Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

1975. május 29., csütörtök E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 ­A vá Maist § gazsüäikfMfläs fapa&gtaf&t&i A MEGYE VÁLLALATAI­NÁL és üzemeiben — ese­tenként határidő-elcsúszással — elkészültek a kollektív szerződések tapasztalatait összegező beszámolók. En­nek alapján az érvényben le­vők felülvizsgálatát, módosí­tását is elvégezték. Annak ellenére, hogy jövőre már mindenütt az 1976—80-ra szóló új kollektív szerződé­seket kell összeállítani, a be­számolókból levonható kö­vetkeztetések, tanulságok fontosak. A megyei helyzetet ismer­tető tájékoztatót vitatták meg a közelmúltban lezajlott SZMT elnökségi ülésen is. A kongresszus tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun­kaversenynek nagyon pozitív hatása volt a vállalati ered­mények alakulására. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb helyen fokozódtak a pénzbe- ni kifizetések, de á szociális és kulturális helyzet javítá­sára fordítható összeg is emelkedett. Megyénkben a bérből és fizetésből élők jövedelme az elmúlt év folyamán 9,4 szá­zalékkal nőtt. A vállalatok jelentős bérfejlesztést haj­tottak végre, amit elősegített — a jelenlegi szabályzó rend­szerben — az eredményes gazdálkodás és ösztönzőleg hatott erre az országos szak­mai bértáblázat is. Kismértékű a fejlődés az üzemi étkeztetésre fordított összegeknél és sajnos — bár a vállalatok nyeresége a ter­vezettnél nagyobb ütemben fejlődött — a gyermekintéz­mények, óvodák számának bővítésére szánt összeg sem a lehetőséginek, a kívánatos­nak megfelelően alakult. Pe­dig a munkaerőgondok eny­hítésének — a nők termelés­be vonásával, foglalkoztatá­sával — ez is egy járható útja. RÉSZLETESEN elemezték a gyárakban, üzemekben a létszámgazdálkodás helyze­tét. Az összegezés alapján megállapítható, hogy a mun­kaerő-vándorlás kismérték­ben nőtt. A kedvező intéz­kedések hatására a fontos ágazatokban — kohászat, bá­nyászat és élelmiszeripar — számottevő mértékben csök­kent. Egyes területeken nem elégedtek meg csupán a mun­kaerőmozgás tényének meg­állapításával, hanem az okát is keresték és nagyon helye­sen, a vállalati ösztönző rendszereknek, a törzsgárda megbecsülésének, a felnőtt­oktatásnak és szakképzésnek az elégtelenségére, hiányos­ságaira vezették vissza. A gépiparban, a vegyiparban és a könnyűiparban a felisme­rés nyomán nagyobb ügyei­met is fordítanak ezekre a kérdésekre. A vállalatoknál alaposan elemezték a társadalompoli­tikai célkitűzések helyi „le­bontását”, megvalósítását. Taglalták a munkásosztály helyzetének javítására ho­zott intézkedések, valamint a nő- és ifjúságpolitikai hatá­rozatok végrehajtásának eredményeit. A tapasztalatok szerint jelentős eredmények születtek a dolgozók helyze­tének javításában. Az ifjúsá­gi törvény nyomán nőtt a fiatalokkal való törődés: tá­mogatják a pályakezdőket, szakmai továbbfejlődésre ösztönzik őket és a lakás­gondok megoldásában, eny­hítésében is segítő kezet nyújtanak. A nők helyzeté­nek javítására 4 ezer új mun­kahelyet hoztak létre, előre­lépések történtek a szakkép­zés fokozásában és elősegí­tik a szakismeretek megszer­zését. Jelentős összegeket fordítottak a gyermekgondo­zási szabadságon levők és a nagycsaládosok segítésére is. A tanulságok alapján elké­szített módosítások kismérté­kű változtatást jelentettek csupán. A meglevő helyzet csekély módosításával kíván­ják az egyes vállalatok, az V. ötéves terv sikeres befe­jezését elérni. Tény, hogy a kollektív szerződések kiáll­ták a gyakorlat próbáit. Szá­mos gond megoldásában, a gazdasági helyzet javításá­ban továbbra is lényeges sze­rephez jutnak. KÍVÁNATOS VISZONT a kollektív szerződéseket is, — az újakat — a megváltozott körülményeknek megfelelő­en megszerkeszteni. Tartal­mazzák a szabályozás jobb formáit, a vállalati középtá­vú tervekkel összhangban le­gyenek, feleljenek meg a népgazdasági szabályozó rendszer követelményeinek is. és jobban alkalmazkodja­nak a vállalati környezet­hez, a várható fejlődés fi­gyelembevételével. Célszerű, ha a kollektív szerződés na­gyobb ösztönző hatást fejt ki a vállalati munkaverseny, az újítómozgalom és a takaré­kossági intézkedések célki­tűzésének megvalósítására. Bu chert Miklós Epei n i izein Szovjet segítséggel és beren­dezésekkel bővült az évi 7 millió tonna nyersolajat fel­dolgozó Dunai Kőolajipari Vállalat. 1978-ig három új üzemet indítanak be. Jelen­leg szovjet és magyar mun­kások szerelik az ortoxilol extraháló üzemet és az Euró­pában egyedülálló 87,5 méter magas rektifikáló tornyok Beszélő térkép Á tCrkíp abZen,1UaJelzé: sekben nem sokban tér el a hasonló nyomtatványoktól. A különbség talán az, hogy a járás, a megyehatárok mel­lett vastag vonal jelzi a KPM Miskolci Közüli Igazgatósá­gának területi határait, s a kívülálló számára rejtélyes számok tarkítják az ívet. Érdekességét a megyei főhá­lózat és alsóbbrendű utalt tarkító hosszabb, rövi'debb fekete és zöld, kék és piros színkombináció adja. — Ugye érdekes? A különös hang csöppet sem hasonlít Varga. Józse­fem.. A közúti igazgatóság vezetője sürgős hívásra, el­mélyült beszélgetést folytat rádiótelefonon valamelyik üzemmérnökséggel. Kié le­het hát a hang. — Én vagyok, a második éves — zizzen meg a térkép. — Mit tudsz te akkor még mondani? — Sokat. Borsod-Abaúj- Zemplén hű tükörképe va­gyok. A fejlődést, a fejlesz­téseket mutatom: hány kilo­méter hosszúságban, hol, me­lyik város, település lakói számára okozunk örömet az útkorszerűsítéssel, burkolat- megerősitéssel, felületi bevo­nással, megerősítő henger­léssel. — Az igazgatóság és az al­vállalkozó építőszervezetek dolgozói az idén 387 millió forint értékű munkát végez­nek el. — Szép összeg. — Különösen szép a főbb mint négy év alatt, s a hát­ralevő időben elvégzett, il­letve végzendő munka össze­ge. Eredetileg öt évre 920 millió forintot szántak. Több, mint másfél milliárd forint érték lesz a végeredmény. — Borsodnak több megyé­től eltérő sajátossága van. Itt vannak a nehézipar fel­legvárai. A motorizáció, a gyorsulás szerte a világon — így Magyarországon is — érezteti hatását a közutakon. A hazai forgalomból a mi megyénkbe jut a legtöbb; az összforgalom közel 9 száza­léka. Itt gyorsabban „elér­nek”, elkopnak, tönkremen­nek az utak. — De az utóbbi időben ... — Ugorjunk térben és idő­ben egy kicsit vissza. A het­venes évek elején a megye úthálózata a burkolat, álla­potában, szélességben az utolsó helyen állt. Ezeröt­száz kilométer hosszú, 3—4 méter széles, rossz állapotú makadám jellegű burkolatú, 700 kilométer hosszú 6 méter széles gyenge felületű össze­kötő útvonallal, s a 300 ki­lométer hosszú főúthálózat­ból is csak 50 kilométer kor­szerűsíted burkolattal ren­delkeztünk. — Te térkép vagy, s nem láthatod a minőségi válto­zást. Pedig... — Igaz, az akkorihoz vi­szonyítva jóval kevesebb, de ma is 500 kilométer hosszú, a 3 méteres makadám út, a 300 kilométeres, hat méter szé­les gyenge összekötő, s a 100 kilométer hosszú megerősí­tésre váró főhálózat sokat kíván. — Tehát a fő feladat? — E középtávú i^­elején mindössze 66 kilomé­ter hosszúságban végeztünk melegaszfalt-szönyeges bur­kolatmegerősítést. Tavaly már 160 kilométernyi ilyen munkával zártuk az évet. Idén a fő feladat: minden eddigitől nagyobb hosszúság­ban, legalább 200 kilométer­nyi úton kell az aszfaltsző­nyeget teríteni. — Például? — A sok közül ilyen mun­kát végzünk a Borsod—He­ves megyei határtól Bánré­véig. Hadd „súgjam” meg, hogy a 30 kilométeres hosz- szúságú út felénél a munka már kész yan. — Ha már a hevesi határ szóba esik ... — Tavaly kezdtük meg az Eger, Hollóstető, lillafüredi úton az aszfaltozást. Körül­belül 15 kilométer hosszú­ságban készen vagyunk. Ez évben teljesen elkészülünk vele. Ilyen munkát végzünk 17 kilométer hosszúságban a mezőkövesdi—hollóstetői úton. — És? — A Felsőzsolca—Muhi kö­zötti úton 10 kilométer hosz- szúságban, a Szin és Torna- nádaska közöttin 15 kilomé­ter hosszban végzünk meleg­aszfalt-szőnyegezéssel burko- latmegerősitést. Az utóbbinál a 3 méteres helyett hat mé­ter széles lesz az út, s ennek a fele, közel 7 kilométeres szakaszon el is készült. Egyébként a megyében ösz- szesen 50 kilométer hosszú­ságban végzünk az idén úl- burkola t-szélesítést. — Ezenkívül? — 100 kilométer hosszúsá gú úton terveztünk itatásos hengerlést. — Mintha kevés lenne a korszerűsítés. — Szerencs—Prügy között megszűnik a vasúti forgalom. Ezért ott hat méter széles összekötő, vasútpótló utat építünk. Ez a Taktaköz for­galmában is segít majd. — Hogyan halad a mun­ka? ' í — Kitűnően. A kedvező időjárás, a jó előkészítés, a szervezés, az anyagi lehető- j ségek alapján, a kollektívák jó munkája eredményekép­pen ez év első negyedében 30 kilométerrel nagyobb hosszúságban erősítettük meg az utakat, mint a múlt év azonos Időszakában. Az ez évi munka elősegítése, s a következő öt évre való felké­szülés érdekében fokozzuk a gépesítést. 1971-ben például csak 2,2 millió forint érték- • ben vásároltunk gépeket. Ta- | valy már 15 milliós értékkel gazdagítottuk a gépparkot. I Az idén 17 millió forint ér- tékű beszerzéssel számolunk. Kattan a készülék. Felrez­zenek. Ügy látszik elgondol­koztam, elragadt a képzele­tem. Véget ér a rádiótelefon- beszélgetés, Varga József, a KPM Miskolci Közúti Igaz­gatóságának vezetője felém fordul: | — Kezdhetjük Az 1975. évi munkára való felkészülést a járások politi­kai, tanácsi szerveinek veze­tőivel, képviselőivel való be- j szélgetés előzte meg. A közös megállapodások, valamint a forgalmi, idegenforgalmi igé­nyek figyelembevételével ké­szítettük el a programot. Má­sodik éve csináljuk így. Igen jó, eredményes ez a módszer. Erre azért is szükség van, mert olyan átkelési szaka­szokon oldjuk meg a gondo­kat, amelyek anyagilag is kö­zösen érintenek bennünket... A munka jó ütemben halad, jóval az év vége előtt vég­zünk vele ... Csorba Barnabás 1 A hidasnémeti Március 21. Tsz „szent” növénye A Hernád-völgyi tsz-ek határát járva jóleső érzés látni az előző esztendőknél sokkalta több, és szebben művelt, már. most, tavasszal is ..sokat ígérő” cukorrépa­táblát. Ezen a cukorrépa-ter­mesztés számára kedvező vi­déken meghallgatták közös gazdaságaink a népgazdaság kérését: igyekeznek tőlük tel­hetőén annyi cukorrépát ter­melni. hogy hazai cukorból fedezhessük az ország igé­nyeit. Az encsi járás szinte vala­mennyi termelőszövetkezete jelentősen növelte a cukorré­pa vetésterületét, a hidasné­meti Március 21. Tsz pedig az egész megyének jó példát mutató elhatározásra jutott: az előző évi 80 hektár he­lyett, az idén 200 hektáron termesztik ezt a legfonto­sabb ipari növényünket. * Kezdetben, amikor híre ment a hidasnémetiek e vál­lalásának, jó néhány gaz­daságban túl merésznek tar­tották ezt a gyors „felfutta­tást”. G. Nagy László, a Március 21. Tsz elnöke, akivel most május végén a gazdaság gon­dosan művelt, ígéretes cu­korrépatábláit jártuk, moso­lyogva jegyezte meg, hogy gondos megfontolás, alapos számítások után, a várható eredményt egyáltalán nem a véletlenre bízva határozták el ezt az előrelépést. Emlékeztet egy régebbi be­szélgetésünkre. A háromszor is szanált, mélyponton levő tsz elnökségét alig néhány hete elvállalt fiatal agrár­szakember elképzeléseiről, terveiről beszélt akkoriban. Arról, hogy milyen munká­val, a termelési szerkezet milyen szükséges változtatá­saival lehet jövedelmezővé tenni a tsz gazdálkodását. Még a régi jegyzettömb is előkerült, amibe többek kö­zött ez a bejegyzés került: G. Nagy László szerint az adottságok (Hernád-völgyi, részben öntözhető földterü­let), a vasútállomás és a fő- közlekedési utak közelsége, a gépesíthetőség, a beruházá­sok igénytelensége (aránylag olcsó gépek, raktár, tárolótér szükségtelensége) és az ál­lattenyésztés számára fontos melléktermékek (répafej, ré­paszelet, melasz) miatt a cu­korrépát kell főnövényünkké tenni. És azt. is megjegyezte: mai­akkor, hogy ezzel a növény- nyél lehet a termelési szin­tet: leginkább növelni, az egy hektárra eső termelési érté­ket leggyorsabban fokozni. * — Azért is döntöttünk a cukorrépa mellett — teszi most hozzá —. mert arány­lag ebből a növényféleségből tudtuk elérni a legoptimáli­sabb termésátlagokat. Míg kalászosokból és kukoricá­ból éppen csak elértük, vagy megközelítettük a járási szin­tű termésátlagot, cukorrépá­ból a 285 mázsás járási át­lagnál jóval többet, 415 má­zsát sikerült betakarítanunk hektáronként. Már az elmúlt évben 60- ról 80 hektárra növelték a cukorrépa vetésterületét, s alaposan felkészültek az idei felfutásra. Nemcsak az országos igény, az „elvárás” tette itt „diva­tossá” a cukorrépát. Az elő­ző évek eredményei, jövedel­mezősége bizonyította, s a gondos, megfontolt számítá­sok is igazolták, hogy szá­munkra legalább annyira fontos a cukorrépa-termesztés fokozása. s természetesen korszerűsítése, mint a nép­gazdaság számára. Már az ősszel, az időjárás megengedte keretek között a lehető legjobban készítették elő talajaikat a cukon-épa számára. Felvették a gazda­ságot a nádudvari KITE zárt termelési rendszerébe is. Ta­vasszal idejében rendelkezé­sükre állt a nagyszerű RAU- gépsor, a vetőgép, a kombi- nátor és a permetező. Nem­csak a saját 200 hektárnyi vetésterületükön, hanem jó néhány szomszéd cukorrépa­tábláin is elvégezték a mun­kákat ezekkel a gépekkel. * De amint az lenni szokott, a legszebb tervek megvaló­sulását rendszerint akadá­lyozza, veszélyezteti valami zökkenő. Amikor az optimá­lis időben, gondosan elvég­zett vetések kelését lesték, jött a kellemetlen és várat­lan meglepetés. Az M—102- es hazai és a Kavemono el­nevezésű, ugyancsak mono­gén cukorrépamag gyönyörű sorokban kikelt. De a leg­jobbnak tartott, s legdrágább külföldi vetőmag, a drazsíro- zott Monová sorai aggasztó­an hiányosan keltek. Egymást követték a szak­értői vizsgálatok, határjárá­sok. Mindenki megállapítot­ta, hogy a talajmunkát, a vetést, a vegyszerezést a leg­szakszerűbben, a legoptimá­lisabb időben végezték. A „híres” vetőmag volt a hi ­bás. Az életképtelen, csírá­zásképtelen Monová maggal bevetett 60 hektárnyi terüle­tet ki kellett szántani, s gyorsan újra kellett vetni. Húsz hektárnyi területen, ahol 45—50 százalékban ki­kelt ez a magféleség, ma­radt „mutatóba” a Monová. A 60 hektárnyi, bizony megkésett újra vetés mégis sikerült, a répa már itt is szépen sorol. A tsz-t a rossz vetőmag miatt, mintegy 375 ezer forintnyi kár érte. * Ennek ellenére, a Március 21. Tsz-ben egy percre sem fordultak a cukorrépa „el­len”. Az ilyen kockázatra, az ilyen meglepetésre is számi- taniok kellett, s persze ter­mészetes és 1 el is várható, hogy a kár megtérül, az élet- képtelen vetőmag okozta ki­esés, többletkiadás nem ter­helheti a gazdaságot. És vajon hogyan lesz be­takarítva, beszállítva ez a legalább 800 vagonnyi, a Sze­rencsi Cukorgyár csaknem háromnapi feldolgozását biz­tosító cukorrépa? — Rendelkezésünkre áll egy CB—1-es, magyar beta­karító gép, a KITÉ-től ka­punk egy nagy teljesítmé­nyű, hatsoros HERIOT cu­korrépakombájnt — magya­rázza az elnök. — Ami pedig az elszállítást illeti, a cukor­gyárral nagyon jó az együtt­működésünk. szerződést kö­töttünk. hogy mivel minden táblánk jó országút mentén terül el, a tábla szélére ra­kott. nagy „depókból” vál­lalják az elszállítást. * És még valamit a Március 21. Tsz 200 hektáron, korsze­rűen termesztett cukorrépá­jának jelentőségéről. Elsősor­ban ennek a „szent” növény­nek köszönheti a gazdaság, hogy az elmúlt évi 1.3 millió torinttal szemben, az idén 4 millió forintra tervezhették a nemrég még ráfizetéses gaz­daság nyereségét. Pozsonyi Sándor A ScoSlektiv szerződések Cukorrépa-teniiesztés korszerűen

Next

/
Thumbnails
Contents