Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
1975. június 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az Express és a nyár Évről évre növekszik hazánkban az ifjúsági turizmus támogatására szánt állami hozzájárulás. 1975-ben például huszonhétmillió forintot áldoztak a sokféle utazási, étkezési, és szálláskedvezmény biztosítására. Az utalványok szétosztásánál — az ifjúsági törvény szellemében — azokat a tanuló, és dolgozó fiatalokat részesítik előnyben, akik közösségükben végzett munkájuk alapján megérdemlik, illetve szociális körülményeik miatt rászorulnak. A kedvezményekről. a fiatalok utazási lehetőségeiről beszélgettünk Sebők Gyulával, az Express •Ifjúsági és Diák Utazási Iroda miskolci központjában. — Mi a helyzet Borsodban? Hogyan, milyen úton kerülnek megyénk fiataljaihoz az Állami Ifjúsági Bizottság kedvezmény tömbjei? — Már az év elején megkaptuk az előzetes keretszámokat, azaz megtudtuk, hogy az egyes utalványfajtából mennyit, és mikorra tudnak biztosítani fiataljaink számára. Az szinte természetes, hogy a kedvezmény, a véges anyagi lehetőségek következtében kevesebb, mint a mi segítségünkkel utazni kívánók száma. Így hát „szelektálnunk kell” — kiválasztani az elmúlt évben legjobb közösségi munkát végzett iskolákat, alapszervezeteket. Ez a munka természeténél fogva többlépcsős. A járási, és városi KISZ-bizottságok elkészítik az előzetes értékelést, amelyet a központba, a megyei bizottságokra juttatnak el. A magunk részéről pedig figyelemmel kísérjük az Ifjú Utazók Klubjának munkáját, a megyei turizmus fejlesztésének ifjú aktivistáit. A szétosztásban segítségünkre van a megyei tanács ifjúsági osztálya is. Végül is ez a három szerv dönti el, hogy miből, kinek, mennyit adunk — tőlünk telhetőén minél igazságosabban. Ha valaki ilyenkor nyáron kopogtat be hozzánk, annak sajnos már semmilyen utal- ványos kedvezményt nem tudunk biztosítani. — A hazai, de a szocialista országok fiataljai számára is. egyre vonzóbb idegenforgalmi területté vált megyénk. Szállodánk viszont köztudottan kevés. Hogyan sikerül ez ügyben megoldást találni az Express-nek? — Valóban kevés a szállodánk. Ám az is tény, hogy irodánk az elmúlt évben is négyezer külföldi, valamint több mint harmincezer, hazai fiatalt látott vendégül, szervezett számukra programot. Ez már többszöröse a néhány év előttinek. A növekvő igényeknek csak akkor tudunk eleget tenni, ha saját, vagy bérelt szállodákat, hoteleket üzemeltetünk. Ezért szerződést kötöttünk például a tapolcai Anna-szállóval egész évre, valamint időszakosat a Központi Leánykollégiummal. amelyet nyaranta Hotel EXPRESS’ néven már mi üzemeltetünk. Ez évben már a kazincbarcikai munkásszállóba, valamint a Rudabányai Vasérc által üzemeltetett turistaszállóba is helyet adhatunk vendégeinknek. Annak is örülünk, hogy átadták a Júnó-szállót. Igaz, ennek árait nem a mi fiataljaink zsebéhez méretezték, mégis segít gondjainkat könnyíteni, mivel a többi szálloda olcsóbb férőhelyei bizonyos mértékben felszabadulnak az ifjúsági turizmus számára. Tudjuk azonban, hogy mindez még mindig nem elég. Ezért tervbe vettük egy házgyári elemekből felépülő, kétszáz ágyas szálloda létesítését. A KISZ KB segítségével a Diósgyőri Sportparkba szánjuk ezt a hotelt, amelynek megépítésével enyhítenénk gondjainkon. — A megyénkbe érkező fiatalok azonban nemcsak „álmodni” kívánnak szűkebb pátriánkban. Vajon mennyire vonzóak a miskolci iroda programajánlatai ? — Amint már említettem, 1974-ben mintegy négyezer külföldi fiatalt láttunk vendégül. Minden csoportnak biztosítottunk baráti találkozókat. Ezek a találkozók, üzemlátogatások, viták hasznosan segítették elő megyénk ifjúsága életének közvetlenebb megismerését, a baráti kapcsolatok mind szorosabb kiépítését. Úgy érezzük, jól sikerült program volt mindegyik. Ezen felbuzdulva bátran vághatunk a harmincadik évforduló alkalmából rendezett Magyar—Szovjet Barátság Fesztivál megyénkre tartozó részének megszervezéséhez. A hazaiak? Itt van például az ODOT — az országjáró diákok országos találkozója. Gondolom, tudják, miért választották tíz év múltán megint éppen a Csanyik-völgyet.;. <n. i.) Furcsa búcsú Játszanak a gyerekek. Kézen fogva forognak körbe-kűrbe* Hátul — a nem nekik szabott, fiaik-lányaik által oly sokat használt szckecsltéken — ülnek a szülők és tapsolnak, önfeledten tapsolnak, hiszen gyermekeik most mutatják be ne- 'iik, hogy a gondos és igazán ügyes óvó nénik mit tanítottak nieg velük egész évben. Az elmúlt egy évben, amely az utolsó volt ennek a csoportnak ebben az „óvodában”. Idézőjelbe tett óvoda, mert ez az, intézmény a MÁV kezelésében hivatalosan mint bölcsőde működik. Ez a csoport, amelyik itt játszik az utolsó évét töltötte. Azt az évet, amelyik után még egyet valahol el kell tölteni az iskoláig. Valahol, ahol új óvó nénikkel, új paj.ásókkal, új nevelési módszerekkel is meg kell ismerkedni. Es ehhez hozzájön a felkészülés az iskolára. Üj körülmények között. Ez a kis ünnepség valamiféle évzárónak, vagy bemutatónak indult. Hogy lássák a szülők az eltelt egy év eredményeit. De mögötte ott volt a búcsú- zás, az utolsó közös találkozás kitörölhetetlen érzése. _Es ezt mindenki tudta. A szülök, akik kicsit méltatlankodva veszik tudomásul, hogy gyermekeiket ki kell szakítani a megszokott, jól összekovAcso- lódott közösségből és az óvó nénik, akik könnyes szemmel gondoltak arra, hogy néhány heten helül ez a kis társaság már nem lehet együtt, az ő irányításuk, felügyeletük alatt, ök tudják legjobban, mit je- lent a 4—5 éves csöppségeknek ez a változás. S mindez egy merev, nevelési szempontból meggondolatlan és helytelen határozat miatt. Hihetetlen, hogy ne volna mód a megoldásra. Nem hisz- sziik, hogy nehéz megérteni: nem mindegy a gyermekek további előmenetele szempontjából, hogy megtörténik-c a határozatban előírt törés az életükben, vagy sem. Es ami a legfőbb! A MAv saját dolgozóinak gyermekeiről van szó! — sárhelyi Bányásznapra elkészül A munkahelyek kedvezőbb megközelítése és a könnyebb' kiszállás érdekében, most van folyamatban a putnoki aknában az úgynevezett lanovka ereszke kihajtása. I Az „ülőkéket” — eléggé rossz állapotban — már korábban átszállították Erenyő- bőL, itt kerül majd sor „újjá-; varázsolásukra”. Mint azt Simon Lajos, az akna főmérnöke elmondotta,: szeretnék a bányásznapra átadni rendeltetésének az új személyszállító rendszert, s akkor nem kell többé a nehéz műszak után fáradtan még 128 lépcsőt is megmászni. | Érettségizett cs szakközépiskolát végzett fiatalok! A Borsodi Vegyikombinát JÖ KERESETI LEHETŐSÉGGEL ALKALMAZ: — vegyipari, — gépipari, — és egyéb jellegű szakközépiskolát végzett fiúkat RENDSZERKEZELŐ MUNKAKÖRBEN. Igény esetén a vállalat — térítés ellenében — korszerű munkásszállást és étkezést biztosít. JELENTKEZNI LEHET: — szombat kivételével — mindennap 7-től 15 óráig a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályán. Kazincbarcika, Bolyai tér I. VIHAR A harsánvi Petőfi Tsz-ben Gondoskodás a nőkről és az öregekről A Bükk hegyoldalain gazdálkodó harsányi Petőfi Termelőszövetkezetnek 469 tagja és alkalmazottja van. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé sorolt tsz az elmúlt évi kimagasló munkájával kiérdemelte a kiváló címet. A Petőfi Tsz 1957. szeptemberében alakult. Tíz családból 13 tag kezdte meg a közös munkát a 97 hektáros földterületen. Ma már létszámban és a földterület nagyságában is jelentősen megerősödtek. A 356 tag és a 113 alkalmazott közül 132 a nők száma. A tagság össz- létszámának fele viszont már nyugdíjas. Ezért a közös gazdaság vezetősége megkülönböztetett figyelemmel segíti, támogatja az idős tagokat és fizikai munkát végző nőket. A jó gazdasági eredmények lehetővé teszik, hogy minden évben növeljék a tagságnak nyújtandó kedvezmények mértékét, összegét. Az elmúlt évben például 156 millió forintos szociális alapot használtak fel. Jelentős összeget fordítottak az üzemi konyha fenntartására, az idős tagok háztáji földjeinek megművelésére, betegsegélyezésre. Megrendezték az öregek napját, az anyák napját, a nemzetközi nőnapi ünnepséget, az ifjúsági parlamentet, a gyermeknapot. A tsz biztosítja a sportkör működtetéséhez szükséges pénzösszegeket és fenntartja a nagy népszerűségnek örvendő „Repülj páva” énekBükkzsércen... A falu úgy húzódik meg a dombok, erdők közé szorult völgybe, hogy a közeledő szinte észre sem veszi. Csak akkor, amikor a gödrös útról beér az első hazak közé. Igaz, már előbb is jelzi valami, hogy lakott helyhez közeledünk. Egy speciálisan hegyvidéki juhászszállás a domboldalban. Meg néhány mészégető kemence maradványa és koszorúja, amelyekben éppen most nem égetnek, de hogy készülnek rá bizonyítja az összehordott kő és az elhasznált gumiabroncsok, amelyekkel tüzelni fognak. A falu lányai, asszonyai az ötvenes évek nagy erdőtelepítései idején országszerte híressé váltak. A bükkzsérci lányok, asszonyok adtak akkor az erdőgazdaság csemetekerti munkásainak, erdősí- tőinek legjavát. Országos hírnévre tettek szert, könyvet írtak róluk. Remek eredményeik voltak, némelyik géppel is felvehették volna a versenyt! — Ma talán öten-hatan ha eljárnak az erdészethez dolgozni — mondják az asszonyok. — Azok is férfiak. Kubikosmunkát, vagy mész- égetést vállalnak. Nekünk nőknek itt van most a varroda, a budapesti Fehérnemű Szövetkezetnek dolgozunk benne. Hetvenhárom asszony kap itt munkát. — A férfiak inkább az ipar felé húznak — folytatja Nagy Imre, a falu tanácselnöke. — Sokan eljárnak Egerbe, az építőiparba, de a Lenin Kohászati Művek, a Borsodnádasdi Lemezgyár is foglalkoztatja az itteni lakosokat. Meg aztán helyben, a termelőszövetkezetben is van munkalehetőség. Külön fafeldolgozó üzemet is létesítettek, ahol általában 15-en készítenek különböző dísztárgyakat. A falu közepén kis patak folydogál, oldalát éppen most kövezik. Mert kő az van a környéken bőven, csak fel kell használni. Ezért váltottak sokan iparengedélyt mészégetésre. Magániparosok, akik visszatértek az ősi szakmához. Maguknak égetnek, maguknak árulják ... — Persze ez sem megy már úgy mint régen — mondják a meszes emberek. — Nagy a konkurrencia. Egerben, Szilvásváradon, Miskolcon ott a mészgyár. Alig vesznek tőlünk. Az élet megváltozott és az emberek is megváltoztak a Bükk közepébe települt kis faluban. Az ősi, természet adta foglalkozási ágakat törli, vagy átformálja az idő. (vásárhelyi) kart is. Külön említést érdemel az üdültetési programjuk. A szociális és kulturális alapból 1974-ben 28 dolgozónak tették lehetővé, hogy az ország különböző részein üdüljön. Itt is előtérbe kerültek azok a nők, akik fizikai munkát végeznek. A nők munkába állításánál figyelembe veszik alkati és biológiai tulajdonságaikat, így mindenki erejének, teljesítőképességének megfelelő munkakörbe kerül. A kismamáknak szülési segélyt adnak. Akiknek pedig 3—6 év közötti gyermekeik vannak az éves szabadságon túlmenően kilenc nap fizetett szabadságot biztosítanak. ívásra serkentő Olvasónk panaszolta: — Ügy tűnik, örök tárna a boltokban a vásárolt áruk csomagolása. Leveszek a hütőpolcról egy csomag vajat. Tapad, ragacsos, csúszik. A pénztárnál nem teszik papírba, mert csomagolt áru. Csakúgy nem csomagolják a büdös pálpusztai sajtot és sok egyebet. De nem csomagolják a palackos üdítő italokat, gyümölcs! eveket sem. Mivelhogy azok üvegbe csomagolva kerülnek hozzám. Pedig nagyon nem szeretem a csomagolatlan árul cipelni. Aztán vettem egy üveg bort. A pénztáros még a szomszéd. kis rekeszbe is átment, hogy megfelelő papírt hozzon, gondosan hengerelje a palackot, alul cs felül elhajtogatta, hogy mutatós kis csomag legyen. Most szokjak rá az ivásra csak azért, hogy csomagolva vihessem haza, amit vásároltam? Mit tegyek? .. . Bár a panasz ismerősnek tűnt, kipróbáltuk, nem túloz-e véletlenül. Saját tapasztalatunk egybeesett a panaszoséval. Tényleg, mit is tegyünk? Mindig palackos bort vásároljunk? Ncjn megoldás. A vajat akkor sem csomagolják be. (b) J Diósgyőri lakóházak Fotó: Laczó József