Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

1975. február 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYÁRORSZAG 5 Mezőgazdasági társulások Az elmúlt gazdasági évben a különböző zárt rendszerek és az egyszerűbb együttmű­ködések, a korszerű techno­lógiákat alkalmazó termelési társulások nagyon jó termés­átlagokat eredményeztek megyénk számos termelőszö­vetkezetében és állami gaz­daságában. Az idén úajbb tsz-ek és állami gazdaságok csatlakoztak a zárt rendsze­rekhez s jelentősen bővül a termelési társulások jobb módszereivel művelt terüle­tek nagysága is. Míg az elmúlt évben 15 gazdaság 11 320 hektárnyi területen termelt kukoricát a három zárt rendszer vala­melyikében, az idén további 10 gazdaság, mintegy 6550 hektárnyi kukoricával csat­lakozott ezekhez a rendsze­rekhez. Néhány újabb növény ter­melésére is sor kerül a zárt rendszerekben. így például a cukorrépát már nemcsak termelési társulás keretében, hanem többszáz hektárnyi területen, a CPS zárt rend­szerében is termelik me­gyénkben. Újdonság a „GBB”, azaz a gödöllői búza es bor- sótermesztési zárt rendszer. Ehhez három tsz, a héjősza- loníai, a felsőzsolcai és a monoid, valamint a Lein Állami Gazdaság csatlaito- zott megyemt mezőgazdasági üzemei közül. A négy gazaa- sag összesen 1100 hektáron borsót termel a gödöllői zárt rendszer technológiájává! es gepeivel. Az eddig 1050 hektáron működő burgonyatermesztési társulás tovaűbi 100 hektár, ral bővül. Lucernamagot, kertimagvakat és borsot is, az elmúlt évinél nagyobb te­rületen termesztenek gazda­ságaink ilyen együttműkö­dések keretében, különböző magtéleségek termesztésére újabb v társulások is megala­kulóban vannak. A zárt rendszerekben és a termelési társulások . tech­nológiáival művelt növény­féleségek területe az idén ' megközelíti megyénkben a 30 000 hektárt. AII -es program nyomában Több mint két hónapja, hogy a tokaji adó körzetében is vehető a televízió máso­dik programjának műsora. Azóta Nyíregyházától Egerig, Mezőkövesdtől az ország ha­táráig, sőt azon is túl csa­ládok százezrei választhat­nak estéről estére a két mű­sor között. A második prog­ram vételéhez szükséges fel­szerelések -— antennák, kon­verterek — folyamatosan kaphatók. A több emeletes bérházakban a szükséges ót- alákításokat már az adás kezdetéig elvégezték, ahol kellett új erősítő berendezé­seket szereltek fel, a köz- , ponti antennák árbocait ki­egészítőkkel látták el. Mind­össze egy hónap telt el és Miskolcon a második prog­ram vételéhez szükséges erősítőket be is szabályoz­ták. Ezeket a munkákat a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat az egri Univerzál Ipari Szövetkezettel végeztette. A lakók is hozzájárultak Amíg a bérházak lakóinak semmit sem kellett vállalni a szerelési költségekből, ad­dig a lakásszövetkezeteknél bizonyos mértékű anyagi hozzájárulásra is szükség volt a tagok részéről. Tavaly a harmadik és a negyedik negyedévben a lakásszövet­kezetek többsége még nem tudott megállapodni a tag­sággal a tennivalók minden részletében. Emiatt a szerző­dések megkötése is elhúzó­dott. A GELKA Borsod megyei kirendeltsége a szövetkezetek segitségére sietett: mindösz- sze egy-két hónapos határ­időre vállalta az erősítők kicserélését, az antennák felszerelését, a szükséges behangolásokat. A Győri kapu déli oldalán most fejezik be az alig né­hány hete megkezdett mun­kát. A lakók 60—70 száza­léka már a második prog­ram műsorát is nézheti. Nem.kell sokáig várai Dr. Duvalovszky Zoltán, a GELKA Borsod megyei ki- rendeltségének vezetője sze­rint minden egyes épület központi antenna és erősítő berendezéseinek szerelése előtt térerőssegmérést vé­geznek. Ennek alapján dön­tenek arról, hogy indokolt-e a költségesebb megoldás. Ahol a vételi lehetőségek kedvezőbbek, ott kisebb anyagi ráfordítással is meg­felelő kép- és hangminőség érhető eL i A lakásszövetkezetek több­sége már megrendelte a szük­séges átalakításokat, illetve az új berendezések beköté- | sét, így legfeljebb egy-két hónapot kell várniuk a má­sodik program műsorának vételére. Ezekben a napok­ban két lakásszövetkezetben készítik elő a szerződések megkötését. Remélhetőleg az év első felében már minden központi antennával felsze­relt épület lakásaiba megér­kezik a kettes program mű­sora. N. J. Országos szövetkezel! tanácskozás Pulnokon 1961 közepén szervezték meg a Putnoki Vegyesipari Szövetkezetben a „hozom- viszem” szolgálatot. Amíg más kollektívákban ez a je­lentős szolgáltatás elsorvadt, vagy megszűnt, itt mind jobban erősödik, terebélye­sedik. A fejlődés indokolja azt, hogy február 27-én, csü­törtökön Putnokon. a műve­lődési házban tartja ülését az OKISZ lakossági szolgál­tatási bizottsága. A kibőví­tett tanácskozáson részt vesz az ország valamennyi KI- SZÖV-ének szolgáltató bi­zottsági elnöke, 'a szö­vetségek szolgáltató előadó- ja. A program szerint a sző- ; vetkezet elnöke szóban is- ' merteti a fejlődés „titkát”,1 majd rövid riportfilm veti- , tésével érzékeltetik a nagy területen munkálkodó szö­vetkezet életét Csúcsforgalom.* .. „ ^ villamosmegállóban. Fahordóban és pincében Tokaj-Hegyalja hazánk­nak, de a világnak is egyik legismertebb borvidéke, ahol két városban és 26 község­ben 84 ezer ember közvetle­nül vagy közvetve valami­lyen kapcsolatban áll a sző­lőtermeléssel. Három álla­mi, 14 termelőszövetkezeti gazdaság, 11 szakszövetkezet és tizenötezer egyéni gazda összesen mintegy 7000 hek­tárnyi területen foglalkozik a híres ‘okaji bor termelé­sével. Közülük a legnagyobb gaz­daság a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombi­nát, amely valamennyi ter­melővel együttműködésre törekszik, hogy — a tokaji hírének öregbítése érdeké­ben — a kölcsönös gazdasá­gi érdekek figyelembevételé­vel a szőlőtermeléstől a bo­rok értékesítéséig egységes szempontok szerint járja­nak el. Ezért — amint Za- huezki Sándor főosztályve­zető tájékoztatójából meg­tudhatjuk — a borkombinát a szőlőtermelőkkel különbö­ző jellegű, több évre szóló együttműködési megállapo­dásokat kötött és köt a jö­vőben is. Ezek a szerződések a sző­lőtermelés minden területére kiterjednek, még a borok érlelésére is. Mert a bor- kombinát szakemberéi sze­rint a bor kezelésének igen fontos kívánalma, hogy a tokaji több éven át érlelőd­jék, mégpedig fahordókban es nemes Penesszel rakódott, sziklába vájt, jellegzetes hegyaljai pincékben. Hogy több éves borérleléssel minél több nagyüzemi gazdaság és kistermelő foglalkozzék, a borkombinát olyan szerző­dést köt velük, amelyben a termelők kötelezik magukat, hogy az értékesítésre szánt boraikat legalább három évig érlelik a borkombinát borá­szai által megszabott tech­nológia szerint. így a borkombinát sok-sok ezer hektoliter borán kívül jelenleg 1200 hektoliter to­kajit érlelnek más gazdasá­gok és kistermelők — szer­ződéses alapon legalább há­rom évig — a hegyaljai sziklapincékben. Falu a 6e«f] It között Erdőbényci feljegyzések Erdőbényén, a kellemes, csendes szobában Balázs Fe­renc tanácselnök fogad, aki a hegyek közé épült község­ről, az elmúlt 30 esztendő­ről beszél. — A felszabadulás első napjaiban földet osztottak. Aztán a következő nagy esemény a falu villamosítá­sa volt. Aki tehette ott állt a szerelők mellett, figyelte a munkát, várták az első fé­nyeket. Teltelv, múltak az évek. Hozzáfogtunk egy mű­velődési otthon építéséhez is — mondja az elnök. Sok problémát okozott a falunak az is, hogy majdnem hét kilométerre van a, vas­útállomás. Régebben gyalog vagy kerékpárral lehetett csak megközelíteni. (Igaz, hogy 1955-ben két taxi állt az utazni, közlekedni akarók rendelkezésére.) De ebben is változás történt. Menet- rendszerű buszjáratot kap­tunk. A probléma ma már az utak minőségével van. Saját erőnkből igyekszünk ugyan rendbehozni, amit le­het, de ez kevés. Az erőt a község belterületén a járdák építésére fordítjuk már kö­rülbelül 10 éve. Ott tartunk, hogy a tervbe vett helyek mintegy kilencven százalé­kán leraktuk a betonalapo­kat. Ha programunkat befe­jezzük, újra csak az útháló­zatra kell koncentrálnunk. Remélhetőleg megkapunk hozzá minden segitséget. A Volánnak sem jó, ha a gid- res-gödrös úton a kocsik hamar tönkremennek... A község lakossága 2500-ra tehető. A munkaképes lakos­ság többsége az 1960-ban megalakult hegyközségi szak­csoportban dolgozik, ahol szőlőtermeléssel, állatte­nyésztéssel, fafeldolgozással foglalkoznak. A gazdálkodás alapja körülbelül 100 hold új telepítésű szőlő, több mint kétszáz hold szántó, 400 hold legelő és mintegy 1500 hold erdő. Az erdőből kikerülő faanyagot helyben, saját fel­dolgozóüzemben parkettához alapanyaggá, bútorléccé, hordóvá „változtatják”. Eb­ből jelentős tételekben ex­portálnak is. A község határában kőbá­nya működik, amit a közel­jövőben fejlesztenek. Az ás­ványbánya kovaföldüzeme is sokat fejlődött a közel­múltban. A régi tárnás ter­melésről áttértek a külszíni fejtésre. Az itt termelt nyers­anyagot főként az LKM hasznosítja, öt évvel ezelőtt létesítettek egy prekotizáló üzemet is, ahol az öntőfor­mák készítéséhez használatot égetett kovaföldet termelik. A közeljövőben újabb épít­kezésre kerül sor; még ebben az évben megkezdik mint­egy hatvanmillió forintos költséggel egy új üzemrész építését. Ehhez 10 szolgálati lakást is terveznek. A köz­ségből a kőbányába mintegy százan, az ásványbányába harmincán járnak dolgozni. Az újonnan létesítendő üzeni, is mintegy 100 lakost foglal­koztat majd. A szakszövetkezet és a bányák jó kereseti lehetősé­get nyújtanak a lakosságnak. Ezt bizonyítja, hogy 456 rá­dió és 415 televíziókészülék van a községben. Ezenkívül körülbelül 100 motorkerék­pár és 50 gépkocsi „koptat­ja” az utakat. Épül-szépül tehát Erdőbé- nye, szinte napról napra változik a falu. Üj óvodát építettek, ahol '75 gyereket tudnak elhelyezni jó körül­mények között. Bolthálóza­tuk megfelelő: két önki- szolgáló fűszerbolt és hét különböző szolgáltató egység áll a lakosság rendelkezé­sére. (vásárhelyi) NAPI POSTÁNKBÓL részletes együttműködés for­máit és tartalmi részét, amelynek hatása bizonyára rövidesen jelentkezni fog. Lakatos József iskolaigazgató, Mezőkeresztes Környezetvédelmünk Jean és „leniT... Tudományos' bizottságok, kormányszintű szervek ta­nácskoznak környezetünk védelméről, — a természet igazi ajándékának, a víz­nek, a levegőnek, a föld tisztaságának megóvásáról, az ember céljainak szolgála­tába állításáról. A pénzt sem sajnálják ott, ahol a régi hibákat kell helyrehozni. Megéri, hiszen egyszersmind életünket, egészségünket is óvja a higiénikus, szenny­mentes környezet. 'Ugyanakkor; arra nem lenne bizottság, sőt, mégcsak figyelő szem sem, hogy ész­revegye az újkeletű szennye­zőket, vagy a rossz szoká­saikat továbbfolytatókat? A diósgyőri papírgyári bérhá­zak lakói és a Szinva patak mellett élő más lakók ugyanis minden reggel a pa­takba zúdítják a szennyes­vödör tartalmát, partjára a hamut és más konyhasze­metet. Pedig a közelükbe, illetve — úgymond — közöt­tük utcablzalmiak, sőt ta­nácstagok is élnek. Vajon miért nem mernek ez ellen szólni egy kis felvilágosító munkát végezni, —-kérdezi I—a Ságvári-telepi lakos Most szerencsénk volt Tegnap, február 26-án reg- , gél pb-gázpalackot mentem cserélni a miskolci cserete­lepre. Tudom, hogy a gáz veszélyes dolog, de azért ar­ra mégsem számítottam, hogy egy sima csere során esetleg az életemmel ját­szom. Igaz, nem a gaz okoz­ta volna halálomat, mert a pa'ackcsere lebonyolításánál minden szabályt, előírást betartottak. Nyugodtan hagy­tam el a cseretelepet, ami­kor — szinte egy pillanat alatt, mintegy 20 méter szé­lességben kidőlt a járdára a kb. két méter magas tégla­falkerítés. Egy öreg bácsi haladt előttem s ha csak egy kicsit is jobban sietek, éppen engem talál telibe a lezúduló téglatömeg. így — a nagy ijedtségen kívül — szerencsére egyikünknek sem. történt semmi baja. Egy tanulsága azért feltét­len van ennek a kis híján komoly szerencsétlenséget okozó esetnek. Időközönként ellenőrizni, tatarozni kell az épületekhez tartozó keríté­seket is. B. E. postaföfelügyelö, Miskolc Hasznos tanácskozás Mezőkeresztesen Mezőkeresztes nagyközség üzemeinek vezetői kezdemé­nyezésére II. 18-án az általá­nos iskolában együttes ülés­re gyűltek össze a szocialista brigádvezetök és az úttörő rajok vezetői. A szocialista brigádok és úttörőrajok kö­zött létrejövő kapcsolat tar­talmi kérdéseiről és formai kereteiről volt szó, kértük a brigádok segítségét. A tanu­lók részére jó lehetőségek kínálkoznak az élenjáró fel­nőttek életébe történő bete­kintésre. Munkahelyük, munkájuk szépségeinek, ne­hézségeinek, eredményeinek bemutatásával elősegíthetik a termelőmunkára való felké­szülést. A kapcsolat sok együttes munka, akció, mű­velődési és sporttevékenység­re ad lehetőséget. Az Aranykalász Tsz, a Konfekció Szövetkezet, az áfész, a takarékszövetkezet szocialista brigádvezetői el­mondották. hogy fontosnak tartják a kapcsolat kiépíté­sét és további ötleteket is adtak. Az úttörőcsapat 24 raja szocialista szerződést kötött egy-egy brigáddal. A szocialista brigádvezetök és úttörőrajok vézetői. a rajta­nácsok tagjainak bevonásával együttesen dolgozzák ki a Az MHSZ neveld munkáját értékelték Ez év I. 17-től II. 16-ig mindenre kiterjedő ellenőr­zést tartottak az MHSZ- munkaval kapcsolatban a sátoraljaújhelyi járásban. Az eredmények értékelésére február 19-én került sor. A vezetőség meghívta erre a . járási párt-, állami és tö- megszérveze ti vezetőket, a járási tanácsadó testület és az állandó bizottságok kép­viselőit. A vizsgálat eredmé­nyéről Bokor József alezre­des számolt be. Részletesen ismertette a. tapasztaltakat, majd meghatározta az 1976. évi feladatokat. Az értékelés során megál­lapítást nyert, hogy a járást vezetőség jól végzi munká­ját és sikereseti tevékeny­kednek a különböző klu- I bök is. Ennek elismeréseként u megyei titkár elvtárs a ki­emelkedő munkát végző ak­tívákat dicséretben részesí­tette és jutalmakat arlott fii. Lányi ErnS Sátoraljaújhely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents