Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1975. június 8., vasárnap ínyek és adslak az MSZBT 30 évéről 1945. június 9-én, a Buda­pesti Tudományegyetem fi­zikai előadótermében alakult meg a Magyar—Szovjet Mű­velődési Társaság budapesti szervezete, amely az egész országot átfogó mozgalom központja lett. A vezetőség összetétele is mutatja, hogy a magyar szel­lemi élet legkiválóbbjai lel­kesen támogatták e kezde­ményezést. A díszelnök Szentgyörgyi Albert, elnök Zilahy Lajos, alelnök Ligeti Lajos lett. Az elnökség tagjai sorában ott volt a többi kö­zött Ádám Lajos, Bajor Gi­zi, Frigyesi József, Gábor An­dor, Heltai Jenő, Illyés Gyu­la, Kárpáti Aurél, Kodály Zoltán, Révai József, Szaka- sits Árpád. Augusztusban már a nyu­gati határszélen, Sopronban és Szombathelyen is megala­kult a helyi szervezet, s ősz­re nem volt az országnak olyan nagyobb lakott helysé­ge, ahol ne működött volna helyi csoport. AZ ELSŐ KONGRESSZUS 1946. július 7-én, mintegy kétezer résztvevő jelenlété­ben nyílt meg a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság országos kongresszusa a bu­dapesti Zeneakadémia nagy­termében. Akkor — egy esz­tendő múltán — a taglétszám 501 500 fő volt, ebből 446 500 a fővárosban és környékén lakott; 84 vidéki csoport mű­ködött, s 12 szakosztály te­vékenykedett. A társaság 30 könyvet jelentetett meg, 8 íényképkiállítást, 30 hang­versenyt és több mint 500 előadást rendezett AZ ELSŐ IDŐK RENDEZVÉNYEI 1945. július 27-én a Zene- akadémia nagytermében a társaság Muszorgszkij, Sosz- takovics és más orosz, illetve szovjet szerzők műveinek be­mutatásával hangversenyt rendezett. December 12-én magyar- országi ősbemutatóként az MSZMT hangversenyén, a Budapesti Filharmonikus Ze­nekar bemutatta Sosztako- vics Leningrádi szimfóniá­ját. Ugyancsak 1945. decembe­rében a Budapesti Tudo­mányegyetemen az MSZMT orvosi szakosztályának ren­dezésében megünnepelték a ■nagy orosz tudós, Mecsnyikov születésének 100. évforduló­ját. 1947-ben jöttek az első szovjet művészek a társaság vendégeként magyarországi fellépésre. Januárban lépett fel először Budapesten és más helyeken is a híres Alekszandrov együttes. Feb­ruárban a Fővárosi Képtárban „Épül az új világ” címmel képkiállítás nyílt, amely az­tán az egész országot bejár­ta. 1948-ban a forradalom és szabadságharc centenáriumá­nak megrendezésében fontos szerepet vállalt a társaság. A kiállításokon, rendezvénye­ket bemutatták, hogy milyen nagy becsben tartják a Szov- jfetunióban a magyar szabad­ságharc hagyományait, szel­lemi örökségét. BARÁTSÁGI HÓNAPOK 1949 áprilisától, a Magyar- országon végbement társa­dalmi változások következté­ben megváltozott a társaság feladatköre is. Nevét akkor Magyar—Szovjet Társaságra változtatták. A szövetség és helyi szervei fontos szerepet vittek a különféle szovjet ter- mélési tapasztalatok terjesz­tésében és meghonosításában. Mindemellett a kulturális tevékenység is gazdagodott és bevált eszközei a barátsá­gi hónapok lettek. Szovjet művészdelegációk,, művész- együttesek, sportküldöttségek látogattak hazánkba és egy- j egy hónapig járták az orszá- . got. 1949-től kezdve ezeken a rendezvényeken ismerke­dett meg a magyar közönség a világhírű primabalerinák- kal. Uljanovával, Lepesinsz- kájával, Pliszeckájával, Igor Ojsztrah hegedűművésszel, Emil Gilelsz és Szvjatoszlav Richter zongoraművésszel, az Oszipov-, a Mojszejev-együt- tessel, a Szvesnyikov-kórus- sal stb. A társaságnak a két nép kulturális kapcsolatai erősí-1 tésében új -fejezetet nyitott! 1952, akkortól minden ta- j vasszal a Szovjetunióban is megrendezték a magyar kul­túra heteit. Olyan nagy mű­vészeink, mint Svéd Sándor, Székely Mihály, Palló Imre, Gyurkovics Mária, Kovács Dénes és mások mutatták be tudásukat, nemcsak Moszk­vában, hanem a Szovjetunió sok nagyvárosában. MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG 1957. június 15-én ült ösz- sze az ellenforradalom után először a társaság országos elnöksége. Akkor nem egy­szerűen újjáalakult a társa­ság, hanem fontos változáso­kat határozott el a további tevékenységében. A társaság attól kezdve nem tömegszer­vezetként, hanem mozgalom­ként működik, ezzel is kife­jezésre ' juttatja, hogy a ma­gyar—szovjet barátság erősí­tését mindenki ügyévé kíván­ja tenni és nem szorítja zárt keretek közé. A mozgalom­jelleg kidomborítására a régi elnevezést a mai Magyar— Szovjet Baráti Társaságra változtatták. • Nagy jelentőségű volt, hogy 1958. februárjában | Moszkvában megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság. A két társaság együtt­működési tervben rögzíti azo­kat a feladatokat és tenni­valókat, amelyek megvalósí­tásával kölcsönösen támogat­ják egymás munkáját. A szovjet népnek hazánk ered­ményei iránti nagy érdeklő­dését mutatja, hogy a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság­nak 9 köztársaságban és há­rom városban tagozata és összesen mintegy 1000 kol­lektív tagja — üzemek, in­tézmények, iskolák — műkö­dik. 1971. óta Magyarorszá­gon is a kollektív tagság a kerete a társaság működésé­nek. A meggondolás az, hogy a magyar—szovjet barátság és az érte végzett munka nem különálló tevékenység, hanem legnagyobb hatékony­sággal a munkahelyen, illet­ve a munkahely köré tömö­rülő művelődési, kulturális intézményekben bontakoz­hat ki. SZÉLESEDŐ TEVÉKENYSÉG A barátsági hónapokat a köztársasági kulturális na­pok váltották fel. 1964 óta észt, belorusz, ukrán, azer- bajdzsáni. grúz, moldovai, üz- bég, örmény és kazah kultu­rális napokat rendeznek Ma­gyarországon nagy sikerrel. A személyes kapcsolatok jó formája: a magyar és szovjet társaság aktívái tu­ristacsoportjainak, békevo­natoknak kölcsönös látoga­tása: a Szovjetunióban és ha­zánkban baráti találkozókat, üzem-, tsz-, intézményi láto­gatásokat is szerveznek. Ugyancsak jó, a személyes kapcsolatokat ösztönző for­ma a testvér területi, testvér városi, testvér, üzemi, test­vér intézményi kapcsolat. Különösen az ifjúság köré­ben népszerű változatos ve­télkedők is jól szolgálják a Szovjetunió bemutatását. Igen népesek az MSZBT orosz nyelvtanfolyamai is. Szakszervezeti küldöttértekezlet a Borsodi Szénbányáknál Jelentés a CIB-ról Háromszázötven oldalas jelentést írt a Nelson Rockefeller amerikai alelnök vezette vizsgáló bizottság a CIA tevékeny­ségéről. Képünkön: Rockefeller átadja a jelentés eredeti pél­dányát Ford elnöknek. Befejeződött a tanítás Előretekintés az új tanévre (Folytatás az 1. oldalról) a túlnyomórészt munkások lakta települések iskoláinak fejlesztésére. Törekedni kell a munkásszülők tehetséges gyermekeinek továbbtanulá­sát segítő -foglalkozások, elő­készítő tanfolyamok színvo­nalasabbá tételére. További eredményeket kell elérni az általános iskolai körzetesítés megalapozott fejlesztésében, a diákotthoni és kollégiumi, illetve a bentlakásos intéz­ményi nevelő munkában, a feltételek javításában. A felnőttoktatásban to­vább kell növelni a tanulók számát, ehhez biztosítani a feltételeket, keresni a kor­szerű oktatási módszereket, javítani a színvonalat. Meg­különböztetett figyelemmel kell segíteni, fejleszteni a dolgozók általános iskolai végzettségét biztosító formá­kat, valamint a szakmunká­sok középiskolai továbbtanu­lását. A következő tanév nyitó­ünnepségét szeptember else­jén tartják, az első tanítási nap szeptember 2-a lesz. Tegnap került sor Miskol­con a vállalat székházában Borsodi Szénbányák Válla­lat szakszervezeti küldöttér­tekezletére. A megjelente­ket, az üzemek szervezett munkásainak közel 200 kül­döttét, a meghívott párt-, KISZ- és gazdasági vezető­ket. az elnökségben helyet foglaló Soltész István albert- telepi vájárt, az MSZMP KB tagját és dr. Balogh Andrást, a i Szakszervezetek megyei Tanácsának titkárát, valamint más vállalatok képviselőit Varga József, a vállalati szakszervezeti ta­nács elnöke üdvözölte. A vállalati szakszervezeti ta­nács négyéves munkájáról szóló írásos jelentéshez Buku Imre, a vállalati szakszerve­zeti bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A jelen­tés és a szóbeli kiegészítés egyaránt megállapította, hogy a beszámolási idő­szakban tovább fejlődött a vállalatnál a szakszervezeti választott szervek munkája, erősödött a dolgozók és a vezető testületek kapcsolata. Megvalósultak a felsőbb szervek és a saját maguk ál­tal hozott határdzatok, fej­lődött az üzemi demokrácia, nőtt a szakszervezet ereje, tömegbefolyása. tekintélye, fokozódott a szervezett dol­gozók aktivitása. Az elkö­vetkezendő időszak felada­tai közül a vállalati szak- szervezeti tanács a szakszer­vezetekre vonatkozó alapve­tő feladatok magasabb szin­ten való érvényesítését, a párthatározatnak megfelelő­en a nevelő munka fokozá­sát tartja fontosnak. A to­vábbiakban elő kell segíte­ni a dolgozók bevonását a vállalatot érintő fontos kér­dések eldöntésébe. Különös figyelemmel kell foglalkozni a dolgozók munka- és egész­ségvédelmi feltételeinek ja­vításával, ügyelni kell ar­ra, hogy hatékonyabban le­hessen kihasználni a kultu­rálódási és sportolása lehe­tőségeket. A beszámolót követő vi­tában felszólalt — többek között — az elnökségben helyet foglaló Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Mo­nos János, a Borsodi Szén­bányák Vállalat igazgatója. Váci László, a vállalati párt- bizottság és Kovács Lajos, a vállalati KISZ-bázottság titkára is. Ezt követően a küldöttér­tekezlet megválasztotta a 45 tagú vállalati szakszervezeti tanácsot, 39 küldöttet a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének XXI. kongresszu­sára és 17 küldöttet a Szak- szervezetek megyei Tanácsá­nak küldöttértekezletére. Az újonnan megválasztott vállalati szakszervezeti ta­nács megtartotta első ülését, amelyen 15 tagú vállalati szakszervezeti bizottságot választott, melynek elnöke Eke L. Imre, titkára pedig újból Buku Imre lett. A vál­lalati szakszervezeti tanács első ülésén megválasztotta az 5 tagú számvizsgáló bi­zottságot is. O. J. VILAGHIRADO Lisszabonban összeült az egy hónappal ezelőtt meg­választott alkotmányozó nemzetgyűlés. A képviselők­re az a feladat vár, hogy a következő 3 hónap alatt ki­dolgozzák Portugália új al­kotmányát. A portugál kormány to­vábblépett az antikapitalis­ta úton: államosította az addig magántársaságok ke­zében volt közlekedési vál­lalatokat; a zöld, sárga, vagy éppen tarka-barkára festett lisszaboni villamosok, az emeletes autóbuszok, meg a metró üzemeltetése most már az állam gondja lesz. A hét elején fejeződött be Ford amerikai elnök euró­pai körútja. Előbb az auszt­riai Salzburgban Szadat egyiptomi elnökkel találko­zott, utána Rómába ment. hogy az olasz vezetőkkel tárgyaljon, s hogy elmen­jen VI. Y’ál pápához is ma­gánkihallgatásra. Az Egye­sült Államok elnöke egyes konkrét diplomáciai teendők mellett már a jövő évi ame­rikai elnökválasztásra gon­dolt, amikor útitervét össze­állította. Így az itáliai ki­rándulást az indokolta, hogy az Egyesült Államokban leg­alább ötmillió olasz él, a vatikáni „zarándoklatot” pe­dig az a tény, hogy az USA DOlgárai közül majdnem 50 millió római katolikus. Az amerikai—egyiptomi „csúcstalálkozót” természete­sen igen fontosnak lehetett Harold Wilson angol miniszterelnök a Downing Street 10. lépcsőiről tájékoztatta az újságírókat: Nag.v-Britannia a népszavazás eredményeként a Közös Piac tagja marad. minősíteni a Közel-Kelet jövője szempontjából. Há­rom nappal a Szuezi-csa- torna újra megnyitása előtt került sor ezekre a tárgya­lásokra és tíz nappal .az­előtt, hogy Rabin izraeli miniszterelnök Washington­ba utazik. Amerikai „közve­títésre” (vagy legalábbis en­nek látszatának felkeltésé­re) alkalom nyílott. Izrael ugyanekkor bejelentette, hogy a „jószándékának” iga­zolására a Sinai-félszigeten „ritkítja” haderőit, „egyol­dalúan visszavon” fegyveres egységeket... Mindössze 15 harckocsiról, néhány tüzér­ségi ütegről volt szó, azokat is csupán jelentéktelen tá­volságra vitték vissza. A Szuezi-csatornát ünne­pélyesen megnyitották, pon­tosan 8 évvel azután, hogy az „ötnapos háború” pusz­tításai eltorlaszolták ezt a fontos vízi utat. Áz első ke­reskedelmi hajók, amelyek áthaladtak rajta, szovjet ha­jók voltak, a megnyitóün­nepség hajókonvojába az utolsó pill an atban, meglepe­tésszerűen felsorakozott a Little Rook nevű amerikai hadihajó is. Néhány hónappal ezelőtt még feszült várakozással te­kintett Nagy-Britannia és a ■ Közös Piac j többi tagállama a június 5-re meghirdetett angliai népszavazás elé: ko­rábban úgy látszott, hogy a kérdésre. megmaradjon-e Nagy-Britannia az Európai Gazdasági Közösségben, még bizonytalan ^ brit közvéle­mény válasza. Ahogyan kö­zeledett a népszavazás nap­ja, egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy az „igen” fölényes győzelme várható. A választók kétharmada szavazott, a szavazók két­harmada az „igen” lapot dobta be az urnába. Nagy- Britannia megmarad a Kö­zös Piacban. Nyugat-Európában most ülnek el a múlt heti „at­lanti” események hullámai. A hírmagyarázók ezekben a napokban dolgozzák fel az előző héten elhangzott ten­gernyi megnyilatkozást, ál­lásfoglalást. — ígéretet és fenyegetőzést, békeszólamot és kardesörtetést. A NATO urai és áz amerikai vezetők (Ford elnöktől az európai főparancsnokig, Haig tábor­nokig) egyformán a fegy­verkezési hajsza folytatását sürgetik — enyhülés. ide. enyhülés oda. Az Amerikai kongresszus engedelmesen megszavazni ’* észül a kato­nai költségvetést, elutasítván minden olyan javaslatot, amely a kiadások csökkenté­sét kérte.

Next

/
Thumbnails
Contents