Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

1975. május 7., szerda Mnnkáspolitika A MUNKÁSOSZTÁLY helyzetéről tárgyalt a Tiszai Erőmű Vállalat üzemi párt- végrehaj tóbizottsága. Lenin- város második legnagyobb telepített üzemében több mint ezerkétszázan dolgoz­nak, ebből a munkások ará­nya meghaladja a 75 száza­lékot. A termelésben elfog­lalt helyük, szerepük és szer­vezettségük már önmagában is indokolttá tette, hogy a többi nagyüzemhez hason­lóan ennél a vállalatnál is napirendre tűzzék: mi való­sult meg a felsőbb pártszer­vek által, a munkásosztály társadalmi szerepének fej­lesztésére, helyzetének továb­bi javítására hozott határo­zatokból. Az üzemi párt-végrehajtó- tíizottság vizsgálata nemcsak a Tiszai Erőmű Vállalatra terjedt ki, hanem a 22-es számú Állami Építőipari Vál­lalat helyi főépítésvezetősé­gére is (itt az átlagos mun­káslétszám csaknem eléri az ezret), hiszen az új erőmű beruházásában az építőknek döntő szerepük van. Ezen túlmenően, a pártirányitás szempontjából az építők is az erőmű üzemi pártbizott­ságához tartoznak. A tények, adatok egész so­ra tanúsítja, milyen sokat változott mindkét vállalatnál a munkások helyzete. Az utóbbi négy esztendőben a (Tiszai Erőmű fizikai dolgo­zóinak átlagos évi jövedelme több mint hétezer forinttal, azaz 29 százalékkal emelke­dett. Javult a nők helyzete is. Az erőműnél például a terhes nőket felmentették a váltóműszak alól, a gyermek- gondozási segélyen levő nő­ket pedig munkába állásuk után megfelelő béremelésben részesítették. A nődolgozók bérszínvonala az elmúlt négy évben mintegy huszonöt és fél százalékkal növekedett. A vállalatvezetés számos intézkedést hozott szociális és munkaegészségügyi téren is. Vállalati erőből kilenc lakás épült az erőmű készenléti lakótelepén, míg a városban több mint íélszázan kaptak lakást. A közeljövőben újabb harminc munkáscsalád la­kásigényét elégítik ki Lenin- városban. Említésre méltó, hogy a részesedési alapból tovább növelték az óvodai és bölcsődei férőhelyek bő­vítésére fordítandó vállalati hozzájárulást. A Tiszai Erő­mű tavaly másfél millió fo­rinttal segítette Leninváros új 200 férőhelyes óvodájá­nak felépítését. ~.tnlrtrMntllwl|IH, I n ■ AZ UTÓBBI négy év ered­ménye, hogy korszerűsítették, az egyes üzemrészekben pe­dig az igényeknek megfele­lően bővítették a szociális létesítményeket, mint pél­dául a fürdőt, öltözői. Emel­ték a dolgozók részére biz­tosított vállalati üzemi ét­keztetési hozzájárulás össze­gét; biztonságosabbá tették a termelést; speciális kis­gépeket vásároltak a nehéz fizikai munka könnyítése ér­dekében. Megfigyelhető a vállalat részéről olyan törekvés is, hogy a lehetőségeken belül segítik a dolgozók, minde­nekelőtt a munkások általá­nos műveltségének emelését. Ez annál is inkább indokolt, mivel az erőmű 934 fizikai állományú dolgozója közül több mint háromszáz még nem végezte el a 8 általános iskolát. A vállalat segítsége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy munkaidő-ked­vezményben részesíti a ta­nulni szándékozó munkáso­kat, a szocialista brigádok pedig a tananyag elsajátí­tásához adnak támogatást. Az összefogásnak meg is van az eredménye: az erőműben megszervezték az általános iskola kihelyezett üzemi ta­gozatát, amely igen eredmé­nyesen betölti feladatát. Az állami oktatás mellett nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a vállalatnál a szak­munkásképzésnek is. A kü­lönféle szakmunkástanfolya­mokon jelneleg 137 munkás tanul. Elsősorban közülük kerülnek ki azok a szakem­berek (kazán- és turbina­gépészek, hegesztők, daruke­zelők stb.), akik az új 860 megawattos erőműben a szakmunkásgárda magját al­kotják majd. A MUNKÁSOSZTÁLY ve­zető szerepe jól lemérhető azon is — állapítja meg a végrehajtó bizottság —, hogy az üzemi pártbizottsághoz tartozó gazdasági egységek­ben a vezetés valamennyi fórumán megtalálhatók a munkások, akik közvetve, vagy közvetlenül részt vesz­nek a hatalom gyakorlásá­ban. Az elmúlt évek során erőteljesen növekedett a munkások aránya a külön­böző testületekben. Például az üzemi pártbizottság tag­jainak több mint 55 száza­léka fizikai dolgozó. A párt- alapszervezeti titkárok 62.5. a vezetőségi tagok 70 száza­léka ugyancsak a munkások soraiból került ki. Lovas Lajos A Szerencsi Csokoládé­gyár diósgyőri gyáregységé­ben jó ideje a Dobó Katica szocialista brigád számít rangelsőnek. Esztendők óta egyenlete­sen megbízható munkát vé­gez a női brigád: 110 száza­léknál még nem adta alább a terv teljesítését. Ám nem­csak a mennyiség növelésé­re, a terv túlteljesítésére tö­rekszenek a brigád tagjai — igényesek a minőségre is: kezük alól aligha kerül ki selejtes termék. S munkate­rületükön, a csokoládéfigu­rák formázásánál ugyancsak nagy szükség van a minőségi munkára, hiszen ez a gyár­tás folyamatának egyik leg­fontosabb állomása: itt ve­szi fel végleges formáját — e gyerekeknek oly nagy örö­möt szerző — csokinyuszi, a mikulás és a rengeteg fajta ötletes mesealak. A 11 tagú brigádból valamennyien a kezdettől, a gyáregység be­indulása óta együtt dolgoz­nak, s Szenes Györgyné im­már 12 éve vezetője a bri­gádnak. Az együtt töltött évek hosszú sora eggyé ko­vácsolta a brigádot: közös örömök, s gondok, kitűzött, s valóra váltott elhatározá­sok kapcsolják össze elvá­laszthatatlanul a 11 asszony éleiét. A gyáregység vezető­sége elismeréssel szól a szo­cialista brigád munkahelyi kötelezettségén túli tevé­kenységéről. — A Dobó Katica szocia­lista brigád tagjai nemcsak munkaterületükön, a formá­zórészlegben állnak dereka­1 izÉási! inka írói Era Alumínium tárházak, tranzit silók, csöves szárítók és gázolajtartáívok a mezőgazdaságnak A Felsőzsolcai MEZŐGÉP Vállalat encsi gyáregységé­nek nevét lassan az egész országban, a mezőgazdasági üzemek százaiban ismerik. Az utóbbi esztendőkben so­kat fejlődött kis üzem gyárt­mányai. a különböző alumí­nium silók, tárházak, ter­ménytárolók, gázolaj-larlá- lyók és csöves szárítók, ezek a rendkívül gyorsan felépít­hető és nem rozsdásodó épü­letek. berendezések nag.s on jó szolgálatot tesznek a tiz­ekben, állami gazdaságokban. Az. elmúlt évben már 51 millió torintos tervelőirány­zata volt az encsi gyáregy­ségnek, s ezt 52,6 millió fo­rintra sikerült teljesíteniük. — Az idei terv sokkal ma­gasabb — tudtuk meg Bér­ijét )i. Elemér gyáregység igaz­gatótól. — Változatlan muo- káslétsz.ám mellett 61 millió forintos termelést irányoz­tunk elő. Mindent elköve­tünk, hogy ezt a magas ter­vet teljesítsük, hiszen a kü­lönböző üzemek, főleg a me­zőgazdaság ennél is többet igényelne gyártmányainkból. — Az elmúlt év 1,6 milliós tervtúlteljesítése a jó ver­senyszellem, a nyolc szocia­lista brigád kiváló munkájá­nak eredménye. A kongresz- szusi és a felszabadulási ver­seny idei második szakaszá­ban a brigádok az anyagfel­használás félszázalékos csök­kentését és a tervek 3—5 százalékos túlteljesítését vál­lalták. Az igazgatótól azt is meg­tudtuk, hogy sok nehézség­gel. elsősorban nyersanyag- hiánnyal és szakmunkás hi­ánnyal is meg kell küzdeni- ök. A tervezett 210-es szak­munkáslétszámból jelenleg is 25 szakmunkás (vasas, laka­tos. kovács, bádogos, hegesz­tő és esztergályos) hiányzik. A szorgos munkások ezt a hiányt még „pótolni” tudják. Ennél is több gondot okoz, hogy hiányoznak, s nem kap­hatók a gyártáshoz szüksé­ges különböző anyagok. Így például nem kapható az alu­mínium lemezek összeszere­léséhez szükséges szegecs, csavaranya, alátét, és akado­zik az elektródaellátás is. Ahol csak tudnak, segíte­nek magukon, s ha egyetlen lehetőség van rá. legyártják maguk a szükséges alkatré­szeket. Így például maguk kezdik meg az alátétek gyár­tását egy présen. A borsod- sziráki tsz műanyagüzeme segítséget ígért a műanyag- alátétek legyártásához., Ami az encsi MEZŐGÉP- esek legismertebb gyártmá­nyait illeti: az alumínium terménytárolókból 40 darab 50 vagonos egységet, azaz cellát gyártanak az idén. A tiszakarádi Üj Élet Tsz-ben hamarosan elkészül egy nyolc cellás, összesen 400 vagonos terménytároló. Nagyon keresett gyártmá­nyuk a 10 vagonos. úgyne­vezett tranzit siló. Ezeknek a szárítóüzemekben, állomási rakodóknál látják nagy hasz­nát. Az ilyen tízvagonos silókból felszáz darab készül el az idén. Négy darab el­készítését terven felül vál­lalták, a terményforgaimi vállalat encsi telepe részére. Nagy befogadóképességű mezőgazdasági tárházak is készülnek Encsen. Ezekből hatot már legyártottak s ket­tőnek a szerelését most feje­zik be Szekszárdon. — A legnagyobb itt készü­lő tárház — tudjuk meg az igazgatótól — a 24-szer 60 méteres, 500 vagopos alumí­niumóriás. Abönyban, a Jó­zsef Attila Tsz-ben már „üze­mel” a prototípus. Az encsiek gyártmányai közül nagyon keresettek a 25 köbméteres gázolaj-tar­tályok. amelyekből 300 da­ra!) elkészítését tervezik az idén. A Cs—Sz—6-os és a Cs—Sz—12-es csöves szárító­kat is sok mezőgazdasági üzem várja. Újdonságnak ígérkezik az erdészetek, illetve a fagazda­ságok részére tervezett szárí­tó szín és gőzölő folyosó. (P. s.) Forgácsolóüzem a kiváló tsz-ben A Kiváló Szövetkezel címmel harmadszor kitüntetett borsod- sziráki Bartók Béla Tsz melléküzemágában, a lorgácsoló- üzemben dolgozó két szocialista brigád a felszabadulási ver­senyben vállalt 150 ezer helyett 165 ezer forinttal szárnyalta túl tervelőirányzatát. A képen: Orosz István karusszelesz- lergályos a Ganz Villamossági Művek részére alkatrészeket készít (Fotó: Sz. Gy.) san helyt — élen járnak a társadalmi munkában is — jellemzi a brigádot Kovács György, a gyáregység veze­tője. — Tevékeny részesei a gyáregység társadalmi mun­kában elért eredményeinek. A kommunista műszakok keresetének felajánlása ju­bileumi óvoda építésére, a miskolci Gyermekváros kis gondozottjainak patronálása, s egyéb hasonló vállalások jellemzik a brigád munka­időn túli tevékenységét. S jut idejük a tanulásra is: valamennyien szakmai, poli­tikai i oktatásban vesznek részt — ez ugyancsak válla­lásaik között szerepel. Lelkiismeretes, jó munká­juk nem maradt elismerés nélkül: a bronz, ezüst, s a kétszeres aranykoszorús szo­cialista brigád cím jogos tu­lajdonosai. A szocialista bri­gádok közötti munkaver­senyben elért eredményeik alapján épp a napokban kapták meg a Vállalat Kivá­ló Brigádja kitüntetést. — Üzemünk fennállása óta ezideig két szocialista brigád nyerte el ezt a ma­gas vállalati kitüntetést. Nem volt könnyű a választás: 40 jól dolgozó szocialista bri­gád közül kellett kiválaszta­ni egyet, a legjobbat, A bri­gádok tevékenységének ér­tékelésénél azonban egyér­telműen rájuk, a Dobó Ka­tica szocialista brigád tag­jaira esett a választás. A brigádban dolgozó asszonyok a legrégebbi törzsgárdatag- jaink, mindenkor számítha­tunk pontos, jó munkájukra. Nemcsak a formázógépek értő gazdái, — emberi és társadalmi magatartásukban is példamutatóak. a. a. Egymást kiegészítve Koimnk ipari fejlődésére a nagymértékű társadalmi munkamegosztás a jellemző. Sokszor ez már túlnyúlik az országhatárokon is. Megte­remti annak lehetőségét, hogy egyes termelőegységek a szá­munkra gazdaságosan előál­lítható termékek gyártására szakosod hatnak. Ez a szako­sodás. specializáció, ugyan­akkor szükségessé feszi az el­különült vállalatok szoros együttműködését, kooperá­cióját. A specializáció optimális alkalmazásának feltételei vannak. Csak akkor érdemes szakosítani, az ehhez szüksé­ges beruházásokra pénzt for­dítani, ha hosszú időn ke­resztül biztosított és jelentős mennyiségű az adott termék, vagy szolgáltatás iránti szük­séglet. Jó üzemszervezési munkával így elérhető a gyár­tási átfutási idők lerövidítése, a termelőkapacitások nagyobb méretű és minden gépre ki­terjedő kihasználása. A sza­kosítás révén fokozódik a szakmunkások begyakorlott­sága is. Egvre több vállalatnál is­merik fel a specializációban és a kooperációban rejlő elő­nyöket. Hiszen a kedvező hatások eredőjeként csökken az önköltség és növekedhet a vállalat jövedelmezősége. A nagyobb nyereség arra ösz­tönzi a vállalatokat, hogy a lapokban, hirdetések útján és még számos egyéb módon iparkodnak egymással ter­melési kapcsolatba lépni. Ol­vashatunk hirdetéseket, ame­lyekben keresnek, vagy éo- pen felajánlanak gyártási ka­pacitást adott termékek elő­állítására, vagy esetleg csu­pán technológiai műveletek­re. A gyakorlatban a szakoso­dás és a kooperáció külön­féle formái terjedtek el. Fel­lelhetők még a javítási mun­káknál is. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat gépészeti osztályának kezde­ményezésére öt megye taná­csi építőipari vállalata egy­más között felosztotta a gé­pek javítását. Mindegyik vál­lalat más és más típusú épí­tőipari gép nagyjavítását végzi. Ennek köszönhető, hogy a raktári készletek job­ban tervezhetők, javulhat az anyaggazdálkodás színvona­la és a begyakorlottság foko­zódásával nő a munkások termelékenysége is. A Miskolci MÁV Jármű­javítónál a tárgyi jellegű sza­kosodás terjedt el. Mintegy 30—40 vállalattal, üzemmel van kapcsolatban. A MÁV dunakeszi és székesfehérvári javítóműhelyének gyárt her­nyógyűrűs ütközőket, újfajta vonószerkezeteket es egyéb alkatrészeket. Még a Hejő- csabai Cementmű négyton­nás fogaskerekét is elvállal­ta bérmunkában. Számos ki­sebb vállalat, üzem kisegítő tevékenységet lát el, amikor nagyvállalatoknak például hiánycikkeket gyárt. Ilyen a VIMELUX diósgyőri kis gu­miüzeme amely a TAURUS számára készít műszaki gu­miárukat. Lehetne még sorolni a szemléltető példákat, hiszen a Borsod megyei üzemek kö­zött talán nem található olyan, amelynek nincs kiala­kult termelési kapcsolata más megyei, vagy földrajzilag tá­vol eső üzemekkel. Mindez annak a következ­ménye, hogy egy vertikális felépítésű gyárban, de sok­szor még kombinátban sem oldható meg mindig, hogv a gazdaságos sorozat nagvsású termékeikhez minden alkat­részt ott készítsenek el Sza­mos esetben ennek beruuá- zási és gazdasági okai van­nak, de nem ritkán az is előfordul, hogy munkaerőhi­ány miatt van szükség a ter­mék, vagy technológiai jel­legű kooperációra. A jól felszerelt kis-, és középüzemeknek kisebbek az általános költségeik és gaz­daságosan egészíthetik ki a nagyüzemek tevékenységét. A szakosítás fokozása és jó kooperációs kapcsolatok ki­alakítása gazdasági építő­munkánk komoly tartaléka. Buehcrt Miklós Szakosítás - kooperáció üzenkét éve együtt

Next

/
Thumbnails
Contents