Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

1975. február 4., kedd M—WPMK to 1 '.vjvvivmjaagi ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 a a kopást Automatikus tartósság­vizsgáló berendezési fej­lesztettek ki Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépgyártás- technológiai Tanszékén. A gép automatikusan akár több százezerszer elvégzi ugyanazt a moz­dulatot, s ezzel kiválóan alkalmas a különböző gépalkatrészek kopás­vizsgálatának végzésére. Képünkön: egy sokszög- tengely felületi meg­munkálásának vizsgála­tát végeik. Fotó: Sz. Gy. Eapyet ak s Ä vasút négy éve Borsodban több,. országos jelentőségű ipari nagyüzem, vállalat, bánya van. Ezek termelésének segítése: az alapanyag, a félkészáru és a késztermék időben való el­szállítása; a munkaerő szál­lítása; a Miskolcra és Mis­kolcról áramló személyfor­galom kulturált, zökkenő- mentes bonyolítása a vasút­ra mindenkor, de az utóbbi négy évben különösen nagy feladatokat rótt. Arra köte­lezi a miskolci csomópont dolgozóit, az igazgatósághoz tartozó nyolc és fél ezer vasutast, hogy a meglevő eszközök, gépek, berendezé­sek hatékonyabb kihaszná­lásával, a szolgálati helye­ken a munka hatékonyságá­nak növelésével még terv­szerűbbé váljék a MÁV te­vékenysége. S mindez úgy, hogy a gazdasági feladatok megoldása közben fokozott figyelmet fordítsanak a mun­kakörülmények, a biztonsá­gos munkavégzés feltételei­nek állandó javítására és megteremtésére. Az urbanizáció fokozódá­sával, a helyes ipartelepítési politika hatására országosan csökken az ingázó utasok száma, a miskolci csomópont területén azonban ez még nem érzékelhető. A vasutas kommunisták pártértekezle­tén is elhangzott, hogy 1974- ben több mint harminchat­millió utast szállítottak és több mint; 2fi millió tonna árut továbbítottak. Ez a két adat önmagában is mutatja, hogy minden eddiginél na­gyobb feladatok hárultak a miskolci vasutasokra, akik joljb üzem- és munkaszerve­zéssel, de egyénileg is sok­szor megfeszített munkával alapvetően eleget tettek az ipari üzemek, a bányák tá­masztotta követelményeknek. A csomóponthoz tartozó szol­gálati helyek szocialista bri­gádjai a termelési feladatok elvégzése mellett naponta nagy erőfeszítéseket tesznek az önköltség csökkentésére, s a legtöbb területen a múlt évben e tekintetben is szép eredményeket, a vontatási főnökségnél például 20 mil­lió forintos önköltségcsök­kenést értek el. Javult a korszerű villamos és Diesel­mozdonyok teljesítménye, s köztudott, hogy ezek költsé­gei csak egyötödét teszik ki a gőzvontatás költségeinek. A jövő útja tehát továbbra is: a korszerű vonóerő, a villamos és Diesel-mozdo­nyok számának növelése, a nagy tengely nyomású pályák, a biztonságos közlekedést szolgáló biztosítóberendezé­sek építése. A korszerű vonóerők, az új személy- és teherkocsik, az automata biztosítóberen­dezések létesítése megköve­teli, hogy az új technikát ér­tő munkaerő álljon rendel­kezésre, hogy a vasút dolgo­zói rendszeresen tovább ké­pezzék magukat és a vég­zett munka arányában az anyagi, erkölcsi elismerés se maradjon el. A MÁV — részben a saját alapjából, másrészt a kormánytól ka­Megyénk jó néhány kör­zetében az átlagosnál gyen­gébb a tejtermékekkel való ellátás, a lakosság aránylag kevés tejet, sajtot, vajat és más tejterméket fogyaszt. Edelény körzetében azonban más a helyzet. Az edelényi Alkotmány Tsz és a Borsod megyei Tejipari Vállalat ugyanis közösen már három esztendővel ezelőtt egy tej- f’’.dolgozó üzemet hozott lét­re. A , tejtermék fogyasztása mellett, a helyi tejfelvásár­lás is jelentősen növekedett az üzem körzetében. Az Al­kotmány Tsz kis tejüzeme az elmúlt esztendőben a sa­ját termelésükön túl. két másik tsz és nyolc község háztáji állománya által ter­melt tejet is feldolgozta. Az 1974-ben feldolgozott 2 millió 268 ezer liter tejből több, mint 542 ezer liter volt a háztájiból felvásárolt „nyersanyag”. Az edelényi tsz-tejüzem- ben feldolgozott tejterméke­ket 30 település 121 boltjá­ban értékesítik. Az elmúlt esztendőben a tejüzem a ter­vezett 22,6 millió forintos árbevétellel szemben 28,5 millió forintos árbevételt ért el. A kezdet kezdetén sokan kétkedtek abban, hogy ér­demes ilyen tejüzemet léte­síteni. A kis üzem munkája, eredményei igazolták, hogy létrehozásával jól járt a környék több tízezer fo­gyasztója, s jól járt a ter­melőszövetkezet is, amely­nek ez a melléküzem az el­múlt évben 677 ezer forin­tos nyereséget biztosított. Jelenleg már az a gond. hogy az üzem feldolgozó- és hűtőkapacitása kezd szűkös­nek bizonyulni. Nem győzik kielégíteni a megnövekedett igényeket. pott bértömegből — jelentős összegeket fordított bérfej­lesztésre. A miskolci igazga­tóság területén ennek hatá­sára az egy főre jutó bérke­ret 39.6 százalékkal emelke­dett. Szociális beruházások­ra 21 és fél millió forintot fordítottak az elmúlt négy évben: egy sor új öltöző, fürdő és más szociális léte­sítmény épült meg, a koráb­bi évek mulasztásait pótol­va. A vasutas szocialista bri­gádvezetők most rendre meg­beszélik, s értékelik a kong­resszusi verseny első szaka­szát): miben léptek előbbre, hol kell a második szakasz­ban a megújult, s folytató­dó munkaverseny segítségé­vel javítani. További tarta­lékok rejlenek a munka- és üzemszervezés, az önkölt­ségcsökkentés. az ésszerű ta­karékosság szférájában is. A miskolci igazgatóság terüle­tén nyolc és fél ezer vasutas — hatalmas erő — szoros együttműködése, naponta ki­fejtett erőfeszítése biztosítja a nagyüzemek ellátását, a mind kulturáltabbá váló személyszállítást, miközben újabb milliókat takarítanak meg. ok zárszámadáson vet­tem már részt, a bükk­ábrányi Béke Terme­lőszövetkezet legutóbbi köz­gyűlésére azonban még so­káig emlékezni fogok. Pedig négy órán át tartott. De ezt is csak akkor vettem észre, amikor a közgyűlés vége fe­lé az órára pillantottam. Ugyanis annyira lekötött a közgyűlési beszámoló, és az azt követő vita, hogy nem tudtam érzékelni az idő mú­lását. Különben így volt ez­zel a zárszámadás minden részvevője. Különösen a felszólalások kötötték le a figyelmemet. A bükkábrányi termelőszö­vetkezetről tudni kell, hogy igen sok nő dolgozik a kö­zös gazdaságban. Az egyik asszony például elmondta: azért dolgoznak olyan szor­galmasan, mert ugyanezt ta­pasztalják az elnök és a ve­zetőség tagjai részéről is, akik nagyon sokszor kora reggeltől késő estig talpon vannak, s szüntelenül azért fáradoznak, hogyan lehetne még eredményesebbé tenni a gazdálkodást. Egy másik felszólaló — aki ugyancsak a gyengébb nemhez tartozott —, arról beszélt, mi mindent köszön­hetnek a termelőszövetke­zetnek. Tavaly például a ju­goszláv tengerparton üdült ötven tsz-tag. Ez az asszony­ka meg is jegyezte: a tsz segítsége nélkül sohasem ju­tott volna el ilyen külföldi útra. A következő hozzászó­ló elmondta: sokat kell dol­gozniuk, de meg is van az eredménye. Ma már ott tar­tanak, hogy a nők ugyan­annyit, sőt esetenként még többet is keresnek, mint a hasonló munkát végző fér­fiak. Ö például a múlt év­ben — beleszámítva a ház­táji földből származó bevé­telt is — csaknem 40 ezer forint jövedelemre tett szert. A vezetőség beszámolója elismeréssel szólt a tagság egyéves munkájáról. Rá is szolgáltak erre, hiszen na­gyon sokszor emberfeletti erőkifejtést igényelt a kü­lönböző mezőgazdasági mun­kák elvégzése. S, ha olykor volt is véleménykülönbség a vezetők és a tsz-tagok kö­zött, ezeket a mindennapi munka hozta magával és ré­gen elfelejtették. — Az a lé­nyeg — hangoztatták töb­ben is —, hogy jó eredményt értek el a gazdálkodásban és hogy a végzett munka arányában biztos, gondtalan megélhetést nyújt a terme­lőszövetkezet az egész tag­ságnak. Íme a bizonyíték: az egy tsz-tagra jutó része­sedés havi átlaga az elmúlt évben meghaladta a 2390 forintot. Ezenkívül év köz­ben és most a zárszámadás alkalmával 70 ezer forint prémiumot, illetve jutalmat kaptak a legjobb munkát végző tsz-tagok. a közgyűlésen szó esett arról is, hogy rövide­sen egyesíteni kell erőiket a Bükkábránnyal szomszédos községek terme­lőszövetkezeteivel. Ugyanis számolnak azzal, hogy a bükkábrányi energetikai kombinát, vagyis a nagy tel­jesítményű hőerőmű és a lignitbánya építése során több mint kétharmadával csökken majd az 1100 hek­táron gazdálkodó Béke Tsz földterülete. A tagság he­lyénvalónak is találja ezt a lépést. Egy dologra viszont- már most felhívták a veze­tők figyelmét: úgy szervez­zék, irányítsák a munkát, hogy az eddig elért gazdál­kodási és jövedelemszintet az egyesülés után is tartani tudják. Lovas Lajos ( Mikor nyit a Demos áruház? Befejezés előtt áll a Táncsics mozi és a Szinva közötti te­rületen a Domus lakberen­dezési áruház építése és sze­relése. Előreláthatólag ez év tavaszán át is adják rendel­tetésének. A kétszintes, 4500 négyzetméter alapterületű ke­reskedelmi egység méltó lesz a nagy iparvároshoz. Nagy segítséget ad majd a miskol­ciak és a környező helységek lakóinak a bútorok kiválasz­tásához, vásárlásához, szállí­tásához. A lakberendezési áruház­ban kész szobákat mutatnak be, vagyis a szekrénysorok, az ülő-, fekvőbútorok mel­lett kiállítanak függönyöket, csillárokat, szőnyegeket, la­káskerámia-tárgyakat is. Lesz olyan termék is, amelyet ki­zárólag a Domus-rendszerű áruházak hoznak forgalomba. Az új áruházban — mint­egy 90 ember közreműködé­sével — korszerű kiszolgá­lást honosítanak meg. Elekt­ronikus számítógépek segítsé­gével pillanatok alatt vála­szolnak a kérdésre: van-e a raktáron, a kiállított termék­kel azonos bútor, s milyen színű huzatű bútor között le­het választani. A vevők vásárlását meg­könnyítik azzal is, hogy gyorsított eljárással a hely­színen intézik az OTP-hitel- akciót. A lakberendezési áru­ház dolgozói gondoskodnak a bútor elszállításáról. Külön minőségi átvevő ellenőrzi az árut, s garantálja, hogy a bútor sérülés nélkül kerül a vevő otthonába. Az új, s várhatóan igen nagy forgalmú áruház szük­ségessé teszi a raktárak bő­vítését, korszerűsítését is. A meglevő miskolci raktár mel­lett Encsen bérelnek erre alkalmas helyiséget. A ter­vek szerint a BÚTORÉRT 6000 négyzetméter alapterü­letű raktárt épít Miskolcon, innen látják el Észak-Ma- gyarország valamennyi bú­torboltját áruval, így a Do­mus lakberendezési áruhá­zát is. (cstfí Munkások az irányelvek megvalósításáról Cselekvő támogatással FEHÉR MIKLÓS A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója, kőműves. Tíztagú kollektívá­ja a múlt év jó munkájáért a vállalat kiváló szocialista brigádja címet nyerte el. Negyvenkilenc éves. — A mi szocialista brigá­dunk már évek óta a mis­kolci lakásprogram megvaló­sításán dolgozik. Mi, mun­kásemberek nagyon jól tud­juk, mennyire fontos kérdés ez. Mióta a szakmában va­gyok, nagyon sok lakást épí­tettem, de ebből az én csa­ládomnak egy se jutott. Mi­után viszonylag szűk körül­mények között laktunk, kénytelen voltam Hejőkeresz- túron saját házat építeni. Most is van a brigádunk­ban még olyan ember, aki lakásra vár. Ezért is jelszava a brigádnak, hogy gyorsan és jó minőségben dolgozzunk, hogy minél több munkásem- ber jusson mihamarabb la­káshoz. Jelenlegi munkahe­lyünkön most a házgyár új elemcsoportjával van dol­gunk. Ez egy kicsit szokat­lan, de remélem, hogy ha­marosan túljutunk a problé­mákon, megszerezzük a szük­séges rutint ennek az új elemcsoportnak az összeraká­sához isi. — A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei hang­súlyozzák, hogy a népgazda­i ság előtt álló feladatokhoz ' igazodva az építőipar terme­lését gyorsabban kell növel­ni és fokozni kell hatékony­ságát. Ezzel mi teljes egé­szében egyetértünk és így is akarunk dolgozni. Ehhez azonban először is jó üzem- és munkaszervezésre van szükség. A vezetők töreked­jenek rá, hogy a folyamatos munkához szükséges feltéte­leket minden esetben bizto­sítsák. Ügy szervezzék, úgy programozzák a munkát, hogy a munkaidőből ne le­gyen sok kiesés. S ez vonat­kozik az anyagellátásra is, mert bizony előfordul, hogy anyaghiány miatt keli eset­leg az embereket átcsopor­tosítani más munkahelyre, vagy pediglen egyszerűen várni az anyagra. Csak így lehet megkövetelni azt, hogy a dolgozók is törekedjenek a munkaidő maximális kihasz­nálására. — Nálunk ugyan ezzel nincs különösebb probléma, hiszen szocialista brigád va­gyunk, méghozzá a vállalat kiváló brigádja, és ez a cím kötelez bennünket. Ha vala­milyen oknál fogva megaka­dunk a munkával, a saját munkánkkal, akkor azonnal keresünk valami más elfog­laltságot, „beugrunk” valami más munkára, például csem- pézésre, vagy műkőmunkára is, hogy ne legyen sok kiesett munkaidő. Sőt* ha más lehe­tőség nincs, akkor még taka­rítunk is. Pedig ez a lehető legrosszabb megoldás. Tud­niillik a brigád viszonylag magasan kvalifikált szkem- berekből áll, jó szakmun­kásokból. És ha a szakmun­kásoknak r lakások sürgős átadása miatt mondjuk taka­rítani kell, ez ráfizetéses a népgazdaságnak, a vállalat­nak és nekünk saját ma­gunknak is. — Az irányelvekben fon­tos hangsúlyt kap a munka minőségének további javítása. Ezzel nálunk a brigádon be­lül nincs különösebb baj, hiszen jól összeszokott tár­saság vagyunk. — Mi, munkások már gye­rekkorunkban megtanultuk, hogy sok kicsi sokra megy. Ezért fáj néha az embernek a szíve, amikor látja, hogy drága anyagok pocsékba mennek. Arra törekszünk, hogy éppen az irányelvekben megfogalmazott takarékos­ság szellemében minél keve­sebb építőanyag menjen kárba. A megmaradt anya­gokat külön-külön tároljuk és átvisszük a következő munkahelyre. így n."',"on tok cementet, műkövet és más építőanyagot lehet megtaka­rítani. illetve hasznosítani. Bár ez nem szakmunka, csak anyagmozgatás és csak fil­léreket kapunk érte, ce mégis meg kell tenni. Helyes lenne, ha anyagilag tnág job­ban érdekeltté tennék az épí- tómunkásokat a foko—" -bb anyagtakarékosságra. Annál is inkább, mert végső soron ez az anyag a miénk, min­denkié. Szöveg: Oravec Jáno« Kép: Laezó Józscr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents