Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-13 / 61. szám
ÉSZASC-MAGYARORSZÁG 4 mb .1971? mőresus 13., esQtdrtSk Filmjegyzet Két férfi a városban A szép szó ünnepe - szépséghibával Képünkön Alain Delon Bár a Maigret-sorozatnak és Jósé Giovanni most bemutatásra kerülő filmjének. Két férfi, a városban-nak semmi köze nincs egymáshoz, egymás mellett említésük talán mégsem teljesen indokolatlan. Mert ha a bűnügyi sorozatban egy majdnem jóságos. okos felügyelőt ismerhetünk meg, akkor Giovanni francia—olasz koprodukciójában egy saját mesterségébe zárkózott, előítéletekbe merevedett rendőrfelügyelő — s általa az egész francia igazságszolgál látási rendszer — embertelenségével — embertelen mechanizmusával — ismerkedhetünk meg. Kemény és kíméletlen kritika ez a film a francia igazságszolgáltatásról, jóllehet tételesen talán csak Gino védőnője mond bírálatot az előítéletekről, a tarthatatlan, émbert-alázó francia börtönviszonyokról. Villanás csupán a börtönlázadás és a védőbeszéd jelenete — de így is megteszik a magukét. Szükségszerű-e, hogy aki egyszer már börtönben ült, az visszatérjen oda? Bűnözőnek születnek-e egyesek, vagy csak azzá válnak? Vagy ami ■ még rosszabb: a társadalmi előítéletek kényszerítik visz- sza oda őket?! Gino, aki j bankrablásért került börtönbe. tíz év után feltételesen szabadlábra kerül. Germain, börtönbeli nevelője hatására teljesen megváltozott. Szakmát tanult, őszintén, becsületesen, szabadon akar élni. De — hát persze, hogy a véletlennek is van szerepe ebben! — nem hagyják. Hiába utasítja vissza egykori bűnöző társait, hiába dolgozik tisztességesen, múltja, amelyért már bűnhődött, kísérti. A rendőrfelügyelő, aki épp abban a városban van, ahová Gino és Germain is költözött, s aki annak idején letartóztatta őt — mindig a bűnözőt látja benne. S mindent megtesz — valóban mindent! —, hogy visszajuttassa a börtönbe. A gyilkosságra szinte rákényszeríti a fiút... S ami tovább van: a teljes közöny, a mechanikus, elfogult társadalmi előítélet... A fiút Alain Delon, Ger- main-t Jean Gabin játssza. Két nagyszerű színész megdöbbentő, csodálatos alakítása! Nem szokás kiegészítőt — lábjegyzetet — fűzni egy filmkritikához. Ezúttal szükséges. A plakátokon ugyanis valami félreértésből adódóan — filmvígjáték (?) megjelöléssel hirdetik a filmet. Holott kemény, kíméletlen társadalmi kritika. Bár őszintén ajánljuk megtekintését mindenkinek, ezt a félreértést el kell ószlatnunk. A hét filmjei Filmszínházainkban ezen a héten egyébként még négy film bemutatására kerül sor. A nagyközönség elé most kerül Jancsó Miklós Szerelmem, Elektra című filmje, amelyről korábban már jelent meg kritika. Ugyancsak a héten mutatják be a kétrészes. szélesvásznú bolgár filmet, a Bájnál a Dráván —, amelynek története a második világháború végén játszódik. Felújításban — és nyilvánvalóan az évforduló jegyében — kerül a filmvászonra Keleti Márton Erkel című filmje, amely immáron egy korosztálynak ismeretlen. Ezt a filmet, akárcsak a két esztendővel ezelőtt készült Petőfi ’73-at a fiatalabb mozinézők figyelmébe ajánljuk. (cs. a.) A CSOSZERELÖTPARI VÁLLALAT 4. sz. szerelőipari üzeme FELVESZ kimondottan szellőzőberendezések szerelésére lakatosokat, betanított ív-lánghegesztöket, betanított segédmunkásokat, valamint kezdő segédmunkásokat budapesti és az ország egész területén levő munkahelyeire. Magas kereseti lehetőség, különélés! pótlékot, munkásszállást. munkaruhát, étkezési hozzájárulást, valamint szakmai továbbképzési lehetőséget biztosítunk dolgozóink részére. JelentkezésBudapest, VIII.. Kisfaludy u 11 munkaügyi csoport. A József Attila nevével fémjelzett országos szavalóverseny túljutott a megyei döntőkön. A verseny kiírása új lehetőségekkel biztatott az amatőr versmondómozgalom kiterjesztésében: az egyéni teljesítmények érti! elésén túl ígérte a közös felkészítés, felkészülés, a csoportmunka minősítését is. Vagyis az amatőrmozgalom lényegére, a közösségi nevelésre irányította a művészeti vezetők figyelmét. Sajnos, épp a megyei döntőn — legalábbis itt, Borsodban — teljesen elsikkadt az eredeti szándék. Hogy ezért mennyire okolható az a — kideríthetetlen? — rendezési balfogás, ami miatt a délelőtt 10 órára hirdetett verseny csak délután kezdődhetett ei, az illetékeseknek ezt is érdemes volna érdemben megvizsgálniuk. A bíráló bizottság’ pesti tagjai — a Magyar Rádió, a Televízió és a Kulturális Minisztérium képviselői — jóhiszeműen arra hivatkoztak, hogy őket délutáni kezdésről tájékoztatták. Az viszont egyértelműen dokumentálható, hogy a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ írásban, időben közölte a Népművelési Intézettel n délelőtt 10 órai kezdetet. A fiatal versenyzők többsége, távoli településekről, x..ár kora reggel elindult, hogy idejében Miskolcra érjen. A helyi szereplők idegállapotát sem nyugtatta a hosszú várakozás. Végül mindenki fáradtan, leh'angoltan lépett a verseny színterére. A zsűri, az idővel való versenyfutásban csak egy-egy verset hallgatott meg a sza- valóktól. (Miért kellett akkor fejenként tíz József Atti- la-verset megtanulni, s ugyanennyit mai költőink alkotásaiból?) Vajon valóban hiteles értékelésre adott lehetőséget versenyzőnként az az egyetlen vers? (Csak a továbbjutásra esélyesnek ítéltektől hallgattak meg még egy verset á bírálók.) A csapatteljesítményt itt, a megyei döntőn már számításba se vették, pedig az elődöntőkön még három csapatot minősített a helyi zsűri további versenyzésre érdemesnek. Az újszerűnek remélt kezdeményezésből végül ideges légkörben, gyorsítottan lebonyolított szokvány szavalóverseny lett. A szereplőkben — okkal — keserű szájíz, elégedetlenség maradt, őszinte ügybuzgalmukat érte meg nem érdemelt sérelem. Ezen csak ré- j szint enyhíthetett a helyi irá- | nyitó testületek tiszteletre ’ méltó figyelmessége: senkit nem engedtek el üres kézzel a megyei döntőről, a tovább nem jutó versenyzők is könyvutalványokat kaptak. Eze.i felül arra is gondolt a megyei tanács művelődésügyi osztálya, hogy a versenyzők felkészítőit, a versszeretetre nevelő tanárokat, művészeti vezetőket — akik szerényen a háttérben maradnak, s jutalmuk legtöbbször a versenyzőik sikerén érzett öröm — ezúttal szintén értékes vásárlási utalványokkal jutalmazza. Mindezek ellenére teljesen egyet kell értenünk Érsekcsa- nádi Istvánnak, a megyei művelődési központ irodalmi szakreferensének summázó véleményével, aki a versenyt követően kifejtette: — A hasznos kezdeményezés — József Attila és a mai magyar költők verseinek népszerűsítésére — a borsodi megyei döntőn kissé „félre- siklott”. Volt már korábban sikeresebb, hasonló jellegű országos verseny. Ügy látszik, ma is megszívlelendő József Attila üzenete: „DalNyékládháza nagyközségi Tanács V. B Építőipari Költségvetési Üzeme megvételre keres 1 db. Ikarus 311-es, vagy JSÖ-as használt autóbuszt. jáfe&aifc. A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK HEJÖCSABAI GVARA az i űj gyár beüzemeléséhez felvételre vízvezeték-szerelő, csőszerelő, lakatos. minősített hegesztő,-illanyszerelő, ács, kemencefalaző kőműves, gázkezelői végzettséggel rendelkező lakatos. autó villamossági -szerelő, és vegyipari szakin unkásokai, folyamatszabályozási, vagy automatizálási műszerészt (legalább 4 éves gyakorlattal), középiskolai végzettséggel rendelkezi férfi, és anyagvizsgáié röntgengép mellé, kiszolgálói munkakörbe érettségizett női munkaerőket, vasúti kocsirendezőt, 18 éven felüli nő! munkaerőket, mintahordói munkakörbe, általános normaképesítéssel rendelkező normást, fürdőbe takarító és őrzői minőségben férfi és női munkaerőket. JELENTKEZNI: a munkaügyi osztályon lehet mindennap 7—15 óráig. gozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen — úgy érdemes.” A zok, akik a kedvezőtlen versenyzési körülmények között is képesek voltak kiemelkedő teljesítményre — Köveskúti Éva Mezőcsátról, Kemény Judit Kazincbarcikáról, Gál József- né, Dósa Erika Miskolcról, Brezó József Őzdról, Báthory Emőke Szerencsről — reméljük, már kedvezőbb feltételek mellett, eredményesen képviselik majd megyénk színeit a március 22- én Egerben sorra‘ kerülő területi döntőn, amelyet már a televízió is közvetít az ország nyilvánosságának. n. j. . - wTanácskozás a szakszervezeti nevelő munkáról Ma, március 13-án délelőtt a Szakszervezetek megyei Tanácsa székházában, találkozik a Munka című szakszervezeti elméleti folyóirat főszerkesztője, Láncos János az SZMT vezetőivel, a szakszervezetek politikai és kulturális neveléssel foglalkozó munkatársaival, társadalmi aktíváival. Tanácskozásuk témája: hogyan segítheti a szakszervezeti elméleti folyóirat általában a szakszervezeti nevelő munkát és kiemelten a politikai és a kulturális nevelő tevékenységet. A tanácskozáson részt vesz Tóth József, az SZMT vezető titkára és Kiss Béla SZMT-tit- kár is. Filmdíjak kiosztása A Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc-termőben tegnap, március 12-én Pethő Tibor, a MUOSZ alelnöke adta át a filmkritikusok dijait. A filmkritikusok díját Fábri Zoltán rendező kapta meg, a 141 perc A befejezetlen mondatból című filmjéért. E filmben nyújtott operatőri, teljesítményéért Illés György kapott dijat. Maár Gyula Végül című első filmjéért, Galgóczi Erzsébet a Pókháló című film forgató- könyvéért részesült díjban. Elnyerte a filmkritikusok díját Csomós Mari, a Makra és a 141 perc A befejezetlen mondatból című filmekben —, valamint Josef Kroner és Szabó Gyula, a Végül című filmben nyújtott művészi alakításáért. Döntöttek hát a filmkritikusok, s ha kicsit később is mint más évekbenf tegnap átadták az erkölcsi elismerést jelentő díjakat a legjobbnak ítélt film rendezőjének, a legjobbnak ítélt operatőrnek, színészeknek, íorgatókönyvírónak és első- filmes rendezőnek. Az elmúlt év filmtermése többször is mérlegre került az elmúlt hetekben. A magyar filmnapok decemberi budapesti sorozata az 1974- ben elkészült műveket elemezte, lapunk január 5-i számában, Adalékok és tanulságok címmel az év során o mozikban bemutatott, tehát a nagyközönség által is ismert műveket és az azokból kibontakozó összképet boncolgattuk, míg most, a kritikusok kollektívája — a hagyomány szerint — a díjak odaítélésének napjáig bemutatott alkotásokról döntött. Ebből az időrendi eltolódásból adódik némi eltérés a korábbi állásfoglalásunk és a filmkritikusi testület döntése között. Az év legjobb filmjének ítélt 141 perc A befejezetlen mondatból című, Fábri Zoltán rendezte mű a mi korábbi állásfoglalásunkban nem szerepelhetett, hiszen egy hónappal később, 1975. február 6-ári mutatták be a közönségnek. Díjazásával teljes mértékben egyet kell értenünk. A kritikusi testület egybehangzó elismerése alátámasztja a filmről írt, február 6-án megjelent kritikai méltatásunkat, egyben igazolja azt a korábbi megállapításunkat, hogy fiz 1974- ben a nagyközönségnek bemutatott filmek közül „nehéz lenne hosszú időre érvényes módon kiemelni alkotásokat”, hiszen a kritikusok országos kollektívája is csak egy később, bemutatott műben találta meg az elmúlt év legjobbjának címére érdemeset. Örömmel regisztráljuk a 141 perc A befejezetlen mondatból díjazását, mert úgy érezhetjük, méltó művet honorált a testületi döntés: Fábri filmje a 40 év előtti magyar valóságnak egy nagyon izgalmas darabját ragadta meg, s Dcry Tibor regényének kiváló filmre-allcalmazásával úgy állította azt elénk, hogy a más nyelvű művészeti formában is igen plasztikusan érződött a kor hangulata és a kort túlélő társadalmi mondandója. Itt kell szólni Illés György operatőri munkájának díjazásáról is, hiszen abban, hogy Fábri valóságos filmkölteménnyé tudta változtatni a regényt, döntő szerepe volt Illés operatőri munkájának. S a két, már idősebb generációhoz tartozó művész neve után egy fiatal harmadik a 141 perc-bői: Csomós Mari, aki a legjobb színésznői alakítás díját kapta a Makra című filmben látott Vali és a 141 perc-ben Évi alakításáért. .Mindkét figura roppant érdekes, nagyszerű színészi feladat: az elsőben dinamikus mozgalmi személyiség, magával sodró agitátor, a kor minden szélsőségével, az ötvenes évek első feléből; a másik filmben, a 141 perc-ben higgadt, okos pártmunkásnő a harmincas évekből, aki szerelmét, egész életét —; nem kis belső vívódás árán — fel tudja az eszméért áldozni. Csomós Mari díjazását is csak üröminél jegyezhetjük fel. Nem érdektelenek a további díjak sem, amelyek az 1974-ben bemutatott filmekkel kapcsolatosak. Például a legjobb férfiszínész díját ketten is kapták: a Végül című film Apa szerepének alakításáért , Josef Kroner csehszlovák vendégművész és a magyar hangját adó Szabó Gyula, vagy a forgatókönyvéért díjazott Galgóczi Erzsébet, aki a Pókháló című filmet írta, s igen érzékletesen mutatta meg egy termelőszövetkezeten belül a jelentkező feszültségeket. Végül hét elsőfilmes rendező közül a Végül rendezője. Maár Gyula, érdemelte ki az elismerést a munkájában tapasztalható újszerű törekvésekkel. Kicsit keserű szájízzel jegyezzük meg: talán még jó is, hogv eltolódott a filmkritikusok díjának odaítélése. Mert, ha például december végén próbáltak volna dönteni. ugyancsak nehez fel- vállalkoztak volna. (— fc-s)
