Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
1975= március 19., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 A koldui kvarcit és a kerektölgyesi bentonit Dr. Antal-Boza József: „Pedagógiai útmutatás is számunkra...” 'Mádtól nem messze működik az Országos Érc- és' Ásványbányák hegyaljai műveinek két külszíni bányája. Az úgynevezett koldui részen van a kvarcitbánya, ahol nemrégen, az év elején kezdték meg a termelést. A geológiai kutatások szerint itt körülbelül 1 millió tonna kitermelhető kvarcit van, ami több évre biztosít munkaprogramot. A nagyon kemény — a Mohr-féle keménységi skálán hetedik helyen levő — kvarcit igen fontos segédanyaga az acélgyártásnak, de jól fel tudják használni különféle tűzálló anyagok készítésénél is és kevesen tudják például, hogy a smirglipapíron is tulajdonképpen az a kvarcit van, amelyet keménységben mór csak a topáz, a korund és a gyémánt múl fölül. Mint Szajkó József, a vállalat Igazgatója elmondotta, ez még nagyon kis bánya, most kezd tulajdonképpen kialakulni és a terv szerint naponta 60 tonna kvarcitot jövesztenek. Az idén összesen 15 600 tonna kvarcitot szándékoznak adni a népgazdaságnak, illetve a most folyó tárgyalások alapján exportálni is fognak belőle. Az elképzelések szerint a vállalatnak ezt az egyedüli kvarcitbányúját az igényeknek megfelelően évi 20—25 ezer tonna kapacitásúra növelik. Jelenleg teljesen a hagyományos módon, robbantásos jövesztéssel és kézi válogatással, rakodással termelik a kvarcitot. De ha nőnek a hazai, illetve az exportigények, akkor termér szetesen sokkal termelékenyebb technológiát kell bevezetni és alkalmazni. A kvarcitbányától nem messze, az úgynevezett keréktölgyesi részen működik a másik külszíni fejtés, a bentoniíbánya. A sokféle Kézzel rakodják-villázzák a kvarcitot A bentonitbányát már gépesítették. Lacző József fe!v. módon felhasználható, de elsősorban a mélyfúrásnál öblítő iszapként alkalmazott bentonitőrleményből a hazai igényeken kívül az idén mintegy 10 ezer tonna őrleményt száflítanak külföldre. A terv szerint az idén 43 ezer tonna nyersterméket bányásznak ki. A geológiai kutatások szerint 2.2 millió tonna bentonit áll itt rendelkezésükre, ami szintén több évre való munkalehetőséget, termelési lehetőséget biztosít. Ebben a külszíni bányában három műszakos termelés folyik, és a gépesítés magas .fokára jellemző, hogy egy-egy műszakban csak mindössze nyolc fő, két kotrógép, egy dózer és öt tehergépkocsi termeli, illetve szállítja az anyagot az őrlőműbe, ahol bizonyos előkészítés után zsákban, vagy tartálykocsiban indul rendeltetési helyére. Újra és újra elolvasni Kedden hajnalban a munkába síelők százai álltak meg az újságárus pavilonok előtt, hogy a napilapokból is megismerkedhessenek a kongresszus eddigi munkájával. Mindazt, amit a rádióban már hallottak, a iv-ben láthattak. olvasni, újra, meg újra átolvasni is szeretnék. Évek óta egyetlen napon sem vették meg olyan sokan az országos lapokat, a megyei és a városi lapot, mint ezen a napon. A megnövekedett érdeklődésre számított a posta, ezért kedden hajnalban a szokásostól eltérően, jóval magasabb példányszámban vitték ki a napilapokat a város különböző pontjára. xognap délelőtt 10 órakor a Centrum Áruház előtti pavilonnál Magyar Hírlapot. Magyar Nemzetet. Népszavát már nem lehetett kapni, 11 órára vártak egy újabb kö- teg Népszabadságot. Miklós Béláné elmondta: a szokásostól eltérően, már 11 órára elvitték az Észak-Magyaror- szág legutolsó példányát is. Az úgynevezett törzsvevők tegnap reggeltől a megyei, a városi lap mellé általában egy országos napilapot is vesznek, mert érdekli őket minden olyan megnyilatkozás. vélemény, észrevétel, ami ezekben a napokban a; kongresszusi beszámolóhoz, a felszólalásokhoz kapcsolódik. A délelőtti órákban többen is álltak a Szemere utcai újságárusnál. kezükben a kinyitott lapokkal. Egyikük ezt mondja: — Elég, ha csupán három olyan témát említek, amelyik sokakat érint. Az életszínvonal várható alakulása, a nyugdíjakkal kapcsolatos változások, a tulajdonviszonyok megítélése, így vagy úgy, minden családot érdekel. Kecskeméti Ferencné újságárus: — Kqßd reggeltől nagyon sok olyan vevőm volt. aki kifejezetten a kongresszus anyaga miatt vette meg a lapok valamelyikét. Hetven helyett százhúsz példányt hoztak a Szemere utcai pavilonba a Népszabadságból, de ez már a délelőtti órák000 ban elfogyott és délig még kilencven példányt kapott az elárusítóhely. A város legforgalmasabb útkereszteződésénél levő újságos pavilon előtt egész nap sorakoztak a vevők. A megyei és a városi lapból is százzal több fogyott egyetlen újságárusnál, mint más napokon. Az érdeklődés azonban olyan nagy, hogy a következő napokban a pavilonokban árusítók a korábbi lappéldányok számának csaknem dupláját kérik. Azok, akik többnyire egy helyen veszik meg évek óta a napilapokat, most már jóelőre szóltak, hogy a kongresszus időszaka alatt mindenképpen tegyék félre számukra az újságot. így egy hét múlva, már a felszólalásokkal együtt, teljes egészében, újra meg újra átolvashatják majd mindazt, ami az elmúlt négy év eredményeinek értékeléseként került a kongresszus elé, s mindazt, amit mindannyi unk feladataként a kongresszus meghatározott, további boldogulásunk érdekében. — Ez a kongresszus a szövetségi politika kongresszusa is. Azt hiszem, senki figyelmét nem kerülte el az, amit Kádár elvtárs is mondott megnyitó beszédében; politikánk folytonos, kongresszusunk mentes a látványos kitérésektől. Az én figyelmemet. legjobban talán mégsem — ami pedig pedig nagyon érthető lenne — azok a gondolatok kötötték le legjobban, amelyeket tudománypolitikánkkal kapcsolatban mondott, hanem az, ahogyan az alkotó értelmiség körében folytatandó politikai munka lényegét fejezte ki. Szó szerint talán csak három mondatot tudnék idézni — idevágó mondatokat —, de bennem megmozgatott egy gondolatsort .. Mert/ jól tudjuk, a Nehézipari Műszaki Egyetemen sem ismeretlen, hogy az alkotó értelmiség körében vannak olyanok, akik ideológiailag nem azonosultak velünk. Ha azonban elfogadják politikánkat és munkánkból részt is vállalnak, akkor vitázunk velük, nem fordulhatunk el tőlük dacosan, nem hagyhatjuk magukra őket, hanem éppen ellenkezőleg, érvekkel kell megnyernünk őket... — Szövetségi politikánk nem készteti az embereket képmutatásra. Tudjuk, kik azok, akikkel nem állunk azonos világnézeti platformon. de akikkel éppen tudományos eredményeik révén együtt kell dolgoznunk, s együtt dolgozunk alapvető egyetempolitikái kérdések megoldásán. A legtöbb esetben a tudományban közmegbecsülésnek örvendő, de előrehaladottabb korú kutatókkal, tudósokkal, egyetemi oktatókkal kell számolnunk, akik végül is, termelő erővé váló tevékenységet végeznek az oktatással. S ha az ő személyiségüket már nem is tudjuk átformálni, az igényes ideológiai vitát folytatnunk kell velük, a körülöttük kialakult alkotó közösségek érdekében. De természetesen figyelemmel kell lennünk arra, hogy politikailag nem ellenségeink. Együtt dolgozunk.,. — Talán nem jó a szó, mégis hadd mondjam. Ügy éreztem, hogy azok a gondolatok, amelyeket Kádár elvtárs az alkotó értelmiségről mondott, pedagógiai útmutatásul szolgálhatnak számunkra. Azt azonban szeretném még elmondani, hogy nem azokra gondoltam én, akik teljes passzivitásba vonulnak vissza, vagy akik csak vegetálnak, mert van t’udományos vegetálás is. Azokra gondoltam, és nemcsak a mi egyetemünk szintjén, hiszen más értelmiségi rétegeket is érint ez a probléma, akiknek ugyan nem nagy a számuk, de tudományos rangjuk, súlyuk, tekintélyük annál nagyobb. S következésképpen hatásuk is... Dr. Antal-Boza József, s Nehézipari Műszaki Egyetem, tanára még hozzátette: — Kádár elvtárs nagyon lebilincselő beszédéből még igen sok gondolatot említhetnék meg. Hogy mégis ezt említettem, akkor azért van, mert erről ritkábban szólunk ... Cs. A. Jól halad a tavaszi munka Az elmúlt héten kedvezett az időjárás a koratavaszi mezőgazdasági munkáknak. A borsod megyei gazdaságok földjein elvégezték az őszről hátramaradt szántást és folytatták a vetést. A baktakéki termelőszövetkezetben vasárnap kongresszusi műszakot tartottak, reggeltől estig végezték a soron következő talaj munkákat. Gönc és Her- ..ádkércs határában jól halad a borsóvetés, készítik elő a talajt a cukorrépának Hidasnémetiben és Felsővadászon. Homrogdon rövidesen földbe kerül a mák. A encsi járás területén eddig a tavaszi árpának körülbelül a 20 százalékát vetették el. A tavaszi mezőgazdasági munkákat csak néhány helyen lassítja az akadozó alkatrészellátás. Az állami gazdaságok földjein szombaton és vasárnap sem szünetelt a munka. Gépekkel, kézi erővel hordták ki a gyümölcsökből a levágott gallyat, amíg az eső engedte, a talaj munkákat is végezték. Ahol lehetett, folytatták az első, úgynevezett lemosó permetezéseket a gyümölcsösökben. A Hejőmenti Állami Gazdaságban befejezték az árpavetést, most a cukorrépa alá készítik elő a talajt. * Az edelényi járás termelő- szövetkezeteinek földjein is folytatták a szántást szombaton és vasárnap. A tavaszi árpa vetését március 10-e körül kezdték el és most, az esős napok után a napos időt várják, hogy folytathassák a tavasziak vetését. A perkupái tsz-ben a talaj munkákkal párhuzamosan nagyobb arányú gyeptelenítéshez kezdtek. * A mezőcsáti járásban ki- adósabb eső hullott az elmúlt hét végén, mint másutt a megyében, emiatt gépekkel nem lehetett a földeken dolgozni. Igaz viszont, hogy a múlt hét eleji jó időt kihasználták, így szombatig folyamatosan vetették a tavaszi árpát. Hejőszalontán a borsó egy része a földbe került. Az esős napok után folytatják a tavaszi árpa vetését Tiszáké- sziben, a zab vetését Mező- csáton, Dorogmán és Tisza- bábolnán. A korábbi, viszonylag tartós szárazság után szükség volt a most lehullott csapadékmennyiségre. ha ezt követően a szép, tavaszias idő folytatódna, úgy a borsodi termelőszövetkezetek, állam: gazdaságok az évszaknak megfelelően jól állnának a szántóföldi munkákkal. Annak ellenére, hogy a tavalyi, őszi áradás, a belvizek miatt a mélyszántások egy része az Idei tavaszra maradt. A jó magágy a szakemberek szerint még így is biztosítható. A zöldségesekben a fóliák alatt Isiültették a primőrök palántáit, ezek között a legtöbb a fejes saláta. A fűtött fóliák alatt a vártnál is jobban nevelkednek a palánták a hemádvécsei, a nagybarcsi, a sárospataki, a putnoki kertészetekben. N. J. Hangversenykrónika Olyan lázas hangolás már régen előzte meg a Miskolci Szimfonikusok hangversenyét, mint hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban rendezett koncertjükön. Még a kezdés előtti utolsó percben is mindenki sietve gyakorolt. Nagy volt a várakozás a koncert iránt, amelyet a Magyar Rádió egyenes adásban közvetített. Talán ez okozta a nagy feszültséget, s talán ez volt az okozója annak is, hogy a zenekar végül is adósunk maradt. Tudom, nem mindennapos esemény egy rádióközvetítés, örülnünk kell neki — hallathatunk magunkról szőkébb határainkon túl Is. Tudom azt is. hogy a város zenekarát a várost szerető és abban élő embernek dicsérni illik, büszkélkedni, dicsekedni lehet vele. Mégsem tudom e koncert után ezt egyértelműen megtenni. S annak sem örülök, hogy éppen ezt a koncertet közvetítette a Rádió. Volt már jobb is. A műsor, a válogatás nagyon igényes volt. Három XX. századi mű. Igazi zene. izgalmas harmóniavilággal, bonyolult ritmusokkal, mély mondanivalóval. De éppen ez az utóbbi, a mondanivaló sikkadt el a koncert folyamán. Első pillanattól kezdve csak a nagy igyekezetét éreztem, a „lejátszani tudás’ igyekezetét, s nem a zene a zeneszerző mondanivalójának teljes értékű tolmácsolását. Az előadóktól nagy technikai és' zenei fegyelmet kívánó művek bátortalanul, néhol idegesen, de semmiképpen sem meggvőzően szóltak Mindezt azért merem leírni, mert zenekarunk már nem „kezdő" és hallottunk már tőle jó. sőt olykor nagyon jó koncerteket is. Petroi'ics Emil vonószene- karra Uomoonált Simfónia per archi című művével kezdődött a hangverseny, majd Ravel • G-dúr zongoraversenyét hallhattuk. Szólóiét a portugál vendégművész: Sequeira Costa interpretálta. A fiatal művész a két ráadásszámban mutatta meg igazán jó pianista kezességeit. Amire emlékezni fogunk. az szép tónusú billen- tése és a virtuóz technikáin. A műsor Debussy <4 tenger című szimfonikus költeményével zárult. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Mura Péter vezényelte. Varsányi Zsuzsa
