Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-02 / 153. szám
1975. július 2., szerda ESZAK-MAGYAR0R5ZÄG 3 Az anyagi ösztönzés új módszere iBH R E zenvezeüié! — Üzemvezetői csekk, nálunk ? — Ugyain! Ilyet kérdezni is! — Csak igazságtalanság származik belőle. Valamikor volt csekk a művezetőnél. Én is kaptam belőle. — És mégis ellenzi? Miért? — Mert nem érdeme] lem meg. — Én hallottam róla. ló lenne, ha a mi egységünkben is bevezetnék, sokat segítene. — Igen, van ilyen az acél- m ű-gy á regys ég ben. ki sérle t i jelleggel. Ha beválik, lehet hogy más egységekben is alkalmazzák. ★ A diósgyőri acélműben ez év április elseje óba alkalmazzál?" a csekkrendszert. Valójában — mint. Jung János gyáregységvezető elmondotta — a!Í élet sodorta őket a formájában nem új módszerhez. Az emberek az SM- és a régi elekirokemencék- nél az öntőcsarnokokban keményen megdolgoznak a keresetükért. Az acél minden kilója úgy kell az országnak, mint az arany. Az igények nőnek, több acél kellene, de a martinban nem több, hanem egyre kevesebb az ember. Elv és gyakorlat itt: ha mindenki derekasan elvégzi a munkáját és egy keveset hozzá is tesz még, akkor több és tartósabb az eredmény. Az egységvezető a nehéz munka, az áldozatvállalás elismeréseképpen a nagyobb önállósággal élve, több vonatkozásban igyekszik növelni az anyagi ösztönzés hatékonyságát. Az emberek erőfeszítéseit igen jól tükrözi egy figyelemre méltó tett. A '3-as kohó átépítésénél — mivel főként a több dot és energiát igénybe vevő hideg anyaggal dolgoztak és kevesebb meleg nyersvasat használtaik fél — naponta 200 tonnával kevesebb acéllal számoltak. Az eredmeny meglepte a gyár vezetőit is. A jó munka eredményeképpen elmaradt a napi 200 tonnás veszteség, s végeredményben többletenergia sem fogyott; el. Ebben része volt az üzemvezető csekkjének is. ■A: — A csekkrendszer — mondja Her esik István, a mar ttn - acél mű müsza kos üzemvezetője — valójában a felsőbb vezetői jogkör átadása. Igen jónak tartom. Oly an lehetőség, amellyel, ha helyesen, jól élünk, nagy eredményeket hoz. A csekk összege itt az SM-ben havonta és műszakonként. 5000—5000, az elek- troaoélműben 3000—3000 forint. Az elv szerint az anyagberakásnál, a kemencéknél, az öntőcsarnokokban és a gépészetben a rendkívüli munkákat, a bátor áldozatos tetteket, kiemelkedő egyéni teljesítmények jutalma zzák. Milyen a csekkfüzet? Az üzemvezető az eredetit nem tudta megmutatni. Azt a hónap* 25-éig le kell adr.i számfejtésre. így itt az üzemvezetői csekk szerint a hónapok 25-töl 25-ig tartanak. — Esetleg, ha valakinél volna egy másolat, a piros lap . .. Az üzemvezető irodájából jól belátni az acélműi pódiumra. Nyúlánk fiatalember, Emri István keverői csoportvezető közeleg. Néhány másodperc, s Emri érezhető büszkeséggel nyitja Hci a lievélitárcáját. — Tessék. Van itt .kettő is! Az egyik csekklapmásolat 150, a másik 200 forintról szól. Az acélelfolyás gyors el taka rítását dók u men tál j a, amiért Emid István munkatársaival együtt piros lapot kapott. Érdekes, az egyik piros lap dátumozása április 24. — a váratlan munkavégzés következő napja. Ez azt mutatja, hogy akii megérdemli, gyorsan kapja a csekket.. És mindkét piros lapon ott van a négyszög vezetőinek, a párt-, a KISZ-titkár, a szakszervezeti vezető és a műszakos üzemvezető aláírása. —■ Ezt szívesen megőrzi az ember — mondja Emri. — Felér egy kisebb kitüntetéssel .. . Tirpák- Lajos, az 1-es kemence olvasztana nem hordja ugyan magával a csekklap másolatát, de szívesen emlékszik rá, hogy a „piroson két pirosat” kapott. Miért ? — Nézze — mutat a műszerház falára. — Nekünk az előírás szerint óránként 15,1 tonna acélt kell készíteni. Mi lti-at csináltunk! Tirpák jó ideig távol volt. betegeskedett. A brigád újabb rekordot csinált, megközelítették az óránkénti ki- hozatalban a 20 tonnát. A brigád minden tagja őriz egy-egy piros lapot. A VTI-es kemencénél doh gozó Hajnal János vezetésével dolgozó kollektíva is kapott az üzemvezetői csekkből. Az összeget a brigádkasszába tették. Ügy döntöttek; családostól együtt tokaji kiránduláson ünnepük meg a „kis kitüntetést”,, — A múlt hónapban én is kaptam csekket, 300 forintot — újságolja a másik műszakban dolgozó Gubányi Pál, a VI-os kemence olvasztóra. Oláh Miklós, a VII-es kemence olvasztóra is kapott a piros lapból, és azon is 300 forint állt. Mindketten kulcsadagokért, az acél gyorsabb elkészítéséért. ★ — Nagyon sokat segít a csekkrendszer — tömöríti tapasztalatait Müller Elemér, : az elektroacélmű műszakos üzemvezető-helyettese. — Az ‘ ember bárkinek szól: Fiúk, Pista, Pali. ezt meg ezt meg kellene csinálni. Pluszmun- . ka. mégis -készséggel vállal- ! jak. Itt van például az anyagszállítás. Elég rapszó- dikus. Tegnap is három ko- ! esi futott be egyszerre. Van ; amikor a szállítás nem tud 1 elég embert adni. Ilyenkor a mi dolgozóinknak az önkéntes jelentkezőnek kijár egy piros lap. Nagyon fontos, a vagonok gyors kiürítése, különösen, ha külföldi ■kocsiról van szó. Kaptak ilyen csekkel az új elektroacélmű öntöcsarno- kában a Lőrincz brigád tagjai is. A legnagyobb jó szándék mellett is el-elcsorog az acél. A következő öntéshez ki kell tisztítani az öntőgödörben az öntőrendszert. Ebben az esetben még igen meleg volt. itt. Ha várnak, amíg a gödör az előírásoknak megfelelővé válik, jó félóráig, vagy tovább is vissza kell tartani az elek- trokemence munkáját, a csapolást. A brigád vállalkozott a rendkívüli munkára. Két-hárompercénként egykét fogás után váltogatták egymást az öntőgödörben. Nehéz vállalkozás volt. A Lenin Kohászati Müvekben sok jutalmazási, ösztönzési forma és mód van. Az egy személyre jutó összegek is nagyobbak, mint amennyit, az acélműben egy embernek, egy brigádnak adhatnak az üzemvezetői csekkből. Még'is, a közvélemény erősen figyel, kritizál, elemez. A lényeg azonban: az üzemvezetői cseleit sok szép és férfias helytállást kívánó tettre ösztönöz. E Vállalkozások és tettek tonnákban öntöttek és öntenek formát. Csorba Barnabás KéssiM&dés az országsa m&zágazdasági kiállításra A kormány 1972-ben hozott határozata értelmében a jövőben ötévenként kerül megrendezésre az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár. E határozat óta ez év augusztus 29. és szeptember 14-e között kerül sor az első nagyszabású kiállításra és vásárra. Ez, sorrendben, figyelembe véve a hasonló jellegű kiállításokat és rendezvényeket. vi (ill. lesz a hazai kiállítások történetében. A két hétig tartó rendezvények az új budapesti vásárközpont 35 hektáros területén bonyolódnak le. A mezőgazdasági kiállítások szinte minden alkalommal fontos országos társadalmi eseményeknek számítottak. Különösképpen a felszabadulást követő években váltak népszerűvé, időnként szinte népünnepélyekké. Az. idei kiállítás még inkább ez.i a célt szolgálja, hiszen megrendezésére felszabadulásunk jubileumi évében kerül sor. így a rendező szervek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kiállítás hűen és reálisan mutassa be mezőgazdaságunk é,s élelmiszer- iparunk 30 éves fejlődését, és a negyedik ötéves terv eddigi eredményeit. A kiállításon a szakemberek éppen úgv, mint az egyszerű látogatók népes tábora 1»’•esztmetszetet kap a magyar mezőgazdaság színvonaláról, helyzetéről, gyors ütemű fejlődéséről. A hazai és külföldi szakemberek száméira például magas színvonalú tapasztala t csere-loh el őség nyílik. Üzemi, szakmai, tematikai és ágazati bemutatók egész sora szolgálja ezt a célt. De nemcsak a kiállítás nyújt erre lehetőséget, hanem a vidéki területi üzemi bemutatók is. A szakemberek számára talán ezek jelentik a legnagyobb hasznot, mert az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben közvetlenül megszemlélheti a termelés módszereit, a gépesítést, és a tenyésztési módszereket, amelyeknek eredményeivel a kiállításon találkoztak. Az öntözéses gazdálkodásról, a kukorica, a cukorrépa, a zöldség, a gyümölcs termesztéséről, az állattenyésztésről. erdőgazdálkodásról, és a vadgazdálkodásról helyszíni bemutatók lesznek, az ország különböző gazdaságaiban. A mezőgazdasági gép- művelés szervezésének fejlettségi színvonaláról, és. az energiagazdálkodás eredményeiről ugyancsak nagyüzemekben a napi termelőmunka közben szerezhetnek tapasztalatot az érdeklődök. A szakmai programokat kétnaposra tervezik, és mintegy 15—Hí ezer szakember számára teszik lehetővé megtekintésüket. E programok keretében a résztvevők az első napon a kiállítás anyagát tanulmányozhatják. a második napop pedig az érdeklődésüknek megfelelő üzemi bemutatókat tekintik meg. ahol részükre neves elméleti és gyakorlati szakemberek és kutatók tartanak konzultációkat. A gazdaságok jelentkezéséi már elfogadták. A növény- termesztés és -kertészet területéről például 343 gazdaság vesz részt a kiállításon, 55 gazdasággal több, mint a legutóbbi kiállításon. A tájékoztató alapján megyénket mindössze három termelőszövetkezet, egy állami gazdaság és egy intézmény képviseli. Ügy érezzük, Borsod rohamosan fejlődő mezőgazdaságát jobban kel- ; lene reprezentálni, egy ilyen országos kiállításon. Az el- műit évek eredményei kiváló leoetöséget adtak volna erre. 1 Azt sem tartjuk szerencsés- , nek, hogy például megyénkben nem lesz szakmai, üzemi bemutató. Ugyancsak hiányoljuk, a szarvasmarha-tenyésztésről híres Kapos völ- ! gyi állattenyésztő gazdaságok távolmaradását is. Az eddig beérkezett jelentkezések alapján a korábbiaknál szélesebb körű lesz a külföldi kiállítók részvétele is. Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a KGST-or- i szagok megjelenése, gazdag, | választékos kiállítási anyagaikkal. A szocialista országokon kívül 9 tőkés ország is bejelentette kiállítási szándékát. Ausztria, Svájc, Hollandia. Kanada, Nagy-Britannia, az NSZK. Spanyolország, Svédország és az Amerikai ' Egyesült Államok különféle vegyszereket, állategészségügyi cikkekét és állattenyésztési módszereket mulat be. A belföldi és külföldi résztvevő kiállítóegységek száma előrelátható]»* eléri a 700-at. Egy-egy külföldi cég több vállalattal és intézménnyel képviselteti magát a kiállításon. u rí r A Diósgyőri Gépgyár ká- belgéjDg.vártó gyáregységének Kari Lajos vezette szocialista köszörűs brigádja az elmúlt évi munkája alapján ismét elnyerte a vállalat Kiváló Brigádja címet. Átlagos teljesítményük a múlt évben a 130 százalékot érte el. A brigád a szigetelő, összecsapó, lágyító és húzógépek u tómegmunká lása i t végzi. Tevékenységük annál is fontosabb, mivel a gyáregység termékeit túlnyomó részt exportra készítik. A gyáregység éves termelése 135—190 millió forint. A gyáregységen belül dolgozó brigádoknak napról napra bizonyítaniuk kell. hogy a kitűzött terveket, folyamatosan tudják teljesíteni. Az elmúlt fél évben összterme- lési értékük a tervezett 91 millió helyett 96 millió forint volt. Ehhez — ha csak. közvetve is — nagymértékben hozzájárult a brigád.* M ennviségi termelési tervük teljesítését minőségi munkájuk is meghatározza, hiszen a gyáregység exportra készülő termékeinek végmunkálr Iáit ők vegzik. A December 4. Drótmüvekben a laposkötélgyártó gépen egy műszak alatt 140 méter kötelet készítenek. A képen Holá- csik Józsefné, a gép mellett látható. A hűzómű n. húzóüzem ében Vigoczki István csavarbordás bcionacélhuzaU gyárt, amely az építőiparban nélkülözhetetlen. A sodrómű gyáregységében a vonókfltelck minőségét próbaterheléssel ellenőrzik. \ vállalat mérnökeinek egy gazdaságos újítása* a hőkezelő kemencénél a palcntirozó káliban a drága ólom helyett sót I alkalmaznak. I.aezó József felvételei W. I-
