolában, vagy a műhelyben? — Jobban szeretek dol­gozni ... Érdekesebb, izgal­masabb. — Mik ä terveid? Szak­munkásvizsga után itt ma­radsz az üzemben? — Természetesen! A la­káshoz is közel van, én ugyanis Szihalomról járok be. Kapok szabadjegyet is. És itt van a társadalmi ösz­töndíj. Havonta ötszáz fo­rintot fizet az üzem és sze­retnék továbbtanulni. Az úgynevezett B-kategóriás, te­hát emelt szintű oktatásban veszek részt. A szakmun-1 kásvizsga után beiratkozha­tom a szakközépiskola har­madik osztályába. (Varga Zoltán igazgató: — Az üzem vezetősége arra tü­lekszik, hogy a megfelelő utánpótlást biz osítsa. Segítjük a fiatalokat a munkában és a tanulásban. Kedvezményeket adunk részükre, hogy szakmai és politikni tudásukat gyara­pítsák, A Harmadévesek már az üzemcsarnokokban, a cso­portokban dolgoznak és a szakmunkásvizsga -után "—io forintos órabéreket kapnak — kezdő fizetésként.) Tóth Lajos a többtenge­lyes teherkocsijavító mű­helyben dolgozik, Rozgonyi István csoportjában. Néhány héttel ezelőtt szerezte meg a szakmunkásvizsgát. Járműla­katos. — Hogyan sikerült a vizs­ga? — Elégedett vagyok. Né­gyessel végeztem... — Az órabér? .:: ■— Kilenchatvanat kapok.- Kezdetnek nem rossz. — Milyen brigádban dol­gozni ? — Őszintén szólva egy ki­csit még szokatlan ... Más, mint amikor tanuló voltam. Egyébként jól érzem ma­gam, az idősebbek is segíte­nek. — Most milyen munkátok van? — Egy hattengelyes Nay- kocsi alvázáról levágtuk a lemezeket, kiszabtuk az úja­kat, most pedig szegecse­lünk. — Édesapád hol dolgozik? — Itt, a szomszédban .. 5 — A másik csarnokban, a kéttengelyes teherkocsi-ja­vítóban. Már huszonöt éve. Sokat beszélt a munkájáról és én is kedvet kaptam hoz­zá. Így kerültem ide, a jár­műbe. — Szabad idő? — Ernődről járok be Mis­kolcra. Egy műszakban dol­gozom. Otthon olvasgatok, magnózok, segítek a szőlőt művelni, szeretek moziba járni... — Most kapod az első fi­zetésed. Mire költöd ? — A szüleimmel megbe­széltük, hogy a felét, haza­adom, a többit összerakjuk. Motorkerékpárt, vagy autót szeretnék venni. — Terveid? — Továbbtanulok .:. Én is társadalmi ösztöndíjas vol­tam, az emelt szintű osz­tályba jártam. Szeptember­től a szakközépiskola har­madik osztályában tanulok tovább. (Apró Lajos, KISZ-titUár: — A szakmunkásvizsgát tett tanu­lók 97 százaléka az üzemünk­nél maradt. Már másodikos koruktól kezdve nálunk KISZ- tagok, így jobban be tudjuk őket vonni a közösségi mun­kába, nagyobb lehetőséget kapnak az öntevékenységre. Valamennyi szocialista brigád vállal.a, hogy segíti a fiatalok munkahelyi beilleszkedését és patronálja a kezdő szakmun­kásokat.) Fiatalok.:. Az élet, a munkáshétköznapok kapujá­ban. Féltő, gondos kezelt egyengetik útjaikat. Felföldi György in— mumi Mű mwww Hű tőtároló - társulással Az 5000 hektáros Bodrog­közi Állami Gazdaság fő termelési ágazata a gyü­mölcskertészet, amely bevé­telének 47 százalékát adja. Nagyrészt téli almát ter­mesztenek a györgytarlói, páterhomoki és Zemplén- agárdi kertekben, de György- tarlón szépen terem a kör­te is. Ez idén mintegy 200 vagonnyi termésre számíta­nak 55 hektárról a hazai és külföldi piacon egyaránt ke­resett bodrogközi körtéből. A jövőben a gyümölcster­mesztést tovább kívánják fokozni, hiszen a Tisza jobb parti talaja és klímája épp­oly kedvező a jonatán ter­mesztésére, mint a másik oldalon a szabolcs-szatmári táj. De nemcsak nagyobb te­rületen telepítenek almát és körtét, hanem korszerűbb módszert, az úgynevezett sö­vénytermesztést is alkalmaz­zák. Ezt a művelési formát Györgytarlón már megkezd­ték, és 500 hektárnyi terü­leten létesítenek itt ezzel a módszerrel nagyüzemi gyü­mölcsöst. De növelik a zemplénagárdi és páterno- moki almáskert területét is úgy, hogy a telepítés befe­jezése és a fák termőre for­dulása után a jelenlegi át­lag 1000 vagonos termés 1500—2000 vagonra fog nö­vekedni. Ennek megfelelően gondos­kodnak a pár éve elkészült, 400 vagonos hütötároló bő-1 vitáséról is. Hét más borso-1 di gyümölcstermelő gazda­sággal társulva, előbb 600 vagon, a második fejlesztési ütemben pedig 1000 vagon gyümölcs befogadására te­szik alkalmassá a modern hűtőtárolót. A terv szerint a mostani géocsarnokból újabb kamrákat alakítanak ki, a gépsorok számára pedig egy új nagy csarnokot fognak építeni. Emberek és otthonok Megyénk egyik leggyorsabb ütemben fejlődő nagyközsége Szerencs. Egymás után nő. nek ki a földből a több eme­letes lakóházak, egyre váro­siasabbá válik a járási szék­hely képe. A IV. ötéves terv időszakában 190 állami és szövetkezeti lakás épült Sze­rencsen. * A széles utca égjük olda­lán négyszintes, nagy abla­kos épületek sorakoznak. A lakók másfél-két éve költöz­tek a kényelmes kétszooás lakásokba. A fiatal házakban az otthonteremtők nagy ré­sze is fiatal. Többnyire két. három gyermekes családok laknak itt. A földszinti kis helyiségek mindenütt tömve gyerekkocsikkal. Varga Sándorék emeleti la­kásában a fiatalasszonyt s egyéves kislányát találjuk otthon. A mama gyermek- gondozási segélyen van, há­rom évig nem dolgozik. — Ebben a házban szinte minden ajtó mögött találni valakit ilyenkor, délelőtt is. — mondja Vargáné. — A fér. fiák dolgoznak, az anyukák vannak itthon a gyerekekkel. Legfeljebb vásárolni, sétálni megyünk le a kicsikkel. Vargéék lakásában szép, vi. lágos szobák, a modern kis konyha háztartási gépekkel felszerelve. A gyerekszoba, ban piros—fehér kis bútorok, a szülőkében hosszú szek­rénysor, kényelmes garnitúra. — Nehéz volt másfél év alatt ilyen szép otthont te­remteni? — Bizony, minden fillérnek megvolt a maga helye. Ki­lencéves házasok vagyunk, a nagyfiúnk, Zsolt már 8 éves. Azelőtt az anyósomék- nál laktunk, elég szűkösen. Amikor beköltöztünk ebbe a szép lakásba, alig volt egy­kéi bútorunk. Sok mindent vásároltunk OTP-hitelre, a félretett pénzünkből meg a szobabútort! vettük. Persze sok-sok ötletre is szükség volt, a férjem például ma­ga fabrikálta az eloszobaí.-j- lat. A lakásban mindenütt íz­léses kézimunkák, díszítő ele­mek. A fiatalasszony készí­tette őket. Amióta megszüle­tett, Beáta, jóval kevesebb az ideje. Nem unatkozik a gyer­mekgondozás ideje alatt. — A munkamegosztás ér­vényesül-e a családban? — A férjem hétre jár dol­gozni. előtte fölhozza a te­jet, kiflit, el is készíti a reg­gelit. Itt van a bolt a közel­ben, könnyű bevásárolni. Az ebédért Zsolti jár a kisven­déglőbe, persze főzni azért minden nap kell. A mosás, vasalás aztán rám hárul. A „két férfi” egyébként is nagy horgász, gyakran hódolnak hobbijuknak. A ház lakói nem elszigetel­ten élnek itt. Jól ismerik egy­mást, idejük egy részét is együtt. töltik. A közösen el­töltött óráknak eredmény# is van. Társadalmi munkában rendezték az épület környé­két, kőfalat húztak, hogy az eső ne mossa el a szépen fel- töltött földterületet. Aztán a sok kisgyerekre is gondolni kell! A férfiak szabad ide­jükben homokozókat alaki, toltak ki a csöppségeknek, kis fákat ültettek az udvar, ban. Dolgozgatás közben pe­dig egymást is megismerték, több család barátságot is kö­tött. Rácz Jánosoknál ritkán van együtt az egész család. A fe­leség három műszakban dol­gozik, a férj a vasútnál gyak­ran éjszakás. Ha közös sza­bad idejük van, kirándulgat­nak, utazgatnak. A konyhában szól a zene, Anikó, a tizennégy éves nagy­lány vasal: — Sokat segítek anyunak, ma is éjszaka dolgozott a gyárban, hadd pihenjen. A vakációban ráérek. Szeptem­bertől úgyis messze kerülök itthonról. Balatonfüzfőre me­gyek a vegyipari szakközép- iskolába. — Nagyon örülünk a ké­nyelmes, új lakásnak, — mondja az édesanyja. — ösz- szedugtuk a fejünket, tervez­gettünk, hogyan is rendezzük be minél szebben. Persze még mindig kell egy-két bútort, háztartási gépet vennünk. Idővel teljesen rendben le­szünk. Ráczné Bekecsről jött ide. Mint meséli, nagyon megsze­rette Szerencset. Itt a házban is jó kis közösség alakult ki, Anikó is talált magának ba­rátnőt. Mikes Márta Baleset és A dolgozói felszólítják... Emlékszem, hányszor ír­tunk néhány évvel ezelőtt olyan esetekről, amikor egy- egy vállalat csak hosszas hu­zavona után volt hajlandó kifizetni dolgozójának a jo­gos — és bírósági úton meg­ítélt — kártérítést. Vagy ki sem fizette, hiába, hogy er­re kötelezte az igazságszol­gáltatás. Az ilyen vállalatok vezetői általában abból in­dultak ki, hogy a dolgozó­nak eleve nincs igaza, meg akarja károsítani a munka­adóját. Súlyosan hibás fel­fogás volt ez, s arról tanús­kodott, hogy ahol ilyen ese­tek előfordulnak, ott álta­lában sem sokat törődnek a dolgozók érdekeivel. Jólesik megállapítani: a helyzet alapvetően megvál­tozott, (Igaz, több rendelet és szigorúbb ellenőrzés ered­ményeként elsősorban.) A balesetet szenvedett dol­gozó az Özdi Kohászati Üze­mekben például kap egy levelet: ebben tájékoztatják arról, mennyi kártérítést kö­vetelhet a vállalatától, s milyen módon kártalanítja a munkaadója. Nem valamely külső szerv, hanem maga a vállalat gondoskodik a dol­gozó tájékoztatásáról. Szép és humánus megnyilvánulá­sa ez a dolgozókkal való fo­kozottabb törődésnek. Az ózdi gyár baleseti hely­zete 1971-től gyors ütemben javult, ám 1974-ben ismét meghaladta a sok évi átla­got. Tavaly 476 dolgozó kény­szerült három napnál tovább tartó táppénzes állományba baleset következtében, s összesen 14 809 napig vették igénybe a társadalmi gon­doskodást. A kohászatban a legsérü­lékenyebb testrész a kéz: ta­valy 200 dolgozónak sérült meg a legfontosabb „mun­kaeszköze”. Lábsérülés 155, szemsérülés pedig 45 esetben fordult elő. A balesetet szenvedett dol­gozók jelentős részét (74-ben 145 volt a számuk) azok al­kotják. akik egy évnél rö- videbb ideje dolgoznak a vállalatnál. Ugyanakkor a legkevesebb baleset a nőket éri, függetlenül attól, régeb­bi. vagy újabb dolgozói mun­kahelyüknek. Az elmúlt évben 538 dol­gozónak küldött kártérítés­sel kapcsolatos felszólítást az ÓKÜ. Ugyanennyi be­nyújtott kártérítési igénycől 531-et elfogadtak, s mind­össze 7 esetben került sor elutasításra. Ezek közül ket­tőnek a panaszát jogosnak ítélte a munkaügyi döntő- bizottság — a kártérítést megkapták. A balesetet szenvedett dol­gozóknak négy évvel ez­előtt 340 299. 1974-ben már 708 158 forint kártérítést fi­zetett a vállalat. Ez az ösz- szeg a táppénz és a kereset összege közötti különbség­ből és az ezen túl fizetett egyéb kártérítések összegé­ből adódik. Magyar T. Berentci képeslap Fotó: Laczó József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents