Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 "•> 1975. április 81, kedd A képernyő előtt Két játék Az elmúlt hét műsorában méltóan nagy helyet foglalt el felszabadulásunk harmincadik évfordulójának megünneplése, az ezzel kapcsolatos információk, tudósítások láncolata, a jubileumot idéző, különböző jellegű és műfajú adások, köz­vetítések, művészi összeállítások sora. A televízió közbejöt­tével — akárcsak két hete a XI. pártkongresszusnál — az egész ország népe részese lehetett a hazai és moszkvai em­lékünnepségnek, a nagyszabású budapesti demonstrációnak. Túl a jubileumhoz kapcsolódó adásokon, ez alkalommal két tévéjátékot emelünk ki a hét sokszínű műsorából. Karinthy Fér'ne játékát, a Gellérthegyi álmokat kedves is­merősként köszönthettük a képernyőn. Nemcsak többrend­beli nyomtatott kiadásból ismerhettük a nagyszerű drámai alkotást, nemcsak hazai, illetve helyi műkedvelők jó előadá­sából, hanem a Madách Színház öt év előtti bemutatója alap­ján is, amelyet korábban már közvetített a televízió. A szín­házi előadást hajdan Ádám Ottó rendezte, ugyancsak ő al­kalmazta most televízióra is a kétszereplős játékot, s termé­szetesen ő rendezte is. Adóm már több Madách Színház-beli produkciót ültetett át a képernyőre, s már-már egy újabb vál­lalkozásnál felkapjuk fejünket: miért kell egy darabot a ka­meráit előtt új életre kelteni? Most is felmerült ez a kérdő- j jel, amikor a műsorújságban a játék hírét vettük. Két sze- ‘ replő van mindössze a kétrészes, százperces játékban. Az egyik, a férfi — Huszti Péter — azonos a korábbi színházi közvetítésben látottal, a női szerepben Almási Évát Ferenczi Krisztina váltotta fel. Egyetlen zárt téren, egyetlen szobá­ban játszódik, mit tudhat hát ugyanaz a rendező megújítani a játékon. A tévéjáték rácáfolt az előzetes aggodalomra. Annak el­lenére, hogy a játék szövegében szinte semmi észrevehető változást nem eszközöltek, s a színpadihoz hasonló díszlet­ben pergett a játék; újat láttunk. Huszti — az új partner mellett — más fiú volt, s ha nemcsak a játék fordulatait, hanem a játékon belüli sok kis játék poénját is előre tud­tuk, s szinte a szereplőkkel együtt mondtuk, mégis újra meg újra átéreztük annak a két fiatalnak drámáját, akiket a fő­város ostromának szörnyűségei véletlenül egymáshoz sodor­tak, s akik fiatalos optimizmussal, önmagukat is áltató já­tékokkal nemcsak az időt múlatták, hanem félelmüket is palástolták, akik e játékokban és álmodozásokban nemcsak az előzetes tragédiát tudták érzékeltetni, de, már a jövőbe is pillantottak. Százezrek és milliók harminc év előtti élmé­nye sűrűsödött Karinthy játékába, amely a televízión új életre kelt, a mozgékony kamera a színpadinál érzékelhetőbb közelségbe hozta a tévénézőnek e játékos álmokban rejtőző drámák minden rezdülését. Felszabadulásunk évfordulójá­nak előestéjén szívesen láttuk ez új változatot. * Fáy András nevét bizony hajlamosak vagyunk olykor fe­lejteni, általában csak fabulái jutnak eszünkbe, meg minden ősszel, a világtakarékossági napon az OTP vezércikkírói idé­zik a reformkor jelentős irodalmi és közéleti alakjának ta­karékpénztári törekvéseit. Meg is rótta a nézősereget vasár­nap este Gyárfás Miklós tanár úr, s egyszeribe elmondott sok mindent, amit Fáyról tudnunk kellene, mintegy az író A külföldiek című műve tévéváltozatának bevezetéseként. A játékot egyébként Köves István alkalmazta televízióra és Nemere László rendezte az előadását. Fáy nemes haraggal és maró gúnnyal ostorozza a másfél­száz év előtti hazai külföldmajmolókat, s ez az indulata ma is aktuálissá teheti művét. Gúnyolja az erénynek kikiáltott maradiságot, az ostoba tiszti gőgöt. Műve a televízió feldol­gozásában zenés játékká lett, kedvesen derűs, szórakoztató fordulatokkal, ugyanakkor feloldódott benne a harag, s az ostobáknak és az ostobaságnak szánt egykori ostorcsapások, fájdalom nélküli legyintésekké szelídültek. A nagyszámú szereplőgárdából Tahi Tóth László, Balázs Péter, Löte Attila és Schütz Ila érdemel kiemelést. A játék betétként ható zenéjét Dékány Endre szerzetté. A Televízió Fáy András képernyőre idézésével — a bevezetőre utalva — küldetést teljesített. Ilyennek láthattuk. Benedek Miklós KISLAKÁS-, VIKENDHAZ-, GARAZSEPITOK, FIGYELEM! Mexikói salakbányánk terméke az osztályozatlan minőségű vöröses salak dokk veréshez, födém töltéshez, parkosításhoz korlát­lanul rendelkezésükre áll. Egységára: 45 Ft/m3 es 8 Ft m3 gépi felrakással. Előjegyezzük salakblokk-szükségletét áprilistól, a je­lentkezés sorrendjében. 38x25x25-ös (13 normál tégla) 11.60 Fl/db 38x25x19-és (10 normál tégla) 9.60 Ft/db 50x25xl9-es (8 normál tégla) 7,80 Ft/db 50x25x10-es (válaszfal-tégla) 7,20 Ft/db 40x20xl0-es (válaszfal-tégla) 4,30 Ft/db Érdeklődés, befizetés: B.-A.-Z. megyei Epítőanyagipari Vállalat Miskolc. Győri kapu 23. Telefon: 16-028 Mielőtt a kakas megszólal... líukovcan drámájának magyarországi ősbemutatója Miskolcon Pedagógiai napok az edelényi járásban Ötödik alkalommal ren­deznek pedagógiai, napokat az edelényi járásban. A já­rási hivatal művelődésügyi j osztálya és a pedagógusok j edelényi járási szakszerveze­te rendezésében sorra kerü­lő háromnapos tanácskozás megnyitóját Aggteleken taft- ! ,ják április 9-én, délelőtt 10 órakor. Doby Zoltánnak, a járási hivatal művelődésügyi osztályvezetőjének köszöntő­je után a pedagógiai napok résztvevői meghallgatják dr. Bakonyi Pálnak, az Országos Pedagógiai Intézet főigazga­tó helyettesének előadását, aki a tanítási folyamatban, egy osztályközösségen belül vizsgálja a pedagógus tudQ- mányos differenciáló tevé­kenységét. A pedagógiai na­pok további tanácskozásain szekciókban folytatják a munkát. így például az igaz­gatók, az osztályfőnökök, az alsótagozatos nevelők, az óvónők, valamint a kémia-, magyar-, biológia-földrajz-, fizika-, matematika-' és a történelemtanárok alkotnak egy-egy szekciót. Az edelé­nyi járási pedagógiai napok zárásán április 11-én délben, Doby Zoltán összegzi a ta­pasztalatokat. Mit kérnek. az úttörők? Dr. Gosztonyi János okta­tási államtitkár összefoglalta azokat a tennivalókat, ame­lyek az V., országos úttörő­parlament fórumán elhang­zott javaslatok nyomán az állami szervekre hárulnak. Többször elhangzott, hogy jobban meg kell ismertetni a szülőkkel az úttörőmozgal­mat, be kell vonni, őket a csapatok munkájának segíté­sébe. Hatékonyabban kell tá­mogatni a közhasznú fizikai munkavégzést, az osztályfő­nöki munka fejlesztését, a feltételek javítását a szabad idő felhasználásához. Még mindig nem valósultak meg kellő következetességgel a rendtartásban megfogalma­zott követelmények. Sok szó esett a kirándulásokról is. A rendtartás csalt a tanulmányi kirándulásokkal foglalkozhat, amelynek szervezése az isko­la feladata. Az úttörő-kirán­dulások szervezésébe azon­ban jobban be kell vonni a szülői munkaközösségeket és ehhez az iskolák vezetői, az osztályfőnökök nyújtsanak segítséget. A tanulók a ki­rándulásokhoz szükséges anyagiakat lehetőleg maguk teremtsék lelő. Hasznosíta­nunk kell a nyári program szervezésével foglalkozó , ja­vaslatokat is. Sok szó esett a magatartás és a szorgalom elbírálásáról. A pajtások ma- atartásának megítélésekor lsősorban a közösség érde­kében végzett munkát kell figyelembe venni. Az úttörő- csapat önkormányzati szer­veinek módot kell adni arra, hogy javaslatot tegyenek a szorgalmi és magatartási jegyekre. Ahol megvalósítható, ott néhány perces frissítő torná­val kezdődjék a tanítás. _A tanulópárokat a barátság alapján alakítsák ki. Az ügyeletesi munka nem csu­pán a külső rendre, a fegye­lemre. a tisztaság megtartá­sára szorítkozzon, hanem ter­jedjen ki saját közösségük törvényeire, fegyelmére. Még nem valósult meg a, rendtar­tás által is előírt önkéntes énekkari tagság. Nem lehet egyetérteni azonban azzal, hogy, elégtelen osztályzatokat is adnak az énekkari próba elmulasztásáért. Hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére a Miskolci Nemzeti Színház prózai társulata műsorára tűzte és április 4-én magyar- országi ősbemutatóként elő­adta Ivan Bukovcan Mielőtt a kakas megszólal. .. című. kétrészes drámáját. („És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te há­romszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.” Lu­kács ev. 22. r. 34. v.) Hármas egység: a 17, szá­zadi klasszikus francia drá­ma elméletíróinak Arisztote­lész Poetiká-jában a tragé­diáról írottakra támaszkodó dramaturgiai szabályalkotása, amely szerint a dráma cse­lekménye folyamatos, teljes és egységes történés; időtar­tama nem lehet több egyet­len napnál e történésnek; s mindvégig azonos helyszínen kell játszódnia. L Vitatkozva Bukovcan drámája (tragi­komédiája?) láttán nem le­het kétséges: a szerző for­mai-szerkesztési alapötlet­ként használva fel a Lukács evangélistától kölcsönvett — s a jelképes „hármasság” mo­tívumát tartalmazó — példá­zatot, az arisztotelészi, pon­tosabban a francia klasszikus dramaturgia szigorával fel­épített színpadi alkotást kom­ponált az 1944-ben egy szlo­vákiai kisvárosban játszódó, s a német megszállás sötét, szorongató félelmektől ter­hes időszakát felidéző törté­netből. Műve mégsem törté­nelmi dráma; a történelmi hűséget alakjain, s helyzetein számonkérni oktalanság len­ne. A meggyilkolt német ka­tona miatt túszokként egy pincébe 'zárt tíz ember kál­váriája — az emberség, az EMBER kálváriája az em­bertelen, idegen, gyűlöletes erőszak, fegyverei közt. Az író tanulsága, amelyet meg­osztani kívánt velünk, ugyancsak nem történelmi, hanem általánosabb emberi­etikai tanulság: az embernek az erőszakkal szemben egyet­len fegyvere van, embersé­gének megőrzése. S a tanul­ság egyben figyelmeztetés (a bibliai példázat erejével); aki ingatag és gyenge, akit a fenyegetéssel, rettegésben tartással manipuláló erőszak megtántorít az erkölcsi esz­ményhez való hűségben, az vétkessé, s megtfetendővé válik akkor is, ha maga nem gyilkol, csak tétlenül nézi mások gyilkossá válását, ha maga nem áruló, de eltűri mások árulását. S ítélkezése a gyilkos fölött —, akit a félelem tett árulóvá, majd gyilkossá, s ezért .Tudásként, halállal kell lakolnia — nem mentes a lelkiisméret-furda- lástól, önnön vétkességének tudatától, mivel előzőleg el­követte már itt, a pincében, vagy másutt, a maga kisebb- nagyobb árulását. Mert bár Bukovcan drámája szerkeze­tével, a drámai cselekmény bonyolításával az antik vég­zetdrámák feszes-ünnepélyes szigorához, ökonómiájához igazodik, alakjai egyáltalán nem emlékeztetnek azonban a tragikus hősökre: nem túl értelmes és nem túl szép, nem túl következetes és nem túl jellemes kisvárosi kisem­berek ők, akiket a véletlen — valamennyiüket a kijárási tilalom ideje alatt fogták el — zár eggyüvé ebbe a pin­cébe, s erre az éjszakára. S Iám, Fisch] úr, a németek­kel együttműködő fakereske­dő, az Őrnagy küldötte, aki­nek megjelenéseihez (mint az antik tragédiákban az is­tenek küldöttének megjele­néséhez) igazodnak a Cse­lekmény fordulatai; ő sem biztos önmagában. Bosszú­vágy fűti. hiszen a szlovák felkelés idején őt. s a többi németet a szlovákok ugyan­ebbe a pincébe zárták; még­is úgy tűnik, őszintén akar­na segíteni rajtuk, önáltató igyekezettel lohol ide-odá az Őrnagy és a pince, illetve saját kételyei, lelkiismereti bizonytalanságai közt. Szinte halljuk közben: az Őrnagy,'a bogáremberkékkel játszadozó Erőszak megjelenítője mint nevet rajta, a már a háború utáni jövőtől rettegő csúszó­mászón éppúgy, mint azo­kon. akik a közelgő pirka­dattól, a halál közvetlen fe­nyegetésétől rettegnek. Mond­tuk: Bukovcan színműve nem történelmi dráma. Mégis, föl- rémlenek bennünk azoknak az időknek a rémségei, Ora- dour. s Lidice... S érzel­meink vitába szállnak értel­münkkel, amely belátta: az írónak nem a megtörténteket keil elmondania, hanem azo­kat, amelyek megtörténhettek volna, s megtörténhetnék ve­lünk ma is. Az Őrnagyot már kimondott ítélete meg­változtatására készteti annak kiderülése, hogy a meggyil­kolt német katona részeg volt: a tíz túsz helyett im­már csak egynek kell meg­halnia. De hát azok, a való­diak ott ítélet, s válogatás nélkül gyilkoltak halomra mindenkit. Túl közel van még hozzánk az az idő, az a valóság; sokkal közelebb, mint az antik drámák kora­beli görög nézőihez azoknak a mondáknak a valósága, ame­lyekből az írók témáikat me­rítették. S ezért kell vitat­koznunk azzal a történet- szemlélettel is, amit Uhrik borbély sorsa sugall: árulá­sáról és gyilkosságáról, akik vele voltak a pincében, érez­ve vétkességüket, hallgatni fognak. Amit az utódok tud­nak: Uhrikot megölték a né­metek, Uhrik a megszállók áldozata ... S ezen a ponton vitatható minden \ az író, a tragédiaköltő jogával Arisz­totelész óta szokásos érvélés. Mert így nem szabad elvo- natkozta'tnunk a megtörtént valóságtól: így a meg történ- hetővel való érvelésünk is ha­mis következtetéseket szül­het. SS. Elismerően Jvrlca Lászlóról — színhá­zunk Jászai-díjas rendezőjé­ről — korábban többször is leírtuk: rendezéseink egyik erénye, hogy igyekszik hű maradni az írott műhöz, az írói elképzelésekhez, nem akar mindenáron új koncep­ciókat, rendezői értelmezése­ket és átfogalmazásokat. Ko­rábban mondtuk; sajnos, mostanában ritkán volt al­kalma tehetségéhez méltó feladatokkal jelentkezni a miskolci közönség előtt. Bu­kovcan drámája azonban méltó feladat; s tegyük hoz­zá mindjárt, ezt igazolja miskolc; megvalósítása is. A rendező mértéktartó s min­denben a szerző instrukciói­hoz igazodó munkája — érezve-tudva tán Bukov­can nézeteinek, történe­lemszemléletének vitatható- ságát — a megtörténtre, s nem a „megtöríénhetőre”, a művé formált valóságra, s nem annak írói tanulságai­ra épük Feszes, felizzó ai- moszférájú előadást nyújt ve­zetésével a dráma együttese, amelynek ha a tempója oly­kor lelassul is és némely be­állítása (ni. az elfeő rész be- befejezése) melodramatikus hatású, de kitűnően exponál­tak a robbanó összecsapások, a szereplők mozgatása jól komponált, s teljes mérték­ben kihasználja a remek színpadkép nyújtotta lehető-- ségeket. Székely László dísz­letéről. amely képes ennek a sötét történelmi korszaknak a teljes értékű megidézésé- re, különös elismeréssel kell szólnunk; semmibe vesző lépcsőfeljárata nemcsak dísz­letelem, e példásan kompo­nált, színpadképben a cselek­mény aktív részese. S az egészében összehangolt, pon­tos. hatásos produkciót nyúj­tó együttest dicsérve, közü­lük az Uhrik borbély alak­ját megformáló Kulcsár Im­rét kell kiemelnünk. Kul­csár azok közé a színészek közé tartozik, akik nem „egy­ből hozzák” a figurát. Rend­kívül gondosan, alapos elő­tanulmányokkal készül műi­den szerepére. S ez az elmé­lyülő, a- megformált alak jel­lemének lényegéig hatoló szerepelemzés az alapja mé­lyen átélt, s ugyanakkor kö­vetkezetes, pontosan értelme­zett szereoformálásának. Tudja s érzi, hogy Uhrik ön­magából kivetkőz-esének, egy­re aljasabb, s gátlástalanabb megnyilvánulásainak, s vé­gül gyilkos tettének kiváltó­ja az elhatalmasodó, minden erkölcsi gátlást megbénító, az embert valóban állatta, patkánnyá, féreggé hitvány)- tó rettegés. Ez a rettegés, szűkölő félelem dominál, s oldódik ki egyszersmind a gyilkos tettben. Gyávaságból öl, nem bátorságból,- s gyáva egyezkedéssel, beletörődéssel vállalja a halált is. A gyá­vák menekülő öngyilkossága az ő halála, nem a bátrai; mártíriuma. Kulcsár Imre érett, színészi eszközökkel jellemzi ezt a figurát; kicsit félrehajtott feje, s felhúzott, védekező válla, settenkedő já­rása a gesztusokkal, mozgás­sal való jellemzés kitűnő példája. Alakítása emlékeze­tes élmény. Babjákné bába­asszonyt Demeter , Hedvig játszotta] ráeszmélése a fe­nyegető halálveszedelemre, félelmét palástoló „pótcselek­vései” harácsoló kutasko­dása a pincében levő holmik között, acsarkodó kifakadásai karakteressé teszik alakítását. Csiszár Nándor formálta meg Fischl fakereskedőt. Joviális loholása, lihegő igyekezete, beszédének kereskedés sza- porasága élővé, s ismerőssé teszi előttünk ezt a figurát; élet- és emberismeretről ta­núskodó, találó színészi ala­kítás.. Tomkó tanítót a hosz- szú betegségéből felgyógyult Csiszár András játszotta el. Alakítása kissé egyenetlen — a szerep sem túl hálás —, olykor az itt-ott közhelyes szöveg elmondásának pózába merevedő, máskor váratlanul lobbanékony, heves gesztu­sokkal, indokolatlan mozgá­sokkal ejt zavarba. Visszaté­résének feltétlenül örülünk; tehetsége olyan érték, amire szüksége van színházunknak. pariday Róbert mint dr. Sus- tek állatorvos, pontosan ér­zi, s adja vissza ennek a fi­gurának lelki sivárságát, em­beri értéktelenségét. Ez a si­várság, hitványság azonban éppen nem indokolja egy-egy kitörése harsányságát. A Csavargó szerepében Várday Zoltánt láttuk; rokonszenve­sen, egyszerű színészi eszkö­zökkel oldja meg feladatát, teszi emlékezetessé ezt az epizódalakítást. Jancsik Fe­renc Ondrej, az egyetemista szerepében egy rendkívüli erejű, rövid jelenetben is meggyőzött tehetségéről; sze­repe ennél több lehetőséget alig adott. Fankát. a szerel­mes csitrit Héczey Éva ját­szotta kedvesen, de kevés át- éhséggel s meggyőző erővel. Terezcák erdész szerepében Simon Györgyöt láttuk; ős­erejű indulatoktól fűtött öregembere szuggesztív. ala­kítása átélt, s nem külsősé­gekkel. manirokkal operáló. Nagy Mari. a prostituált s Lenkey Edit, a gyógyszerész- né szerepében jól oldották meg' a Szerepek nyújtotta színészi feladatot, Greauss Ildikó jelmezei jók; teljesí­tik kort s karaktert jellem­ző hiv-‘ pkat. (» » III. összegezésül Túl az ünnepi alkalmon; egészében értékes, kiforrott, s emlékezetes produkció élmé­nyével gazdagodott az április 4-i bemutató közönsége. Ügy hisszük. Ivan Bukovfan Mi­előtt a kakas megszólal . .. című drámájának, s Jurka László rendezésének az évad legjobb előadásai között —a Kénzelt riport és a Sirály mellett — van a helye. S ez az, eredmény (a művel vitat­kozó vélemények fenntartá­sával)' örömünkre szolgál. Papp Lajos ( J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents