Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-26 / 48. szám
1975. február 26., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Rudabánya a külszínen és a mélyben Laczó József felvétele I /< KUTYA J Minden reggel találko- i zott vele. Egy másodperc.- | re megállt a kopottzöld s kerítés előtt, aztán nyugodt ! lelkiismerettel loholt to- i vább, ha a rókavörös far- ' kát vidáman lobogni lát- i ta. Hazafelé menet sokszor 1 azon is elgondolkodott: va- , jón őrá mért nem harag- i szik Rólcica? Mert magá- | ban így nevezte el. Min- i denki másra rámordult, J nem barátságosan, mérge- i sen. Sőt, az is előfordult [ már, hogy ablakcsördítö i ugatással jelezte: nem tet- ’ szik neki az illető. , Evekig tartott ez a fur- i csa. de baráti idill. Néha [ erős vágyat érzett, hogy i odamenjen hozzá, megsi- j nógassa, beszélgessep ve- i le: — Ráki! Rókicáml No, J gyere szépen! Látod, én I most jövök a munkából. ‘ Azt kérded, fáradt va- ! gyok-e? Hát persze. Tudod, • ha az ember komolyan ve- J szí azt, amit csinál, ak~ • kor... de ezt úgysem ért- J heted! Jaj, te bolondos! t Most mért ugrálsz ilyen ' veszettül? Látod, a kabá- i tóm is sáros lett a praclid- 1 tói! [ Egyszer aztán, amint a f kopottzöld kerítéshez ért, j Rólcica rá sem nézett, szo- i morúan lehajtotta a. fejét, | s a farkát sem csóválta i úgy, mint annak előtte. Mi J történhetett vele? Aznap i valahogy nem ment a mun- < ka, mert (ülandóan arra J kellett gondolnia: Rókicát i nagyon bántja valami, j amit elmondani nem tud, > mert Rólcica csak egy ku~ ! tya, és beszélni sem tud. i Hiába próbálta megvigasz- ' talni, csak magának szer- | zett vele keserűséget. Né- ' hány hét múlva ... [ Megoldódott a kutya- i bánat rejtélye: a zöldkeri- | téses ház lakói nagyváros- i ha költöztek, ahová Róki* cát vem vihették maguk- í kai. És ettől a perctől kezd- f ve úgy érezte, ők ketten J összetartoznak. A magányo* soknak is kell legyen tár- | suk. barátjuk, mégha más1 » szemmel nézik is ezt a | hömpölygő világot. i . Lakatos Judit A gépesített dolomitbánya Megnövekedett feladatokkal kell megbirkóznia/ idén az Országos Érc- és Ásványbányák rudabányai vasérc- művének is. A terv szerint a 70 százalékban külszíni, 30 százalékban mélyművelésű bá .yákból 660 ezer tonna nyersvasércet, 31 ezer tonna rézércet, 120—150 ezer tonna dolomitot., 35 ezer tonna anhidritet, illetve mészkő- és magnezitőrleményt kell adni a népgazdaságnak. A különféle technológiai folyamatok utón 200 ezer tonna barnavasérc, illetve 220 ezer dúsított vasérc lesz a kifejtett 661 ezer tonna nyersvasércből, 1400 tonna rézszínpor a 31 ezer tonna rézércből. Mint Trimmel István főmérnök elmondotta, e megnövekedett feladatok maradéktalan teljesítéséhez a feltételek biztosítása folyamatban van. Korszerűsítik a szállítás rendszerét, ugyanakkor az elhasználódó szállítógép-, illetve berendezésparkot intenzíven felújítják és továbbfejlesztik. A javítás minőségének fokozása, valamint a dolgozók munkakörülményeinek megjavítása érdekében egy új szerelőcsarnokot építenek, amely a közeljövőben készül el. Szállítógépparkjukat az idén 10 nagy teljesítményű dömperrel és 4 exkavátorral bővítik. Erre egyébként azért is van szükség, mert a külszíni fejtések előkészítésénél 2,5 millió tonna földet, fedőréteget kell letakarítani és elszállítani, amiben várják a 3. sz. Volán segítségét is. A rézérc fejtését, illetve flottálását — kísérleti jelleggel — a múlt évben kezdték meg. A hazai ércbányászatban elsőként alkalmaztak ".•ontfejtést, acéltám-biztosí- tással és robbantásos jő vesztéssel. A tervezett 1400 tonna rézszínport Belgiumba exportálják. A frontfejtés előnye nem elsősorban a termelés mennyiségi oldalának fejlesztésében nyilvánul meg, hanem a tisztántermeíésben, a fejtési veszteség nagymértékű csökkenésében és az egy főre eső teljesítmény növekedésében. A rézérctermelés érdekében, az új érctöm- zsök feltárására viszonylag nagy mennyiségű vágathajtást is meg kell valósítani ok. A kohászatnak segédanyagként, valamint az útépítéshez dolomitot is bányásznak, a perkupái üzemükben pedig az anhidritbányászaton kívül máshonnan odaszállított mészkő és magnezit őrlésével is foglalkoznak. Ennek az üzemnek a rekonstrukciójához az idén hozzákezdenek és jövőre fejezik be. Sajnos, újabban már mun- , kaerőgondokkal küzd a vas- | ércmű. Vállalati gazdálkodás- ! ból egyelőre csak 3—4 szá- : zalékos bérfejlesztést tudnak a közeljövőben biztosítani. Azonban nagy gondot fordítanak — a lehetőségekhez mérten — a dolgozók munka-, szociális és életkörülmé- ' nycinek a javítására. Ezt szolgálja a nemsokára elké-' szülő úi javítócsarnok, mivel eddig szabad ég alatt voltak kénytelenek dolgozni. Ezenkívül a külszíni bányánál 5—6 mozgathatod szállítható melegedő-öltözőhelyiséget állítanak be. Hozzákezdtek a két fürdő és öltöző teljes felújításához és korszerűsíti-, séhez. Az ércbányászok a nehéz- ] ségek és a problémák ellenére is becsülettel helytállnak. Jelenleg . is 73 brigád, több mint ezer fővel — a dolgozók 75 százaléka — vesz részt a felszabadulási-kongresszusi munka verseny ben. Vállalásaik, felajánlásaik, valamint az üzem vezetősége által >fctt intézkedések kap-' csán az idén — elsősorban az energiákkal való takarékosság következtében — 1,2 millió forinttal csökkentik a j termelési költségeket. o. j. ! Mi van a falu A címben feltett kérdésre harminc évvel ezelőtt nehezebb lett volna választ kapni a Bükk északi lankái kü- zöt meghúzódó Kissikátorban, mint napjainkban. A legközelebbi falu hét kilométerre esik. Borsodszent- györgyre a hegyeken keresztül is csak ötkilométeres gyaloglás után lehet eljutni, de körben, az országúton 11 kilométer a két település, közötti távolság. Valamikor igen keveset tudtak egymásról itt a szomszédfalvak lakói. Talán éppen ez volt az oka, hogy jót aligha mondtak egymásról. Áz elzárkózást hosszú évtizedekig még a fiataloknak sem sikerült teljesen feloldani: az is ritkán adódott, hogy szomszéd falubeli lány hozzáment volna klssikátori legényhez. Meddig lehet el Iáin i ? Kissikátorból szabad szemmel keveset látni a külvilágból. A horizontot a hegyek csúcsai, másütt a magas dombhátak zárják le. Balról a jó bort termő szőlős Ce- öerna. jobbról a simára tarolt Puszta-tető. szemben az erdővel borított Megg.yes hegy. majd a kört bezáró lankás Szőlősberce következik. — A kissikáloriak valamikor századokkal ezelőtt arra rendezkedtek be, hogy lehetőleg mindent maguk teremtenek meg. Még az én gyerekkoromban is sok olyan idős ember élt itt, akik sohasem mentek túl a falu határán. Amit a szomszédos falvakról tudtak, az nem volt több a fonóban, a tollfosztóban elhangzottaknál — emlékezik Varga Dezsővé. — A gyenge, öt-hat arany koronás földek csak a szűkös megélhetést biztosították. Emiatt később néhány család fakitermelésre rendezkedett be és járták a vásárokat, eljutottak Özdra, sőt még Debrecenbe is. A fa árából megvették a félévre való sót, cukrot és néhány ruhadarabot. I — Mikor tört meg igazán a jég? — Amikor már az iparban is elhelyezkedtek néhányan. Valaki egyszer balatoni üdülőjegyet, beutalót hozott haza a családjának az ózdi kohászattól. Á faluban megnézték. akadtak olyanok is, akik hitetlenkedtek, meg aztán valami nagy istenkáromlásnak tartották, ha a nyári nagy dologidőben egy falusi ember üdülésre gondolt. Egyiket sem a másikért Maruzsi János a portája körül rendezkedik, csak délután kezd' a munkát Özdon az acélműben. Autóbusszal jár be. mint a jöbbiek, számára ez az életforma a meg- szokottságon túl is kedvező. Műszak előtt ellátja a ház körül adódó munkát, viszont a gyárat sem hagyná ott. Egyiket seni cserélné fel a másikkal. Néhány éve az NSZK-ban járt tanulmányi úton, hogy a pódium tüzes kemencéit felcserélje a folyamatos acélöntő korszerűbb, emberibb munkakörülményeire. A váratlan kiküldetés a szakmai ismereteken kívül ötletet is adott: világot kell látni! — Azóta a szüleimmel jártunk a szomszédos országokban, mindenfelé, ami felkeltette az érdeklődésünket. Az újságokban, a televízióban, az útibeszámolók, az utazásra csábító képek az egész családot érdeklődéssel töltik el. Mindenünk megvan, ami egy családnak kell, így aztán szívesen áldozunk a hosszabb-rövidebb kirándulásokra. Évente utaznak — Engem gyerekkoromban sohasem vittek kirándulni a szüleim. Ha mégis kimozdultunk, nem jutottunk a falu határán túl. — mondja Varga Dezsőné. Akik a megélhetésükhöz szükséges minimumot is csak nehezen teremthették meg, magukhoz méltatlannak tartották még a vasárnapi sétákat is. Ez összeférhetetlen volt a mindennapi keserves munkával. A termelőszövetkezet pzóta évenként hívta meg egy-egy hosszabb útra a tagokat és hozzátartozóikat. Nagyvárosokba, híres fürdőhelyekre látogattak el az elmúlt esztendőkben. — Lehet, hogy egyik-másik „régebbi” kissikátori előbb jutott el a gyermekeivel külföldre, mint Domahá- zára, vagy Hangonyba? — Lehet, de ez nem jelenti azt., hogy a szomszéd falvakról, az ott lakókról úgy vélekednének. mint régen. Amikor a hangonyi és a kissikátori termelőszövetkezet egyesült, a nagyobb falu közössége se Ívesen fogadta a szorgalmas kissikátoriakat. Elszáll a boksák füstje A kis bükki falu valóban távol esik a nagyobb településektől. A hegyektől ölelt völgy mélyen húzódik meg az erdők között. Ügy tudják, hogy ebben a keskeny sikátorban először olasz földről vándorolt szénégetők vertek otthont maguknak. A völgy szétterjedt, s nehezen mozdult a boksák füstje. Azóta több hektárnyi erdő táját dolgozták fel, kitisztult, napfényesebb lett a természet teremtette sikátor. A fagv- rnarasztaló február végi szelek elviszik a füstöt, végig végigsöpörnek a falu utca in .. Nagy József Az elsők között is az élen Kétszáz tonna ... Kimondani is sok. Hát még felemelni, a helyére rakni, felszerelni ekkora súlyú, sokféle és terjedelmében is tekintélyes mennyiségű gépet, berendezést, alkatrészt és szerelvényeket. S mindezt lerövidített határidővel, egy hét híján, két hónappal korábban. Akiknek a nevéhez fűződik e siker, 16-an vannak, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat diósgyőri kirendeltségén dolgoznak. Gépszerelők, a Kossuth- brigád tagjai. A vezetőjük Gábor János. 420 ezer lorinf története Egy daru és darupálya építéséről van szó. A Lenin Kohászati Művekben, egy úgynevezett műhelykomplexum szerelésére kaptak megbízást, mégpedig azzal, hogy — a határidő szerint 1974. december 31-re — el kell készülniük. Ahogy szétnéz^ tek a terepen és elkezdték a munka megszervezését, többen is azon a véleményen voltak: van itt mód az idővel való takarékosságra is. ötlet, ötletet, javaslat javaslatot ért, míg megszületett az elhatározás: kongresszusi felajánlásként, november 7-re készen átadják rendeltetésének a darut és pályáját. Szándékukat közölték mindenkivel, akit illet. S pontosan a vállalt időben jelentették: elkészültünk!... Aztán vártak, néhány napot. Ök maguk is készítettek ugyan számvetést, de úgy gondolták: legyen a végeredmény hivatalos. S nem sokkal később, hivatalosan közölték velük: a korábban befejezett szereléssel 420 ezer forintot takarítottak meg a vállalatnak, s ezáltal a népgazdaságnak. Érthetően nagy volt az öröm és a jogos büszkeség Egy tett az évek alatt elért, sok szép siker között, amivel öregbítették a vállalat, de elsősorban a diósgyőri kirendeltség hírnevét. Szigorú feltételek Jól összeszokott, , jóban rosszban együtt levő, együtt érző gárda a Kossuth-bri- gád. Ha lenne alapító levelük. 12 évvel ezelőtti dátumot olvashatna azon bárki. A tagok többsége az alapítók közül való. Azóta három társukat elbúcsúzhattak: a megérdemelt pihenés éveibe, nyugdíjba mentek. Hárman — vállalati érdekből — más munkahelyre kerültek, de továbbra is a brigádhoz tartozóknak érzik magukat. Időközben ' egyikük-másikuk külföldre szóló megbízatással volt. vagy van távol, ott is ügyelve rá, hogy az otthonmaradottak panaszt ne halljanak róluk. Panaszra nincs, nem is volt ok soha. A brigád egyik tagjára sem. Sőt! Ha valakikre el lehet mondani, hogy7 az első között is az elsők, akkor rájuk igen. Mint azt Molnár János, a műhelybizottság titkára közli, a brigád tagjai közül 13-an rendelkeznek a Kiváló dolgozó kitüntetéssel. S ezA nem akármiért adják. Ennek a fedezete a munkában való helytállás, a szorgalom s az. a hivatástudat, ami jellemző rájuk. A Gyár- és Gépszerelő Vállalatnak országosan 25 munkahelye, kirendeltsége van. Ezek között az egyik a diósgyőri. A vállalati szinten nyilvántartott 250 brigád között ez a kollektíva az egyetlen, amely dicsekedhet a megtisztelő címmel: kiváló brigád... Nem egyszerű dolog eddig eljutni. Szigorú előírások szabályozzák' és rögzítik a feltételeket. Ezek közül az egyik: kiváló kitüntetés; csak az kaphat, aki háromszor elnveri az aranvkoszo- rús palakettet. A Kossuth- brigád ezzel is rendelkezik. \z első erőpróba E plakettek és a kiváló cím mögött a háttér sem akármilyen. Az 1963-ban alakult brigád első nagy7 erőpróbája a Lenin Kohászati Művekben a durvahengarde rekonstrukciójánál a szerelés volt. Ez: követte a Borsodi Ércelőkészítőmű I-es és II-es ütemének, majd újra az LKM elektroacélmű vének szerelése. Innen egy megbízatás — 1969-ben — a diósgyőri gyár új bugacsiszoló üzemébe szólította őket, ahol két éven át dolgoztak. Aztán — 1971 szeptemberétől — a nemesacélhengermű következett. Mind-mind olyan feladat, ami taloig embereket követel. A Kossufh-brigád tagjai ilyenek. r. f. Uegesztő, lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat magas kereseti lehetőséggé! Minden héten szabad szombat. Szállást, külszolgálati díjat biztosítunk. JELENTKEZÉS: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, i Miskolc, Széchenyi u. 2! ! I ! ! t Tizenhat gépszerelő o i F elveszünk
