Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 9 « 1975. március 2., vösámap OjSÁQÍRÓ STÚDIÓ---------— MISKOLC ——R equiem Délben az ügyeletes asztalán Karcsit levél várta. Az írásról láttam, hogy a kislány Irt. A kislány, akivel egy hete ismerkedett meg, és aki annyira megváltoztatta a hangulatát. * Karcsi szívbeteg volt. Két éve operálták. A műtét sikerült, de elvesztette a hallását. Szomorú, zárkózott ember lett. Másoktól — véletlenül — tudtam meg: gyönyörű verseket ír. Csendessége, szenvedő arca lerontotta az egész szoba hangulatát, ami addig sem volt valami rózsás. Végül elsétált az orvoshoz. Nem volt beteg, csak egyedül akart maradni. A rendelőben csoda történt. Egy másik Karcsi jött vissza. Vidám, bőbeszédű. — Képzeld, megismerkedtem egy lánnyal. Szőke, kék- szemű ... — Hol? Hogy? A váróteremben. Szemeztünk egy darabig, aztán összeszedtem minden bátorságomat: randevút kértem. Délutánra' beszéltük meg. — Óriási! Látod, nem kell lilkeskenyedni. Jóképű srác vagy te. — Te... te én olyan.. •— Tudom, haver, de vigyázz! Nem kell nagyon bé- lemelegedni! — Igazad van ... Itt hagy ez is, mint a többi. Még nem tudja mi van. Délután megmondom. — Nem fog itthagyni. De ha mégis... Abbahagytam..., Már ezt a keveset is megbántana. * A .randevú jól sikerült. Karcsi boldog volt. Ezért örültem a levélnek. Gondoltam, örömet hoz neki is. Elrobogtam ebédelni. Amikor visszaértem, az ágyon ült, kezében meg-megremegett a levél. — Olvasd — és átnyújtotta. A levél arról szólt, hogy „ő” mennyire megérti Karcsit, csak nagyon elfoglalt. Szeretné, ha jó barátok lennének, és sokat leveleznének. (Nem lakik egy kilométerre tőlünk.) — Barátom! így léptetik le finoman az embert! * Ezzel lezártuk. Nem találkoztunk, csak lefekvéskor. — Te Gábor, tudod, egy szerelmes vers milyen szép tud lenni? Mint maga a szerelem. Hallgasd csak: Juhász Gyula: Milyen volt, József Attila: Óda — és mondta egyiket a másik után — Kosztolányi, Tóth Árpád, Lorca válogatott szép szerelmes verseit. Bármennyire fáradtak voltunk, nein tudtunk elaludni. Kiéreztem belőle az Izgalmat, feszültséget, fájdalmat. — Könyörgöm, hallgass! —• szólt rá a harmadik szobatárs. (Talán akkor sem hallja meg, ha jó a hallása.) — Megkalapáljuk? — Hagyd, majd belefárad és elalszik. Nem fáradt el. Fél kettő felé összeverekedtünk, hogy bántsuk-e, vagy sem. A dulakodásra fölfigyelt. — Mi van, fiúk? — Aludni akarok! Köszönd meg neki, hogy nem kaptál... , — Jó, jó, alszom. Tudjátok, hogy nem érdekel... Békés Gábor Gondold • * j meg... Ma jött a nap, és tegnap-halomba lapátolta a ködöt. Lehet, hogy holnap tavasz lesz... Az ember szinte szé- gyelli magát —. elfordul, amikor köhög. Nem, még nem teheted el a téli kabátot. Ha kigombolod, két szárnyát hazáig hajkurássza a szél; hiába a nap, hátulról hamarabb arcodhoz ér. Néhány métert lemaradt, de még tart; eléd kerül és feléd tart a tél. Türelmesen vár rád, leselkedik a véletlen-vírus: gör- nyedten mászkál az utcán, buszon nyüzsög, kilincseken éjszakázik; tenyeredbe toppan, tüdődig tapogatózik. Kinn fázott, benn melledben melegedik; sejtjeidbe kóstol, influenzát ízlel, nedvekkel mulatozik: náthát nevet, rákot röhög. S amikor már szaladni is szabad, te fekszel a szomorúra szabott szobában; besüt a nap, de csak az árnyékokat látod... Gondold meg, mielőtt kigombolod a kabátod. Sajó László Az LKM acélöntödéjcben a fogaskerék méret ellen őrzését végzik. Fotó: Kozák Péter Az áram: vér... (Ami a legfontosabb:■ ellenőrizni, hogy áramtalanítva van-e a javításra váró szerelvény. Biztosítani, hogy gumiszönyegen álljunk, vagy gumitalpú bakancs legyen a lábunkon és hogy jól szigetelnek-e a szerszámok, amely- lyel majd dolgozni fogunk. Ha már minden rendben van, ha egy csöppnyi lehetősége sincs az áramnak, hogy emberi testbe jusson, akkor kezdődhet a munka.) , — Varga Zoltán vagyok, ipari tanuló. Szakmám a villanyszerelés. Mai fiatal vagyok, a legkevésbé sem romantikus hajlamú. Mégis, néha, amikor a gyárközeli lakásunkban éjszakánként hallom a folyton-folyvást mormoló munkát, arra gondolok, hogy ebben, ha egy igen kicsiny, de mégis részem van. Az áram: vér. Bár nem az emberben folyik, de szinte hasonlatos hozzá. Mozgatja a hatalnias villanymotorokat, világít, hogy jól lássák a munkadarabokat, közvetít a telefonvonalakon, hogy minden olajozottan gördüljön. (A villanyszerelő nem lehet ideges. Sorsa időnként pillanatokon múlik. Fontos, hogy jól tudja, mikor, mihez és meddig nyúlhat. Ellenkező esetben...) — Hogy miért választottam ezt a szakmát? Azt hiszem, ezt senki sem tudná megmagyarázni. Egyszer csak eszébe jut az embernek, a gondolat, aztán úgy érzi, hogy más már nem is érdekli igazán. Aztán ott volt az általános iskola nyolcadik osztálya, amikor elektrotechnikai ismereteket tanultunk. Persze, még csak alapfokon, úgy, mint ahogy egy kisgyerek tud számolni. Nekem ment. Könnyű volt eligazodni a másnak áthatolhatatlan szövevénynek tűnő dróthalmazon, egyhamar megtaláltam a bekötés helyes módjait. Banalitás, de nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam. Ha újra kezdeném, megint csak ezt választanám. (Az első feladat, melyet már önállóan old meg az ember. Lépés, melyet először tesz meg a kisgyermek. Dü- ledező, botladozó, de mégis csak lépés. És ha csak a falhoz támaszkodva sikerül ts, de már jelent valamit. A munka is ilyen.) — Első önálló feladatomat az egyik barátommal oldottuk meg. Mi, harmadéves tanulók Is csak vizsgázott szakmunkásai, gyakorlott segéddel mehetünk ki az üzembe. Akkor bizalmat kaptunk. Az új nemesacél-hengermű egyik olajtelepének beüzemelését bízták ránk. Nehéz lenne elmagyarázni, mi volt ott a feladatunk. A lényeg az, hogy sikerült. Idebenn a tanműhelyben meg is dicsértek érte. De nem ez volt a legfontosabb, hanem az. hogy utána sokáig nem volt semmi baj a működésével. (Ha valaki tígyanúgy dolgozik. mint tegnap, az még nem jelent előrelépést. Állandóan kutatni kell az újat. a jobbat, a több tudást, hogy holnap már meghaladjuk az előzőeket.' így van ez a villanyszerelőknél is. Állandóan fejlődnek, változnak az ismeretek, a gyakorlati munka kívánalmai.) — Mondja a mesterem, aki alig tíz éve vizsgázott, hogy manapság jóval többet kell tudni: „klassziskülönbség van”. Én is így érzem, de tudom, hogy csak az érvényesülhet. aki tanul, továbbfejlődik. Emelt szintű tagozatra járok, szakmunkáslevél után jelentkezem a villamosipari technikumba. Addig is a versenyeken bizonyítok. Udvardy József A Miskolci Kertészeti Vállalat ALKALMAZ nyugdíjas férfi és női munkavállalókat parköri munkakörbe. JELENTKEZNI LEHET: Miskolc I., Batthyány u. 1. VIII. OSZTÁLYOS FIÜK—LÁNYOK FIGYELEM! JELENTKEZZETEK élelmiszeripari tanulónak! Szakközépiskolai képzés 4 év: hús- és baromfiipar, növényolaj- és háztartásvegyicikk-gyártő, konzerv- és hűtőipar, erjedésipar. Szakmunkásképzés 3 év: húsfeldolgozó, konzervgyártó, hűtőipari termékgyártó, sörgyártó, .. növényolaj- és mosószergyártó. AZ ISKOLA NEVE, CÍME: Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 1106 Budapest X., Maglód! u. 4. se. Juttatások: kollégiumi elhelyezés, étkezés, ösztöndíj, társadalmi ösztöndíj. Végzés után biztos elhelyezkedés és jó kereseti lehetőségek! Ä Puinokilcglagyár 1975. évre folyamatosan felvételt hirdet kimondottan jó kereseti lehetőséggel: lakatos és villanyszerelő szakmunkás, dömpervezető és E—652-es exkavátorkezelöi. valamint egyéb gépkezelői vizsgával rendelkező személyek részére. TOVÁBBÁ: felvételt hirdet olyasa segédmunkási munkakörbe, ahol rövid betanulási idő után betanított, illetve szakmunkás-képesítés megszerzésére van lehetőség. Utazási és ebédtérítést, valamint egyéb szociális juttatásokat biztosítunk. JELENTKEZNI a Putnoki Téglagyár vezetőjénél lehet, mindennap munkaidő alatt. A VOLÁN 3. sz. Vállalat [ (Miskolc, József Atlifa m. 70.) az Autóközlekedési Tanintézetnél hivatásos képez ki A költségeket a vállalat téríti és a tanfolyam idejére havi 1400 Ft bért biztosít Jelentkezési feltétel: — 8 általános iskolai végzettség, — büntetlen előélet — nőknél 18, férfiaknál 20 éves életkor. A feltételeknek megfelelt nők és férfiak jelentkezését várjuk 1975. március 6—18. közötti munkanapokon 8—12 óráig a vállalat irodaházának, földszint 29. sz. szobájában.