Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
ESZAK-MAGVARORSZÄG 8 1975. február 22., szombat A megyei pártértekezlet vitája Dr. Havasi Béla eMírs Bsaihisa Szünet után Vajda István, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a pártértekezletnek, majd megkezdődött a vita az első napirend felett. Az alábbiakban a vitában elhangzottakat ismertetjük. Ifi Bak János az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerdéjének termelésirányítója kapott szót elsőnek. Tolmácsolva a gyár dolgozóinak üdvözletét, mindenekelőtt arról beszélt, hogy a munkásokkal való foglalkozás megkülönböztetett figyelmet kapott az irányelvekben is. Kifejezésre juttatta, hogy Ózdon javultak : életkörülmények, növeke- élt az egészségügyi és szociális ellátás, általában minden tekintetben kedvező változások tapasztalhatók a kohászvárosban. Kérte, hogy Ózd a jövőben is kapjon kellő támogatást a lakásépítkezések jelenlegi ütemének megtartásához. — Örömmel mondhatom el — hangsúlyozta —, hogy megnőtt a fizikai munka rangja. Kedvezően alakultak a fizetések is. A munkások átlagkeresete Ózdon 1970-től 1974-ig 36,1 százalékkal növekedett. A rólunk való gondoskodás még termelékenyebb munkára ösztönöz bennünket. ínczédy Miklósáé a Lenin Kohászati Művek raktárosa, a nők közéleti tevékenységének szerepét és fontosságát méltatta. Elmondta, hogy a bérezésben csökkent a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés. Kifogásolta viszont, hogy a gyár vezetői között mindösz- sze 1,1 százalékra tehető a nők aránya. A lehetőség ennél sokkal több. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a mérce legyen mindig az emberre szabva, ne az határozzon, hogy nő, vágy férfi, akiről szó van. Sokakat érintő gondról beszélt ezután. A szolgáltatások körén belül, mindenekelőtt a gyermekétkeztetés színvonalasabb megszervezését sürgette, ami különösképpen Miskolc egyes lakótelepein — Győri kapu, diósgyőri városközpont — megoldatlan. Karaiz Miklós a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet elnöke kifejtette: a párt politikája a szó igazi értelmében munkás-paraszt politika, amire mi igen büszkék vagyunk. Ez a politika tette lehetővé az utóbbi négy esztendőben, a X. kongresszus határozatai alapján azt a nagy fejlődést, amit a megyében a termelő- szövetkezetek elértek. Mindannyian érezzük közvetlenül is, hogy több lett a kenyér, a hús, javult a zöldség- és gyümölcsellátás. Tehát, amit a mezőgazdaság vállalt a .ongresszus előtt, azt becsülettel teljesítette. A továbbiakban beszélt a jövedelmek alakulásáról, a parasztság szociális, kulturális körülményeiről és az ezzel ösz- szefüggő feladatokról. Dr. Píiiiér József a Megyei Vezető Kórház osztályvezető főorvosa, a TIT megyei elnöke Borsod egészségügyi helyzetét elemezve elmondta: javult a gyógyító munka színvonala. Kedvezően változtak az egészség- ügyi feltételek annak ellenére, hogy az intézmények korszerű berendezésekkel való ellátása még nem minden tekintetben kielégítő. Hangsúlyozta: a borsodi orvosok, ápolónők, egészség- ügyi dolgozók becsületesen, etikusan látják el feladatukat. A gondokról szólva mindenekelőtt az orvosellátottság rendszerét és helyzetét tette szóvá. Javasolta: az országban több helyen — így megyénkben is — tegyék lehetővé az orvostovábbképzést. A szakkáder-utánpótlás megjavítását sürgetve kifejezésre juttatta, hogy több nővérotthonra és minden tekintetben korszerűbb feltételekre lenne szükség. A továbbiakban mint a TIT megyei szervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a tudományos ismeretterjesztő tevékenység Borsodban az utóbbi években egyrészt politikai. ideológiai színvonalban, másrészt tartalmi, formai és módszertani szempontból gazdagodott, minőségében és mennyiségében egyaránt fejlődött. Ép Isivé n vájár, az Ormosbányai Bányaüzem KISZ ifjúsági szocialista brigádjának vezetője, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveire és személyes tapasztalataira hivatkozva szólt az üzemi és munkahelyi demokrácia következetesebb továbbfejlesztéséről és ennek politikai jelentőségéről. Emlékeztetett rá, hogy pártunk X. kongresszusa és a KB 1972 novemberi határozata adott ösztönzést és bátorítást a szocialista demokrácia, ezen belül az üzemi demokrácia fejlesztéséhez, az eddig elért eredményeket azonban — mint mondotta — nem tartja megfelelőnek és kielégítőnek. Elégedetten szólt arról, hogy pártunk Központi Bizottsága — a kongresz- szusi irányelvekben — éppúgy, mint megyei pártbizottságunk beszámolója jelentőségének megfelelően foglalkozik az üzemi és munkahelyi demokrácia .továbbfejlesztésének feladataival. Felszólalásának befejező részében a komplex gépesí- tésű frontfejtés pozitív tapasztalatairól, valamint a kongresszusi és jubileumi munkaverseny eredményeiről tájékoztatta a tanácskozás részvevőit. Dr. Denieüi Pál a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkára a községi és a járási pártértekezletek tapasztalatait ösz- szegezve szólt az ideológiai munka, a hatékonyabb politizálás, a pártmunka mozgalmi jellegének továbbfejlesztéséről. Tájékoztatta a tanácskozás részvevőit a sátoraljaújhelyi járásban elért eredményekről, az elvándorlás okozta gondokról, a kis- létszámú pártszervezetek megerősítésére, és munkájuk fejlesztésére tett intézkedések eredményeiről, s a pártmunka más tapasztalatairól is. A továbbiakban a járás területén élő nemzetiségek helyzetével és véleményével foglalkozott. — A járásunk területén élő szlovák, rutén és német ajkú lakosság nagyra értékeli pártunk marxista—leninista nemzetiségi politikáját, mely garantálja teljes politikai, gazdasági és társadalmi egyenlőségüket. Ez a politika nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években élénkebb lett a nemzetiségi lakosság kulturális élete is — mondotta többek között. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi lakosságra éppúgy számíthat pártunk a XI. kongresszus határozatainak megvalósításában, mint a járás egész lakosságára. Huszár Mar a Tiszai Vegyikombinát igazgatója, az 1970-ben kötött magyar—szovjet olefinegyezmény végrehajtásáról elmondotta: az a tény, hogy ez a hatalmas objektum három év alatt valósult meg, bizonyítja, hogy sikeresen teljesítették feladataikat, annak ellenére, hogy a beruházásnál olyan nehézségekkel kellett megküzdeniük, amelyek — különösen az elmúlt év második felében — a határidőre történtő üzembe helyezést többször is veszélyeztették. A városi és az üzemi pártbizottság és az érintett alapszervezetek ezért megkülönböztetett figyelmet fordítottak az olefingyár beruházási, kivitelezési és előkészítési munkáira, az azt segítő politikai tevékenységre. A kollektívák erőfeszítése biztosította, hogy ez a gazdaságilag és politikailag rendkívül jelentős mű határidőre megvalósul — mondotta. A továbbiakban a kongresszusi és jubileumi munkaverseny eddigi eredményeiről, tapasztalatairól szólott. Czlvek Imre Országos Érc- és Ásvány bánya Vállalat rudabá- nyai üzemének dolgozója hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a vasérc iránt, s ez a vasércbányászok munkakedvét tovább fokozta. A követelményekkel azonban nincs összhangban a technikai színvonal emelése. Kevés lehetőségük .nyílik új beruházásokra és á mintegy 1400 rudabányai vasércbányász anyagi megbecsülése is elmarad a környező bányaüzemekben dolgozókétól. A meglevő bérek alacsony szintje az utánpótlást is nehezíti. Kevés az ércbányászok között a fiatal, s bár a vasércbányászok előtt nagy lehetőségek vannak, a fiatalok inkább a jobb anyagi megélhetést nyújtó környező üzemekben helyezkednek el. Ezért a jövőben a vasércbányászok jobb anyagi megbecsülésére több gondot kell fordítani. Munkatársai nevében ehhez kérte a megválasztásra kerülő pártbizottság segítségét. Dr. Simon Sándor a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora elmondta: a beszámolási időszakban jelentős erőfeszítések történtek az oktató-nevelő, és tudományos kutatómunka feltételeinek javítására, hatékonyságának fokozására, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására. Az alapjaiban nyugodt, konszolidált viszonyok közötti munkálkodás, a kedvező általános közhangulat egyik döntő eleme az, hogy az egyetem kapcsolata a felsőbb párt- és állami szervekkel konstruktív. Az oktatási célkitűzéseit megvalósítása érdekében több tartalmi, módszertani és szervezeti intézkedést tettek. A nevelőmunka tartalmi fejlesztése érdekében az egyetemi pártbizottság kezdeményezte a kollégiumi nevelőmunka továbbfejlesztését, a hallgató-oktató politikai vitakörök, a patronáló tanári megbízás általánossá tételét — mondotta — majd arról szólott, hogy a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása, a tudományos élet fejlesztése hosszabb távú feladatok megoldását foglalja magába. Az egyetemi munka sokrétűsége, heterogén jellege, a kutatómunka szervezésében, koncentrálásában és összehangolásában nagy rugalmasságot kíváa. A megyei pártértekezleten felszólalt dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára is. A beruházási tevékenység néhány fontosabbb kérdését elemezve hangsúlyozta, hogy megyénk gazdasági fejlődésében a beruházási munkáknak kiemelkedő a szerepük. Ugyanakkor a beruházások hatékonysága a nagyszerű eredmények ellenére sem javult a szükséges mértékben, és a lehetőségekkel sem éltünk mindig megfelelően. Megállapította: ami az elért eredményeket illeti, eddig egyik tervidőszakban sem sikerült olyan dinamikusan előrehaladnunk, mint a negyedik ötéves tervben. A megyei beruházások teljesítése eléri a népgazdasági összberuházások 9 százalékát. Így folytatta: — A megye arculata évről évre változik, új létesítmények sokaságával gazdagodunk. Soha annyi munkát, energiát nem fordítottunk a beruházások megvalósítására, mint az elmúlt években. A dolgozó kollektívák számos létesítményt odaadó, fegyelmezett munkával határidőre elkészítettek. A tervidőszakban befejeződik tizenegy kiemelt nagyberuházás. Jelentős mennyiségi és minőségi előrehaladást értünk el a lakásépítés területén is. Eredményeinkre, tapasztalatainkra támaszkodva, figyelembe véve a lehetőségeket, készülünk az ötödik ótéves terv beruházási feladataira. A jövőben a befuhá- zási tevékenység további bővülésével és dinamikus fejlődésével kell számolnunk. A kiemelt beruházások nagyságrendje növekszik. A feladatok megoldása mindenkitől még felelősségteljesebb, fegyelmezettebb, szervezettebb munkát követel meg. Különösen vonatkozik ez a kapacitások és a beruházási költségek reális meghatározására. a kivitelezési feltételek és a tervellátottság biztosítására. A kivitelezésben elsősorban a minőségi követelmény legyen meghatározó. Alapvető feladat a megvalósítási idők csökkentése, a határidők betartása. A továbbiakban arról szólt, hogy a beruházásoknál elsősorban a kivitelező vállalatok felkészültségét és rugalmasságát kell javítani, olyan érdekeltségi rendszer alkalmazásával, amely a beruházó, a lebonyolító, a tervező és a kivitelező vállalatokat egyaránt jobb együttműködésre, gyorsabb és kevésbé költséges megoldásokra ösztönzi. Az ötödik ötéves tent beruházási feladataival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a dinamikus növekedésre, az egyensúlyi helyzet biztosítására, a gyártmányszerkezet gyorsabb ütemű átalakítására van szükség a gazdaságosság és a versenyképesség fokozásával, a korszerűbb műszaki megoldások alkalmazásával. A beruházási tevékenység magas színvonalú politikai munkát igényel. Az elmúlt években nagyon sok tapasztalatot szereztünk, melyek hasznosítására nagy szükség van. — Köztudott az is —• mondta a továbbiakban —, hogy a politikai irányító, szervező és ellenőrző munkához megalapozott és gyors információkra van szükség. Nagyberuházásaink egy részénél például jelentős többletköltségek merültek fel. E költségek okairól, várható hatásairól sem az ágazati irányító szervek, sem a vállalatok párt- és gazdasági vezetői nem adtak időben tájékoztatást. A továbbiakban beszélt róla, hogy rosszul készítették elő a munkákat és nem tettek eleget azoknak a rendeleteknek és vállalati kötelezettségeknek, amelyekkel egy beruházás megvalósítása jár. Több területen az ágazati irányító szervek , nem segítik megfelelő mértékben a munkákat. A felmerülő problémákat késedelmesen oldják meg, nem intézkednek kellő határozottsággal. — Az állami lakásépítés megyei gondjaival a tervidőszakban a vezető pártszervek, a Gazdasági Bizottság, az ÉVM, a tanácsok és a különböző munkabizottságaik többször is foglalkoztak. Ezek az erőfeszítések jelentős eredménnyel jártak. Szeretném azonban aláhúzni: nem engedhető meg, hogy e fontos területen a munka az eddigi színvonalon folytatódjék — mondotta. Megállapította, hogy a tervidőszak feladataira való felkészülés megnyugtató módon halad, magasabb színvonalon és körültekintőbben, mint 1970- ben. — Azon fáradozunk — folytatta —, hogy a lehetőségeket és az igényeket közelebb hozzuk egymáshoz, hogy megfelelő feltételeket biztosítsunk a megvalósításhoz. A lakásépítésben következetes, fegyelmezett és jól összehangolt munkát kell végeznünk, hogy e területen eleget tegyünk a jogos elvárásoknak. Az előrelépés feltételeinek mindenekelőtt az érdekelt szervek és vállalatok együttműködésének a javításában kell tükröződniük. A rendezési és beépítési tervek időbeni kidolgozásában is nagyobb tervszerűségre és következetességre van szükség. Pontot kell tenni a generálkivitelezési tervekkel és gyakorlattal kapcsolatban kialakult vég nélküli hibákra. Elismeréssel szólt róla, hogy a tervező és kivitelező vállalatok munkájának a színvonala, minősége az utóbbi időben javult, azonban még mindig sok kívánnivalót hagy maga utón. Még mindig gyakoriak a szállítási késedelmek és a tervmódosítások. A jövőben arra van szükség, hogy a tervezők nagyobb felelősséggel, pontosabban, tervszerűbben, a takarékos megoldások előtérbe helyezésével dolgozzanak. A kivitelezők viszont kapacitásaik növelését saját erőből is nagyobb mértékben fejlesszék. Tegyenek megalapozott vállalásokat és azokat teljesítsék. Ezután arról beszélt, hogy a beruházási tevékenység egyik legfontosabb feladata a megvalósítási idő csökkentése. Ebből a szempontból ítélve kedvezőtlen a helyzet. Ennek ellenére pozitív tény, hogy mostanában a megvalósítási idők csökkentek. A nagyberuházások azonban még mindig 7—8 hónapot késnek az eredetileg tervezett határidőkhöz képest. Nem kielégítő az erők koncentrációja. A munkaerő- és gépátcsoportosítások sem mindig tervszerűek. Nagyok a szélsőségek a megvalósítási határidőkben. Kiemelt, nagy volumenű munkák néha igen rövid idő alatt, a határidők pontos betartásával elkészülnek, ugyanakkor kisebb beruházások évekig húzódnak. Majd így folytatta: — Látnunk kell, hogy a beruházások megvalósításában, a megvalósítási idők ' csökkentésében a legnagyobb szerepe a beruházó és az építőipari, valamint a technológiai szerelő vállalatoknak van. Szinte minden területen szervezettebb, jobb munkát kell végezniük, s ezt a pártszer veknek is megkell követelniük. Mindehhez azonban a politikai munka önmagában nem elegendő. Fontos, az. ágazati irányító szervek hathatós, konkrét segítsége, a jelenlegi kivitelező szemlélet megváltozik- ■tása és egészségesebbé teleié, a közös érdekeltség n ~ teremtése. Szükség van beruházó, a lebonyolító, u tervező és kivitelező vállalatok vezetőitől a valóságos helyzetről, a lemaradásokról, a problémákról, saját mulasztásaikról történő időbeni és reális tájékoztatásra, őszinteségre, nagyobb fegyelemre, következetesebb ellenőrzésre és szükség esetén a felelősségre vonásra. Végül méltatta a szocialista együttműködési megállapodások jelentőségét, a beruházási feladatok végrehajtásában, majd a kongresszusi irányelvekből idézve hangsúlyozta: „A népgazdaság tervszerűbb fejlesztésének alapvető feltétele u beruházási tevékenység javítása". Munkánkat nekünk is ezekhez a követelményekhez kell igazítanunk. * A pártértekezlet ma reggel folytatja munkáját.
