Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. május 27., kedd A képernyő előtt Embersirató Igazán gazdag volt az elmúlt hét tv-programja. Már az első adásnapon saját készítésű tévéfilmet tűztek műsorra. De nemcsak a kronológiai sorrend kívánja meg, hogy a H. Barta Lajos forgatókönyvéből készült Embersiratót említsük elsőnek, amelyet Rémiás Gyula rendezett képernyőre. Ez a megdöbbentő erejű — egyébként hiteles dokumentumokra épített — tévéfilm kétségtelenül az emlékezetes alkotások között marad meg bennünk, s ebben elsősorban a két főszereplőé, Pap Éváé és Koncz Gáboré az érdem. Egy család — három ember — tragédiája az Embersirató. Csernyik András és Csernyik Andrásné 6orsa, története azonban ;öbb is, mint egy elvetélt boldogság drámába sűrűsödő his- tóriája. Ritkán, de meglevő emberi magatartásforma sűrűsödik bennük. Csernyik András mániákus, a normális emberi értelemnek ellentmondó birkabirtoklási vágya, s a talaj- zesztettség előre jelzi a bekövetkező tragédiát. Koncz Gábor — mint annyiszor máskor — belülről tudta megformálni ezt íz olykor már sajánlatra sem méltó figurát. Pap Éva, Cserijük Andrásné alakjának megformálásával ismét bizonyítot- :a, hogy a legjobb színésznőink között van a helye. Eszköz- elensége volt a legmegdöbbentőbb, de hiszen Csemyikné sem atványos gesztusokkal próbálta meg már az emberi erőfeszí- :ések határain túl a lehetetlent, összefogni ezt az egyszer volt talán sohasem volt családi boldogságot. A hiteles forrás e két ragyogó színészi alakítással vált olyan megrázó művészi élménnyé, amely nem az érezelmet, hanem az értelmet rényszerítette állásfogalásra. A drámát, amely az 1966-os országos drámapályázaton már első díjat hozott szerzőjé- íek, korábban színpadi műként is bemutatták, s akkor Kódút Magda Jászai-díjat kapott alakításáért. A tévéváltozat- ian nem monológként kel életre a történet, hanem — a mos- latás szertartása közben — felelevenedik a múlt. Ez a fajta endezői koncepció kétségtelenül segítette a drámai feszültég sűrűsödését. Ha az Embersiratót, mint az utóbbi idők egyik legmegdöbbentőbb erejű televíziós alkotását említhetjük, amelyet valószínűleg sokáig nem felejtünk el, épp az ellenkezőjét mondhatjuk el a kedden látott Ecet és Arankáról. Ennél bárgyúbb történetet régen láttunk, s hallottunk, s ezen még az sem segített, hogy sikeres slágerek szolgáltak hozzá ösz- ..zekötő zenéül. Láthatóan a színészek sem érezték jól masukat azokban a figurákban, akiket életre kellett volna kel- eniiik. Így legjobb, ha a Bán Róbert rendezte zenés játékot, i lehető legsürgősebben elfelejtjük. Ehhez egyébként különösebb erőfeszítéseket sem kell tennünk. Magától megtörté- >ik... Sajnos, sok jót nem mondhatunk el a Verne Gyula egényéből három folytatásban elkészült Utazás a Holdba- ól sem. Gyermekkorunk izgalmas regénye manapság ugyan- s elvesztette eredeti vonzerejét.. R mivel a filmfeldolgozás nkább fényképezés volt, különösebb érdeklődési: nem tudott kelteni. Kár érte. Végül, de nem utolsósorban meg szeretnénk említeni a 'Cártvaparti este 7-kor című dokumentumfilmet. Három munkásszálláson élő ember vallomása volt ez, s bár Gárdos ’éter rendező objektív tárgyilagosságra, a tények bemuta- ására koncentrált elsősorban, végül is — áttételesen — vé- eményt is nyilvánított. S mivel ez a téma, a munkásszállá- okon élők helyzete, napjaink igen erőteljes problémája, a fokúmén tűm tilmre oda kellett figyelnünk. Csutorás Annamária /I A B.-A.-Z. megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat az alábbi munkakörökben alkalmaz dolgozókat: O motorszerelőket, O férfi és női segédmunkásokat, O férfi és női munkaerőket betanításra (kereseti lehetőség: betanulás idejére 1800 Ft, betanulás után: 2500—3000 Ft-ig), © állványozó ács, © tetőszigetelő, © liftszerelő, © villanyszerelő, sátoraljaújhelyi üzemünkbe: © női segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Miskolc, | Vágóhíd u. 16. sz., valamint a sátoraljaújhelyi üzem vezetőjénél. Mennyit ér a jeles? Nyilvános vita' a. Rémhírvivőkrol Gimnáziumok egy összehasonlító vizsgálat tükrében Előny-e fővárosi vagy legalább is nagyvárosi diáknak lenni? Szükségképpen többet és jobban tanul-e a diák, ha jósorsa városi iskolába veti? És mindéi: tárgyból egyformán ? Mindig is kételkedtem az ilyen kérdésekre egyöntetű igennel felelő nézetekben. Ellene szólt ugyanis a tanári személyiség szerepéről szerzett tapasztalataimnak. Láttam már, miként teremt egy-egy kiváló pedagógus oázist a sivatagban is, s az ellenkezőjére is akadt példa. Jól fölszerelt, ultramodern iskolában is lehet hatástalanul tanítani, elvégre a tanítás bonyolultabb, mint a nagyipari termelés. Szűkebb körben, lélektől lélekig ívelő közelben olykor hatásosabb a szó. S ha egy vidéki iskolának jó könyvtára van, az elmélyülés lehetősége is nagyobb, mint a hajszoltabb nagyvárosi élettempó időt és gondolatot dekoncentráló sodrában. Ilyen, évek óta fejemben forgatott gondolatok után kaptam meg a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont kiadványát, A gimnáziumok, hatékonyságának regionális különbségei a felvételi tárgyak tükrében című munkát, melyet Bak Erzsébet és dr. Rétvári László állítottak össze és amely az 1968 és 1971 közötti négy év. adatait összehasonlítva vizsgálja a történelem, a matematika és a fizika tárgykörében, összevetve az iskolai osztályzat és a felvételi vizsga eredményét. A választás azért esett e három tárgyra, mert ezek a leggyakoribb, a legtöbb felsőoktatási fórumon előforduló felvételi tárgyak. Kétségtelen, hogy a középiskolai oktatás hatékonyságát nem lehet csupán azon mérni, hogy a passzív és az aktív pontszám mennyire esik egybe a jelentkezőknél, még azon sem, hogy az adott iskola diákjainak hány százaléka kopogtat felsőoktatás kapuin és mekkora a felvettek aránya; ám bizonyos, hogy ezek az adatok rendkívül sokat árulnak el az iskoláról, egybehangzó adatok esetén egész tájegységek, városrészek tanintézeteiről. A vizsgálat az ország 365 gimnáziumára terjedt ki, ezek között olyan vegyes típusú iskolákra is, ahol a gimnáziumok mellett szakközépiskolai osztályok is működnek. (Tisztán szakközép- iskola nem került elemzésre, mivel a tapasztalatok alapján a gimnázium a felsőoktatás bázisa.) A 365 középiskola 224 településen helyezkedik el. Az országos áttekintés* adatait részletes táblázatok közlik. A kiadvány szerkesztői kimagasló eredménynek azt tekintik, ha a gimnáziumból hozott osztályzat 85 (vagy magasabb) százalékban közelíti meg a felvételi, pontszámot; gyengének viszont az 55 százalékon aluli megközelítést minősítik. Meglepő eredményt a történelem osztályzatok vizsgálata hoz: vezet a vidék. Kiemelkednek Nyíregyháza iskolái, élen jár Sárospatak, Debrecen, Sopron, Pápa, Ajka; de még olyan kisebb települések iskolái is, mint Kisvárda, Nagyecsed, Hajdú- böszörmény, Berettyóújfalu, Püspökladány stb. Budapesten viszont mindössze öt. gimnázium haladja meg a 70 százalék fölötti helyezést, és egyedül a szerb-horvát nyelvű éri el a 84 százalékot. A matematika terén épp ellentétes a helyzet. E tárgyakból országosan kb. kétszer annyian felvételiznek, mint* történelemből, viszont sokkal alacsonyabb pont- számmal. A matematika-fizika terén Budapest vezet, ott is messze kiugró eredménnyel a VIII. kerület, ahol egy iskola eléri a 100 százalékos egyezést, kettő pedig a 90 százalékost. De igen magas eredményt ért el a XI., a II., a XIII. és az V., és a XIV. kerület néhány iskolája is. A vidékiek közül 93,6 százalékkal az országos második helyet a debreceni egyetem gyakorló iskolája tartja. A kiadvány a gyenge eredményt elért iskolákat is említi. Szétszórtságuk miatt nehéz volna a területi elhelyezkedésből következtetéseket levonni: iparvárosok és községek neve egyaránt előfordul említésükkor. A körülmények csupán a fővárost övező agglomerációs zóna nagyon alacsony eredményeit magyarázzák. (A fővárosba bejáró szülők, a fővárosból kijáró pedavógu- , sok között a gyerekek magukra maradnak.) Kivétel ebben a zónában is akad: a csepeli Jedlik Ányos Gim- názium 81 százalékos ered- j menyével. A számok vallanak a dia- \ kok továbbtanulási. hajlan- , dóságáról is. Budapest je- 1 lentkezőinek sokaságával messze meghaladja az országos átlagot, után a a Tiszántúlon Szabolcs-Szatmár, a Dunántúlon Somogy és Zala megye, valamint Szombathely, Sopron, Pápa, Esztergom diákjai jelentkeznek a legnagyobb arányban. Feltűnő, hogy Szabolcs-Szatmár fiatalsága mennyivel tanul- nivágyóbb, mint pl. Békés és Csongrád megyéé. Különösen a felső Tiszavidéken (Mátészalka, Nyírbátor, Vá- sárosnamónv, Kisvárda) mutatkozik erős szellemi elevenség. Mivel a vizsgálat négy évet fog át, az esetleges színvonalhullámzás áttekintésére is módot adott. Eszerint ' azok az iskolák, amelyek gimnáziumok voltak és maradtak, egyenletesen tartották színvonalukat, ám a folyamatosan szakközépiskolává alakítottaknál mindhárom tárgyban (és az össz- pontszámban is) romlottak az eredmények, csökkentvén a diákok felvételi esélyeit. A szűkszavú, csak számokban bővelkedő kis kiadvány megannyi új kérdés felé nyit ajtót. Különösen egy, a matematika-fizika vizsgáztatással kapcsolatos kérdés látszik felettébb kézenfekvőnek: ha a felvételi eredmény és az iskolai osztályzat csak a néhány legkiválóbb iskola diákjainál közelít egymáshoz, máshol viszont gyakori az 50—70 százalékos különbség, holott a jelentkezők mind négyesötös osztályzattal indulnak a gimnáziumból, akkor a két intézmény követelményrendszerében is, vizsgamódszerében is erős eltérésnek kell lennie. Bozöky Éva A Magyar írók Szövetségének Észak-magyarországi csoportja nyilvános vitát rendez a Miskolci Nemzeti Színház Stúdiószínpadán most vasárnap bemutatott színdarabról, a Rémhírvi- vők-ről a Művészklubban, május 28-án, szerdán délelőtt fél tíz órai kezdettel. Több vonatkozásban is különleges érdeklődésre szá- mpt tartó művészeti esemény lesz a nyilvános vita témája. Színházunk először mutatott be — ha egyelőre csupán a kísérleti „műhelyében” — hazai, borsodi szer- rő, Serfőzö Simon írta művet, s a Jászai-díjas rendező, Jurka László is először rendezett a Miskolci Nemzeti Színház Stúdiószínpadán. A bemutató országos jelentőségét tanúsítja, hogy a holnapi vitán a bevezető, „vitaindító” előadást Czímer József, a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturgja, a nemzetközi tekintélyű szakíró tartja. A hazai, jelenkori színjátszásban nevezetes eseménynek számító nyilvános vitára minden érdeklődőt szívesen lát a rendező észalt-magyarországi írócsap őrt. nminirofrot.u w»— ««■■»»««——— Néptáncosok és színjátszók Borsodnádasdon Színes kulturális esemény színhelye lesz Borsodnádasd május utolsó napján. Ekkor rendezi meg a járási hivatal művelődésügyi osztálya az ifjúsági színjátszók • és a néptánccsoportok bemutatóját. A látványos rendezvényen a vendéglátó község néptánccsoportja melleit részt vesznek * borsod- szentgyörgyi színjátszók és táncosok, a domaházi nép- táncegyüttes, a kelemén színjátszókor és néptánccsoport, a somsályi táncegyüttes, valamint a nagybarcai tánccsoport és, a szentsimoni szín játszóegy ü ttes. Értesítjük vásárlóinkat, hogy tüzelőolaj-szükrégletüket 1975. május 1-től július l5-ii| literenként 2,10 Ft helyett 1,50 Ft-ért szerezhetik be a Miskolc Sajó-parti és a sátoraljaújhelyi telepeinken. Fenti telepeinken tüzelőolaj tárolására 200 literes hordó és 20 literes kanna is beszerezhető. Telepóink tüzelőolajat a hitelakciós tüzelőutalványra is kiszolgálnak! ÉSZAK-MAGYARORSZAGI TÜZÉP VÁLLALAT Űj érem 1969-ben készíttette el Miskolc városa a „Miskolcért társadalmi munka érem” arany, ezüst és bronz fokozatát, melyet a városért legtöbbet tevékenykedő polgárok kapnak. A kitüntetés a város korábbi piros-sárga színével készült. Miután Miskolc lobogójának színe sárgára változott, szükségessé vi|lt az érem megváltoztatása. Az érem és plakett tervezésével Varga Miklós, miskolci szobrászt bízta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága. AZ AGROKONZUM SZKV Miskolci Kirendeltsége állandó miskolci munkahelyre FELVESZ: — középiskolai végzettséggel rendelkező segédraktárosokat, — férfi árukísérőket, | — hűtőgépszerelőt, — göngyölegtclepi férfi és női segédmunkásokat. — göngyölegjavítókat (lehet nyugdíjas is), — villanyszerelőket, — akkumulátortöltő kezelőket. i Jelentkezni lehet: A vállalat miskolci kirendeltségének munkaügyi csoportjánál. (Fonoda út. 8-as autóbusz.)
