Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 "1975. június 5., csütörtök Fi lm jegyzet Holnap lesz fácán f^ry kocka a filmből Sára Sándor legkiválóbb filmoperatőreink egyike. Amit ö a filmekhez hozzáad, általában jóval több, mint a rendezői elképzelés képso­rokba fogalmazása: társalko­tó ö a legtöbb filmben (kü­lönösképpen annak tekint­hetjük a Kosa—Csoóri mű­vek esetében). Rendezői eré­nyeit kitűnő kisfilmekben — például a Cigányok, Vizke- reszt — és néhány éve a nagyon gondolatgazdag Fel­dobott kő-ben csillogtatta meg. Most újra rendezőként játékfilmmel jelentkezett. Olyannal, amely bizonyára éles visszhangot vált majd ki a legszélesebb közönség­rétegekben, egyetértő és he­lyenként talán oktalanul sértődött rezonanciákat egy­aránt. Űj filmje, a Holnap lesz fácán, amelyet Páskán- di Gézával közösen írt — forgatókönyv alapján —, az operatőri munkát J ankura Péterrel megosztva rende­zett, minden bizonnyal azok közé a magyar művek közé tartozik majd, amelyeket a szakma is megfelelően érté­kel, s a közönség is szívesen és értéssel fogad. A mozilátogató közönség okkal hiányolja a áerűs szó­rakozást nyújtó filmeket mozivásznainkról, a Holnap lesz fácán pedig egyrészt éppen ezt az igényt elégíti ki, másrészt látszólag egy­szerű vígjátéki történet rendkívül súlyos társadalmi mondanivalót hordoz —köz­érthető, különösebb áttételek nélküli formában. Nem le­het a film történeti és gon­dolati vonulatát nem érteni, még' ha egyes epizódok ter­jedelmi, vagy ábrázolási­mélységi arányaival esetleg vitáznunk is kell. Kozma, a fiím leginkább központi alakja, az alkalmi közösség önmaga választotta „vezetője” — az „önkéntes serif”, ahogy valaki nevezi — egykori erdészeti múltjá­ra emlékezve emlegeti: „ma nincs fácán, holnap lesz fácán”, azaz nem kell tü­relmetlennek lenni, minden megoldódik, ha mára nem, holnapra itt a kívánt ió. Nos, e film nem holnapra Ígéri, mára hozta el azt a mozi élményt, amely derűvel és értékes gondolatokkal egy­aránt gazdagítja a nézőt. Egy emberpár — sajnos nem tudjuk meg pontosan, kik ők, hogyan kerültek a történés színhelyére, s ez gyengéje a filmnek — ket­tesben akarja tölteni vaká­cióját egy nagy folyó elha­gyottnak tűnő szigetén. Na­gyon hamar kitűnik azon­ban, hogy nemcsak ök sze­retik, vagy szeretnék a ro- binzonosdit. Előbb egy ma­gányos tudós, majd több ’ ifjú és idősebb csoport ver tanyát a szigeten, s a sza­bad, nomád élet helyett megkezdődik a „szervezett pihenés”. A már említett Kozma és néhány híve ke­délyes mosollyal, a manipu­lált „tömegigényre” hivat­kozva mintegy azt „kielé­gítve” teremt olyan „ren­det”, valójában diktatúrát, amelyben szinte minden ok­talan, felesleges, az egyén szabadságát semmibe vevő. Látszat-kollektivitás és tal- miság jár Kozma bombasz­tikus megnyilatkozásainak, üresen pufogó frázisainak, elcsépelt, de örökkön szaj­kózott, közhellyé silányult jelmondatainak nyomában, ha pedig valaki ellenszegül­ni próbál, előtérbe kerül a nemzedéki ellentétek nagyon lejáratott lemeze, s a „láza­dóra” mért jól irányzott ka­rate-ütésért életmentői juta­lom jár. Amikor pedig tel­jes a káosz, elsőként a „ve­zér”, Kozma menekül a szi­getről. Nemcsak egy, a felnőtt generációnak ismerős kort, es napjaink kisebb-nagyobb fonákságait, lokális, majd- nemhogy mucsai áldemokra­tizmusát idézi meg a ke­gyetlenül éles film sok-sok derűs képsora, hanem na­gyon ismerős típusokat is felsorakoztat, amelyek kö­zött talán csak az élvhaj- hász falusi tanítónő alakja tulrajzolt. Az „érted harag­szom, nem ellened” elv alap­ján (csakúgy, mint a közel­múltban egy másik új ma­gyar film) rajzolja fel Sára ezt a kemény vonásokból ki­alakuló képet, amelynek szinte minden kockája isme­rős, motívumai személyes emléktárunkban is fellelhe­tők. Kár, hogy a már emlí­tett, csendes rezonöri sze­repre szorítkozó emberpár nemcsak maga akar kívül maradni a sziget társadal­mán, de a rendező is foko­zatosan háttérbe szorítja, nem tud eléggé erőteljes ellenpólusa lenni a Kozma képviselte- tendenciáknak. Bár az alkotó állásfoglalása éneikül is világos. Hatalmas szereplőgárdát • mozgat Sára a szigeten — kitűnően. Szirtes Ádámot, Nagy Annát, Szegedi Erikát kell feltétlenül kiemelnünk. Sok-sok derű, gondolatgaz­dagság, kemény állásfogla­lás, nem kevés kellemes pi­kantéria, sajátosan groteszk hangvétel a 'jellemzői Sára Sándor új filmjének, ismé­telten bizonyítva, hogy a ki­tűnő filmművész nemcsak a képalkotásban, hanem ren­dezőként a téma felismeré­sében és a gondolatkiíejtés- ben is az első között tiszte­lendő. Benedek Miklós A szántói híres kórus Nemcsak az itt termett, közismert népdal, hanem a nagyközség szépen szoló kó­rusa is hiresíti Abaújszantót. Az itteni Sátorhegy tövében dalos kedvű emberek élnek. Ezen a tájon a közös ének­lés szeretete közösség ková­csoló erő. A 'nagyközség lakossága a napokban nevezetes házi ün­nepet ült a művelődési ott­honban: többszörösen jubi­láló kórusát köszöntötte. Merényi Gyula tanácselnök ünnepi köszöntőjében három kerek évszámot is felsorolt. Ötven esztendeje alakult meg itt az iparos dalkör, amely nyomatékkai elkülö­nítette magat az akkori egy­házi énekkaroktól, s önálló­ságával lényegében a közsé­gi kórus magja lett. Tizedik évébe lépett ez az énekkar, amikor egy fiatal pedagógus állt az élére — hogy azóta, immár negyven éve, vezesse töretlen igényességgel. Ba­konyi Béla négy évtizedes karnagyi — és enekpedagó- gusi — munkássága minden elismerést megérdemel. Szaktudásának és példasze­rű nevelőkészségének kö­szönhető elsősorban, hogy az abaújszántói községi kórus a felszabadulás óta megszakí­tás nélkül működik, s az új történelmi korszak három évtizedében igen hatékonyan szolgálta a zenei közízlés fej­lesztését nemcsak a szűkeb b környéken, hanem szerte az országban. Sőt az ország ha­tárain túl is terjesztette, meghívott kedves vendég­ként, a magyar népdalkultú­ra, s ezzel együtt Abaúj- szántó jó hírét. Felidézték a kórus legré­gibb tagjai — Herczeg La­jos, Bányai György, Czeg- lédy Károlyné, Bakonyi Bé- láné, Dominik László és tár­saik, akik a felszabadulás másnapja , óta együtt énekel­nek —s- személyes élményeik közül a legkedvesebbeket, az énekkar legutóbbi három évtizedéből. Ott volt már a kórus az újjáépítés hőskorá­ban a gibárti Hernád-híd avatóünnepségén, énekelt a művelődéstörténeti jelentő­ségű vizsolyi népkönyvtár 100 éves jubileumán, az 1848—49-es szabadságharc évfordulójának rendezvénye­in. Rendszeresen részt vett az összeforrott együttes az országos dalos találkozókon Egerben, sikeres szereplője volt az erdőbényei híres er­dei hangversenyeknek, helyt­állt a tokaji és a sárospata­ki országos minősítő hang­versenyeken is. Több rádió- felvétel és televíziós szerep­lés jelzi a kórus országos elismerését. Külön fejezet az abaúj­szántói vegyeskar fél évszá­zados történetében a ceke- házi Sivák családdal való találkozása, kapcsolata. Si­vák Barnabás juhász és né­pes családja szinte kimerít­hetetlen népdalforrásnak bi­zonyult. A kiütközően tehet­séges család által nemzedé­keken át megőrzött, énekelt népdalok Bakonyi Béla gon­dos gyűjtése, avatott feldol­gozása révén váltak orszá­gosan ismertté, az egyetemes magyar népdalkincs részévé. A helyi eredetű népzene értékeinek felkutatása, értő ápolása mellett a községi • vegyeskar hivatásának vall- j ja az egyetemes és a hazai i kórusművészet klasszikus. alkotásainak, s a kortárs ze- j neszerzők mai hangvételű ] énekkari műveinek a meg­ismertetését, népszerűsítő- j sét is. Abaújszántón a szó teljes értelmében közügy a kórus ’ sikeres működésének előse- ‘ gítése. Korábban az itteni önálló állami gazdaság vál­lalta magára a fenntartási költségek túlnyomó részét.! amióta pedig a Szerencsi ! Állami Gazdasággal egye­sült, azóta az új. még jobb, módú „gazda” magától ér­tetődően vállalta a kulturá­lis örökség méltó gondozá­sát is. Hogy mennyire nagy­ra értékeli a fenntartó gaz­daság az abaújszántói kórus közművelődési önkéntes szol­gálatát, elért jeles eredmé­nyeit — arra meggyőző pél­da az a 20 ezer forint rend­kívüli jutalom, amelyet a mostani jubileum alkalmá­ból adott az énekkarnak. Ebből a pénzből az egész együttes jutalomüdülésre megy a nyáron Csehszlová­kiába. A felnőtt kórus példája ösztönzően hat a fiatalabb nemzedék jó hangú lányaira, fiaira is. Az általános iskola két énekegyüttesében — a „nagy énekkarban", és a már vendégszerepléseken is szívesen látott kis kamara­kórusban — ott serken a dalos utánpótlás. S jelképes­nek tekinthető az is. hogy az iskolai gyermek-énekkar vezetője Bakonyi Béla lá­nya, aki édesapja karmeste­ri és pedagógusi képességét egyaránt örökölte, s hozzá méltó odaadással neveli azo­kat az énekeseket, akik bi­zonyára újabb jubileumokig folytatják, tetézett eredmé­nyekkel, azt, amit nagvszü- leik, szüleik maguk és a kö­zösség gyönyörűségére el­kezdték az éneklés szép mesterségében. Bori-ez József Az Eszak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat SZÁMÍTÓKÖZPONTJA adatrögzítő munkakörbe 8 általánost végzett dolgozókat keres fel vétel re Jelentkezés: az ÉMÁSZ Vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Dózsa György u. 13. sz. alatt. A Kohászati Alapanyag-előkészítő Közös Vállalat Miskolc repülőtéri gyáregysége AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ 8 általános iskolát végzett 18 éven felüli férfi segédmunkásokat kotrógepkenő munkakörbe. A jelentkezőket az előírt előgyakorlat után „saját szer­vezésű kotrómesteri tanfolyamon” szakmunkás kategó­riának megfelelő kotrómesterekké képezzük ki. Vidéken lakók részére munkásszállást biztosítunk. Cím: Miskolc, Repülőtér, pf. 130. Telefon: 17-898 Jelentkezés a munkaügyön. Muzsikáló udvar i. Ágay Karola és Szendrey-Karper László hangversenye Három ecetfa lombja öleli a színpadot és két hatalmas gesztenyefa levélkoronája bo­rítja a nézőtér széksorait a „muzsikáló udvaron'’ Mis­kolcon, a Kossuth út llsz.ám alatt. Ebben a tűzfalaktól határolt, nagyon jó akuszti­kájú zárt udvarban kezdő­dött meg kedden este a nyá­ri zenei szezon egyik igé­nyes rendezvénye, a Muzsi­káló udvar hangversenysoro­zat. Ezen az első esten egy művészházaspár — Szend- rey-Karper László gitármű­vész és Ágay Karola ének­művész volt vendégünk. Mű­sorukat az olasz daliroda­lom három remekével kezd­ték, majd Vinas, Albeniz, Terei és Szolovjev gitármü­vei következtek. Hallottunk előadásukban régi magyar dalokat és virágénekeket, Britten angol, Federico Gar­cia Lorca spanyol népdalfel­dolgozásait, Villa-Lobos öt gitárprelüdjét. két Petőfi- verset. meg Bartók. Kodály és Farkas Ferenc népdalfel­dolgozásait. Nehéz a két művész elő­adásáról elragadtatás nélkül szólni. Ágay Karola a Ma­gvar Állami Operaház ma­gánénekese, Szendrev-Kar- pgr László pedig a Zeneaka­** Fehér Klára Csütörtökön könyvheti vendégként Mezőcsátra láto­gat Fehér Klára írónő. Dél­után két órakor a Mezőcsát és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítési , démia professzora. Bejárták már szinte az egész világot, s mindenhonnan emlékezetes sikerrel tértek haza. Ha mégis ki kell emelnem va­lamit a kedd esti koncert­jükből. akkor talán Pergo- lesi: Nina című dalára em­lékszem különösen szívesen Ágay Karola ihleteit előadá­sában. A bámulatos légzés­technikával megoldott pia- nissimókra, a finom forték­ra. a csengő de ugyanakkor bársonyos hangszínre. Vagy Szendrey-Karper László elő­adásában Vinas: Fantásiá- jának utánozhatatlan virtu­ozitással megoldott tremolói- ra. Albeniz: Legendájának intim hangulatára, avagy Terei: Pastorale-jában a ze­nélő órára emlékeztető csen­gő-zen gő húrokra... — Tud-e valakivel ilyen bensőségesen beszélni, mint a hangszerével ? — A gitárommal és az asszonyommal. Nagyon sok éve. és nagyon sok hangver­senyen dolgozunk együtt, és sokszor megállapítottuk már. hogy egymásra sem kell. nézni ahhoz, hogy tökélete­sen megértsük egymást. S ez a hangszeremmel is így van. (Varsányi Zsuzsa) Mezőcsáton Szövetkezet központjában az áfész szocialista brigádjaival találkozik, majd délután hat órakor a járási művelődési központban kerül sor író— olvasó találkozóra. PÁLYÁZAT A Tolcsva és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet pályázatot hirdet ERDŐHORVÁTIBAN — szabadkasszás rendszerben — működő 1 111. számú ABC-bolt vezető és vezetőhelyettesi munkakörének [i betöltésére. Az ABC-bolt havi forgalma 350 000 Ft. Fizetés: a kollektív szerződésben biztosítottak szerint, j Szakképesítéssel és boltvezetői gyakorlattal rendelkező '• házaspárok előnyben. Csak tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezők pá­lyázhatnak. Szakképesítés nélküliek is jelentkezhetnek. Jelentkezni lehet: Tolcsván az áfész központi irodájában, személyesen június 14-ig. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. A MISKOLCI MŰANYAGFELDOLGOZÓ VÁLLALAT (Miskolc, Vágóhíd u. 8—10. sz.) AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ: O árképzésben jártas kalkulátort (lehet nyugdíjas is), © technológust (technikusi, vagy szakközépiskolai végzettséggel), © programozót (kezdőt is), © kezdő gépészmérnököt, © esztergályost, 0 villamosmüszerészl, © szerszámlakatost, 0 Imk-lakatost, i © végzős ipari szakközépiskolásokat fizikai munkakörbe. Minden második héten szabad szombat; délutános és éjszakai műszakpótlék. Bérezés: az Országos Szakmai Bértáblázat alapján. I I

Next

/
Thumbnails
Contents