Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám
£SZA!í-MAGYARORSZAG 2 1975. június 4., szerda Választási nagygyűlések (Folytatás az 1. oldalról) nagyüzemi mezőgazdaságunk a fellendülés szakaszába érkezett. Ez a fejlődés figyelhető meg a monoki Kossuth Lajos Termelőszövetkezet tevékenységében is. Felsorolt néhány eredményt: búzából, árpából a korábbi termelési átlagokat mintegy 30—40 százalékkal múlták felül. Felépült és üzemel egy korszerű, 524 férőhelyes szarvasmarha-telep. Monokon rendszeressé vált a tsz-tagság üdültetése. A rhunkahelyi körülmények számottevően javultak. Teleki Istvánná ezután a negyedik ötéves tervben eddig elért eredményeiről beszélt, majd az elmúlt években született új törvényeink társadalmi hatásáról beszélt. A választási gyűlés végén Ficsor István köszönte meg Teleki Istvánná beszédét. Tegnap délután és este Miskolcon és Csobaj községben rendeztek még választási nagygyűlést. Miskolcon a Gárdonyi Géza Művelődési Házban megrendezett választási gyűlésen Rózsa Kálmán, Miskolc város tanácselnöke; Csobajon pedig Eperjesi István, a szerencsi járási KISZ-bizottság titkára volt a nagygyűlés ünnepi szónoka. Kőszenet a magyar népnek Jog és törvény A Magyar Jogász Szövetség a fővárosban és a megyeközpontokban tízhónapos tanfolyamokat szervezett jogtanácsosok számára. Á tanfolyam célja, a különböző vállalatok jogtanácsosainak, jogi szakembereinek továbbképzése volt. A jogalkotás és gyakorlat számos időszerű kérdésével foglalkoztak. Az előadások során megismerkedtek a Legfelsőbb Bíróság különböző állásfoglalásaival. Előadások hangzottak el a beruházások rendjéről, a családjogi törvényről, a minőségvédelemről, a fogyasztói érdekvédelemről és a közgazdaság jogi vetületeiről. Borsod megyében 126-an vettek részt ezeken az előadásokon, ami országos szinten a legnagyobb aktivitást jelenti. A továbblcépzés befejezése után tízen a Magyar Jogász Szövetség elnökének dicséretét is elnyerték. A Hazafias Népfront Ózd városi Bizottsága és a szolgáltatóipari szövetkezetek párt- és gazdasági vezetése dél-vietnami küldöttséget látott vendégül június 3-án délután Ózüon, a pártoktatók házában, A béke-barátsági hónap keretében rendezett gyűlésen több mint 150 szövetkezeti dolgozó vett részt. Megnyitót Árvái Lajos, az Építő-, Szerelő- és Asztalosipari Szövetkezet elnöke mondott. Köszöntötte a vendégeket, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének munkatársait, Schneider Jenőt, az Ózdi városi Pártbizottság titkárát. Szőke József- nét, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának munkatársát, dr. Pavlyálc Pált, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetőjét, a Hazafias Népfront megyei békebizottságának vezetőségi tagját, a barátsági gyűlés szónokát, valamint az elnökségben helyet foglaló párt-, állami, tömegszervezeti és szövetkezeti vezetőket. Ünnepi beszédében dr. Pavlvák Pál áttekintést adott a nemzetközi helyzetről. Felidézte a nem mindennapi dátumot, 1975. április 30-át, amikor a munkásosztály nagy ünnepének, május elsejének előestéjén hírül vettük: a saigoni elnöki palotán a Dél-vietnami Ideiglenes Foiradalmi Kormány zászlaja leng. Dél-Vietnam súlyos harcok árán felszabadult. Az újjáépítés, a demokratikus társadalom építésének korszaka jött el. Amíg harcolt a vietnami nép, a szocialista országok — köztük hazánk is — számos tanújelét adtak annak, hogy együttéreznek a távoli baráti néppel, segítették a haladásért folyó küzdelmet. Rövid beszédében Nguyen Thanht a nagykövetség másodtitkára köszönte meg a segítségnyújtást. „A magyar nép osztozott velünk a szenvedésben, jogosan osztozik hát örömünkben is. Biztos vagyok benne, hogy kapcsolatunk még szorosabb lesz az építőmunkában, mint a harcban” — mondotta. Hozzászólását a következő mondattal fejezte be: — Kívánom, hogy legyen örökre megbonthatatlan a magyar és a vietnámi népnek a proletár internacionalizmuson alapuló barátsága. A gyűlés után a vendégek baráti beszélgetésen ismerkedtek a szövetkezeti brigádok munkájával, terveikkel, elképzeléseikkel. Nagyjavítás tetleäift a TVK-ban ESEMÉNYEKRŐL rSwid@ü Minden évben nagy feladatot jelent a különböző termelő üzemek berendezéseinek, gépeinek tervszerű karbantartása, a készülékek javítása. Különösen fontos ez a vegyiparban, ahol a technológiai berendezések jó vagy rossz állapota nagymértékben befolyásolja a termelést, a biztonságos üzemelést, A Tiszai Vegyikombinát egyik legnagyobb termelő- egységében, a műtrágyagyárban hétfőn kezdődött el az éves nagyjavítás. — A több mint tíz éve üzemelő gyár berendezései a nagy igénybevétel miatt — évenként több mint félmillió tonna műtrágyát gyárt a TVK — alapos revízióra, javításra szorulnak — mondta Makó László, a karbantartó gyáregység üzemvezető-helyettese. — Minden eddiginél nagyobb volumenű munkát kell elvégeznünk az elkövetkező napokban. Így például sor kerül az X. sz. BR—ö-os Ievegőszétválaszló berendezés revíziójára, amely 21 napot vesz igénybe. A jelentősebb munkák közé tartozik az I. számú nitro- génes mosókabin csővezetékrendszerének kicserélése, az I. számú Pelton-gépcsoport és a savüzemi abszorbciós tornyok nagyjavítása. Az ez évi feladatok nagyságára jellemző, hogy az ÉGSZIG szakembereit kértük meg, hogy a számítógépek segítségével dolgozzák ki a műtrágyagyári nagyjavítás programját. A nagyjavításban a karbantartó gyáregység mintegy négyszáz dolgozója — főként lakatosok — vesz részt. Természetesen közreműködnek a kivitelező vállalatok is: a Gyár- és Gépszerelő Vállalat több mint kétszáz szakembert irányítóit a különböző munkaterületekre. Ezenkívül, a társüzemek is érdekeltek ebben a munkában. Rajtuk kívül a műtrágyagyár üzemeltető személyzete nyújt segítséget a nagyjavításhoz. A tervek szerint a műtrágyagyár első egysége június 7-én, szombaton kezdi meg a részleges termelést. Ha minden a legnagyobb rendben megy, június 18-án a gyár valamennyi üzeme dolgozni fog. *> Édes” konzultáció Jean-Michcl Catala, a Francia Kommunista Ifjúsági Mozgalom főtitkára küldöttség élén Budapestre érkezett. A vendeget és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Borbély Gábor, a KISZ KB titkára fogadta. 7 1 Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának szervezésében tegnap délelőtt 17 szakember konzultációval egybekötött munkahelyi látogatást tett a Sze- i encsi Csokoládégyár rekonstrukciós beruházásán. A szakembereket Bafly György, a Szerencsi Csokoládégyár főmérnöke tájékoztatta a gyár múltjáról, a termelésről és a rekonstrukciós beruházás folyamatának alakulásáról. A gyárat még 1923-ban helyezték üzembe svájci szakemberek tervei alapján. Napjainkban mintegy 150 féle terméket gyártanak, de még jelentős — 20 —25 százalék — a kézi munka aránya a termelésben. A gyár — amely a magyar édesipar exportjának 60 százalékát állítja elő — a rekonstrukció . befejezése után termelési érték és mennyiség tekintetében nagy lépést tesz előre. Amíg jelenleg csak (!) 18 500 tonna édességet állítanak elő, addig az építkezés befejezése után a termelés 34 500 tonnára nő. Ezt elősegíti — a változó ütemben épülő, szépülő — 10 ezer négyzetméteres üzemépület, felszerelve, korszerű, automatikus gépi berendezésekkel. Ezek egy része máris működik, termel, míg más részük — remélhetőleg — már csak az utolsó „simításokra” vár, hogy termékeik június 30-i határidővel, 90 százaléknál magasabb automatizálási folckal. szinte emberi kéz érintése nélkül kerüljenek le a gyártósorokról. — B — KIM m SZÉN BULGÁRIÁBAN Cí> A KNDK párt- és kormányküldöttsége, amely Kim Ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkáránál!:, a köztársaság elnökének vezetésével Bulgáriában tartózkodik, kedden, látogatásának második napján megkezdte vidéki programját. GLADYS MARIN ELUTAZOTT ® Kedden elutazott Budapestről Gladys Marin, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának főtitkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára búcsúztatta. bVt-kiáltvány © A Béke-világtanács Elnökségének hétfőn véget ért ülésszaka kiáltványt intézett a világ összes békeszerető erőihez azzal a felhívással, hogy fékezzék meg a fegyverkezési hajszát, tegyjék visszafordíthatatlanná a nemzetközi enyhülés folyamatát és biztosítsák a tartós békét az egész világon. BARÁTI MEGBESZÉLÉS ® Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke baráti megbeszélésen fogadta dr. Tímár Mátyást, a Magyar Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét, aki a magyar—NDK gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság XIV. ülésszaka alkalmából tartózkodik Berlinben. ŰJ ALKOTMÁNY I @ Portugália alkotmányozó nemzetgyűlése kedden megkezdte az érdemi munkát. A képviselőkre az a feladat hárul, hogy az elkövetkező három hónap alatt kidolgozzák az ország új alkotmányát! Az alkotmánynak tükröznie kell azokat a demokratikus vívmányokat, amelyeket a; portugál dolgozók az 1974. április 25-i antifasiszta forradalom nyomán biztosítottak. ROBBANTÁS ® Kedden két föld alatti kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre az Egyesült Államokban a nevadai kísérleti telepen. |ijlosszú időn át élt vall lamennyiünkben az- a "■ hit, hogy a szocializmus automatikusan megold- . ja az egyéni, a közösségi és az össztársadalmi érdekek egyeztetését. Hosszú időn át hittük, hogy az egyéni megélhetés és érvényesülés széles körű lehetőségeinek biztosítása összhangba hozza az egyének és csoportjaik érdekeit. Kiderült azonban, hogy a lehetőségek széles körű kiterjesztése és egyenlősítése nem vezet automatikusan az érdekek harmóniájához, illetve az össztársadalmi érdek egyértelmű érvényesüléséhez. Miért? A válasz — látszólag — nagyon egyszerű. Nem élünk egyformán ugyanazokkal a lehetőségekkel. Pontosabban: nem tudunk azonos módon hozzáférni azokhoz a javakhoz, és csatornákhoz, amelyek szükségleteinket kielégítik, érdekeinket közvetítik. A szocializmus — a marxizmus klasszikusainak megfogalmazásait szem előtt tartva — két ponton tér el döntő módon a kapitalizmustól. Egyfelől ott, amikor megszünteti a termelési esz-, közöli magántulajdonát, s .ezzel a magánelsajátítás — a kizsákmányolás — minden lehetőségét. De nem feledkezhetünk meg a második szempontról sem. A kapitalizmusban elsősorban azokat a termelési ágazatokat fejlesztik, amelyek gazdaságosak, számukra gazdaságilag racionálisnak bizonyulnak. magyarul: biztosítják a tőkésnek a profiíot. Más szóval , ez azt jelenti, hogy a társadalmi érdekeknek és szükségleteknek, a termelés szférájának nincs hatékony jelenlétük és kényszerítő erejük. Ismételjük: azt, hogy a ; tőkés mit állít elő — cipőt, vagy ágyúcsövet, vajat, vagy 1 konyakot —, ebben a rendszerben alapvetően az értékesítés lehetőségei, azaz a y gazdasági racionalitás hatá- í rozza meg. A társadalmi racionalitás — azaz a társadalmilag létező szükségletek és érdekek sokfélesége — ebben az értelemben háttérbe szorul. Ennek csöppet sem mond ellent a leg- újabbkori tőkés fejlődésnek az a sajátossága, hogy képesnek bizonyult a társadalmi szükségletek, közelebbről a fogyasztói ízlés és magatartás befolyásolására, idegen szóval: manipulálására. B izonyos ízlés- és 'szükségletminták tömegméretű elfogadtatása a hatékony propaganda, a rafinált — egyebek mellett lélektani — eszközök igény- bevétele, továbbmenve: a piackutatás révén csak megerősíti azt a tényt, hogy a tőkés továbbra is azt adja el, amit akar: azaz, ami gazdaságilag racionális, ami profitot biztosít. A társadalomkutatás idevágó jelzői,: az „értelmetlen”, a „túlzó”, a „hivalkodó” fogyasztás kifejezések mind ugyanarra a tényre utalnak — az irracionális szükségletek kialakítására és mesterséges élet- , bentartására. Nehéz ugyanis belátni, mennyiben racionális — mint szükséglel kielégítés — évenként kicserélni a gépkocsit vagy, hogy mennyiben racionális szükséglet-kielégítést szolgál az a kolosszális méretű szórakoztató irodalom, amelynek szoros összefüggése, pl. a bűnözéssel jól ismert. Térjünk most vissza fen-, tebbi kérdésfelvetésünkhöz. Szemben a mondottakkal, a szocializmus az a társadalom, ahol nemcsak azokat a .termelési ágazatokat fejlesztik, amelyek nyereséget hoznak, hanem azokat is, amelyek a dolgozók társadalmi szükségletei alapján fontosnak és racionálisnak ítélhetők. A szocializmus lényege, hogy a profitra orientált gazdaság kizárólagosságát megszünteti, és azt részben a valóságos racionális szükségletek szerint alakítja át. Más szóval, megteremti annak lehetőségét, hogy a dolgozók különféle érdekképviseleti fórumaik útján, saját fontosnak és racionálisnak ítélt szükségleteik alapján tudatosan beleszóljanak a társadalmi termelés központi, közép- és egyéb szintű megtervezésébe. E szempont a szocializmus egyik kritériumának tekinthető. Érvényesítésekor azonban legalább két problémával kellett — és kell — szembenéznünk. | ól ismert egyfelől az,' hogy a társadalmi érdekek és szükségletek alakulásába előre nem látható, ki nem számítható tényezők óriási tömege „belejátszik”. Lehet itt beszélni a gazdasági élet változásairól, a technikai fejlődésről. a külkapcsolatok alakulásáról, a világ- és belpolitikai események hatásairól. E tények ugyanis amellett szólnák, hogy — a széles értelemben vett — fogyasztói érdekeknek, s éppígy a társadalmi termelőegységek tevékenységének mindenre kiterjedő és mindent átfogó központi megtervezése és szabályozása kivitelezhetetlen valami. Ezért szükséges a piaci kategóriák némelyikének felhasználása a szocializmusban, ez — is — magyarázza a vállalati önállóság viszonylagos 1 növelését. a központi mutatók csökkentését, stb. Ez a .szükségszerűség azonban — más oldalról — elválaszthatatlan a dolgozók, a termelői kollektívák érdekképviseleti fórumainak, beleszólási lehetőségeinek kialakításától. . Ami azonban mindaddig csak általánosság marad, amíg nem látjuk be, hogy társadalmunk termelői kollektívái a termelés más és más pontján elhelyezkedve más és más szemoont — érdek! — alapján vitathatják a megtermelt javak előállításának és elosztásának konkrét módozatait. Erről beszéltünk írásunk elején, arra utalva, hogy más és más társadalmi, csoportok eltérő módon férnek hozzá azokhoz az intézményekhez, ahol társadalompolitikai intézkedéseket hoznak, ahol döntenek. Döntenek az iskoláztatásról és a pályaválasztásról, a szabad idő eltöltésének. avagy a lakások elosztásának konkrét formáiról. Jól tudjuk, hogy ezeken a területeken is j összeütközhet egymással a gazdasági racionalitás és a társadalmi hasznosság, a társadalmi érdek szempontja. R9 társadalmi érdekek fiWH gyelembevétele azon- ban megvalósíthatatlan az érdekképviseletek különféle, a „visszacsatolást” szolgáló szférái nélkül. A tudatos, aktív társadalompolitika és az érdékkifgjező funkciót teljesítő intézmények létezése elválaszthatatlan,. egymástól. Amennyiben sikerül a társadalmi csoportok szükségleteit társadalorfipolitilvailn^ közvetíteni és kifejezni, úgv és csakis ezen az úton a dolgozók számára tapasztal- hatóvá, kézzelfoghatóvá lesz, hogy egyéni érdekeik összefüggenek a társadalom egészének érdekeivel. Papp Zsolt B™ B ? Eríl és IfflSÉllpíÉl § SZ0CÍ3 ízRiüsban
