Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

£SZÄK-MAGYÄRORSZÄG 4 1975. március 4., kedd A képernyő előtt Remenyik Zsigmond „Vén Európa” Hotel című könyvé­vel ismertetett meg a Nyitott könyv legutóbbi adása, amely szerdán az egyes csatornán jelentkezett. Egy viszonylag ke­véssé — legalábbis az ifjabb nemzedék körében — ismert író művére próbálta felhívni a figyelmet, részint a televí­ziós adaptációval, részint az ismertetéssel. Ügy érezzük, mindkettő sikerült, hiszen Sík Csaba irodalomtörténész nem­csak az alkotót, hanem az embert is igyekezett közelhozni a nézőhöz, és egy valóban izgalmas portrét tudott felvillan­tani. Az ismertetett kötetből kiragadott részletek is alkalma­sak voltak arra, hogy jó értelemben felcsigázzák az érdek­lődést, s nemcsak erre a kötetre, hanem Remenyik próza- és drámaművészetére is felhívják a figyelmet. Ennél dicsé- rőbb jelzőt nem igen mondhatunk, hiszen a Nyitott könyv alapvető célja ez. S úgy véljük, hogy ez a gondolati, filozo­fikus, de ugyanakkor kalandos egyéniségű író sokakhoz talál­ta meg az utat, épp a szerda esti bemutató segítségével. *­Barczi Pál rajza . Több portréfilmet is láthattunk a héten. Mindenekelőtt adjunk hangot őszinte örömünknek, hogy az első csatornán is bemutatták a dr. Dienes Valériával készített beszélgetés második részét. Talán emlékeznek még olvasóink, hogy ko­rábban szóvá tettük, a két részből álló beszélgetés első részét az egyes, második részét pedig a kettes csatornán sugároz­ták. Nem tudjuk, eredetileg is így tervezték-e, de minden­Zúgjon dalunk Kórustalálkozó Miskolcon esetre örülünk, hogy a nagyközönség —, hiszen a kettes mű­sorát még nagyon kevesen láthatják ebben az országban — figyelemmel kísérhette mindvégig a műsort. Persze jobb lett volna, ha a két rész között nem telik el ilyen nagy idő. De jobb későn, mint soha! Csütörtökön este Ilosvay Vargha István festőművész „ven­dégei” lehettünk. A műterem-látogatás ezúttal egy valóban érdekes alkotó egyéniséggel való megismerkedésünket tette lehetővé. Mert nemcsak a művész, hanem az ember is ér­dekes volt ebben a beszélgetésben. Csakúgy, mint az ötszem­közt legújabb interjúalanya: dr. Törő Imre. A tudós-kutató munkájáról beszélt, eredményeiről és kudarcairól, rendkí­vül rokonszenvesen, őszintén. S ami nem mindegy: olyan le- bilincselően, hogy végig a televízió előtt tudta tartani a né­zőket. Nem szokás színházi előadásokról írni a heti tv-jegyzet- ben. Tegyünk ezúttal mégis kivételt. Gogol: A revizor című vígjátékának szombat esti előadása szolgáljon ehhez alapul. Bár a tv-ben sem először láttuk a művet, jól ismerjük a színdarabot, ez az előadás nagy élmény volt! Tovsztonogov rendezésében került színre a Nemzeti Színház előadásában, egy csodálatos Kállai-alakítással. A rendezésről és a színészi alakításról a nagyközönség már sokat hallhatott, azok is, akik nem színházban látták az előadást. Mert a nemzeti színházbeli előadásra végül is az ország lakosságának csak csekély hányada juthatott el. A tv jóvoltából most milliók nézhették meg. És jó, hogy megnézhették! Csutorás Annamária Heves, Nógrád és Borsod megyék szakmunkásképző intézeteinek tizenhárom kó­rusa és egy zenekara adott randevút egymásnak márci­us elsején Miskolcon, az Ady Endre Művelődési Házban. Itt rendezték a Vándor Sán­dor szemle területi bemuta­tóját ... Emődi Györgyi karnagy, a Népművelési Intézet mun­katársa, a zsűri tagja tájé­koztatott a kórustalálkozó céljáról. — A szakmunkásképző in­tézetekben nincs zeneokta­tás — mondotta. — A Szak- oktatási Pedagógiai Intézet felismerte azt, hogy ezeknek az intézeteknek a kórusai előnytelenebb helyzetben vannak a többiekkel szem­ben, számukra külön ren­dezi meg évenként a sereg­szemléket. Ezeket a bemu­tatókat az ország hat nagy­városában tartják meg. Mun­kájukat állandó zsűri bírál­ja el, Maróti Gyula, a KÖTA főtitkára vezetésével, jutal­mazza kottákkal, és a leg­jobbakat továbbjutásra ja­vasolja. SZÉNSAVAS ÜDÍTŐ ITALOK — ön az ország vala­mennyi seregszemléjén részt vett. Végighallgatta vala­mennyi — összesen ötvenöt — kórus bemutatóit. Mi a véleménye a miskolci talál­kozóról? — Nagy örömmel és jól­eső meglepetéssel hallgat­tam az énekkarokat. Isme­rem őket évek óta. Az ar­cok állandóan változnak, mint minden iskolai együt­tesnél. Ám ennek ellenére gazdagodott, színesedett a repertoár, és a zenei „minő­ségben”, a rendezésben, a kórusok viselkedésében va­lami olyan magabiztosságot kezdek felfedezni, ami na­gyon szép reménnyel ke­csegtet. Biztos vagyok ben­ne, hogy egy pár év múlva már komoly művészi ered­mények is lesznek ebben a rétegben. — Ez egyértelműen azt jelenti, hogy ilyesmiről még most nem beszélhetünk? — Egyértelműen azért nem mondom, hogy művé­szi eredmény nines, mert nagyon sokszor a próbamun­ka egészen kivételes, szép zenei erényeket csillogtatott meg ezen a bemutatón. De azért most még főképpen a nevelési érték az, ami meg­határozó. A színpadon egymást vál­tották a kórusok. Népdalok, munkásdalok, a hagyomá­nyos klasszikus literatúra dalai, szocialista eszmeiségű, nemzetközi elterjedésű pro­letárdalok csendültek fel a pódiumon. A nézőtéren ülő, ünneplőbe öltözött több száz fiatal odaadással figyelte, lelkesen tapsolta társai sze­replését. (Varsányi) Jó kereseti lehetőséggel a Miskolci Palim azonnal létez Í6 ówet betöltött nőkel főné átképzésnek. Gyárunk csökkentett, 40 órás munkahéttel üzemei: minden ledolgozott hat nap után két nap szabadnap. Dolgozóink számára természetbeni juttatás, kedvezményes étkeztetés, üdültetés, kulturális szolgáltatá­sok, sportélet biztosított Vidékről bejáróknak útiköltségei térítünk. I l I Ä harmonikus családi KeXI-e bizonygatni, mit je­lent az ember életében a társ, a gyermek, a család? Hiszen csak úgy teljes a sze­mélyiség, ha munkájában és magánéletében egyaránt megtalálja az értelemmel te­lített célt. Készülni kell már jó előre — abban a korban, amikor kinyílik az értelem — a majdani, a felnőtt élet­re. Van egy tantárgy, —egye­lőre az ország kilencven is­kolájában szerepel a tanter­vi órák között —, amelyből csak az iskola kapuin ki­lépve, a felnőttkorban vizs­gáznak a diákok. E tantárgy, amelyet a többi között a miskolci Kossuth Gimnázi­umban is tanítanak, a csa­ládi életre való nevelés. — Bevezetésének szüksé­gességéről nem kellett meg­győzni nevelői közösségün­ket — mondja Sárközi An- dorné, a gimnázium igazga­tónője. — Nekünk sem kö­zömbös, sikerül-e boldog em­bereket nevelnünk. E téma fontosságát azért is érezzük, mert naponta igazolódik, hogy a diszharmonikus ott­honból lelkileg sérült gyer­mekek kerülnek ki. Az isko­la nem vállalkozhat az egyes családok erkölcsi normáinak kialakítására, de vállalkoz­nia kell arra, hogy nevelő­munkájával a gyermekekre, a jövendő szülőkre hasson. A nevelés a szülői ház és az iskola közös hatásából ötvöződik, ezért a nevelői testület mindenekelőtt a szü­lőket tájékoztatta az új tan­tárgy tartalmáról, fontossá­gáról. Nem pusztán szexuá­lis felvilágosításról van szó, ez csak egy része a családi életre való nevelésnek, a he­lyes párválasztásnak, a szü­letendő gyermek érdekében való felelősségtudat kialakí­tásának. Hegedűs Bélánénak, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének az a véleménye, hogy e nevelési terület nem szűkíthető le az osztályfő­nöki órák keretére. A diá­kok minden nap, más órá­kon is találkoznak e kérdés­életért körrel; akár a történelem­ben Zrínyi Ilona és Thököly házasságáról, akár az iroda­lomórákon a szerelmi költé­szetről legyen is szó. A gyer­mekek érzelmi reakciói mé­lyebbé válnak, önkéntelenül saját példájukból is meríte­nek. — Foglalkozunk a szo­cialista családmodell jellem­zőivel, az apa, anya ideál­jának körvonalazásával, a serdülő helyével a család­ban — mondja a tanárnő. —• A fiúk, lányok kapcsolata, a diákszerelem ösztönző ereje különösen érdekli a tanuló­kat. Már most szó esik a fe­lelősségteljes szexuális ma­gatartásról, az életkori sajá­tosságoknak megfelelően. A nemek fejlődésének, az ana­tómiai ismereteknek a tár­gyalásához orvosi segítséget is kapunk. Beszélgetünk a gyerekekkel a családalapítás értelmi, érzelmi feltételei­ről, az utódok felnevelésé­nek elképzeléseiről is. S a diákok? ök hogyan vélekednek az új tantárgy­ról? Nos, talán a legjellem­zőbb példa: több osztályfő­nöki óra után kérték, hadd jöjjenek be kora reggel, hogy folytathassák a vitát. Az órákon pedig nyoma sincs értetlen mosolygásnak, esetleg komolytalan vihogás­nak. Nagyon is felelősség- teljesen vitatkoznak, beszél­getnek, vállalják személyes véleményüket. Egy tizenöt éves lányka például elmondta: szülei tiltják, hogy egy fiú haza­kísérje. A többiek azonnal állást foglaltak a kérdésben. Javasolták, hogy a kislány komolyan beszéljen szülei­vel, hiszen ez a diákszere­lem csak jobb tanulásra, fe­lelősségteljesebb magatar­tásra ösztönzi őket. Elmondták a diákok azt is, milyen jólesik, ha szüle­ik felnőttként beszélnek ve­lük, ha őszinték lehetnek édesapjukhoz, édesanyjuk­hoz. Mert egyszer ők is szü­lők lesznek, s azt szeretnék, ha gyerekeik hozzájuk is bi­zalommal fordulnának. Mikes Márta Ki tud többet a Szovjetunióró A magyar—szovjet barát­ság jegyében hirdette meg az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Szovjetunió című lap szer­kesztősége a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” országos vetélkedőt. A felhívás élénk vissz­hangra talált a miskolci és borsodi középiskolákban is. A vetélkedő iskolai elődöntőit 23 borsodi gimnázium és szakközépiskola, valamint 6 szakmunkáképző intézet ren­dezte meg. A nagy érdeklődéssel kí­sért és színvonalas versenyek sorából is kiemelkedett a szerencsi Bocskai István Gimnázium és a 100-as sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet vetélkedője, amelyeken 10—18 iskolai csapat mérte össze tudását. Az iskolai ver­senyeken legjobb eredményt elért csapatok bejutottak a megyei döntőkbe, amelyeket március 4-én és 5-én három színhelyen — a 100-as sz. szakmunkásképzőben, a Föl­des Gimnáziumban és Ka­zincbarcikán, a művelődési központban — bonyolítanak le. A megyei versenyen első helyezést elért szakmunkás­képző intézet, valamint a legjobb eredményű gimnázi­um vagy szakközépiskola csapata bejut az országos döntőbe, amelyet április ele­jén Budapesten bonyolíta­nak le. A MISKOLCI MÉLYÉPÍTŐ VALLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL EELVESZ: porlasztó-adagoló beállitót, gépjármű-jogosítvánnyal rendelkező építőipari gépszerelőt, hálózati villanyszerelőt, kubikosokat és segédmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Mindet) szombat szabad. Napi egyszeri étkezést, korszerű munkásszállást, feö- Cönéiési nótlékot, valamint útiköltség-hozzájárulást 9 biztosítunk. JELENTKEZES: a munkaerő-gazdálkodáson. Miskolc Partizán u. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents