Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-26 / 72. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. március 26., szerda Mi lett velük? Á mezőkövesdi kollégium betölti hivatását Öt esztendővel" ezelőtt, 1970-ben, a megye legkülönbözőbb településeiről 40 nyolcadikos kisdiák költözött át a mezőkövesdi általános iskolai kollégiumba. Ök voltak az első „fecskék”, még . kevesen voltak, s mindösz- sze egy esztendő állt a kollégiumi nevelők, tanárok és a mezőkövesdi pedagógusok rendelkezésére, hogy megkíséreljék helyrehozni a gyermekek indulási hátrányát. Mert a diákokat elsősorban olyan kis iskolákból választották ki. ahol a középiskolai tanulmányokra — az adott lehetőségek miatt — hiányos szaktanári ellátás, összevont osztály, felszerelésbeli problémák — kevesebb eséllyel tudták felkészíteni az egyébként tehetséges, jó képességű gyerekeket. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy azóta már 80-an vannak 9 kollégiumban, és két év áll a pedagógusok rendelkezésére. hogy megfelelő „munícióval” lássák el őket. Az általános tapasztalat szerint — jó eredménnyel. E röpke kis történelmi visszapillantásra egy levél késztetett, amelyet az első negyven nyolcadikos egyikének édesanyja írt. „Fiam sikeresen el is végezte ezt az iskolát 1971-ben, ami nagy segítséget jelentett. Még ebben az évben felvételt nyert a sárospataki gimnáziumba, ahol most érettségi előtt áll... És ismét felvételi előtt is, mivel szeretne felvételt nverni az egyik tanárképző főiskola földrajz—testnevelés szakára...” Hát igen. Az első „fecskék” idén már érettségiznek. S hogy idáig eljutottak. abban minden blzony- nyal része van a Mezőkövesden eltöltött egy esztendőnek. A levélíró édesanya azonban folytatta a gondolatsort ... „Sajnos, az ígéretekből nem lett semmi, hogy segíteni f >nak a továbbiakban. Gondolom, hogy az államnak sem mindegy, miiven képzettséget érnek el ezek a gyerekek.” Nem mindegy. Ügy igaz, ahogy az édesanya írta. De azért azt is meg kell mondani. hogy nem egészen úgy nem mindegy, ahogy gondolta. A mezőkövesdi kollégium igazgatója figyelemmel kíséri ugyanis egykori kis növendékei életútját. Minden bizonnyal a levélíró fiáét is. Ám valami félreértés lenne azt hinni, hogy a kollégiutni felvétel eleve egyetemi felvételt is jelent. A TIT a munkások műveltségéért Ismeretterjesztés az ÓKÜ üzemeiben Országosan is az első helyre került a legutóbbi értékelés során a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat óz- , di szervezete azáltal, hogy az összes előadások 62 százalékát munkások előtt tartották meg. És ami még fontosabb: nem a dolgozóknak kellett elmenni- az ismeret- terjesztő előadások színhelyére, hanem az előadók keresték fel őket a munkahelyükön. Ózdon a lakosság legnagyobb létszámú rétege a munkásság. Velük és általuk lehet és kell megoldani a szűkebb pátria legfontosabb gazdasági, ideológiai, politikai és kulturális tennivalóit. Napjainkban, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása időszakában az ózdi munkások ötven százaléka szakmunkás, harminc százaléka betanított munkás — kedvezőek tehát a közművelődés, az ismeretterjesztés feltételei. De nagyobbak a követelmények azokkal szemben is, akiknek feladata, kötelessége a munkások művelődésének a szorgalmazása és irányítása. A párt közművelődési határozata félreérthetetlenül utal arra, hogy a dolgozók művelődésének leg- 'ontosabb színtere a munkahely. Ezt is figyelembe véve különösen nagy a jelentősége az ózdiak módszerének, amellyel már a közművelődési határozat megjelenése előtt kísérleteztek, nem egyszer ellenállással, értetlenséggel is küszködve ... Dr. Pálmai Zoltán, a TIT ózdi elnöke és Sárközi Ferenc, a szervezet titkára elmondták, hogy közművelő- déspolitikai jelentőségén túl a munkahelyi ismeretterjesztés az ÖKÜ-ben, immár az egyik legfontosabb módszere az üzemi demokrácia gyakorlásának. Egyre több magas szintű műszaki és gazdasági vezető vállalkozik arra. hogy előadásokat tartson a reggeliző, vagy éppen a munkaközi pihenőt tartó munkásoknak. A dolgozók szívesen és nagy érdeklődéssel fogadják őket. Ez idő szerint ez az egyetlen .olyan fórum, ahol a kisebb munkáscsoportok közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek a műszaki vezetőkkel. A kulturális, szórakozási és sportolási lehetőségek kibővülése miatt egyre nehezebb az embereket munkaidejük letelte után ismeret- terjesztő előadásokra hívni.' Ez még egy érv, amely a munkaközi szünetekben tartott ismeretterjesztés mellett szól és arra is figyelmeztet, hogy tovább kell keresni a munkahelyi művelődés legcélszerűbb — természetesen a termelést nem akadályozó — formáit. A kulturális brigádvállalások formális voltáról beszélgettünk. Prosek Gyula, a TIT ÖKÜ-beli csoportja részéről szervezi az üzemi ismeretterjesztést. Egyetértünk azzal a megállapításával, hogy jelenleg a munkaközi szünetekben tartott ismeret- terjesztő előadások a legértékesebbek a szocialista brigádközösségek' kulturális tevékenységében. Erről azért is szólni kell, mert még mindig gyakori, hogy a párt közművelődési határozatát nem megfelelően' értelmezők (elsősorban munkahelyi középvezetők) egy része megkérdőjelezi a munkaközi pihenőidőben végzett nevelőmunkát. ’ írásunk elején utaltunk arra, hogy az ÓKÜ-ben napjainkban válik a .gyakorlatban is egyre jobban érzékelhetővé a tudományostechnikai forradalom kibontakozása. Ebben a helyzetben gyorsul a tudomány termelőerővé válása, ami törvény- szerűvé teszi a termelésben résztvevők szakmai és általános műveltségének szervezett, gyorsabb növelését. Ózdon kedvező helyzetet teremt az, hogy a város és a nagyüzem politikai vezetői és testületéi konkrétan szorgalmazzák is. segítik is a legfontosabb termelőerő, az ipari munkásság művelődését. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezete igen magas színvonalon használja fel e segítséget a munkások műveltsége és művelődése javára. Magyar Tibor A kollégium létrehozásával és működtetésével, az ott folyó, valóban nagyon áldozatos munkával, elsősorban a középiskolai tanulmányokra szeretnék felkészíteni az odakerülő gyerekeket. Azt szeretnék elérni, hogy a középiskolai tanulmányok megkezdésekor ugyanazon a rajtvonalon álljanak, mint a jobb iskolai körülmények között tanuló társaik. S ezt az egyenlő eséllyel indulást adja is a mezőkövesdi kollégium. Aztán már a gyere^ kéktől függ elsősorban, hogy a középiskolában hogyan állnak helyt. Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy elkerüljük a félreértéseket. Nevezetesen azt. hogy az általános iskolai kollégiumból egyenes út vezet az egyetemekre. Bár hozzá kell tenni, hogy a gyerekeknek, a szülőknek és természetesen a középiskolásoknak együttes, szívós munkája megkönnyítheti a továbbhaladást. Nem tudjuk, mert a levélíró nem írta, hogy az egykori kisfiúból, aki most már érettségi előtt áll, milyen tanuló lett. De ha jól használta ki a gimnáziumi éveket, sikerrel állhat helyt a felvételin. Csakúgy, mint a többiek, akiknek többsége azért szintén eljutott most az érettségiig. S abban, hogy eljutottak, abban, hogy egyáltalán középiskolai diákok lehettek, nem egyikőjüknél a mezőkövesdi kollégiumé az érdem. A kollégiumé, amely azóta is minden esztendőben útjára bocsát gyermekeket — egyenlő eséllyel — a középiskolákba. Csutorás Annamária CSENDEDET Feledy Gyula rajza Lakásszociológiai vita a Művészklubban A Magyar Építőművészek Szövetsége észak-magyarországi csoportja vitaestet rendez március 26-án — tehát ma — délután fél öt órai kezdettel Miskolcon, a Művészklubban. A vita témája Jiri Musil csehszlovák szerző, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának egyik fő lakásszociológiai szakértője lakásszociológiai tanulmányának megvitatása. A kötet Magyarországon a Kossuth Kiadó gondozásában jelent még. A rendező szerv a tanulmány, A nagy íakókomp- lexumok című fejezetét közreadta a meghívottaknak, s Nagy Zoltán építés? vitavezetésével az eddig alkalmazott hazái lakásszociológiai módszereket a legújabb szociológiai eredmények. tükrében kívánja megvizsgálni, az elképzeléseket egyeztetni, hogy a következő ötéves tervidőszakban egyre jobb megoldások születhessenek. AZ észak-magyarorszAgi ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT KÖZPONTJA miskolci főraktárába telepőri munkakörbe dolgozót KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: az ÉMÁSZ Vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Dózsa György u. 13. sz. alatt. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központja villamos üzemmérnököt vagy technikust; gyors- és gépírónőket; számítóközpontba Soemtron kártyalyukasztó géphez műszerészeket KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés az ÉMÁSZ Vállalat személyzeti osztálya vezetőjénél, Miskolc, Dózsa Gy. u. 13. sz. alatt. Az MHSZ Gépjárművezető-képző Iskola nem hivatásos személygépkocsivezetői tanfolyamét indít áprilisban. Jelentkezés: Miskolc, Rákóczi u. 12. sz., fszt. 4. Három évtized grafikái Három grafikusnemzedéknek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található sokszorosított grafikai alkotásaiból válogatta Solymár István, a Magyar Nemzeti Galéria helyettes főigazgatója az a 30 lapot, amely a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata gondozásában most megjelent, Lengyel Lajos tervezte, 3 évtized — 30 grafika című mappában látható. A harminc grafika a felszabadulás óta eltelt három évtized terméséből való; ösz- szegyűjtve a kiadóvállalat és a grafikusok tisztelgése felszabadulásunk harmincadik évfordulóján. Solymár István írta a négynyelvű bevezetőt. Ebben —; többek között — elmondja, hogy megkísérlik a rövid áttekintést a mai magyar grafikáról felszabadulásunk évfordulóján, bár harminc mű eleve erősen korlátozza a vállalkozás lehetőségeit. Ezért szűkítették le a válogatást kizárólag a bevezetőben említett gyűjteményre, a sokszorosított grafikára, s a rendszeresen ebben a művészeti ágazatban alkotó művészekre. Az albumban képviselt három nemzedék közül az első már érett művészként élte meg a történelmi sorsfordulót, élő hagyományt közvetített. (Hincz Gyula. Borsod Miklós és mások), a második generáció a középnemzedék, amelynek munkáin éppúgy nyomot hagytak korunk kitágult világképéhez tartozó egyetemes kérdések, aggodalmak, akár a tiszta életöröm és harmónia világa (Cso- hány Kálmán, Kondor Bé-, la, Würtz Ádám, Feledj Gyula és mások), míg a harmadik generáció a leg- fiatalabbakat jelenti. A harminc — részben színes nyomatú — grafikai lap alkotói között örömmel fedeztük fel a szűkebb pátriánkban élők közül Feledj/ Gyulát, Kunt Ernőt, Lenkey Zoltánt, a Miskolc- hoz kapcsolódó alkotók közül az elhunyt Kondor Bélát, Csohány Kálmánt, Würtz Ádámot, Kass Jánost, Ágotha Margitot, s még jó néhány olyan grafikust, aki már több kiállításával kötötte magát megyénkhez. A nagyméretű lapokat tartalmazó album a kiadó szép vállalkozása a harmincadik jubileumi évfordulóra, egyben pedig mai grafikánk értékes gyűjteménye szemléje. (bm) KISLAKÁS-, VIKENDHAZ-, GARAZSEPITOK, A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. FIGYELEM! Vezető Kórház igazgatósága Mexikói salakbányánk terméke az osztályozatlan minőségű fp 1 \ 1 f" vSröses salak I Cr 1 V W i 1* h s reifet Ablokkveréshez, födémtöltéshez, parkosításhoz korlátBili %Jt \Zr lanul rendelkezésükre áll. Egységára: 45 Ft/m3 és 8 Ft/m3 gépi felrakással. az alábbi munkakörökbe: Előjegyezzük salakblokk-szükségletét áprilistól, a jevízvezeték-szerelő szakmunkás, lentkezés sorrendjében. fűtésszerelő szakmunkás, 38x25x25-ös (13 normál tégla) 11,60 Ft/db 38x25xl9-es (10 normálMégla) 9,60 Ft/db 30x25xl9-es (8 normál tégla) 7,80 Ft/db 50x25xl0-es (válaszfal-tégla) 7,20 Ft/db 40x20xl0-es (válaszfal-tégla) 4,30 Ft/db anyagbeszerző (érettségizctl rérru segédmunkás, takarítónő, műtős segéd, segédápolónő. Érdeklődés, befizetés: B.-A.-Z. megyei Építőanyagipari Vállalat JELENTKEZÉS: Miskolc, Győri kapu 23. az intézet személyzeti osztályán Telefon: 16-028 (Miskolc, Szenípéteri kapu). \
