Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

£SZA!í-MAGYARORSZAG 2 1975. június 4., szerda Választási nagygyűlések (Folytatás az 1. oldalról) nagyüzemi mezőgazdaságunk a fellendülés szakaszába ér­kezett. Ez a fejlődés figyel­hető meg a monoki Kossuth Lajos Termelőszövetkezet te­vékenységében is. Felsorolt néhány eredményt: búzából, árpából a korábbi termelési átlagokat mintegy 30—40 szá­zalékkal múlták felül. Fel­épült és üzemel egy korsze­rű, 524 férőhelyes szarvasmar­ha-telep. Monokon rendsze­ressé vált a tsz-tagság üdül­tetése. A rhunkahelyi körül­mények számottevően javul­tak. Teleki Istvánná ezután a negyedik ötéves tervben ed­dig elért eredményeiről be­szélt, majd az elmúlt évek­ben született új törvényeink társadalmi hatásáról beszélt. A választási gyűlés végén Ficsor István köszönte meg Teleki Istvánná beszédét. Tegnap délután és este Miskolcon és Csobaj köz­ségben rendeztek még vá­lasztási nagygyűlést. Miskol­con a Gárdonyi Géza Mű­velődési Házban megrende­zett választási gyűlésen Ró­zsa Kálmán, Miskolc város tanácselnöke; Csobajon pe­dig Eperjesi István, a sze­rencsi járási KISZ-bizottság titkára volt a nagygyűlés ünnepi szónoka. Kőszenet a magyar népnek Jog és törvény A Magyar Jogász Szövet­ség a fővárosban és a me­gyeközpontokban tízhónapos tanfolyamokat szervezett jogtanácsosok számára. Á tanfolyam célja, a különbö­ző vállalatok jogtanácsosai­nak, jogi szakembereinek to­vábbképzése volt. A jogal­kotás és gyakorlat számos időszerű kérdésével foglal­koztak. Az előadások során megismerkedtek a Legfelsőbb Bíróság különböző állásfog­lalásaival. Előadások hang­zottak el a beruházások rendjéről, a családjogi tör­vényről, a minőségvédelem­ről, a fogyasztói érdekvé­delemről és a közgazdaság jogi vetületeiről. Borsod me­gyében 126-an vettek részt ezeken az előadásokon, ami országos szinten a legna­gyobb aktivitást jelenti. A továbblcépzés befejezése után tízen a Magyar Jogász Szö­vetség elnökének dicséretét is elnyerték. A Hazafias Népfront Ózd városi Bizottsága és a szol­gáltatóipari szövetkezetek párt- és gazdasági vezetése dél-vietnami küldöttséget lá­tott vendégül június 3-án délután Ózüon, a pártoktatók házában, A béke-barátsági hónap keretében rendezett gyűlé­sen több mint 150 szövetke­zeti dolgozó vett részt. Meg­nyitót Árvái Lajos, az Építő-, Szerelő- és Asztalosipari Szövetkezet elnöke mondott. Köszöntötte a vendégeket, a Dél-vietnami Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének munkatársait, Schneider Je­nőt, az Ózdi városi Pártbi­zottság titkárát. Szőke József- nét, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának munkatársát, dr. Pavlyálc Pált, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának ve­zetőjét, a Hazafias Népfront megyei békebizottságának vezetőségi tagját, a barátsági gyűlés szónokát, valamint az elnökségben helyet foglaló párt-, állami, tömegszerve­zeti és szövetkezeti vezetőket. Ünnepi beszédében dr. Pavlvák Pál áttekintést adott a nemzetközi helyzetről. Fel­idézte a nem mindennapi dátumot, 1975. április 30-át, amikor a munkásosztály nagy ünnepének, május el­sejének előestéjén hírül vet­tük: a saigoni elnöki palo­tán a Dél-vietnami Ideigle­nes Foiradalmi Kormány zászlaja leng. Dél-Vietnam súlyos harcok árán felszabadult. Az újjá­építés, a demokratikus tár­sadalom építésének korsza­ka jött el. Amíg harcolt a vietnami nép, a szocialista országok — köztük hazánk is — számos tanújelét adtak annak, hogy együttéreznek a távoli baráti néppel, segítet­ték a haladásért folyó küz­delmet. Rövid beszédében Nguyen Thanht a nagykövetség má­sodtitkára köszönte meg a segítségnyújtást. „A magyar nép osztozott velünk a szen­vedésben, jogosan osztozik hát örömünkben is. Biztos vagyok benne, hogy kapcso­latunk még szorosabb lesz az építőmunkában, mint a harcban” — mondotta. Hoz­zászólását a következő mon­dattal fejezte be: — Kívánom, hogy legyen örökre megbonthatatlan a magyar és a vietnámi nép­nek a proletár internaciona­lizmuson alapuló barátsága. A gyűlés után a vendégek baráti beszélgetésen ismer­kedtek a szövetkezeti brigá­dok munkájával, terveikkel, elképzeléseikkel. Nagyjavítás tetleäift a TVK-ban ESEMÉNYEKRŐL rSwid@ü Minden évben nagy felada­tot jelent a különböző ter­melő üzemek berendezései­nek, gépeinek tervszerű kar­bantartása, a készülékek ja­vítása. Különösen fontos ez a vegyiparban, ahol a tech­nológiai berendezések jó vagy rossz állapota nagymérték­ben befolyásolja a termelést, a biztonságos üzemelést, A Tiszai Vegyikombinát egyik legnagyobb termelő- egységében, a műtrágyagyár­ban hétfőn kezdődött el az éves nagyjavítás. — A több mint tíz éve üzemelő gyár berendezései a nagy igénybe­vétel miatt — évenként több mint félmillió tonna műtrá­gyát gyárt a TVK — alapos revízióra, javításra szorulnak — mondta Makó László, a karbantartó gyáregység üzem­vezető-helyettese. — Minden eddiginél nagyobb volumenű munkát kell elvégeznünk az elkövetkező napokban. Így például sor kerül az X. sz. BR—ö-os Ievegőszétválaszló berendezés revíziójára, amely 21 napot vesz igénybe. A jelentősebb munkák közé tartozik az I. számú nitro- génes mosókabin csővezeték­rendszerének kicserélése, az I. számú Pelton-gépcsoport és a savüzemi abszorbciós tornyok nagyjavítása. Az ez évi feladatok nagyságára jellemző, hogy az ÉGSZIG szakembereit kértük meg, hogy a számítógépek segítsé­gével dolgozzák ki a műtrá­gyagyári nagyjavítás prog­ramját. A nagyjavításban a kar­bantartó gyáregység mintegy négyszáz dolgozója — főként lakatosok — vesz részt. Ter­mészetesen közreműködnek a kivitelező vállalatok is: a Gyár- és Gépszerelő Vállalat több mint kétszáz szakem­bert irányítóit a különböző munkaterületekre. Ezenkívül, a társüzemek is érdekeltek ebben a munkában. Rajtuk kívül a műtrágyagyár üze­meltető személyzete nyújt segítséget a nagyjavításhoz. A tervek szerint a műtrá­gyagyár első egysége június 7-én, szombaton kezdi meg a részleges termelést. Ha min­den a legnagyobb rendben megy, június 18-án a gyár valamennyi üzeme dolgozni fog. *> Édes” konzultáció Jean-Michcl Catala, a Francia Kommunista Ifjúsági Mozga­lom főtitkára küldöttség élén Budapestre érkezett. A vende­get és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Borbély Gábor, a KISZ KB titkára fogadta. 7 1 Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoport­jának szervezésében tegnap délelőtt 17 szakember kon­zultációval egybekötött mun­kahelyi látogatást tett a Sze- i encsi Csokoládégyár re­konstrukciós beruházásán. A szakembereket Bafly György, a Szerencsi Csoko­ládégyár főmérnöke tájé­koztatta a gyár múltjáról, a termelésről és a rekonstruk­ciós beruházás folyamatának alakulásáról. A gyárat még 1923-ban helyezték üzembe svájci szakemberek tervei alapján. Napjainkban mint­egy 150 féle terméket gyár­tanak, de még jelentős — 20 —25 százalék — a kézi mun­ka aránya a termelésben. A gyár — amely a ma­gyar édesipar exportjának 60 százalékát állítja elő — a rekonstrukció . befejezése után termelési érték és mennyiség tekintetében nagy lépést tesz előre. Amíg je­lenleg csak (!) 18 500 tonna édességet állítanak elő, ad­dig az építkezés befejezése után a termelés 34 500 ton­nára nő. Ezt elősegíti — a változó ütemben épülő, szé­pülő — 10 ezer négyzetmé­teres üzemépület, felszerel­ve, korszerű, automatikus gépi berendezésekkel. Ezek egy része máris működik, termel, míg más részük — re­mélhetőleg — már csak az utolsó „simításokra” vár, hogy termékeik június 30-i határidővel, 90 százaléknál magasabb automatizálási folckal. szinte emberi kéz érintése nélkül kerüljenek le a gyártósorokról. — B — KIM m SZÉN BULGÁRIÁBAN Cí> A KNDK párt- és kor­mányküldöttsége, amely Kim Ír Szénnek, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága fő­titkáránál!:, a köztársaság el­nökének vezetésével Bulgá­riában tartózkodik, kedden, látogatásának második nap­ján megkezdte vidéki prog­ramját. GLADYS MARIN ELUTAZOTT ® Kedden elutazott Buda­pestről Gladys Marin, a Chi­lei Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának főtitkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Bor­bély Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára búcsúztatta. bVt-kiáltvány © A Béke-világtanács El­nökségének hétfőn véget ért ülésszaka kiáltványt intézett a világ összes békeszerető erőihez azzal a felhívással, hogy fékezzék meg a fegy­verkezési hajszát, tegyjék visszafordíthatatlanná a nem­zetközi enyhülés folyamatát és biztosítsák a tartós békét az egész világon. BARÁTI MEGBESZÉLÉS ® Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke baráti megbeszélésen fogadta dr. Tímár Mátyást, a Magyar Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét, aki a magyar—NDK gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság XIV. ülésszaka alkalmából tartózkodik Berlinben. ŰJ ALKOTMÁNY I @ Portugália alkotmányozó nemzetgyűlése kedden meg­kezdte az érdemi munkát. A képviselőkre az a feladat há­rul, hogy az elkövetkező há­rom hónap alatt kidolgozzák az ország új alkotmányát! Az alkotmánynak tükröznie kell azokat a demokratikus vívmányokat, amelyeket a; portugál dolgozók az 1974. április 25-i antifasiszta for­radalom nyomán biztosítot­tak. ROBBANTÁS ® Kedden két föld alatti kí­sérleti nukleáris robbantást hajtottak végre az Egyesült Államokban a nevadai kísér­leti telepen. |ijlosszú időn át élt va­ll lamennyiünkben az- a "■ hit, hogy a szocializ­mus automatikusan megold- . ja az egyéni, a közösségi és az össztársadalmi érdekek egyeztetését. Hosszú időn át hittük, hogy az egyéni meg­élhetés és érvényesülés szé­les körű lehetőségeinek biz­tosítása összhangba hozza az egyének és csoportjaik érdekeit. Kiderült azonban, hogy a lehetőségek széles körű kiterjesztése és egyen­lősítése nem vezet automa­tikusan az érdekek harmó­niájához, illetve az össztár­sadalmi érdek egyértelmű érvényesüléséhez. Miért? A válasz — lát­szólag — nagyon egyszerű. Nem élünk egyformán ugyanazokkal a lehetőségek­kel. Pontosabban: nem tu­dunk azonos módon hozzá­férni azokhoz a javakhoz, és csatornákhoz, amelyek szükségleteinket kielégítik, érdekeinket közvetítik. A szocializmus — a mar­xizmus klasszikusainak meg­fogalmazásait szem előtt tartva — két ponton tér el döntő módon a kapitaliz­mustól. Egyfelől ott, amikor megszünteti a termelési esz-, közöli magántulajdonát, s .ezzel a magánelsajátítás — a kizsákmányolás — min­den lehetőségét. De nem fe­ledkezhetünk meg a máso­dik szempontról sem. A ka­pitalizmusban elsősorban azokat a termelési ágaza­tokat fejlesztik, amelyek gazdaságosak, számukra gaz­daságilag racionálisnak bi­zonyulnak. magyarul: bizto­sítják a tőkésnek a profiíot. Más szóval , ez azt jelenti, hogy a társadalmi érdekek­nek és szükségleteknek, a termelés szférájának nincs hatékony jelenlétük és kény­szerítő erejük. Ismételjük: azt, hogy a ; tőkés mit állít elő — cipőt, vagy ágyúcsövet, vajat, vagy 1 konyakot —, ebben a rend­szerben alapvetően az érté­kesítés lehetőségei, azaz a y gazdasági racionalitás hatá- í rozza meg. A társadalmi ra­cionalitás — azaz a társa­dalmilag létező szükségle­tek és érdekek sokfélesége — ebben az értelemben hát­térbe szorul. Ennek csöppet sem mond ellent a leg- újabbkori tőkés fejlődésnek az a sajátossága, hogy ké­pesnek bizonyult a társa­dalmi szükségletek, köze­lebbről a fogyasztói ízlés és magatartás befolyásolására, idegen szóval: manipulálá­sára. B izonyos ízlés- és 'szük­ségletminták tömeg­méretű elfogadtatása a hatékony propaganda, a ra­finált — egyebek mellett lélektani — eszközök igény- bevétele, továbbmenve: a piackutatás révén csak meg­erősíti azt a tényt, hogy a tőkés továbbra is azt adja el, amit akar: azaz, ami gazdaságilag racionális, ami profitot biztosít. A társada­lomkutatás idevágó jelzői,: az „értelmetlen”, a „túlzó”, a „hivalkodó” fogyasztás ki­fejezések mind ugyanarra a tényre utalnak — az irra­cionális szükségletek kiala­kítására és mesterséges élet- , bentartására. Nehéz ugyanis belátni, mennyiben racioná­lis — mint szükséglel kielé­gítés — évenként kicserélni a gépkocsit vagy, hogy mennyiben racionális szük­séglet-kielégítést szolgál az a kolosszális méretű szóra­koztató irodalom, amelynek szoros összefüggése, pl. a bűnözéssel jól ismert. Térjünk most vissza fen-, tebbi kérdésfelvetésünkhöz. Szemben a mondottakkal, a szocializmus az a társada­lom, ahol nemcsak azokat a .termelési ágazatokat fejlesz­tik, amelyek nyereséget hoz­nak, hanem azokat is, ame­lyek a dolgozók társadalmi szükségletei alapján fontos­nak és racionálisnak ítélhe­tők. A szocializmus lényege, hogy a profitra orientált gazdaság kizárólagosságát megszünteti, és azt részben a valóságos racionális szük­ségletek szerint alakítja át. Más szóval, megteremti an­nak lehetőségét, hogy a dol­gozók különféle érdekképvi­seleti fórumaik útján, saját fontosnak és racionálisnak ítélt szükségleteik alapján tudatosan beleszóljanak a társadalmi termelés közpon­ti, közép- és egyéb szintű megtervezésébe. E szempont a szocializmus egyik krité­riumának tekinthető. Érvé­nyesítésekor azonban leg­alább két problémával kel­lett — és kell — szembe­néznünk. | ól ismert egyfelől az,' hogy a társadalmi ér­dekek és szükségletek alakulásába előre nem lát­ható, ki nem számítható tényezők óriási tömege „be­lejátszik”. Lehet itt beszél­ni a gazdasági élet változá­sairól, a technikai fejlődés­ről. a külkapcsolatok alaku­lásáról, a világ- és belpoli­tikai események hatásairól. E tények ugyanis amellett szólnák, hogy — a széles ér­telemben vett — fogyasztói érdekeknek, s éppígy a tár­sadalmi termelőegységek te­vékenységének mindenre ki­terjedő és mindent átfogó központi megtervezése és szabályozása kivitelezhetet­len valami. Ezért szükséges a piaci kategóriák némelyi­kének felhasználása a szo­cializmusban, ez — is — magyarázza a vállalati ön­állóság viszonylagos 1 növe­lését. a központi mutatók csökkentését, stb. Ez a .szükségszerűség azonban — más oldalról — elválaszthatatlan a dolgo­zók, a termelői kollektívák érdekképviseleti fórumai­nak, beleszólási lehetőségei­nek kialakításától. . Ami azonban mindaddig csak ál­talánosság marad, amíg nem látjuk be, hogy társadal­munk termelői kollektívái a termelés más és más pont­ján elhelyezkedve más és más szemoont — érdek! — alapján vitathatják a meg­termelt javak előállításá­nak és elosztásának konkrét módozatait. Erről beszéltünk írásunk elején, arra utalva, hogy más és más társadalmi, cso­portok eltérő módon férnek hozzá azokhoz az intézmé­nyekhez, ahol társadalom­politikai intézkedéseket hoz­nak, ahol döntenek. Dönte­nek az iskoláztatásról és a pályaválasztásról, a szabad idő eltöltésének. avagy a lakások elosztásának konk­rét formáiról. Jól tudjuk, hogy ezeken a területeken is j összeütközhet egymással a gazdasági racionalitás és a társadalmi hasznosság, a tár­sadalmi érdek szempontja. R9 társadalmi érdekek fi­WH gyelembevétele azon- ban megvalósíthatatlan az érdekképviseletek külön­féle, a „visszacsatolást” szol­gáló szférái nélkül. A tuda­tos, aktív társadalompolitika és az érdékkifgjező funkciót teljesítő intézmények létezése elválaszthatatlan,. egymástól. Amennyiben sikerül a tár­sadalmi csoportok szükség­leteit társadalorfipolitilvailn^ közvetíteni és kifejezni, úgv és csakis ezen az úton a dolgozók számára tapasztal- hatóvá, kézzelfoghatóvá lesz, hogy egyéni érdekeik össze­függenek a társadalom egé­szének érdekeivel. Papp Zsolt B™ B ? Eríl és IfflSÉllpíÉl § SZ0CÍ3 ízRiüsban

Next

/
Thumbnails
Contents