Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
1975. június 28., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 \ Autóbuszvezetők mondják Segítsünk nekik A Miskolci Közlekedési Vállalat járművei naponta több mint félmillió utast szállítanak. Az autóbuszok, villamosok sűrűn követik egymást — ám a miskolci emberek türelmetlenek. Ha nem érkezik pontosan, nincs ott időre a kocsi, már nézik az órájukat, s szidják a kocsivezetőket, az ellenőröket. Pedig az esetek nagytöbbségében éppen az autóbusz-, vagy a villamosvezetők nem tehetnek a késésről, sőt; ők a szenvedői a „világvárosi” forgalomnak. * A GC 13—01-es rendszámú autóbusz fékez, beáll a megállóba. A Tis„... pályaudvaron nincs nagy „hely” a helyezkedésre. Az autóbuszt be kell állítani a pár méternyi felületre. A pilóta, Darancsi András gyöngyöző homlokkal száll ki a vezetőfülkéből. — Nehéz munkánk van — mondja — és ez a meleg különösen nehezíti a napi 8—9 órát. Ha odakint 30 fok van, a vezetőfülkében már 5 fokkal több, ha odakint esik az eső, mi többszörösen érezzük a párát, a nehéz levegőt. A Miskolci Közlekedési Vállalatnak egyébként ti éve vagyok dolgozója. Azelőtt a MÁVAUT-nál dolgoztam, több mint húsz évig. Ebben a kánikulában a gép is megérzi a meleget. Hamarabb „jönnek be” a műszaki hibák. Ezen a héten autóbuszom például három gumit égetett le. És úgy érzem, ez a legnehezebb része munkánknak. Ha bármilyen, tőlünk független műszaki hiba „bejön” — mi tehetetlenek vagyunk és mégis minket büntetnek. Elvonják a havi prémiumot, a mozgóbért. Én azt szeretném kérni a vállalat vezetőségétől, hogy ezen a problémán segítsen. A munka nehéz, szeretnénk érezni, hogy jobban megbecsülik... * A GC 35—89, a GC 36—00 és a GC 13—71-es autóbusz vezetőivel nem tudtam beszélni. Ahogy megérkeztek, rögtön álltak is be az induló állomásra, szinte egy i ————ii ■ pillanat sem volt arra, hogy szót váltsanak. Tóth ,Sándor viszont éppen ebben az órában fejezte be műszakját, — Hál’ istennek, mára befejeztem a sihtát. A mai műszakot könnyű napnak is lehet mondani, nem volt különösebb esemény. De azért mégis szeretnék kérni egy pár dolgot az utazóktól. Ne nevessenek ki, ne integessenek, ha hamarabb indulunk, mint ahogy ők szeretnék, de bennünket is „hajt” a menetidő. Van úgy. hogy naponta 9—10 órát ülünk a volán mögött — úgy estefelé már egyre nehezebb legyűrnünk a fáradságot. És ami a legrosszabb, az „úrvezetők” egyáltalában nem törődnek velünk. A személygépkocsik nem adják meg az elsőbbséget járműveink számára, gyakran nekünk kell várnunk, pedig egy-egy autóbuszban 80—100 utas is tartózkodik. Kinek adjunk elsőbbséget, ha nem nekik? Pocsai Sándor hét éve buszvezető a vállalatnál. Amikor beállt hatalmas autóbuszával, éppen valami üdítőt próbált venni a végállomáson. — Már a katonaságnál voltam, amikor erre a posztra kerültem. Akkor is tudtam, hogy milyen nehéz feladatot vállalok, de úgy éreztem, hogy ez a szakma vonz engem. Igaz, nehéz a munka, 30—35 perc alatt le kell érnünk a Tiszaitól a papírgyárig. De van benne szépség is. Én legalábbis úgy érzem, ha elhozok valakit a megfelelő állomásra — akkor tettem valamit az emberekért. Hogy mit kérnék a vállalat vezetőitől? — Szeretném, ha a menetidő rövidebb lenne. Ezt úgy értem, hogy több időt hagynának egy-egy ’ forduló között. Szeretnénk kényelmesen megreggelizni és szeretnénk, ha erre nemcsak 12 —13 perc állna rendelkezésünkre, hanem a gyári dolgozókhoz hasonlóan adnának egy-egy fél-, háromnegyed órát. — Az utasok? Hát, ők sem angyalok. A mai napról említek ecv példát. Az Augusztus 20. strandfürdőnél szóltak, hogy hátul, a peronon egy józannak nem nevezhető ember fekszik. Nekem kellett hátramenni és kitessékelni az ajtón, szerencsére ebben az esetben sikerült is. De fizetésnapon sokkal nehezebb a helyzetünk. Bárhogy is szeretnénk, mindig akad a fordulók közben egy-egy nehezebb eset, amellyel sajnos, már mi sem tudunk megbirkózni. . * Mido András, a 21-es számú panorámabuszról szállt le. — A nehézségek ellenére is szívesen dolgozom ennél a vállalatnál. Általában a 24-es járaton teljesítek szolgálatot, és szerintem mi. autóbuszvezetők a lehetőségekhez képest megbecsült dolgozók vagyunk. A havi fizetésem 4 ezer forint körül van. ezért már érdemes teljes „bedobással” dolgozni. Á A Búza téri végállomáson Pásztor Ferenccel sikerült szót váltanunk. Elmondta, hogy több vonalon jár, így a szirmain, a zsolcain és a hűtőházi vonalon találkozhatunk vele nap, mint nap. Munkában a legnehezebbnek a menetidő rövidségét tartja. Ebben a nagyvárosi forgalomban tartani az előírást nem kis feladat. — Ha rajtam múlna — kitiltanám a személygépkocsikat a város főbb útvonalairól. Ezt nem a szakmai elfogultság mondatja velem, hanem az‘a tény, hogy sokszor előfordul: nem férünk el a Zsiguliktól és a Trabantoktól. A mi „márkánk” a 620-as. az egyik legrégibb, legnehezebben vezethető jármű a vállalatnál. Ezt sokan nem tudják és nincsenek is tekintettel rá. Minden további nélkül elénk állnak, akadályozzák a forgalmat és nekünk tartani kell a menetidőt. Ha kérhetném, le- gvenek ránk egy kis tekintettel ... * Ennyit az autóbuszvezetőkről ... Nehéz munkát végeznek, és nagyon sok ember igényli, figyeli tevékenységüket. Próbáljunk segíteni nekik . .. Udvardy József mw—aruiMHim-——«■■, k fonóno Harmincnégy éves. Azt i mondja, a fiatalok közül j többen már Erzsiké néni- i nek szólítják. Nem harag- [ szik érte, sőt azért sem, ha i egy csitri lány azt mondja 1 neki: Erzsiké. Megszokta , ezt is, azt is; mindkét meg- i szólítást. Szereti az embe- [ rcket, a munkatársakat. És i j ezt a szeretetet azok is j érzik. Amióta párttitkár, i különösen sokszor fordul- 1 nak hozzá. Legtöbbször per- , sze gondokkal. i — Sok a társadalmi mun- | 7cá;n —, mondja, de ezt i nem panaszként említi. — [ — Tizennyolc éve, amióta , a pamutfonodába került, ez 1 tölti ki az életét. A mun- , | ka. És időnként a tanulás, i j Mert az előbbi mellett J szakmunkás-bizonyítványt i szerzett, aztán leérettségi- ! zett. — Azért egy-egy éjszakai j műszakot már megéreznek J o lábaim. > Beszélgetés közben is leg- J inkább a gépet figyeli. i — Ez a gép nyújt és elő- 1 fonalat csinál — magyaráz- , za. És még azt is hozzáte- ' szí: — Az egészben azt sze- J retem legjobban, hogy ez i nem egyhangú, hanem sok- [ rétű munka. i Brigádvezető. A Petőfi ] brigádé. A 9 brigádtagból , most csak hatan dolgoznak. > Hárman szülési szabadsá- ' gon vannak. Sorolja a vál- ' látásokat. Patronálás, gyér- | mekváros, továbbtanulás . > És a címeket: szocialista | brigád __ ezüst fokozat, i I dén az aranyat pályázták j meg. i Miskolcon lakik. Van J egy szép lakása. — Szabod > időm? — Nevet. — Csak ' a szabadság. Utazni szeret. Ez a hob- i bija. Világot látni. Fonóno, j aki eljutott az összes szó- i cinlista országba, az Egye- ’ sült Államokba és sorol- , hatnánk még az országor 1 kai. Nemrég jött haza Spa- \ nyolországból. Kíváncsi. Ar- i ra, hogy máshol hogyan él- ] nek az emberek. í — Jó itt. Megbecsülnek. [ És a 18 év kötelez ... ( Fonónő, párttitkár, bri- | gádpezetö. Erzsiké ... Ér- i zsilce néni. A teljes nevén: J Németh Erzsébet. t H. I. í Napirenden: ki elmaradóit területek sorsa Mint arról beszámoltunk a közelmúltban, megyénkben tartották meg az elmaradott területek problémáival és lehetőségeivel foglalkozó szakemberek konferenciáját. A háromnapos értekezlet alkalmából több helyszíni látogatást is tettek a kutatók, amikor a helyi illetékesekkel is megbeszélték a nehézségeket., A konferencia megállapításairól, eredményeiről és megyénk problémáiról beszélgettünk dr. Pusztai Bélával, a megyei tanács általános elnökhelyettesével. — Mi adta az aktualitását annak4, hogy Miskolcon, pontosabban megyénkben rendezzék meg az elmaradott területekkel kapcsolatos konferenciát? — Az országban — és a m egyén belül iá — egyes településeken az ott élő lakosság jövedelmi viszonyai es ellátottsági színvonala egymástól eltérő. Az eltérésbeli differenciák bizonyos határokon belül érthetők. Valamennyi területre azonos jövedelmezőségi, illetve ellátottsági színvonal szinte el sem képzelhető. A nagyobb aránytalanságok fokozott mérséklése, s végső soron megszüntetése viszont első »zárná kötelezettségeink között szerepel. Ahhoz, hogy a megoldás közben megfelelő tárgyilagosság érvényesüljön arra van szükség, hogy megállapítsuk a színvonalbeli különbségek okait, megtaláljuk az összehasonlítás legalkalmasabb mérési formáit és módszereit. Így a helyzet körültekintő tanulmányozása után következtetni tudunk a jövő feladataira, tennivalóira. — Mi a helyzet jelenleg ez ügyben megyénkben? — A megyei tanács 1971- ben és 1972-ben már kezdeményezte a megye e témához kaDcsolódó helyzetének tanulmányozását. Napjainkban az országos program részeként a Földrajztudományi Kutatóintézet kutatási témái között szerepel — éppen sajátos helyzeténél fogva — Borsod megye gazdaságilag elmaradott területeinek tanulmányozása, az előfordulások konkretizálása vagy éppen a jelenségszémba menő megnyilvánulások, amelyek az előzőek során már szóba hozott kérdésekre adnak választ. Megyénk területének több mint 64 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Addig, amíg a Sajó mellett országosan is -jelentős nagyüzemek működnek, vagy a megye földterületének egy része a mezőgazda- sági termelés legkényesebb igényeinek kielégítésére is képes más területek a hegyoldalakban, a hegyek lejtőin, a bel- és árvíz járta vidékeken lényegesen kevesebb hozamot adnak. Az ilyen területeken élő lakosság csupán egy részének foglalkoztatása oldható meg helyi, elsősorban mezőgazdasági üzemekben. Nagyobb részük naponként ingázik, vagy hetenként jár haza családjához. A helyben végzett munka jövedelmezősége az ottani termelési adottságokhoz igazodik. A település 'infrastrukturális ellátottsága is — éppen az anyagi okok miatt — kedvezőtlen. — Ez irányban a konferencián sikerült-e valamilyen megoldást találni? — A Földrajztudományi Kutatóintézet megyében végzett vizsgálatainak tapasztalatait Miskolcon és a vizsgált területek egy-egy településén megejtett helyszíni szemlével egybekapcsolva tudományos ülésen értékelte. A tudományos ülés során egyetértés volt a gazdasági elmaradottságot keletkeztető okok és az elmaradottság mérései során alkalmazandó formák és módszerek megítélésében. Nem volt; egyértelműen kialakult a megoldásra vonatkozó elképzelés. Így természetes volt az az állásfoglalás, hogy a jövőben a kutatási munka középpontjába állítva az aránytalanságok mérséklésére vonatkozó megoldási lehetőségeket kell keresni. — A megyei tanács ter- vez-e a problémák megoldására valamit a kővetkező évekre? — A megyei tanács részéről végzett vizsgálatokkal kapcsolatban megemlíthető, hogy az infrastrukturális ellátásban meglevő aránytalanságoknak az V. ötéves terv időszakában történő mérséklésére a párt- és tanácsi szervek elvi határozatot hoztak. A következő tervidőszak anyagi lehetőségeinek tervezésénél ezek érvényesítésére sor kerül. Megemlítendő még. hogy a gazdasági elmaradottság egyik legproblematikusabb okozója a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen természeti és közgazdaság' adottság, amely hatásának csökkentésére, illetve az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítására is mélyreható tanulmány készült. E tanulmányokban megfogalmazott hipotézisek, vagyis elméleti feltevések alkalmasságát három termelőszövetkezetben kísérletezzük ki modellüzem jelleggel. Vásárhelyi István Próbaüzem indul... A tervek szerint hétfő reggel a marhavágóvonal üzembe helyezésével kezdődik a miskolci új húskombinát próbaüzeme. Természetesén a húskombinát komplettírozáséig még sok munka vár az építőkre és a szerelőkre. A húsipari vállalat dolgozói, vezetői nagyon bíznak a sikerben, hiszen a több mint 800 milliárd forintba kerülő beruházás megkönnyíti, termelékenyebbé teszi munkájukat és sokat javít a lakosság húskészítményekkel való ellátásában is. Azt tervezik, hogy a húskombinátot november 7-én ünnepélyesen átadják rendeltetésének. A vágócsarnok, a húsfeldolgozás technológiájának első állomása. Kondenzátorállomás, ahol a DIGÉP szakemberei valamennyi berendezésnél elkészültek a szereléssel. A kazánház, ahol a középső kazán még szerelésre vár. Kovács Balázs a kezelőpult mellett ismerkedik a berendezéseket vezérlő automatikával. Fotó: Szabados György