Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
1975. május 29., csütörtök E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 A vá Maist § gazsüäikfMfläs fapa>af&t&i A MEGYE VÁLLALATAINÁL és üzemeiben — esetenként határidő-elcsúszással — elkészültek a kollektív szerződések tapasztalatait összegező beszámolók. Ennek alapján az érvényben levők felülvizsgálatát, módosítását is elvégezték. Annak ellenére, hogy jövőre már mindenütt az 1976—80-ra szóló új kollektív szerződéseket kell összeállítani, a beszámolókból levonható következtetések, tanulságok fontosak. A megyei helyzetet ismertető tájékoztatót vitatták meg a közelmúltban lezajlott SZMT elnökségi ülésen is. A kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenynek nagyon pozitív hatása volt a vállalati eredmények alakulására. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb helyen fokozódtak a pénzbe- ni kifizetések, de á szociális és kulturális helyzet javítására fordítható összeg is emelkedett. Megyénkben a bérből és fizetésből élők jövedelme az elmúlt év folyamán 9,4 százalékkal nőtt. A vállalatok jelentős bérfejlesztést hajtottak végre, amit elősegített — a jelenlegi szabályzó rendszerben — az eredményes gazdálkodás és ösztönzőleg hatott erre az országos szakmai bértáblázat is. Kismértékű a fejlődés az üzemi étkeztetésre fordított összegeknél és sajnos — bár a vállalatok nyeresége a tervezettnél nagyobb ütemben fejlődött — a gyermekintézmények, óvodák számának bővítésére szánt összeg sem a lehetőséginek, a kívánatosnak megfelelően alakult. Pedig a munkaerőgondok enyhítésének — a nők termelésbe vonásával, foglalkoztatásával — ez is egy járható útja. RÉSZLETESEN elemezték a gyárakban, üzemekben a létszámgazdálkodás helyzetét. Az összegezés alapján megállapítható, hogy a munkaerő-vándorlás kismértékben nőtt. A kedvező intézkedések hatására a fontos ágazatokban — kohászat, bányászat és élelmiszeripar — számottevő mértékben csökkent. Egyes területeken nem elégedtek meg csupán a munkaerőmozgás tényének megállapításával, hanem az okát is keresték és nagyon helyesen, a vállalati ösztönző rendszereknek, a törzsgárda megbecsülésének, a felnőttoktatásnak és szakképzésnek az elégtelenségére, hiányosságaira vezették vissza. A gépiparban, a vegyiparban és a könnyűiparban a felismerés nyomán nagyobb ügyeimet is fordítanak ezekre a kérdésekre. A vállalatoknál alaposan elemezték a társadalompolitikai célkitűzések helyi „lebontását”, megvalósítását. Taglalták a munkásosztály helyzetének javítására hozott intézkedések, valamint a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásának eredményeit. A tapasztalatok szerint jelentős eredmények születtek a dolgozók helyzetének javításában. Az ifjúsági törvény nyomán nőtt a fiatalokkal való törődés: támogatják a pályakezdőket, szakmai továbbfejlődésre ösztönzik őket és a lakásgondok megoldásában, enyhítésében is segítő kezet nyújtanak. A nők helyzetének javítására 4 ezer új munkahelyet hoztak létre, előrelépések történtek a szakképzés fokozásában és elősegítik a szakismeretek megszerzését. Jelentős összegeket fordítottak a gyermekgondozási szabadságon levők és a nagycsaládosok segítésére is. A tanulságok alapján elkészített módosítások kismértékű változtatást jelentettek csupán. A meglevő helyzet csekély módosításával kívánják az egyes vállalatok, az V. ötéves terv sikeres befejezését elérni. Tény, hogy a kollektív szerződések kiállták a gyakorlat próbáit. Számos gond megoldásában, a gazdasági helyzet javításában továbbra is lényeges szerephez jutnak. KÍVÁNATOS VISZONT a kollektív szerződéseket is, — az újakat — a megváltozott körülményeknek megfelelően megszerkeszteni. Tartalmazzák a szabályozás jobb formáit, a vállalati középtávú tervekkel összhangban legyenek, feleljenek meg a népgazdasági szabályozó rendszer követelményeinek is. és jobban alkalmazkodjanak a vállalati környezethez, a várható fejlődés figyelembevételével. Célszerű, ha a kollektív szerződés nagyobb ösztönző hatást fejt ki a vállalati munkaverseny, az újítómozgalom és a takarékossági intézkedések célkitűzésének megvalósítására. Bu chert Miklós Epei n i izein Szovjet segítséggel és berendezésekkel bővült az évi 7 millió tonna nyersolajat feldolgozó Dunai Kőolajipari Vállalat. 1978-ig három új üzemet indítanak be. Jelenleg szovjet és magyar munkások szerelik az ortoxilol extraháló üzemet és az Európában egyedülálló 87,5 méter magas rektifikáló tornyok Beszélő térkép Á tCrkíp abZen,1UaJelzé: sekben nem sokban tér el a hasonló nyomtatványoktól. A különbség talán az, hogy a járás, a megyehatárok mellett vastag vonal jelzi a KPM Miskolci Közüli Igazgatóságának területi határait, s a kívülálló számára rejtélyes számok tarkítják az ívet. Érdekességét a megyei főhálózat és alsóbbrendű utalt tarkító hosszabb, rövi'debb fekete és zöld, kék és piros színkombináció adja. — Ugye érdekes? A különös hang csöppet sem hasonlít Varga. Józsefem.. A közúti igazgatóság vezetője sürgős hívásra, elmélyült beszélgetést folytat rádiótelefonon valamelyik üzemmérnökséggel. Kié lehet hát a hang. — Én vagyok, a második éves — zizzen meg a térkép. — Mit tudsz te akkor még mondani? — Sokat. Borsod-Abaúj- Zemplén hű tükörképe vagyok. A fejlődést, a fejlesztéseket mutatom: hány kilométer hosszúságban, hol, melyik város, település lakói számára okozunk örömet az útkorszerűsítéssel, burkolat- megerősitéssel, felületi bevonással, megerősítő hengerléssel. — Az igazgatóság és az alvállalkozó építőszervezetek dolgozói az idén 387 millió forint értékű munkát végeznek el. — Szép összeg. — Különösen szép a főbb mint négy év alatt, s a hátralevő időben elvégzett, illetve végzendő munka összege. Eredetileg öt évre 920 millió forintot szántak. Több, mint másfél milliárd forint érték lesz a végeredmény. — Borsodnak több megyétől eltérő sajátossága van. Itt vannak a nehézipar fellegvárai. A motorizáció, a gyorsulás szerte a világon — így Magyarországon is — érezteti hatását a közutakon. A hazai forgalomból a mi megyénkbe jut a legtöbb; az összforgalom közel 9 százaléka. Itt gyorsabban „elérnek”, elkopnak, tönkremennek az utak. — De az utóbbi időben ... — Ugorjunk térben és időben egy kicsit vissza. A hetvenes évek elején a megye úthálózata a burkolat, állapotában, szélességben az utolsó helyen állt. Ezerötszáz kilométer hosszú, 3—4 méter széles, rossz állapotú makadám jellegű burkolatú, 700 kilométer hosszú 6 méter széles gyenge felületű összekötő útvonallal, s a 300 kilométer hosszú főúthálózatból is csak 50 kilométer korszerűsíted burkolattal rendelkeztünk. — Te térkép vagy, s nem láthatod a minőségi változást. Pedig... — Igaz, az akkorihoz viszonyítva jóval kevesebb, de ma is 500 kilométer hosszú, a 3 méteres makadám út, a 300 kilométeres, hat méter széles gyenge összekötő, s a 100 kilométer hosszú megerősítésre váró főhálózat sokat kíván. — Tehát a fő feladat? — E középtávú i^elején mindössze 66 kilométer hosszúságban végeztünk melegaszfalt-szönyeges burkolatmegerősítést. Tavaly már 160 kilométernyi ilyen munkával zártuk az évet. Idén a fő feladat: minden eddigitől nagyobb hosszúságban, legalább 200 kilométernyi úton kell az aszfaltszőnyeget teríteni. — Például? — A sok közül ilyen munkát végzünk a Borsod—Heves megyei határtól Bánrévéig. Hadd „súgjam” meg, hogy a 30 kilométeres hosz- szúságú út felénél a munka már kész yan. — Ha már a hevesi határ szóba esik ... — Tavaly kezdtük meg az Eger, Hollóstető, lillafüredi úton az aszfaltozást. Körülbelül 15 kilométer hosszúságban készen vagyunk. Ez évben teljesen elkészülünk vele. Ilyen munkát végzünk 17 kilométer hosszúságban a mezőkövesdi—hollóstetői úton. — És? — A Felsőzsolca—Muhi közötti úton 10 kilométer hosz- szúságban, a Szin és Torna- nádaska közöttin 15 kilométer hosszban végzünk melegaszfalt-szőnyegezéssel burko- latmegerősitést. Az utóbbinál a 3 méteres helyett hat méter széles lesz az út, s ennek a fele, közel 7 kilométeres szakaszon el is készült. Egyébként a megyében ösz- szesen 50 kilométer hosszúságban végzünk az idén úl- burkola t-szélesítést. — Ezenkívül? — 100 kilométer hosszúsá gú úton terveztünk itatásos hengerlést. — Mintha kevés lenne a korszerűsítés. — Szerencs—Prügy között megszűnik a vasúti forgalom. Ezért ott hat méter széles összekötő, vasútpótló utat építünk. Ez a Taktaköz forgalmában is segít majd. — Hogyan halad a munka? ' í — Kitűnően. A kedvező időjárás, a jó előkészítés, a szervezés, az anyagi lehető- j ségek alapján, a kollektívák jó munkája eredményeképpen ez év első negyedében 30 kilométerrel nagyobb hosszúságban erősítettük meg az utakat, mint a múlt év azonos Időszakában. Az ez évi munka elősegítése, s a következő öt évre való felkészülés érdekében fokozzuk a gépesítést. 1971-ben például csak 2,2 millió forint érték- • ben vásároltunk gépeket. Ta- | valy már 15 milliós értékkel gazdagítottuk a gépparkot. I Az idén 17 millió forint ér- tékű beszerzéssel számolunk. Kattan a készülék. Felrezzenek. Ügy látszik elgondolkoztam, elragadt a képzeletem. Véget ér a rádiótelefon- beszélgetés, Varga József, a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának vezetője felém fordul: | — Kezdhetjük Az 1975. évi munkára való felkészülést a járások politikai, tanácsi szerveinek vezetőivel, képviselőivel való be- j szélgetés előzte meg. A közös megállapodások, valamint a forgalmi, idegenforgalmi igények figyelembevételével készítettük el a programot. Második éve csináljuk így. Igen jó, eredményes ez a módszer. Erre azért is szükség van, mert olyan átkelési szakaszokon oldjuk meg a gondokat, amelyek anyagilag is közösen érintenek bennünket... A munka jó ütemben halad, jóval az év vége előtt végzünk vele ... Csorba Barnabás 1 A hidasnémeti Március 21. Tsz „szent” növénye A Hernád-völgyi tsz-ek határát járva jóleső érzés látni az előző esztendőknél sokkalta több, és szebben művelt, már. most, tavasszal is ..sokat ígérő” cukorrépatáblát. Ezen a cukorrépa-termesztés számára kedvező vidéken meghallgatták közös gazdaságaink a népgazdaság kérését: igyekeznek tőlük telhetőén annyi cukorrépát termelni. hogy hazai cukorból fedezhessük az ország igényeit. Az encsi járás szinte valamennyi termelőszövetkezete jelentősen növelte a cukorrépa vetésterületét, a hidasnémeti Március 21. Tsz pedig az egész megyének jó példát mutató elhatározásra jutott: az előző évi 80 hektár helyett, az idén 200 hektáron termesztik ezt a legfontosabb ipari növényünket. * Kezdetben, amikor híre ment a hidasnémetiek e vállalásának, jó néhány gazdaságban túl merésznek tartották ezt a gyors „felfuttatást”. G. Nagy László, a Március 21. Tsz elnöke, akivel most május végén a gazdaság gondosan művelt, ígéretes cukorrépatábláit jártuk, mosolyogva jegyezte meg, hogy gondos megfontolás, alapos számítások után, a várható eredményt egyáltalán nem a véletlenre bízva határozták el ezt az előrelépést. Emlékeztet egy régebbi beszélgetésünkre. A háromszor is szanált, mélyponton levő tsz elnökségét alig néhány hete elvállalt fiatal agrárszakember elképzeléseiről, terveiről beszélt akkoriban. Arról, hogy milyen munkával, a termelési szerkezet milyen szükséges változtatásaival lehet jövedelmezővé tenni a tsz gazdálkodását. Még a régi jegyzettömb is előkerült, amibe többek között ez a bejegyzés került: G. Nagy László szerint az adottságok (Hernád-völgyi, részben öntözhető földterület), a vasútállomás és a fő- közlekedési utak közelsége, a gépesíthetőség, a beruházások igénytelensége (aránylag olcsó gépek, raktár, tárolótér szükségtelensége) és az állattenyésztés számára fontos melléktermékek (répafej, répaszelet, melasz) miatt a cukorrépát kell főnövényünkké tenni. És azt. is megjegyezte: maiakkor, hogy ezzel a növény- nyél lehet a termelési szintet: leginkább növelni, az egy hektárra eső termelési értéket leggyorsabban fokozni. * — Azért is döntöttünk a cukorrépa mellett — teszi most hozzá —. mert aránylag ebből a növényféleségből tudtuk elérni a legoptimálisabb termésátlagokat. Míg kalászosokból és kukoricából éppen csak elértük, vagy megközelítettük a járási szintű termésátlagot, cukorrépából a 285 mázsás járási átlagnál jóval többet, 415 mázsát sikerült betakarítanunk hektáronként. Már az elmúlt évben 60- ról 80 hektárra növelték a cukorrépa vetésterületét, s alaposan felkészültek az idei felfutásra. Nemcsak az országos igény, az „elvárás” tette itt „divatossá” a cukorrépát. Az előző évek eredményei, jövedelmezősége bizonyította, s a gondos, megfontolt számítások is igazolták, hogy számunkra legalább annyira fontos a cukorrépa-termesztés fokozása. s természetesen korszerűsítése, mint a népgazdaság számára. Már az ősszel, az időjárás megengedte keretek között a lehető legjobban készítették elő talajaikat a cukon-épa számára. Felvették a gazdaságot a nádudvari KITE zárt termelési rendszerébe is. Tavasszal idejében rendelkezésükre állt a nagyszerű RAU- gépsor, a vetőgép, a kombi- nátor és a permetező. Nemcsak a saját 200 hektárnyi vetésterületükön, hanem jó néhány szomszéd cukorrépatábláin is elvégezték a munkákat ezekkel a gépekkel. * De amint az lenni szokott, a legszebb tervek megvalósulását rendszerint akadályozza, veszélyezteti valami zökkenő. Amikor az optimális időben, gondosan elvégzett vetések kelését lesték, jött a kellemetlen és váratlan meglepetés. Az M—102- es hazai és a Kavemono elnevezésű, ugyancsak monogén cukorrépamag gyönyörű sorokban kikelt. De a legjobbnak tartott, s legdrágább külföldi vetőmag, a drazsíro- zott Monová sorai aggasztóan hiányosan keltek. Egymást követték a szakértői vizsgálatok, határjárások. Mindenki megállapította, hogy a talajmunkát, a vetést, a vegyszerezést a legszakszerűbben, a legoptimálisabb időben végezték. A „híres” vetőmag volt a hi bás. Az életképtelen, csírázásképtelen Monová maggal bevetett 60 hektárnyi területet ki kellett szántani, s gyorsan újra kellett vetni. Húsz hektárnyi területen, ahol 45—50 százalékban kikelt ez a magféleség, maradt „mutatóba” a Monová. A 60 hektárnyi, bizony megkésett újra vetés mégis sikerült, a répa már itt is szépen sorol. A tsz-t a rossz vetőmag miatt, mintegy 375 ezer forintnyi kár érte. * Ennek ellenére, a Március 21. Tsz-ben egy percre sem fordultak a cukorrépa „ellen”. Az ilyen kockázatra, az ilyen meglepetésre is számi- taniok kellett, s persze természetes és 1 el is várható, hogy a kár megtérül, az élet- képtelen vetőmag okozta kiesés, többletkiadás nem terhelheti a gazdaságot. És vajon hogyan lesz betakarítva, beszállítva ez a legalább 800 vagonnyi, a Szerencsi Cukorgyár csaknem háromnapi feldolgozását biztosító cukorrépa? — Rendelkezésünkre áll egy CB—1-es, magyar betakarító gép, a KITÉ-től kapunk egy nagy teljesítményű, hatsoros HERIOT cukorrépakombájnt — magyarázza az elnök. — Ami pedig az elszállítást illeti, a cukorgyárral nagyon jó az együttműködésünk. szerződést kötöttünk. hogy mivel minden táblánk jó országút mentén terül el, a tábla szélére rakott. nagy „depókból” vállalják az elszállítást. * És még valamit a Március 21. Tsz 200 hektáron, korszerűen termesztett cukorrépájának jelentőségéről. Elsősorban ennek a „szent” növénynek köszönheti a gazdaság, hogy az elmúlt évi 1.3 millió torinttal szemben, az idén 4 millió forintra tervezhették a nemrég még ráfizetéses gazdaság nyereségét. Pozsonyi Sándor A ScoSlektiv szerződések Cukorrépa-teniiesztés korszerűen
