Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. február 27., csütörtök képekben TtiiiÉycs ülés Kétnapos tudományos ülésszak kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémián. Képünk: a szocialista országok felszabadulásának 30. évfordulójával foglalkozó ülésszakot Erdcy- Grúz Tibor, az Akadémia elnöke nyitotta meg. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter legutóbbi sajtóértekezletének középpontjában a délkelet-ázsiai térség eseményeinek értékelése állott. Kijelentette: kedvezőtlenül alakul a* amerikaiak szempontjából ;• í kambodzsai helyzet. Licinio de la Fucníe spanyol munkaügyi miniszter benyújtotta lemondását tiltakozásul a javasolt új sztrájktörvény ellen. De la Fuente, aki egyben a miniszterelnök harmadik helyettese is volt, a kormány többi tagjával került szembe. Szerdán az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben az Egészségügyi Minisztérium és a SZOT országos üzemegészségügyi an- kétot rendezett, melyen dr. Zsögön ÉVa egészség- ügyi államtitkár és Duschek Lajosné, a SZOT titkára tartott előadást. Dr. Zsögön Éva egyebek között hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban is kiemelt feladat a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek javítása, amelyet az egészségügy területén az üzemegészségügyi szolgálat fejlesztésével kívánnak elősegíteni. Részletesen beszámolt az üzemi egészségügyi szolgálat helyzetéről, feladatairól. Az üzemegészségügyi szolgálat fejlesztéséről szólva elmondotta: Optimális üzemi orvosi ellátottság csak a következő tervidőszakban valósítható meg. A munkahelyi gyógyító-megelőző ellátás reálisan csak ott szervezhető meg, ahol a dolgozók létszáma és a munkafolyamatok veszélyessége indokolttá teszi azt. Az V. ötéves terv egészségügyi célkitűzései között az üzemegészségügyi ellátás fejlesztése kiemelt feladat, s ezen belül a népgazdasági szempontból fontos üzemek, és főleg a munkásnőket foglalkoztató vállalatok egészségügyi ellátásának fejlesztését tekintik elsődlegesnek. A következő tervidőszak végéig biztosítani kívánják az országos normákban előírt megfelelő üzemi orvosi ellátottságot és az üzemi orvosi rendelők felszerelésének korszerűsítését. A Minisztertanács határozata alapján azzal is növelni kívánják az üzemi orvosok erkölcsi és anyagi megbecsülését, hogy 1975. július 1l ével átlagosan 1000 forinttal emelik a főfoglalkozású üzemi orvosok fizetését, s biztosítani kívánják számukra a szakképzés, a továbbképzés és a tudományos munka lehetőségeit. Duschek Lajosné, á SZOT titkára előadásában arról beszélt, hogy a szakszervezetek eddig is sokat tettek az üzemorvosok anyagi megbecsülésének ösztönző támogatása érdekében. Nagyvállalatainknál egyre több helyen vezetik be az. üzemi nőgyógyászati szakrendeléseket. Az egészségügy vezetői a szakszervezetek kezdeményezésére engedélyezték az üzemorvosi állások szervezését az állami gazdaságokban. Fontos, hogy a dolgozók egészségét fenyegető betegségek megelőzésére és gondozásukra az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak a szakszervezetek is. u ■ Minden fillér, amit a költségvetésből a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájának támogatására költenek, az általános műveltség gyarapodásában kamatozik. A TIT aktivistáit elismerés illeti az ismerétterjesztésben, a közművelődési munkában kifejtett áldozatos tevékenységükért — így summázhatók azok a képviselői vélemények, amelyek szerdán hangzottak el az országgyűlés kulturális bizottságának ülésén, dr. Or- tutay Gyula elnökletével megtartott tanácskozáson. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára tartott vitaindító referátumot. J Nagyszabású fürdetést szerveztek Athénban- a görög politikai pártok ifjúsági mozgalmai, s követelték: állítsák bíróság elé a sikertelen puccskísérletben részt vett tiszteket, bocsássák e! tisztségéből Evangciosz Averoff hadügyminisztert Pakson több mint kétezer ember dolgozik. Épül az atomerőmű. 1974 nyarán már néhány lakást átadtak a munkásoknak. Ezek szállásul szolgálnak, de gyors ütemben készítik a munkásokat szolgáló. egyéb létesítményeket is. Ugyanakkor megkezdték az erőmű egyes épületei és a hozzá tartozó kisegítő üzemek építését is. Mi indofcolfa? Hazánkban a villamosener- gia-igények a szocialista iparosítás. a mezőgazdaság gépesítése. a lakosság állandó anyagi és kulturális színvonala emelkedésével folyamatosan növekszenek. 1950-ben a legmagasabb villamosener- gia-fogvasztói terhelés 486 MW volt, 1960-ban 1293 MW, 1970-ben már 2980 MW és 1973-ban ez a szám 3704 MW-ot ért el. Figyelembe véve az ország további iparosítására és a mezőgazdaság korszerűsítésére, valamint az életszínvonal emelésének folytatásával kapcsolatos távlati elképzeléseket, a magyar villamosener- gia-rendszerben további nagymértékű teljesítményigény növekedésével kell számolni. Előzetes felmérések szerint hazánkban az 1930- as év csúcsterhelési időszakában a villamos teljesítményszükséglet 6—7000 MW között lesz, 1990-re pedig mintegy 14 000 MW Csúcsteljesítményű fogyasztás várható, vagyis a jelenleginek több mint a háromszorosa. Az ilyen rohamos tempóban fokozódó villamosener- gia-mennyiség előállításához szükséges primer energia- hordozók biztosítása komoly tehertételt jelent népgazdaságunknak. Köztudomású, hogy hazai erőműveink többsége a villamos energiát széntüzeléssel állítja elő. Az is ismeretes, hogy szénbányáink, különösen pedig a gazdaságosan kitermelhető szénkészleteink csökkenőben, vagy helyenként kimerülőben varinak. Az újabban épülő erőművek optimális teljesítménye egyre nagyobb lesz és már most eléri a 800—1500 MW-ot is. A jövőben pedig még ennél is nagyobb teljesítményű erőművek létesítése látszik gazdasági szemjjont- ból célszerűrek. A széntüzelésű hőerőművek gazdaságos 'üzemeltetése szempontjából kívánatos, hogy azokat lehetőleg közvetlenül a bánya mellé telepítsék, és a szenet ne kelljen nagy távolságra szállítani. Sajnos, a hazai feltárható szénkészletek többnyire szétszórtan és nem koncentráltan fordulnak elő. Ugyanak- kc ■ a szén az egyetlen olyan hazai energiahordozó, amely hosszabb távon is igénybe vehető villamosenergia-ter- melésre. Ennek megfelelően távlati terveink keretében fokozottan vizsgáljuk a szénerőművek építési lehetőségeit, és valószínű, hogy 1990-ig az atomerőműve teljesítmény jelentős növelése mellett a növekvő villamosenergia-igény kielégítésében komoly szerep hárul a szénbányászatra. Elsősorban a bükkábrányi ligniterőmű építése jön számításba még a 80-as évek első felében. Az erőművekben felhasználható tüzelőanyagok közül a következő helyet a szén- hidrogének, illetve az olaj foglalja el. Mint ismeretes, olajszükségletünknek csak kisebb hányadát fedezik hazai termelésből, és már most is igen jelentős importra szorulunk. Az importált olaj- mennyiség döntő részét a Szovjetunióból hozzuk be; ezen kívül egy bizonyos mennyiségű olajat a Közel- Keletről is kell vásárolnunk. Mindenki tudja, hogy az olajárak az utóbbi időben milyen magasra ugrottak fel, és ez a tendencia valószínűleg alapvetően a jövőben sem módosul. Az olajárak nagyarányú emelkedése, valamint az olaj beszerzésével kapcsolatos nehézségek miatt arra, mint bővülő erőművi tüzelő- bázisra hosszú távon számolni nem lehet. Megbfzba'é A világszerte mindjobban növekvő villamosenergia-lgé- nyek és ezzel szemben az egyre inkább kimerülő hagyományos energiahordozó források perspektívája szinte kényszerítő erőként hatott a műszakilag és gazdaságilag egyaránt kedvező energia- hordozók feltárására és alkalmazása feltételeinek megsülj SS a napjainkban bárhol Európában megkérdezik: ÍJ melyik két különböző társadalmi berendezke- gpfl désű államot választ el igazi, jó értelemben vett jj| I békehatár, a példák között feltétlenül megemli- jÜ tik a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság esetét. Mondhatnánk úgy is: a szocialista Magyarország és a semleges, kapitalista Ausztria között az évek során gyümölcsöző egy üttniűködés, kölcsönösen előnyös jószomszédság alakult ki. Ezt példázta dr. Erich Bielka „szövetségi külügyminiszter négynapos magyarországi látogatása is. Olyan állam képviseletében tárgyalt a magyar politikusokkal, amely hozzánk hasonlóan a békés egymás mellett élés megvalósításáért fáradozik, s az európai kontinens biztonságos jövőjét. állította külpolitikái tevékenysége középpontjába. Egymáshoz tehát rendkívül közelálló nézőpont jellemzi a magyar és az osztrák államférfiakat, ami a külügyminiszterek eszmecseréiről kiadott közleményben is kifejezésre jut: a külügyminiszterek reális lehetőséget látnak arra, hogy rövid időn belül sikeresen befejeződjék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza, s azt követően a legmagasabb szinten sor kerüljön a harmadik szakasz megtartására. Azonos aggodalom csendül ki abból is, hogy a magyar —osztrák tárgyalásokon Európán kívül az enyhülési folyamatot akadályozó két feszültséggóc: Ciprus és a Közel- Kelet is napirendre került. Az már a két ország kapcsolatainak hagyományaihoz tartozik, hogy politikusai minden alkalmat felhasználnak a kölcsönösen figyelmet érdemlő témák megvitatásárja. Dr. Erich Bielka látogatása a többi között.' ezt a célt is szolgálta. Kölcsönös elégedettség csendül ki a közleménynek abból a szakaszából, amely a kétoldalú együttműködést méltatja. Okkal, joggal került a közleménybe ez a megfogalmazás: „A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság együttműködése zavartalanul fejdődik'’. öt év alatt árucsere-forgalmunk mintegy két és félszeresére emelkedett, s a növekedés dinamikusnak mondható, számos fontos kooperációs szerződés jött létre1 magyar és osztrák cégek között, figyelmet érdemlően fejlődik kulturális értékeink kölcsönös megismerése és idegenforgalmunk is. A magyar—osztrák párbeszéd újabb fordulója alkalmat adott arra is, hogy fontos egyezmények alá kerüljön oda a két ország államférfiainak kézjegye. A konzuli és a bűnügyi jogsegélyről kötött szerződés mellett nagy, figyelemre méltó az a megállapodás, amely a kiadatásokról intézkedik. Ez a felszabadulás után az első ilyen jellegű szerződés hazánk és egy tőkés állam között. A negyedik egyezmény értelmében a gazdasági, tudományos, kulturális vagy sportcélú utazásokhoz ezentúl a vízumokat illeték lerovása nélkül adják ki. Jószomszédi kapcsolataink újabb fontos állomásaként értékelhetjük az osztrák külügyminiszter látogatását. Nemcsak Budapest és Bécs, hanem a kölcsönös érdekeken alapuló európai együttműködéshez is bátorító példát nyújt. teremtésére. Itt mindenekelőtt az atomenergia jöhet számításba. Ezen a területen történelmileg páratlan gyorsaságú technikai fejlődés ment végbe. Fermi (olasz származású fizikus) mindösz- sze 32 évvel ezelőtt indította meg az első uránium-atom- mágiyát. A Szovjetunióban éppen 20 évvel ezelőtt helyezték uzern- be a világ első, kis teljesítményű 5 MW-os kísérleti atomerőművét. Ez év végéig a világ legkülönbözőbb részén, már több mint 60 000 MW teljesítményű atornerő- mfl szolgáltat villamos energiát. de ennek is sokszorosa lesz az épülő és megrendelés alatt álló atomerőművek teljesítménye. Ezek a tények önmagukb’ a is mutatják, hogy az atomerőművek visz- szavonhatatlanul utat törtek maguknak, és mind nagyobb hányadát termelik meg a világ villamosenergia-szükség- letének. Ma már általánosan is elismert tény. Hogy a műszaki fejlődés következtében az atomerőművek megbízhatósága mind az üzembiztonság, mind a környezet tisztaságának megóvása szempontjából megfelelő. Ugyanakkor gazdasági szempontból is felveszi a versenyt a hagyományos hőerőművekkel, sőt, várhatóan a 80-as évektől a gazdasági összehasonlításnál a mérleg határozottan az atomerőmű javára billen. A telephely kiválasztásánál a szakértők igen nagyszámú változatot vizsgáltak meg az ország legkülönbözőbb vidékein, amelyek közül a legelőnyösebbnek a paksi telephely mutatkozott. A kérdés eldöntésénél sokféle műszaki és gazdasági megfontolást kellett szem előtt tartani. A mérlegelés során többek között az alábbi szempontokra kellett tekintettel lenni: Az atomerőmű telephelyének közvetlen közelében, mintegy 3 kilométeres körzetben ne legyen nagyobb lélekszámú település. A meteorológiai viszonyok kedvezőek legyenek, vagyis kevés le gyen az évi szélmentes nr pok száma. A telephely n< tartozzon földrengésveszé!-*” zónába. Különleges árvízvé delmi követelmény az, hog> az erőmű rendezett terepszintje t olyan legyen, hogy azt az árvíz ideiglenesen se önthesse el. és biztösítva legyen a jármüvei való jó megközelíthetőség. A terület olyan legyen, hogy az meg feleljen az erőmű 4000 MW- ra történő kiépítésére is. Fontos szempont volt, hogy a nagy vízigényű atomerőműhöz szükséges hűtővíz rendelkezésre álljon még a 4000 MW-ra -aló bővítés esetén is. Figyelembe kell venni az ország villamosenergia-’, áló- zalához való csatlakozás lehetőségeit. Mindezek és még «gyéto feltételek legoptimálisabb teljesítési lehetőségeit szem előtt tartva született meg az a döntés, hogy az első magyar atomerőművet Pakson építsék meg. (Folytatjuk)
