Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
1975. május 27., kedd ÉSZAK - WA<5Y ARORSZÄG 3 Igény és feladat r EsszerUeei takarékoskodni! A nép jelöltjei .......a negyedik öícves lerv utolsó evében a népgazdasági e gyensúly biztosítása végett az a legfontosabb feladatunk, bogy a terv sikeres befejezésén munkálkodjunk. Tegyünk meg minden tőlünk telhetői, hogy a még hátralevő hónapokban a termelőmunkában, a gazdálkodásban mindenki, vezető és beosztott egyaránt tudása legjavával járuljon hozzá az 1975. évi feladatok megvalósításához.” (Az MSZMP KB XI. kongresszusán elhangzott beszámolóból.) A kongresszuson megfogalmazott e konkrét tennivaló világosan és egyértelműen megköveteli azt, amit a múlt héten megtartott megyei gazdasági aktíván elhangzott beszámoló és a vitában részt vevők megfogalmaztak: a letteké legyen a szó. A megyei feladatokra utalva, Kovács Zoltán, a D1GÉP termelési igazgatója, ahogy mondani szokás, sarkosan öntve formába mondandóját, azt hangsúlyozta: önigazolások helyett a gyakorlati munkákra fordítsuk erőnket és figyelmünket. S ezt tegyük fegyelmezetten, mert jól végzett munka nincs fegyelem nélkül.” Fegyelmezetten, okosan, ésszerűen ... Éneikül nincs előrehaladás, nincs produktum. Pedig, ha valaha szükség volt az erők és lehetőségek koncentrációjára, akkor most erre van szükség. Nem titok: IV. ötéves tervünk utolsó esztendejében nehéz feladatok megoldását kell elvégezni Borsodban is. Az is igaz viszont: ha 'erőinket jobban összefogjuk, tudatosabban összpontosítjuk a legfontosabb célokra, akkor képesek leszünk töretlenül folytatni eddigi munkánkat. A megyei gazdasági aktíván elhangzottak is ezt igazolják, erre ösztönzött minden szó, az aktíva egész munkája és mondanivalója. A legfontosabb célokra összpontosítani olyan igény, aminek teljesítése a munkahelyeken, a mindennapi munkában dől el. S hogy hol, miképpen alakul a mérleg, annak összegezéséhez — minden tekintetben — már most szükséges megtenni az első és határozott lépéseket. Határozott cselekvésre van szükség a takarékosságban is. Méghozzá úgy, hogy az ésszerű és gazdaságos legyen, vegye figyelembe a távlati célokat, ne csak a mának hozzon hasznot, hanem hosz- szabb távon is eredményes és előremutató legyen. A minden áron való takarékosság ugyanis öncélú tevékenységgé fajul, látszateredményeket: hoz, többet, árt, mint használ. Ahhoz, hogy ezt differenciált módon ítéljék meg mindenütt, s eszerint nyúljanak a zsebükbe a gyárakban és mezőgazdasági üze- rnekben, de a legkisebb munkahelyen is, mindenütt más és más ismérvek és igények alapján határozhatnak. Nem a DIGÉP hibája például, hogy van egy hétmillió forint értékű berendezésük, de nincs hozzá egy 170 ezer forintért megvásárolható motor. Minden perc, ami emiatt kiesik a termelésből, nagy veszteség, amit meg lehetne akadályozni, ha kapnának ilyen motort. S aki szállíthatná ezt a gépet, sok veszteséget akadályozhatna meg, ha gyorsan cselekedne. Ott ezzel takarékoskodnának — a népgazdaság javára. A takarékossági feladatok végrehajtásában különleges szerepe van az importanyagokkal való helyes gazdálkodásnak. E tekintetben a követelmények szigorúak, s jogosan azok. De, ahol megalapozottak az igények, ott pazarlás lenne egy tollvonással áthúzni a terveket és a számításokat. Az Ózdi«Kohászati Üzemekben például a csapolónyílást nyitó gép kevés, ennek beszerzése leállt. A termelés viszont ■— az ózdiak hírnevéhez méltóan — erőteljes ütemben halad. Mégpedig úgy, hogy 7— 8 embert kel] e nehéz, nagy szakértelmet és rutint követelő munkába állítani, olyanokat, akiket másutt — esetleg — optimálisabb feltételek és eredmények mellett tudnának alkalmazni. Ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjék. a gyár önmaga kevés. Magasabb szintű döntésre van szükség ahhoz, hogy e berendezéseket megvásárolhassák; valutáért; | Az ózdiak remélik, hogy i mielőbb dűlőre jut ez az ügy j és megoldódik egyik legna- gyobb gondjuk. Egynéhány j ilyen jellegű gond közül az' egyik. Mert szorgalmazzák j azt is, hogy az öntödéhez megkapják a klimatizáló berendezést, amely elengedhetetlen műszaki feliétele a munkának. Természetesen nem mindig és mindenütt ilyenek a gondok. S ami lényeges: az üzemekben és gyárakban általában saját erőforrásaikra is •nagy figyelmet fordítanak. Az egész kollektíva összefogására. tudására, tapasztalataira és javaslataira apellálnak. S hogy milyen mérhetetlen erőforrás ez a fajta igény, azt jól példázza — többek között — az ongai csavargyár módszere. Tesztlapokon kértek véleményt a dolgozóktól arra vonatkozóan, ki mit tenne a takarékosság érdekében. Olyan hibaforrásokra és takarékossági lehetőségekre tapintónak rá, amiről az igazgató azt mondta: — Jó 5 évre feladták számunkra a leckét, ftasonló módon kértek véleményt a drótgyárban is, ahol mintegy 800 javaslatot tettek, mind- mind olyat, ami „sok pénzt hoz a konyhára”, ha azokat megvalósítják. De másütt is tervek, elképzelések születnek, nagy értékű vállalások fogalmazódnak meg a takarékosság jegyében. A Lenin Kohászati Művek erre az esztendőre 165 millió forint értékű megtakarítást vállalt, amiből az év első három hónapjában 59 millió forintot már teljesítettek is. A takarékosság az egyik fontos feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár V. ötéves tervünkhöz, amelynek végrehajtásában nagy felelőssége és szerepe van Borsodnak, megyénk üzemeinek, személy szerint is mindenkinek. Ez a tudat csendült ki a megyei gazdasági aktíván elhangzott minden szóból, a tanácskozás egész munkájából. T. F. A kongresszusi zászlóval kitüntetett Borsodi Szénbányák Vállalat húszezres kollektívájára az idén is nagy . feladatok várnak. Most, a I kongresszusi, felszabadulási munkaverseny második szakaszában a magas kitüntetéshez méltóan dolgoznak. A termelési tervük mavadékta- lan teljesítésén túl nagy gondot fordítanak a gazdaságosságra. Minden területen igyekeznek takarékoskodni az idővel, az anyaggal, az energiával. Különösen sokat tesznek a nagy. tömegtermelő munkahelyek frontbrigádjai. de az új szünteleneket, szénmezőket feltáró elővájó i kollektívák is. Sok feladat hárul a gépeket, berendező- j seket üzemben tartó és javító iparosokra, a szállítás dolgozóira és a minőség őreire, a laboratóriumi alkalmazottakra is. Első képünk a Feketevölgyi II-cs aknában készült, Dusza István vájár látható munka közben. Második képünk a központi szénosztályozó laboratóriumában Trencsényi István- né vegyésztechnikust ábrázolja, a szén éghető kéntartalmának meghatározása közben. Harmadik képünkön Drótár János és Szesze József villanyszerelők láthatók, a Szuhavölgyi Bányaüzem föld alatti műhelyében. / i Diósgyőr! Gépgyár múl Máklgép szállításai! a Szsvietuiióba Kozák Vet er felv. Dojcsák János vezérigazgató vezetésével delegáció utazott a Szovjetunióba, az 3 976. évi magánjogi szerződések megkötésére. Murányi Gyula kereskedelmi igazgató és Bőrűek Gyula műszaki vezető rpelleit a TECH- NOIMPEX ' képviselői is részt vettek a TECHNO- PROMIMPOHT, METALLURGIMPORT és SZTAN- KOIMPORT külkereskedelmi vállalatokkal, valamint az Elektrotechnikai Minisztériummal folytatott tárgyalásokon. A Diósgyőri Gépgyár a szovjet, felhasználókkal műszaki-tudományos együttműködés keretében fejlesztette ki a korszerű kábelipari gépeket. A szállított gépek mennyisége évről évre dinamikusan növekedett. Az 1976-ban szállítandó kábelipari gépekre most aláírt szerződések értéké 10,5 millió rubel. Fofgacsmentes alakítógépekből — több mint félmillió forint értékben szállítanak , ellenütős kalapácsokat és élhajlílókat a Szovjetunióba. A szovjet rendelések megfelelő szérianagyságot és ezen kérésziül gazdaságosabb gyártást, biztosítanak. Az 500 darabos DKX—1. C típusú szigetelőgépből a MOSZKÁBEL gyár 168 gépet kapott. Az egy üzembe telepített, impozáns látványt nyújtó gépek üzembe állítása most fejeződött be. Az üzembe állítás időszaka alatt a dolgozók megszerették a gépeket és jó munkaeredményeket értek el. A diósgyőri gépeken kiváló teljesítményt, nyújtó 11 szovjet dolgozót az .(izemben rendezett röpgyűlésen Dojcsák János vezérigazgató elvtárs dicsérő oklevéllel tüntette ki. A két vállalat közötti együttműködés 10 éves évfordulójának emlékére a Diósgyőri Gépgyár törzsgárdajelvény és emléklap átadásával tiszteletbeli dolgozójává fogadta Bankov vezérigazgató, R ogyin főmérnök és Lakernyik fő- mérnökheiyettes elvlársakat. Az együttműködés folytatódik. Újabb gépek konstrukciójának és prototípusának közös vizsgálatával hamarosan megvalósul, hogy a távközlési kábeleket teljes mértékben diósgyőri gépeken gyártják az elemi száltól az érnégyesek kábellé sodrásáig. Ez a mindennapi, egyre mélyülő együttműködés az alapja a Diósgyőri Gépgyár gyártmányai iránt megnöve- kedett érdeklődésnek, amelyet világosan mutat a most aláírt szerződések magas értéke. A 7. elmúlt napokban városokban, üzemekben, falvakban lezajlottak az or- szággyűlési képviselő jelölések. Egy-egy jelölő gyűlésen több százan vettek részt, és mondták el véleményüket a Hazafias Népfront jelöltjeivel kapcsolatosan. A népfront személyi ajánlásai, javaslatai szinte mindenütt teljes mértékben egyetértésre találtak, a választópolgárok körében, s így a jelölő gyűlések a közösségek akaratának, elkép zelései nek megfelelően alakultak. Egyesekben talán felvetődik a kérdés, honnan van, honnan ered ez a nagy összhang, miből fakad ez az egyetértés. Kétségtelen, nem abból, hogy a népfront egyik képviselője csak úgy, spontán, a jelölő gyűlésen — úgymond — „bedob” egy nevet, és mint aki jól végezte dolgát, a többit, tehát a döntést a jelenlevőkre bízza. Szó sincs erről. Nem a véletlenek játéka ez. A mi társadalmunk, a szocialista társadalom nem a spontaneitások, nem a véletlen történések társadalma. Minden javaslatot, minden ajánlást és döntést alapos, széles körű vizsgálódás, közvélemény-kutatás, információszerzés előz meg. így történt ez most is az elmúlt hetekben és hónapokban. Pártszerveink, népfront- bizottságaink és más társadalmi és tömegszerveink városon és falun pártunk XI. kongresszusa nyomán széles körű alkotó eszmecserét bontakoztattak ki. Es mindez egybeesett az országgyűlési választásokra történő készülődés időszakával. Így aztán mindenkinek módja nyílt széles körű tájékozódásra, véleménymondásra, párbeszédre, vitára. Az eredmények, gondok, problémák, feladatok számbavétele során a nagy egészen belül n saemélyi, emberi és egyéni tettek, cselekedetek és tulajdonságok is felszínre kerültek. És így népírontbizottságaink a jelölő gyűlésekre már több szervezet, közösség és munkáskollektíva véleményét terjeszthették elő. És a személyi javaslatok nagyon helyesen, így váltak egyértelmű. megalapozott, kollektív ajánlásokká. Talán ebből is fakadt, hogy a jelölő gyűlések meleg hangulatú, családias ünnepségekké váltak. Hiszen a jelölök és jelöltek jól ismerik egymást. És az ismeretség, a közelség, a barátság azonnal feloldja a merevséget, a protokollérzéseket, közvetlenné, oldotta teszi -az eseményt. Képviselőjelöltjeink nagy része ott él. dolgozik. ahol jelölték. Másokat viszont országos, vagy megyei, évtizedes közéleti szerepléseik alapján ismernek, őket ezért fogadták ismerősként. barátsággal és megbecsüléssel. így aztán a legtöbb helyen még a bemutatkozásra sem volt szükség. Az egyik jelölő gyűlésen, amikor az előadó a jelölt érdemeit méltatta, egy öreg parasztember így szólt közbe: „Ismerjük mi jól, nem kell nekünk bemutatni a Ferit. Hiszen közöttünk nőtt fel. itt vált emberré ezen a tájon, ebben a faluban. Tudunk mi róla olyat is, amit talán sem a járásnál, sem a megyénél nem tudnak róla, mert világéletében szerény volt, soha nem dicsekedett, nem hivalkodott. Rendes ember. büszkék vagyunk rája, biztosak vagyunk benne, hogy nem vallunk vele szégyent. Ha gondjai lesznek, mellette leszünk és segítjük”. Egy asszonyt sommásan így jellemzett egy jelöltje: „Rendes, tisztességes asz- szony, mindig segített, mindenkinek, figyelmes, udvarias, soha nem lehet megelőzni a köszönésben”. Mélységesen egyszerű, keresetlen, mesterkéletlen szavak ezek és mégis egyértelmű emberi értékítéletek. A felszólalások, ha szabad azt mondani, kortesbeszédek, szinte mindenütt mentesek voltak a szóvirágoktól, a magas fokú dicsérő jelzőktől. És igv váltak természetessé a jelölő gyűlések. Többet ér egy szívből fakadó őszinte mondat, vagy félmondat, akár egy jelző is, mint mesterkélten szóvirágokkal megtűzdelt félórás beszéd. A bírálatoktól, kritikai megjegyzésektől sem voltak mentesek a jelölő gyűlések. Gondokról, problémákról, megoldandó feladatokról is beszéltek a résztvevők. De ezekről is emberien, mértéktartóan, a lehetőségeket, szem előtt tartva: nem követelőzve, nem a fellegekben járva. Nagyon helyesen fogalmazott egy felszólaló, amikor a tennivalókról esett szó. így beszélt: „A jövőben mindannyiunknak jobban kell dolgoznunk, a munkát jobban kell szervezni, ha a növekvő igényéket. és kívánalmakat ki akarjuk elégíteni. Mindenkinek többet kell tennie a maga posztján. Nem elég csak kérni, cselekedni' is kell, és mindig többet és jobbat! Ha rosszul, fegyelmezetlenül dolgozunk, száz képviselő sem oldja meg gondunkat”. Igen! Reálisan csakis így lehet gondolkodni. Minden jólét alapja a munka. Parlamenti képviselőinket nem elég csak jelölni, nem elég csak megválasztani. Mindennapi tevékenységükben támogatni, segíteni kell Őket. Mert választókerületünkben egyénileg és együttesen a megyében, az országban. csak így. és csakis így tudnak megbízatásaiknak eleget, tenni. Most. az elkövetkezendő napokban, amikor jelöltjeink különböző szinteken, nagygyűléseken. rétegtalálkozókon beszélgetnek jelöltjeikkel, választóikkal, ezekről a problémákról és gondokról kell a legtöbb szót ejteni. Az egységes cselekvésről, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, és mindarról, ami előreviszi ügyünket. az egész társadalom ügyét. Új egészségügyi lélesítméoyek Az idén minden eddiginél nagyobb összeget — csaknem 2 milliárd forintot — fordítanak kórházak, rendelőintézetek. bölcsődék, körzeti orvosi rendelők építésére. A teryezett beruházásokkal újabb kétezer gyógyintézeti ágyat létesítenek, s így a 10 ezer lakosra jutó kórházi férőhelyek száma az 1970. évi. alig több mint 82- ről az év végéig csaknem 86-ra növekszik. Ebben .az évben átadják rendeltetésének Miskolcon a Borsod megyei Vezető Kórház 386 ágyas, új gyermek- cfztályát is. Emeilelt jelentős beruházásokkal bővítik a gyermek- és szülészeti osztályokat. A koraszülöttek orvosi ellátásának javítása érdekében pedig az év végéig több tízmillió forintot fordítanak a meglevő újszülött és koraszülött osztályok műszer- és gépparkjának növelésére. Bánvajárás
