Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. június 27., péntek 1975. június 24—26. között a Magyar Népköztársaság fővárosában — Budapesten — megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak soron következő XXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagál- iamök delegációi Sztanko Todorov, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke, Carlos Rafael Radriguez, a Kubai Köztársaság minisz- terelnökrhelyettese. Pjotr Jaroszewicz, a Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság mi­niszterelnöke, Horst Sinder- •rnann, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszter- elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke, Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK delegációja, Dobroszlav Csulafics, a JSZSZK Szövetségi Végre- , hajtó Tanácsának elnökhe­lyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Fagayejev, a KGST titkára, további a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselője. Az ülésszakon megfigye­lőként részt vett Nguen Man Kam, a VDK budapes­ti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköz- társaság delegációjának ve­zetője. az MNK Miniszter­tanácsának elnöke elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság be­számolóját a KGST-nek a XXVIII. és XXIX. ülésszak között végzett tevékenységé­ről, a beszámolót Szekér Gyula, a végrehajtó bizott­ság elnöke, az MNK Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se tartotta. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedései 1976 —1980. évi egyeztetett ter­vének tervezetét. Erről N. Bajbakov, a KGST tervezési együttműködési'- bizottságá­nak elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese adott tájékoztatót. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok 1976— 1980. évi népgazdasági terv- koordinációjára irányuló munkák menetéről szóló tá­jékoztatót, amelyet G. Schü­rer, az NDK-nak a KGST tervezési együttműködési bi­zottságában résztvevő kép­viselője, az NDK Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság el­nöke tartott. A fűtőanyag- energetikai bázis továbbfej­lesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST- tagállamok egységes energe­tikai rendszerének koncep­ciójáról. P. Nyeporozsnyij, a KGST villamos energia ál­landó bizottságának elnöke, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere tar­tott beszámolót. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST XXVIII. és XXIX. ülészaka között eltelt időszakot a KGST- tagállamok bel- és külpoli­tikájában barátságuk to­vábbi erősítése, a sokoldalú együttműködés fejlesztése terén elért új, jelentős ered­mények jellemzik. Az 1975- ös év különösen jelentős a testvéri szocialista országok népei számára: a KGST- tagállamok és Jugoszlávia a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulóját ünnepelték. A KGST-tagállamokhap megtartott jubileumi ünnep­ségek fényesen demonstrál­ták ezen országok népeinek kiemelkedő eredményeit a gazdasági, politikai és szel­lemi élet valamennvi terüle­tén, valamint erősödő egysé­güket és összeforrottságukat A szabadságáért és függet­lenségéért vívott harcban kiemelkedő győzelmet ara­tott a hős vietnami nép. A testvéri szocialista or­szágok kitartó és következe­tes harcot folytatnak a nem­zetközi feszültség enyhíté­séért és a világbéke meg­erősítéséért. A KGST-tagállamok kom­munista és munkáspártjai­nak a népgazdaságaik fej­lesztése érdekében hozott határozatai eredményes meg­valósítása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés szakadatlan bővítése és el­mélyítése és a KGST-tagál­lamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése —, amely a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komp­lex programnak megfelelően valósul meg — megalapozta gazdaságaik 1974. évi dina­mikus fejlődését és a nép életszínvonalának további emelését. Ez a nemzeti jö­vedelem növekedésében mu­tatkozott meg a legszemléle­tesebben. 1974-ben a KGST- tagállamokban megtermelt bruttó nemzeti jövedelem 6.4 százalékkal, az ipar bruttó termelése pedig kb. 8.5 százalékkal volt maga­sabb. mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külke­reskedelmi kapcsolatai., A jelenlegi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST- tagállamok kölcsönös áru- csereforgalma 51 százalékkal nőtt; 1974-ben a kölcsönös forgalom növekedési üteme 14.5 százalék volt az 1973. évi 10,9 százalékkal szemben. Az utóbbi időszakban a KGST-tagállamok és a ta­nács szervei figyelmének középpontjában a KGST- tagállamok 1976—1980. évi népgazdasági tervkoordiná­ciójának befejezésére irá­nyuló munkák álltak. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST-tagállamok, a KGST tervezési együtt­működési bizottsága és a tanács állandó bizottságai jelentős munkát végeztek az 1976—1980. évi népgazdasá­gi tervek koordinálása te­rén, amelyeknek a KGST- tagállamok közössége számá­ra igen -nagy a politikai es gazdasági jelentősége. E munka során meghatá­rozták a KGST-tagállamok népgazdasága különböző te­rületein a gazdasági és ' tu­dományos-műszaki együtt­működés fejlesztésének alap­vető irányait, egyeztették az ezek megvalósítását szolgáló konkrét intézkedéseket, va­lamint előzetesen egyeztették azon termékek kölcsönös szállításait, amit alapul vesz­nek a KGST-tagállamok 1976—1980. évi kereskedelmi megállapodásainak előkészí­tésénél. A tervkoordináció során a KGST-tagállamok az elkövet­kező ötéves időszakra a folyó ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva — 1974. évi árakon számolva — a kölcsönös áru­forgalom több, mint 50 szá­zalékos növelését irányozták elő. Az áruszállítások növe­kedése összefügg a termelési együttműködés1 különböző formáinak megvalósításával, többek között új termelőka­pacitások létrehozásával, az érdekelt országok közös erő­feszítése útján, egyes kölcsö­nös érdekű létesítmények be­ruházásainak koordinálásá­val, és a meglevő kapacitá­sok rekonstrukciójával, vala­mint a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésével a feldolgozóipar területén. Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy folytassák az 1976— 1980. évi és hosszabb távra szóló főbb együttműködési problémák kidolgozását, szem előtt tartva az országok előtt álló népgazdasági feladatok megoldásánál azokat a lehe­tőségeket, amelyeket az együttműködés további elmé­lyítése és tökéletesítése, vala­mint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrá­ciójának fejlesztése nyújt. Az ülásázak jóváhagyta a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervét, amelyet a KGST XXVIII. ülésszaka határoza­tának megfelelően a KGST tervezési együttműködési bi­zottsága dolgozott ki, a KGST tudományos-műszaki együtt­működési bizottságának rész­vételével. A KGST-tagálla­mok kollektív erőfeszítésével a KGST alapokmánya és a komplex program elvei alap­ján kidolgozott egyeztetett tervnek nagy jelentősége van a KGST-tagállamok közötti együttműködés fejlesztése szempontjából. Ez a terv új szakaszt jelent az együttmű­ködés további elmélyítésében és tökéletesítésében, a szo­cialista gazdasági integráció fejlesztésében. Ez a terv azo­kat a főbb kijelölt sokoldalú integrációs intézkedéseket öleli fel, amelyeket az orszá­gok az elkövetkező ötéves időszakban kívánnak meg­tenni az érdekelt országok közös erőfeszítésével a kiegé­szítő termelőkapacitások létre­hozása terén, hozzávetőlege­sen 9 milliárd transzferábilis rubel költségvetési értékben. Ezek üzembe helyezése lehe­tővé teszi majd a termelés jelentős mértékű növelését s ezzel a beruházásokban részt­vevő érdekelt KGST-tagálla­mok igényeinek kielégítését cellulózból, azbesztből, vas­tartalmú nyersanyagokból, íerroötvözetekből, nikkelből stb. Az Orenburgtól a Szovjet-' unió nyugati határáig haladó hatalmas gáztávvezeték üzembe helyezése lehetővé teszi a KGST-tagállamok gáz­szükségleteinek jelentős mér­tékű kielégítését. Az ülésszak folyamán Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió kormányainak megha­talmazottal általános egyez­ményt írtak alá a Kuba te­rületén nikkel-kobalt tartal­mú termékeket előállító új kapacitások létrehozásában való együttműködésről. Az egyeztetett tervben ki­fejezésre jutnak az országok erőfeszítéseinek összehango­lásán alapuló intézkedések a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció távlati fejlesz­tésére, főképpen a KGST-tag­államok gépiparában és vegy­iparában, valamint a főbb tudományos-műszaki problé­mák megoldására az elkövet­kező ötéves időszakban. A fűtőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének koncepciójáról a tanács szerveiben a KGST XXVIII. ülésszakának meg­bízása alapján kidolgozott be­számoló megvizsgálása után az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei különös fi­gyelmet fordítottak a fűtő­anyag-energetikai ellátás problémáira. Az ülésszak megállapította, hogy tovább fejlődik a nem­zetközi gyártásszakosítás és kooperáció a gépipar, a rá­diótechnikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyű­ipar, az élelmiszeripar és az épitőanyagipar területén és más népgazdasági ágazatok­ban. Egy sor új sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítási és kooperációs megállapodást írtak alá ezeken a területe­ken. Az eltelt időszakban to­vábbfejlődött a tudományos­műszaki együttműködés. E téren a KGST-tagállamok és a tanács szervei erőfeszíté­seiket a komplex program­ban meghatározott alapvető tudományos-műszaki prob­lémák kidolgozására össz­pontosították. A sokoldalú tudomány os-műszak: együtt­működés keretében jelenleg 270 olyan probléma és ön­álló téma van kidolgozás alatt, amelyek gyakorlatilag felölelik a tudomány ás a technika fejlesztésének vala­mennyi alapvető irányát. A komplex program megvaló- sítánának eredményeképpen jelentősen gazdagodtak és bővültek a tudományos-mű­szaki együttműködés formái. 1974-ben 15 új sokoldalú együttműködési megállapo­dást kötöttek a tudomány és a technika területén az összes sokoldalú tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si megállapodás száma pedig meghaladja a 70-el. Folytatták a KGST-tagál­lamok közös intézkedésahiek kidolgozását Mongólia nép­gazdasága fejlesztésének se­gítése érdekében. A KGST- tagállamok egyezményt ír­tak alá Mongólia különböző körzeteiben működő nem­zetközi geológiai expedíció létrehozásáról, amelynek fel­adata komplex földtani fel­táró, kutató- és értékelő munkák elvégzése vala­mennyi ásványi kincsfajta tekintetében és a legfonto­sabb lelőhelyek előzetes fel­tárása. Az expedíció által végzendő munkák Mongólia geológiai szolgálatának irá­nyításával folynak és azo­kat a KGST-tagállamok té­rítésmentesen finanszírozzák. A komplex programnak megfelelően intézkedéseket dolgoztak ki a KGST-tagál­lamok együttműködése és a KGST szerveinek tevékeny­sége jogi alapjainak, vala­mint szervezeti formáinak tökéletesítésére. Szakadatlanul bővül és mélyül a kétoldalú és sok­oldalú együttműködés a KGST-tagállamok és a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság *között, ezen belül a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket képező kérdésekkel kapcsolatos együttműködés. Tovább fejlődött a KGST- tagállamok és a Finn Köz­társaság között a KGST és Finnország közötti egyez­mény alapján megvalósuló sokoldalú együttműködés, je­lentősen nőtt kölcsönös ke­reskedelmük. 1974-ben — az előző évihez viszonyítva — a KGST-tagállamok és Finnor­szág közötti áruforgalom — előzetes számítások szerint — mintegy kétszeresére nőtt. Más országok, valamint nemzetközi szervezetek ré­széről is fokozott érdeklődés mutatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST különböző formában kapcsolatokat tart fenn szá­mos olyan nemzetközi gaz­dasági és tudományos-mű­szaki szervezettel, melyéknek különböző társadalmi, gazda­sági rendszerű országok a tagjai. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka között végzett te­vékenységét a komplex program feladatainak meg­valósításával kapcsolatban, a KGST-szervek munkájának irányítása terén és megfe­lelő határozatokat hozott a komplex program további megvalósítására. Megbízta a KGST vég­rehajtó bizottságát és a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságát, hogy megvizsgálás céljából ter­jesszenek javaslatokat a ta­nács XXX. ülésszaka elé az érdekelt európai KGST-tag­államok egységes villamos- energetikai rendszerének ál­talános tervezetére, figye­lembe véve a meg fel elő együttműködést Jugoszlávia energiarendszerével. A KGST-tagállamok kö­zött a polgári légi közleke­dés területén megvalósuló együttműködés továbbfej­lesztése és tökéletesítése cél­jából az ülésszak úgy hatá­rozott, hogy létrehozza a KGST polgári repülési ál­landó bizottságát. Az anyagi és kulturális életszínvonal növelése szem­pontjából nagy jelentőségű egészségvédelmi, orvostudo­mányi és orvostechnikai együttműködés fejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határozott, hogy létrehozza a KGST egészségügyi állandó bizott­ságát. A KGST ülésszaka továb­bá határozatot hozott az irá­nyítási problémákkal foglal­kozó nemzetközi tudományos intézet megszervezésére. A XXIX. ülésszak mun­kája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvi­tatott kérdésekben való tel­jes nézetazonosság jegy eben zajlott le. Kádár János fogadta Edvard Kardeljt Edvard Kardelj, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének Központi Bizottsága elnökségének tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára június 23—26 között ba­ráti látogatást tett hazánk­ban. Edvard Kardeljt fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A jugoszláv vendég szívé­lyes, elvtársi légkörben meg­beszélést folytatott Biszku Bélával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val. a Oriüi® liiiálii Az olasz kormány meghí­vására csütörtökön hivatalos látogatásra Rómába érkezett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. Rómába érkezésekor And­rej Gromiko szovjet külügy­minisztert a repülőtéren olasz kollégája, Mariano Rumor fogadta. Üdvözletében Rumor kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet—olasz tárgyalások egyaránt hozzájárulnak majd a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez és fontos nem­zetközi problémák, így példá­ul a biztonság kérdésének mélyebb tanulmányozásához. Ifjúsági pilis Miskilcen Ifjúsági gyűlés volt teg­nap, csütörtökön este az or­szágjáró diákok X. országos találkozója alkalmából a miskolci sportcsarnokban. A gyűlésen nemcsak a csanyiki tábor 1600 diákja, hanem a város több száz ifjúmunkása is részt vett. Az összesereg- lett fiatalokat Csizmadia Sándor és Dinnyés József, po­litikai dalok éneklésével szó­rakoztatta. Majd megszólalt az avasi torony harangjátéka és kezdetét vette a gyűlés, Dr. Járai János, a KISZ Bor­sod megyei Bizottságának titkára köszöntötte a rész­vevőket, közöttük dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Drótos Lászlót, a vá­ros; pártbizottság első titká­rát és Varga Gábornét. a megyei tanács elnökhelyette­sét. Ezután Török László, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának első titkára tartott beszédet. — A KISZ Központi Bi­zottsága és megyebizottsága nevében szeretném kifejezés­re juttatni őszinte elismeré­sünket valamennyi ODOT részvevőnek eddigi tenni- akarásáért, szerepléséért, fe­gyelmezett, példás magatar­tásáért — mondta, majd így folytatta: — Az eredmények önma­gukért beszélnek! A tájéko­zódási futóversenyen többen, vettek részt., mint bármikor Magyarországon, s a verseny színvonalára jellemző, hogy a részvevők 90 százaléka hi­bapont nélkül teljesítette a követelményeket. — Városunk életében új és kedves színfolt volt a város- ismereti verseny, öröm volt nézni és hallgatni a piros - sárga sapkás lányokat, fiú­kat, amikor Miskolc-szerte kutatták a választ a feltett kérdésekre. Az összetett hon­védelmi verseny eredményei is kiválóak... Török elvtárs ezután or­szágunk fejlődéséről beszélt és az MSZMP XI. kongresz- szusával foglalkozott. A gyűlés a DÍVSZ induló­val ért véget. fl Díjak, kitüntetések A KISZ Központi Bizott­sága Mezőgazdasági és Ifjú­sági Tanácsa a párt/ XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére a húsprog­ram sikeres megvalósítására védnökségi versenyt hirde­tett. A versenyben részvevők és a KISZ-védnökségi mun­kában kimagasló eredményt elért KISZ-szervezetek ré­szére odaítélt díjakat és ki­tüntetéseket Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőházban tegnap Csáky Csaba, a KISZ KB Mezőgaz­dasági és Ifjúsági Tanácsá­nak főtitkára adta át. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Húsipari és Állalforgalmi Vállalat Kiváló húsprogram- vpdnökség zászlót kapott és Szabó András, a vállalat KISZ-titkára is jutalomban részesült. A húsprogram megvalósí­tása felett vállalt KlSZ-véd- n öleség időszerű feladatai­ról, a húsprogramban kifej­tett védnökségi tevékenység­ről Solei Gyula, a védnökség központi szervezője tartott beszámolót. Csajághy János, a megyei Állatforgalmi' és Húsipari Vállalat igazgatója a húskombinát építésében nagy szerepet játszó KISZ- védnökségben elért eredmé­nyes tevékenységről szólt. Az ünnepségen Fülöp Péter, a városi KISZ-bizottság titká­ra elnökölt. Ülést tártait a koordinációs tanács Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Fiatalok Miskolcért —Miskolc a fiatalokért moz­galom koordinációs tanácsa. Az ülést Tok Miklós, Mis­kolc város Tanácsának el­nökhelyettese, a koordinációs bizottság elnöke vezette. A tanács többek között megtárgyalta az „Intézkedés közügyben” akció helyzetét, a fiatalok közéletiségre való nevelésének feladatait. Ja­vaslatokat tettek az öregek megsegítésére szervezett ak­ció kiszélesítésének módjára is. Az ülésen összegezték a városban végzett társadalmi munka eredményeit, megvi­tatták a nyilvántartás, az ér­tékelés formáit. Szó esett a mozgalom három kerületi koordinációs tanácsának mű­ködési szabályzatáról is. Az ülés részvevői részlete­sen megvitatták Miskolc tö­megsportjának helyzetét, s a fiatalok tömegsport lehe­tőségeinek biztosítását. A koordinációs tanács értékelte a Fiatalok Miskolcért—Mis­kolc a fiatalokért mozgalom múlt évben kiírt pályáza­tát is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents