Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

1975. június i ,? -,mf

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

Biztonságosabbá a o ik ! j á: %

wunknekik

>il

a fc

Hllanat sem volt u-ra, hogy át váltsanak.

Tóth ,Sándor viszont éppen ben az ó ,oan fejezte be

íszak.iii:.

— Hal' istennek, mára fejeztem a sihtát. A ma5- -ól könnyű napnak i.

Az emberek többségének, sajnos, még mindig előítéletei vannak a bányamunkát illetően. Azt szokták mondani. csak akkor mennek a bányába, „ha ablak lesz rajta'’. A bányászat valóban veszélyes munka. Ez a dol— bánya és bánya között. A hazai szénbányászatban , — ebből a szempontból — a borsodi szénmedence a .kevésbé veszélyes” minősítéssel rendelkezik. Ennek az a magyarázata, hogy egyetlen akna, Lyukóbánya, sújtólégveszélyes, de ez is a legalsó kategóriában; szénporrobbanás veszélye általában nem áli fenn, és karsztvízbetörésekkel sem kell számolni. A bányamunka azonban a borsodi szénmedencé- bon is veszélyes. Veszélyes, meri; a szenet mélyműve- léssel fejtik ki, — tellát a munkahelyek föld alatt vannak —, mert; a munkahelyek és a geológiai viszonyok is állandóan változnak, mert; a föld alatt, a szűk vágatokban sok a baleseti forrás, különösen, ha arra gondolunk, hogy a munka állandóan mesterséges megvilágításban folyik. Körülbelül ezek a körülmények határozzák meg a főbb baleseti forrásokat is, amelyekről Rém Lajossal, a Borsodi Szénbányáit biztonságtechnikai osztályának vezetőjével beszélgettünk.

— Ha a múlt év baleseti statisztikáját elemezzük — mondotta az osztályvezető —, azt látjuk, hogy a vállalatnál az összes balesetek 78 százaléka a föld alatti munkahelyeken, 22 százaléka a külszínen következett be. A főbb baleseti források, illetve területek közül első helyen kell említeni az anyagmozgatással, a szállítással kapcsolatos baleseteket. Ez a múlt évben a vállalatnál az összes balesetek 55 százalékát tette ki, és csak igen kismértékben javult az 1978-as helyzethez viszonyítva. Ez a szám azért magas, mert a különféle anyagok, biztosító- és termelőberendezések mozgat isa a föld alatti munkahelyeken majdnem kizárólag kézi erűvel történik. A nagy súlyú berendezések szűk helyen való mozgatása a mesterséges megvilágítás mellett szinte állandó baleseti "e- szélyt rejt magában. A gépesítés ezen u területen még csak feladott lecke, amely a k ü 1 ön féle kutatóintézetek tervében és a vállalat újítási feladat tervében szerepel. Ezen a területen majd csak a gépesítéssel lehel tartós javulást elérni. Persze addig sem lehetünk tétlenek.

A balesetveszély szempontjából második helyen kell foglalkozni az úgynevezett omlásos balesetekkel, amelyek a múlt évben a vállalatnál történt összes balesetek 20 százalékát tették ki. Ezen a területen azonban 1973-hoz képest jelentős javulást ériünk el, hiszen 15 százalékkal csökkent az ilyen jellegű balesetek száma. Ez elsősorban a bányák, a különféle biztosítóberendezések korszerűsítésének az eredménye.

A harmadik helyre kerülnek az úgynevezett egyéb balesetek, amelyek, többek között, a robbantással, áramütéssel. az izzó, illetve a maró anyagokkal kapcsolatosak, összesítve 1974-ben — 1973- hoz viszonyítva — 239-cel volt kevesebb vállalatunknál a balesetek száma a fö'd alatti munkahelyeken és 35- tel kevesebb a külszínen, ami 18 százalékos javulásnak f*»lel meg. Ki kell emelnem, bon)’ a nagy termelési felfessen

lun

m mdani, nein

>sebb

esemény.

mégis ;

szeretnék

ár do:;4‘

it az uta

k vessen e

k ki, ne

rt-h. ha

hamarat

1*. mint

ahogy ö

bennüns

a .-'tide. V.

napon ti

i 9— 10

a voi- 'i nv *:-st efelé

m;«’. egv:

ve/.hető ember cekszik. Ne- i „ kém kellett hátramenni és ; «• kitessékelni az ajtón, sze- „ rencsére ebben az esetocn ■ sikerült is. Be fizetésnapon , p sokkal nehezebb a helyz. - > ,

. -nk. Bárhogy is szeretnénk. J £ mind!«; akad a fordulók köz- i s ben egy-egy nehezebb esd. j T el Ível sajnos, már mi , e

i

i k

Ti

I

Bányamentők

adatok teljesítése és túlteljesítése mellett vállalatunk történetében a múlt esztendő volt az az év, amikor nem történt halálos balesel.

— Mindez tellát ;izt jelenti, hogy az elmúlt esztendőkben a termelési igények növekedésének ellenére is biztonságosabbá váll a bányászkodás a borsodi szén- medencében. Minek köszönhető ez?

— A tartós okok között

első helyen említeném, hogy szénmedencénkben szinte állandóvá vált a bányák korszerűsítése, a műszaki fejlesztés, a gépesítés fokozása, amely nagymértékben csökkenti a balesetveszély Ior- rásait. A vállalatnál ma már egyenrangú kérdésként kezelik a termeléssel és a biztonsággal kapcsolatos tél- adatok megvalósítását. Ez azt jelenti, bogy munkánkban sokkal nagyobb szerepet játszik manapság a balesetek megelőzésére való törekvés, mint korábban. Így például bányáinkban az cmeszesen 417 kilométer hosszúságú vágatokból 323 kilometer van ellátva tartós biztosítással. A baleseti helyzet javulásához nagyban hozzájárult ezek mellett a dolgozók szinte lényeges szemléletváltozása is. A kedvező kép kialakítását megfelelően elősegítették a dolgozóink körében meghonosodott

munkavédelmi versenyek e.s vetélkedők. Ezenkívül, természetesen. a vállalat biz- tonsá gt ec h n i kai szervezete fokozta a megelőzést szolgáló tevékenységét, az oktatást. a felvilágosító munkát és az ellenőrzést. A múlt ívben kezdtük meg a biztonságtechnikai továbbképző tanfolyamokat, amelyekep a dolgozók munkaidőben vesznek részt, s ahol a tudnivalókról vizsgán kell számot; adni. Ez a vállalat minden 1 dolgozójára kiterjed. A múlt évben 8 ezren tettek sikeres biztonságteehn kai vizsgát, az idén ezzel már mindenkinek rendelkeznie kell.

— A fent említett erőfeszítések

PTitfr? Andia 21 -es szá- i :-.iu panoimabuszról szállt 1 ;■ le i i

— A nehézségek ellenére i „ is szívesen dolen • -m ennél i a a vállalatnál Alta a ban • j; zs-es jár.k.'sí teljesítek szol , p gálától, <*s szerintem mi. (

“ifi' voll . jeU.cU . .

öan. mint a munkahelyeken bekövetkezett sérülések. Ez is mutatja, ha megfelelő imádon betartják a bányászok a munkafegyelmi, a technológiai és a munkavédelmi előírásokat, a gépesítés fokozásával nem feltétlenül szükséges egyenes arányban növekednie az üzemi balesetek számának.

— Itögcfobcn a bányászok n/.t mondották, hogy ha minden munkavédelmi előírást és szabályzatot betartanának, még a sóra-paprikára valót sem tudnának megkeresni. Változott-e ez a szemléletmód az utóbbi időben? .

— Természetesen, változott. Kisebb szabálytalanságok ugyan még manapság is előfordulnak, de elmondhatom, hogy a vállalat dolgozóinak a többsége igyekszik betartani és betartatni a munkavédelemmel kapcsolatos előírásokat, szabályzatokat. Ezen 'a területen sokat köszönhetünk a különféle társadalmi szervezeteknek, a szocialista munka versenynek, a szocialista brigádmozgalomnak, a munkavédelmi- őrhálózatnak és nem utolsósorban a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség tevékenységének. Ez a testület számunkra elsősorban az ellenőrző hatóságot jelenti, azonban ezen túl a kialakított jó együttműködés révén komoly eredményeket könyvelhetünk el a vállalat munka- és balesetvédelmi helyzetének javulásában.

I

— A Minisztertanács a múlt esztendőben határozatot házon a szénbányászat fejlesztéséről, többek között a húnynbi/.lonság fokozásáról is. Milyen ú( feladatok megvalósítását tűzte ez. a határozat napirendre a borsodi szén- medencében?

— Az említett határozatot örömmel fogadtuk annál is inkább, mert megvalósításához a szükséges anyagi eszközöket is megkaptuk. Bár a borsodi szénmedencében az utóbbi időszakban egyre kevesebb a bányatűz, ez a határozat elsősorban a bányj- tüzek elleni védekezésre, főleg ezek megelőzésére vonal- . kozik. A múlt évben 25 millió forintot fordítottunk erre a célra. Lyukóbányán és Fe-I ketevölgyön kiépítettük a | hangosbeszélő-hálózatot és a riasztóberendezést, ezenkívül bányáinknál 8 ezer méter | hosszúságban lángálló szal- litóhevederrel cseréltük lel gyúlékony gumiszalagokat,

valóban jó eredményi hozlak, hl- i • 'méter hosszú sanszén a múlt évben, ms-fcoz vi- * f*> óh ezer metei nrcszusdh • - ban építettünk ki tűzbiztos

szonyítva csökkeni a balesetek száma. Tudomásunk szerint azonban a balesetek súlyossága az összehasonlítás időszakában, sajnos, növekedett. Mi volt ennek az oka?

— Vállalatunknál' a múlt évben az egy balesetre jutó kiesett müszakszám torihoz viszonyítva valóban néggyel növekedett. Ez részben összefügg a gépesítés fokozásával, amit mi nem tartunk szükségszerűnek. A műszaki fejlesztés, a gépesítés fokozása, és a balesetek számának, valamint súlyosságának alakulása valóban összefügg egymással, összefügg olyan módon, hogy a gépelt, a berendezések nagymértékben megkönnyítik a bányász munkáját, biztonságosabbá teszik a föld alatti munktt, de ugyanakkor újabb baleseti források is lehetnek, ha nem tartjuk be az üzemelvi 1 la moskábel-vonalakat. Az idén 53 millió forint értékben a bányatüzek elleni védekezésre iszaptelepeket és iszapvezetékeket, tűzvédelmi raktárakat hozunk létre, habgenerátorokal szerzünk be és komoly mértékben korszerűsítjük a medence két központi bányamentő-állomásának felszerelését. A továbbiakban is nagy gondot fordítunk a munkakörülmények javítására, a szakmai ártalmak csökkentésére. Azt szeretnénk, ha a baleseti helyzet területén a múlt évben bekövet bkezett kedvező változás, a javulás tartós és állandó maradna — mondotta befejezésül a Borsodi Szénbányák biztonságtechnikai osztályának vezetője.

Oravec János

igényes kezdeményezők

Egy nagyüzem névjegye

— Küldetés és felelősség

— Bevált számítások

•— „Megfogott” milliók

Egymást metsző kél karikába irt három betű a Borsodi Vegyikombinát emblémája. Egy nagyüzem névjegyé és márka a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. Olyan termékek ismertei diele. amelyek világszínvonalat jelentenek. S megérdemelt hírnevet a magyar vegyiparnak. Ezen belül is a borsodi vegyipari dolgozóknak.

A vállalat profiljába sokféle termék tartozik: számos késztermék és a feldogozó- üzernek számára alapanyag. Valamennyi kereseti áru; mindig bővülő vevőkörrel, s a vállalat részéről >gényes kiszolgálással.

Az igényesség sok mindent jelent. Nem elsősorban csak külsőségekről van szó, hanem mindenekelőtt a lényegről: a magas színvonalon történő termeléshez a feltételek biztosításáról, aminek hatása — különféle összefüggésekben — gyárkapun kívül és határainkon túl is érzékelhetően lemérhető.

A BVK szakemberei szívesen látott vendégek Külhonban is. Többek közölt Indiában, aho' altatógázt gyárló üzemet építenek, Csehszlovákiában. ahová szabadalmat adtak el, Irakban, ahol a gyár több szakembere dolgozik tanácsadóként, Japánban, az NSZK- ban és Angliában, ahová eljutnak a vállalat termékei és még egy sor más helyén a világnak találkozni a BVK nevével és képviselőivel.

Az ilyenfajta küldetésnek, ahogy azt a vállalat igazgatója, Körlvclyes István egy alkalommal megfogalmazta, a szellemi exportnak, a kimondottan gazdasági kapcsolatok elmélyítésén túl hihetetlenül nagy az erkölcsi, politikai értéke és hatása \s. E kettős jelentőségű összefüggés természetesen — s ezt jól tudják a BVK-ban — olyan felelősséggel jár a leg- apróbbnak tűnő részletekben is, aminek egyik fokmérője a minőség. S mert a gyár minőséget produkál, a megrendelők mindig elégedetten ■nyugtázzák a gyár szerződésekben is vállalt kötelezettségeinek a teljesítését, finnes egyik . legjobb ismérve, hogy reklamáció mindeddig nem érkezeti a BVK címére, amire jogosan lehetnek büszkék a kombinátban.

E jogos büszkeség forrása a munka, az új utak. módszerek. a korszerű technológiák és gyártási eljárások alkalmazása, az a kezdeményező. kísérletező készség és bátorság, ami jellemző a vállalatra. Minden lehetőséget megragadnak, ha úgy látják; számításaik alapján többet tehetnek az ország asztalára. Erről voll szó akkor is. amikor Tolna megyében. Szekszárdon mintegy 12 millió forintért vásároltak egy félig kész üzemet, ahol nagy értékű és keresett termékeket gyártanak.

A BVK műszaki igazgató- helyettese mondja el. hogy a szekszárdi gyáregység ma már többet termel, mint amennyire eredetileg tervezték. Kezdetben a terv szerinti termelési érték 90 millió forint volt. Jelenleg a 115 milliós szintnél tartanak, ami még mindig nem jelent óla font, hiszen az itt gyártott árucikkek (szegélyléc, műanyag ajtó, falburkoló stb.) iránt állandóan nő a kereslet. Éppen ezért tervbe vélték egy új műhelycsarnok felépítését, ami egyben azzal is jár, hogy később, a jelenlegi 100 dolgozó mellett, újabb foglalkoztatási lehetőséget tudnak teremteni nemcsak Szekszárdon de környékén is.

Visszatérve a hazai, borsodi tájakra, a vállalat bar- cikai üzemeiben és gyáregységeiben sem stagnál a fejlesztés. Most nem az olefinről beszélünk elsősorban, hiszen az népgazdasági szintű beruházás, hanem a saját erőből történő fejlesztéseket, kisebb, nagyobb beruházásokat „veszi elő” a műszaki igazgatóhelyettes Tóth Pál.

— Tízmilliót költöttünk a világítótestek töltésére szolgáló kryptongázt gyarló üzem felépítésére. — mondja. Az alapanyagot az oxigén fejlesztő mellékterméke szolgáltatja, amit eddig hulladékként kezeltünk. E nulladékany ágból most. évente 200 köbméter kryptongázt gyártunk, aminek az értéke 9 millió forint. A kis üzem építésére fordított összeg tehát egy év alatt megtérül .. .

Bármilyen új eljárás bevezetéséről. vagy akár a technológia hagyományos módszereinek a megváltoztatásáról van szó. a BVK- ban soha nem feledkeznek el arról sem. hogy a gyártással együttjáró környezetvédelmi hatásokat is figyelembe vegyék a tervezésnél. Ennek az. igénynek az érvényesítésére egy vegyipari üzemben különösen nagy szükség van.

— Volt: időszak. — árulják el nagyon őszintén —. amikor a környezetvédelmi követelmények betartása nálunk is másodlagos volt. Meg is fizettük ennek az arát ..

Valóban mélyen a gyár pénztárcájába kellett nyúlni még 1971-ben is, amikor 23 millió forint bírságot fizetett a vállalat a különféle szennyezőanyagból eredő kár miatt. Ha a korábbi éveket is számításba veszik, akkor 100 millióra tehető az így kifizetett bírság.

— Ma arra törekszünk, hogy a forrásnál fogjuk meg a szennyező anyagokat — mondják. Ez elérhető a különféle technológiai módosításokkal, de szükség van például ülepítőmedencékre, s egyéb berendezésekre, amelyek környezetvédelmi szempontból nélkülözhetetlenek.

A különféle intézkedések nyomán 1973-ban már csak 8 millió forint volt a bírság összege. Tavaly ebből is lefaragtak egymilliót. S évről évre többet és többet tesznek a környezetvédelmi célok megvalósítására. Foglalkoznak a nitróza megsemmisítésével, ami. ma meg a levegőbe jut. A kőtörőüzemben porszűrőket építettek be. s még sok egyéb megoldáson törik a fejüket. Ha terveiket sikerrel megvalósítják, nagy értékeket mentenek meg a népgazdaságnak.

Nagyvállalat a BVK. ahol több mint 5 ezer ember dolgozik. Hírük, nevük van a világban, amit nemcsak megtartani. de öregbíteni aKar- nak. S ehhez minden teltétel a rendelkezésükre all.

T. F.

Kell a kizponti segítség

A Magyar Mezőgazdaság című szaklap elmúlt heti számának „Információk” mellékletében értékelő cikket. — alapos felmérés tapasztalatait közli megyénk zöldség-gyümölcsei látásáról.

A cikk hangsúlyozza, hogy az ország legészakibb fekvésű megyéjében mennyire fontos ez az ellátási terület.

A még meglevő gondok melleit eredményekről is számot ad az írás. Az AG- ROKONZUM Vállalat, amely nagy részarányával döntően befolyásolja a piacot, az idei év első öt hónapjában a korábbi ütemnél gyorsabban növelte az értékesítést. Míg tavaly május végéig 34 ezer mázsa zöldségei értékesített, addig az idén a zöldségforgalom csaknem elérte a 42 ezer mázsát.

Sokat segített, hogy az AGROKONZUM jó együttműködést alakított ki a társ- vállalatokkal. Az idén például 11 MEK vállalattal van szerződéses viszonyban. A javulás másik forrása a megyén belül a háztáji és kis- kerti termelés növekedése. A cikk itt elsősorban a mezőkövesdi és a miskolci áfész-ek ilyen irányú tevékenységét említi.

Az ellátás további javításának lehetőségeiről írva megállapítja, hogy a szabadföldi zöldségszükséglet egy részét a megye nagyüzemeiben lehetne megtermelni. Mint. ahogyan az a tervben is szerepel, városellátó, frisszöldség-termelő bázisgazdaságok kialakítása szükséges. Ez kedvezően befolyásolna az áru minőségét és kiegyensúlyozottá lenné a forgalmat.

E szükséges fejlesztési lehetőséggel kapcsolatban

/ _

azonban arra is rámutat, hogy a fejlesztést nem leltet csupán üzemi eszközökből megvalósítani.

Ezek a gazdaságok a zöldség érési késedelme miatt, elesnek attól a primőr- es korai termésből származó árbevételtől, ami a további termelést is renrábilissá teszi. és lehetőséget ad a fejlesztésre is. Elsősorban ez az oka. hogy évek óta ugyanolyan nagyságú területen termelnek zöldséget. A jelenlegi anyagi lehetőségek es a támogatás csak a termetes szin tentartását oldja meg. .4 területi fejlesztés és termelés intézi vebbé tétele meghaladja a helyi tehetőségeket. ezért az ások központi segítséggel valósulhat meg’.

p. s.